Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

Csütörtök, 1987. december 24. 5 Kulissza nyitogató Búcsú helyett: mérleg és munka Aki búcsúzna, január elsejétől hivatalosan már nem az, aki. Akinek jóvoltából jó néhányan megismerkedhettünk a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalattal, aki hosszú időn — 12 esztendőn — át szinte „a" mozisokat jelképezte (egyre) többünknek: Horváth Lászlóné, a vállalat nyugalomba vonuló igazgatója. 1975 októberétől töltötte be ezt a funkciót, s most búcsú helyett — mérleget készít, összegez, „beszámol". Elköszönés helyett a munkáról beszél, egyre csak azt emlegeti. Még most is. — Az az időszak, amit a vállalatnál töltöttem, tán szerénytelenség nélkül elmondható, elég tevékeny volt. Igaz, az úgynevezett élet hozta is a föladatokat, csőstül: a Szabadság mozi Zenés Színházzá történt metamorfózisa 1978-tól alapjaiban helyezte másféle kiindulópontra a vállalat erőfeszítéseit, hiszen ennek a mozinak a bezárás előtti évben 600 ezer látogatója volt, így szinte pótolhatatlan veszteséggel kellett szembenéznünk akkor. — Innentől tehát a munka gyakorlatilag a Szabadságért való küszködést jelentette? — Mondhatni . . . Időközben persze történt egy s más. Az újszegedi kertmozival újfent bebizonyosodott, nincs az a nehéz helyzet, amiben ne lenne valami váratlanul jó is ... A Szabadság helyett valamit ez is jelentett, akárcsak az 1983ban megnyílt szegedi vállalati kirendeltségünk, no meg az a mintegy száz, úgynevezett kihelyezett vetítés, amit iskoláknak, községeknek szerveztünk, szintúgy a Szabadságot pótolandó . . . — Azt hiszem, a moziüzemi vállalatnál eltöltőtf ideje során a munka nemcsak a végül (idén) visszatért Szabadságot tudta pótolni; hiszen irányítása alatt a vállalat eredményei, úgy tudom, egyenletesen fölszálló ágat mutattak... — Hát, a Művelődési Minisztérium Film-főigazgatóságának helyettes vezetője, Körül Ferenc is azt mondta, nem süllyedő hajóról távo zom . .. Tény, hogy a vállalat ötször kapta meg a filmfőigazgatóság és a Filmművészek Szakszervezetének oklevelét, már 76-ban elismerésben volt részünk, de összességében, úgy vélem, az utolsó év volt a legjobb: a jegyárbevétel százalékarányát és az össznézöszámot véve alapul, az ország két legjobb moziüzemi vállalata közül az egyik a miénk! Nálunk csökkent legkevesebbet a látogatottság, és nyereségünk november 30áig 950 ezer forint volt. A bevétel 122 és fél százalékkal nőtt... A Filmtéka tavaszi „beállításával" több mint 2 milliót „hoztunk", s közel 200 filmet mutattunk be a megyében. — Szebb, méltóbb búcsút nem is kívánhatna. Mihez kezd, immáron nyugdíjasként? — Könnyű dolgom lesz. Három unokám van. Persze, vissza is szeretnék járogatni. Űgyse bírnám ki... — Nyilván tájékozott még a vállalat terveiről is ... — A mérleg után is csak a munka következhet. Jövőre tervezzük a Szabadság moziban a székek cseréjét — rájuk fér, éppen húszévesek. Korszerűsítjük a fűtést, és gondolkodunk egy videóés esetleg egy mesemozi kialakításán is. Ami a konkrét tennivalókat illeti: 1987ben tíz százalékkal csökkent a magyar filmek nézőszáma (a Csók, anyu, a Banánhéjkeringő és a Szépleányok volt a legsikeresebb), de az 1988-ban negyvenéves fennállását ünneplő államosított hazai filmgyártást szeretnénk a nemrégiben lebonyolított szovjet filmvetélkedő mintájára, szervezett