Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

Csütörtök, 1987. december 24. 3 Megújult a Festetics-kastély pgggj fq^g, Jövőfontolgató A világhírű keszthelyi Festetics-kastély több .eves rekonstrukció során újra eredeti pompájában fogadja az idelátogató kirándulókat, turistákat Bűnmegelőzési aktíva alakult Szegeden Tegnap, kedden a városi pártbizottság nagytermében az MSZMP városi bizottsága és a szegedi rendőrkapitányság közös elhatározása alapján megalakult a szegedi bűnmegelőzési aktíva, Az alakuló ülésen kilencven társadalmi, állami szerv, vállalat, intézmény vezető képviselője jelent meg. Fölvetődhet a kérdés, miért van szükség e társadalmi szervezetre. Köztudott, hogy a bűnözés statisztikája igen kedvezőtlenül alakult az utóbbi években, nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, jellemzővé vált a csoportos, illetve szervezett bűnözés is. Aggasztó a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények emelkedő statisztikai görbéje. Bár több intézkedés szorgalmazta a cigányok társadalmi beilleszkedését, alapvetően ezt a gondot sem sikerült megoldani. Egyre több a vagyon elleni, különösen a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény. Mindezen kedvezőtlen tendenciák megfékezését tűzte ki célul az aktíva. További célkitűzés, hogy a társadalom különböző rétegeiből a bűnmegelőzési aktívába kerülő emberek tájékoztassák a vezetőséget a kedvezőtlen jelenségekről, ajánlásokat tegyenek hathatós intézkedésekre. A tegnapi alakuló ülésen tizenöt fős elnökséget választottak. A bűnmegelőzési aktíva elnöke Szentandrási Lajosné, a városi tanács vb titkára, Szőke Péter, a városi rendőrkapitányság vezetője e tanács titkára, Beslin László rendőrkapitány-helyettes pedig titkárhelyettes lett. Munkásör-egvséggyülések A munkásőrség kiváló egysége kitüntető cím átadásával január 3-án megkezdődnek a munkásőrség egységgyűlései, amelyeket a hónap közepéig a hétvégeken, a szombati és a vasárnapi pihenőnapokon tartanak meg országszerte a testület tagjai. A legmagasabb kitüntetést az idén a Münnich Ferenc nevét viselő székesfehérvári munkásőregység nyerte el kiemelkedő tevékenységével. Évzáró-évnyitó januári szemléjükön a kitüntető cím mellé a vándorzászJót és az elismerés jelképét, Várhelyi György szobrászművész Harcos üt című kisplasztikáját vehetik át a székesfehérvári munkáyirök. A társadalmi nyilvánosság előtt szervezett fórumokon —• amelyeken a különböző társadalmi szervezetek képviselői mellett részt vesznek és felszólalnak párt- és állami vezetők — országszerte beszámolnak arról a parancsnokok, hogy a munkásőrök miként teljesítették idei feladataikat a. gazdaságban, a politikai nevelőmunkában, a kiképzésben és a szolgálatban. Emellett ismertetik az állománnyal a jövő évi tennivalókat is. Ugyancsak az • egységgyűléseken köszönik meg — családtagjaik, munkatársaik jelenlétében — a leszerelő mintegy 3000 munkásőr több évtizedes szolgálatát. A leszerelőket búcsúztatva egyben köszöntik azt a csaknem 3000 munkásőrjeiöltet, akik fegyveres szolgálatukat megkezdve tesznek esküt.. Hz alapellátás a legfontosabb Tanácskoztak Forráskúton Üllés Nagyközség Közös Tanácsa tegnap, kedden tartotta idei utolsó ülését a társközségben, Forráskúton, a Jerncy János Művelődési Házban. A testület előtt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számolt be Kovács Tünde, a tanácselnök helyettese, majd meghatározták a tanács jövő évi munkatervét. Tudomásul vették a végrehajtó bizottság 1988. évi munkatervét is. Tóth István vb-titkár a következő évi költségvetési tervről adott tájékoztatót, majd beszélt a két község tűzvédelmi helyzetéről. A