akcióval köszönteni, .egyben így talán nagyobb propagandát is teremtve a magyar filmművészetnek. Különben pedig: a jövőben e téren is mindinkább csak az érték jog dönteni — és semmi más. Az állami támogatás valószínűleg még tovább csökken, úgy, hogy a dotációt nálunk is fokozottabban a teljesítményhez kötik — ekkor jár igazán jói a vállalat... — Milyen filmek szerepelnek majd a jövő évi kínálatban? — A (már nemcsak) Mokép-forgalmazásban bemutatandó filmek közül (száznyolcvanhetet tűz műsorra a Mokép) januárban jön a Szerelem második vérig, s rövidesen a nézők elé kerül Kósa Ferenc A másik ember és Szabó István A próféta (Hanussen) című alkotása, hogy csak a legjelentősebbnek nevezhetőket említsem, kiegészítve Sára Sándor Sir az út előttem című korábbi alkotásának folytatásával, valamint Go~ thár Péter Tiszta Amerikájával és Sándor Pál Miss Arizonájával. Az eddig „dobozolt", de most már bemutatandó szovjet filmek közül szeretném felhívni a figyelmet Muratova Rövid találkozások című művére, és a Csernobil harangig c{mú filmre. Jön a világhírű amerikai Szakasz, továbbá A halálosztó (a videósok Terminator címmel ismerik), valamint a legfrissebb Sylvesler Stallone-darab, A Kobra is. Bemutatjuk a 86os belgrádi FEST-en nagy sikert aratott, félelmetes utópiát elénk táró angol filmet, Cilmore Brazil című alkotását, Jancsó Miklós francia—izraeli koprodukcióban készült Hajnal című művét, Zeffirelli Othellóját és Tarkovszkij Áldozatát, de lesz persze Bud Spencer és hongkongi karate is. Szintén látható lesz Allan Parker Madárka és Román Polanski Kalózok című filmje is. Domonkos László Már „csak" 35 milliárd Mi idézi elő a hiányt? Sokáig emlékezetes lesz az Országgyűlés őszi ülésszaka, és nemcsak a két adójavaslatra föllángolt viták miatt. Már az országgyűlési bizottságok ülésén az adóreformmal kapcsolatban jó néhány képviselő a költségvetés reformját emlegette. S rendkívül erősen fogalmazódott meg az a követelmény, hogy az Országgyűlés több információt kapjon, és nagyobb fokú ellenőrzést gyakoroljon közös állami bevételeink és kiadásaink fölött. Valószínűleg nemcsak az adóreform miatt fogalmazódott meg ilyen élesen ez a javaslat. Köztudott, hogy a költségvetés idén is mintegy 35 milliárd forint hiánnyal zárja majd az évet, igaz, ez jóval kevesebb lesz a tervezettnél. Pénznyelő vállalatok A jelenlegi gazdasági számítások szerint a bevételek és a kiadások a következő évben sem kerülnek egyensúlyba. Az országgyűlési bizottságok vitáját hallgatva, föltűnt, hogy a legtöbb képviselő elsősorban az intézményi rendszerre fordított milliárdokat okolja a hiányért. Pedig a költségvetés kiadási oldalának egyik legnagyobb tétele a vállalatok támogatása. És itt jelentős súllyal szerepelnek azok a cégek, amelyek olykor évről évre veszteséggel gazdálkodnak, önerejük olykor még a munkabérekre is alig futná. Bár a támogatások csökkentése a gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, ennek — mint a számok is bizonyítják — nem sikerült mindig eleget tenni. Holott az itt megtakarítható forintok jóval nagyobb összegre rúgnak, mint például az intézménykiadások csökkentései. Amire egyébként tavaly már volt példa a költségvetési intézményeknél; az államigazgatási szerveknél pedig a létszámcsökkentést ismét napirendre tűzték. Természetesen egy bizonyos ponton