tanács a következő évben 43 millió 400 ezer forinttal gazdálkodhat, ez kevesebb, mint amennyi az idén rendelkezésre álit. A legfőbb feladat az alapellátás biztosítása, a lakosság igényeinek az eddigi színvonalon történő kielégítése. A fejlesztési célkitűzések a következők: kiépítik Ollésen, a felszabadulás utca elején az ivóvízhálózatot, építenek Ollésen két tantermet, igyekeznek befejezni a tornatermet. Forráskúton iskolaigazgatói szolgálati lakást építenek, gyorsítják a forráskűti fogorvosi rendelő kivitelezését. Ullés és Forráskút térségében egyre nagyobb értékek megóvásáról keli gondoskodni tűzvédelmi szempontból. Éppen ezért biztosítják az önkéntes tűzoltóság eredményes működéséhez szükséges feltételeket. A tanácsülés előterjesztésekkel, interpellációkkal és javaslatokkal ért véget. Kényszerhelyzetben... ... vagyunk. A költségvetés és a külföldi fizetések mérlege akkor javulhatna igazán, ha feldolgozottabb, magasabb hozzáadott-értékű terméket tudnánk exportálni. Gazdasági struktúránk ismert gyengeségei miatt azonban a meghatározó szerepeti jövőre is a mezőgazdasági és anyagexport tölti be. A helyzet paradox voltát jellemzi: az ország kereskedelmi és fizetési egyensúlyában oly fontos szerepet játszó tőkés export legcsekélyebb növekedésének még akkor is örülnünk kell, ha nem, vagy alig változik íz eladások összetétele. A feldolgozottabb fokon történő kivjtel magasabb gazdasági követelményeket támasztott az idén a szegedi vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben is. Termékeikre a külföldi piacon megvan az igény, esetenként még nagyobb mértékben is, mint ahogy azt kielégíteni tudják. Mindez, persze, nem azt jelenti, hogy a kereslet azon az áron is jelentkezik, amilyenen az export gazdaságosnak te. kinthető. Szegeden most azok. a gazdálkodó egységek vannak viszonylag kedvező helyzetben, amelyek a piac igényeihez alkalmazkodva, már évekkel ezelőtt megvalósították saját szerkezetátalakítási programjukat. A vállalatok és szövetkezetek egy része — élve a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel — egyre inkább megtanul idomulni a nemzetközi piac követelményeihez, s tisztában van azzal is: ahhoz, hogy az importalapanyagok, -gépek beszerzéséhez szükséges devizakeretet jövőre is megkapják, jelentősen kell növelniük a tőkés export részarányát. Egyre több példát találhatunk a „csakis a piac létezhet" elv gyakorlatba történő átültetésére, de az is igaz, hogy jelentős ellentétek feszülnek egyfelől a csoport- és a társadalmi érdek, másfelől az egyéni és a csoportérdek között. A szövetkezetnek nem éri meg az éves termelési érték 20 százalékánál többet exportálni az EGK-tagországokba, mert ott jóval alacsonyabb áron kénytelen eladni termékét. Az importforrások beszűkülése következtében technológiai lemaradással küszködő könnyűipari vállalatoknak csökkentenie kell tőkés exportját, a vállalatigazgató személyi jövedelme viszont „exportorientált". Szerencsésnek mondhatók azok a termelővállalatok, amelyek az év második felében — ha romló valutáris körülmények között is, de — növel(het)ték gép-, alkatrész- és anyagbehozatalukat. Az államkassza és a gazdálkodói szféra érdekellentétén túl, a szegedi vállalatok számára további nehézséget jelent a külkereskedelmi és anyavállalatok, valamint a vállalati központok „nyereségelszipkázó" tevékenysége. (Kellene már egy önálló szegedi bank is.) A vállalati, azaz a csoportérdekkel, mint realitással — mivel a külpiacba való integrálódás elsősorban vállalati feladat — a jövőben nemcsak számolnia kell a központi irányításnak, hanem biztosítania is kell a bekapcsolódás feltételeit. 1988. január l-jétöl külkereskedelmi jogot nyerhet minden termelő vállalat, de valójában ez a jog erősen korlátozott, mivel csak a konvertibilis elszámolású kivitelre terjed ki. Az ideális az lenne, h,a a szabad tőkével rendelkező vállalkozók cselekvési szabadságát „felülről" semmi sem korlátozná, de egyelőre még azért is ,sokat kell tennünk, hogy az árindexalku mielőbb megszűnjön — hogy a reform ne legyen egyenlő az inflációval. Csak bízhatunk abban, hogy az 1988as évet a gazdaságtörténet nem kezeli majd a megelőző három évvel együtt egységes időszakként • • Üzlet, vagy jótékonyság? — Olcsón mérjük a vizet, s a fogyasztók nem is nagyon takarékoskodnak ezért vele — állapítja meg Tölgyesi Béla, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatója. — Szolgáltatási kényszer határozza meg, mit tehetünk és mit nem. A 8 nyolc forint 80 filléres vizet a lakosság 2 forintért kapja. Ezen a téren aligha vállalkozhatunk. — Korlátozott nyereségérdekeltségű szolgáltatók. Ez mit takar? — Azt, hogy vannak területek, ahol nekünk is vállalkoznunk kell, hogy „megéljünk". A fürdőzés, a strandolas, sportolás azonbap az életszínvonal romlásával egyre kevesebb ember napi szükséglete. Itt tudnánk vállalkozni, de itt „fürdünk" be a legjobban. Fürdőt akkor sem lehet bezárni, ha veszteséges, mert lakossági igény. Le kell nyelnünk a ráfizetést. — Üzlet, vagy szociális intézmény tehát a fürdés? 1— Ezt kellene végre eldönteni ! — Jövőre még mostohábbak lesznek a lehetőségek ... — Azért akadnak terüTetek, ahol érdemes vállalkozni. Az idén kezdtük el a saját kereskedelmi hálózat kiépítését. Kacérkodunk a gyógy-idegenforgalomba való bekapcsolódással is. Van egy ipari üzemegységünk is, itt is lépegettünk előre. Egy új típusú, kisszennyvizszivattyút szeretnénk gyártani, értékesíteni. Ez a hagyományos csatornázási költségeknek csak harmadába kerülne, a kertvárosiak körében biztos piaca van. w Uj telefonközpont Kétezer vonal kapacitású új telefonközpontot helyezett üzembe kedden Nagykörösön a Budapest-vidéki Postaigazgatóság. A 40 millió forintos beruházás nyomán lehetővé vált, hogy az országos. illetve nemzetközi távhívásba bekapcsolódjanak a város telefon-előfizetői. Nagykőrös a 20-as körzetszámon érhető el. Aprópénzre váltott dollár Széles skálán Piaci viszonyokkal leginkább a külpiaci értékesítés során, ezen belül is a dollárelszámolású piacokon találkoznak a gazdálkodó szervezeteink. Az exportra történő termelésnek igen régi hagyományai vannak a megyében, az ipari szervezetek közel háromnegyede állít elő külpiacra kerülő árukat. Az exportorientáltság igen széles skálán mozog, vannak vállalatok, ahol a termelésnek mindössze néhány százaléka kerül exportra, és olyanok is, ahol ez az arány meghaladja a 60 százalékot. A megyei vállalatoknak szinte valamennyi nyugat-európaj országgal, számos közel- és közép-keleti országgal, Afrika fejlődő államainak, többségével, az USA és Kanada mellett több amerikai országgal. Japánnal, Indiával, Kínával és Ausztráliával van élő exportkapcsolata. A Kivitel célországonkénti nagyságsorrendje rubelelszámolásban a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia. Lengyelország, nem rubelelszámolásban pedig az NSZK, Ausztria, az USA. Olaszország. A megye ipara — beleértve az élelmiszeripari vállalatok által exportált, mezőgazdasági eredetű termékeket is — az elmúlt évben 11,5 milliárd forint értékű árut exportált, az ez évi teljesítmény 12 milliárd körül lesz. Az export több mint fele nem rubelelszámolású piacokra kerül. A megyei vállalatok igen jelentős erőfeszítéseket tettek a konvertibilis valutabevételek fokozására, a korábban rubelelszámolású export más piacokra történő átirányítására. Ennek eredményeként az év első 9 hónapjában 25 százalékkal nagyobb értékben exportáltak nem rubeielszámolásokban, miközben csökkentették a rubelelszámolású exportot. 14 olyan vállalatunk van, amelyik jelentősebb piacváltást tudott elérni. Élelmiszeriparunk exportképessége kiemelkedő, termelésének 44 százaléka exportra kerül, ez az arány az országosnak több mint kétszerese. Nehéziparunk exportképessége viszont igen alacsony. Markáns különbségek tapasztalhatók a rubel- és nem rubelelszámolású export szerkezetében, valamint a szerkezetváltozás irányaiban. A nem rubelelszámolású exportban kiugróan magas és növekvő az élelmiszerek, ugyanakkor igen alacsony — bár szintén növekvő — a gépek részesedése. Klonkai László, a KSH Csongrád megyei Igazgatósága igazgatója Á szófogadó leány Az Ikarus Szegedi Leányvállalata elnevezes már magában hordozza a sajátosságokat. Hosszabb távon figyelembe kell venniük a nagyvállalat gazdálkodásának változásait. A kötöttség fennáll, autóbusz-alkatrészt kell gyártaniuk, s csak a fölös kapacitással vállalkozhatnak más termékekre. Mivel a kész buszok nagy részét szocialista piacokon értékesitik, az árak államközi megállapodásokban rögzítettek. Emiatt már az idén is a felhasznált anyagok 14,6 százalékos áremelkedéséből csak 3,2 százalékot tudtak a belső elszámolási árakban érvényesíteni. Jövőre a vásárolt alapanyagok árszorzójához képest 9 százalékkal kevesebb a kibocsátott termékeiké. S nem valószínű, hogy a nagyvállalat megengedheti magának, hogy a belső árakban ezt magára vállalja. A tőkés piaci export — ha jól belegondolnak — alapvető érdekük. Csakhogy ez az elején a kis sorozatnagyság, az igényes megmunkálás miatt gazdaságtalan, különösen, ha ezt a nagy szériákat gyártó vonalak kapják plusz feladatként. A leányvállalat igyekszik e folyamathoz idomulni. A szállítási költségek miatt gazdaságtalan láda- és lépcsögyártást abbahagyják, ezzel 30 ember felszabadul, így ellensúlyozni tudják a vgmk-k várható kapacitáscsökkenését — ugyanis a személyi jövedelemadó hatását nem tudják a vállalkozói dijakban visszaadni dolgozóiknak —. emellett külső kooperációkból gyárkapun belülre hoznak egyes alkatrészeket, s létrehozzák a prototipúsműhelyt. Ott elkülönülten tudnak foglalkozni a kis sorozatú tételekkel, s a célgépesítéssel is előbbre jutnak. Ezt az utat azért vélik járhatónak, mert biztató jelek mutatkoznak az Ikarus tőkés piacán. A gyártásra és értékesítésre közös vállalkozásokat kezdeményeznek a fejlett technológiával rendelkező partnerekkel. Történetek Egy iondoni szálloda társalgójában néhány hónappal ezelőtt hangosan ismertette elképzeléseit társával egy termelőszövetkezet üzletkötónője: — Egy csomag zöldség önköltsége nálunk 5 forint. Ha ezt exportáljuk, akkor kapunk hozzá állami támogatást is. Ha itt négyért eladjuk, már jól járunk. Megjegyzésünk: • talán mégis meg kellett volna próbálni azt a zöldséget — mondjuk — 5,50-ért eladni! * Furcsa levelet kapott az egyik bundagyártó cég. Egy kisszövetkezet kért tőle exportárajánlatot panofix bundára. A levélben a legfurcsább az volt, hogy a külföldi vevő pontos cégjelzését találták a 6orokban. A bundagyártónak közvetítőre nincs szüksége. Ha birtokába jut egy olyan cég nevének, amely vásárolni kíván, természetesen nem a kisszövetkezeten keresztül tárgyal majd vele. (Különben a vásárló cég a bundagyártó régi partnere volt.) <Megjegyzésünk: az esetleg belépő közvetítő munkadiját egyáltalán nem biztos, hogy a vásárló fizeti meg a majdnem teljesen telitett piacon. Az összeállítást készítette: Bülc István Dányi László Rafai Gábor Tóth Szeles István