túl a kiadások mérséklésének már nem sok értelme van. Ha megbénul egyes fontos intézmények munkája pénz híján, akkor ez több kárt okoz, mint hasznot. Tehát miközben az ésszerű csökkentés a fő feladat, emellett a költségvetés bevételeit is növelni kell. Éppen az adóreformmal kapcsolatos vitákban kapott nagyobb hangsúlyt, hogy nem érdemes nagyon szigorú adókulcsokkal megcsapolni akár a vállalati, akár a magánszemélyek jövedelmeit. Ha mindez teljesítmény visszatartásához vezet, akkor az adó is kevesebb lesz a lehetségesnél. Itt is reform > Ezért csak az ésszerű, a teljesítmények fokozására ösztönző adózási rendszer növelheti a vállalkozókedvet az egész gazdaságban, és a fellendülő gazdasági tevékenységből több jut az államkasszába is. A parlamenti ülésszak óta eltelt hetekben megjelentek már a vállalati jövedelem szabályozásáról szóló rendeletek, és a törvények alapján mindannyian számolhatjuk, mennyit érdemes dolgozni. A vállalati jövedelmekből körülbelül öt százalékkal marad több, mint korábban, és ez, ha csak kismértékben is, de növeli az érdekeltséget. A magánszemélyekre vonatkozó törvény paragrafusait azért nehéz értelmezni ebből a szempontból, hiszen nagyon sok a mentesség. így jövőre válik el, hogy hol ösztönzi, és hol fogja vissza a teljesítményeket. A várható hatások felmérésére, az első tapasztalatok összegezésére egyébként parlamenti ad hoc-bizottság alakult. Ugyanekkor a kormány elfogadta a javaslatot, mely szerint 1989-re előkészítik a költségvetés reformját is. Természetesen ez nemcsak a bevételek és a kiadások akár tételes ellenőrzését jelentheti, hanem a korábbi szerkezet átalakítását, az állami nagyberuházások fokozottabb figyelemmel kísérését. S ekkor kell meghatározni, hogy az éves költségvetési törvény jóváhagyásán kívül, milyen területeken és milyen módon kiván az Országgyűlés előzetes konzultánót kérni, vagy mely kérdésekben akar dönteni. Lakatos Mária Bőrből készültek Az emberiség történetében először szükséges, kényszerűen hasznos, természetadta anyag volt az állatbőr. Öltöztetett, később díszítve rangot is adott vagy jelképezett használóinak. A bőrből készült tárgy, legyen az ruha, ülő-, vagy fekvőalkalmatosság, mindig is sugározta a természetes anyagokban hordozott melegséget. Ma, a korszerű műanyagvilágban a műbőr, a fólia, a szintetikus anyagok mellett ismét „felfedeztük" az egyre drágább természetes anyagok használatát. A Csongrád Megyei Múzeumok Horváth Mihály utcai Képtára a most 80 éves Boleman Dénes alkotásait mutatja be. A földszinti kiállítóterem egyik feléből kialakított kamarakiállítás a művész makói alkotó tevékenységének legutóbbi időszakát reprezentálja. Schmidt Andrea felvétele. Egy borító a sok közül Tudni kell róla, hogy az Iparművészeti Főiskolát 1933-ban fejezte be, és négy (!) évtizedig rajztanárként dolgozott Makón. Korábban a puha és szépen alakítható kecskebőrből készült alkotásait sajnos a második világháború viharos évei elsodorták. Ma natúr marhabőrből dolgozik. Megrajzolja, majd speciális szerszámokkal véséssel, domborítással, festékekkel alakítja ki a végső formát. A tárlókban mappák, könyvborítók, naptártartók, dísz- és ékszerdobozok sorakoznak. Boleman Dénes régi címerekkel, népművészeti motívumokkal, bőrbe átírt megfogalmazással díszíti használati tárgyait. Az egyiptomi, etruszk, aszték, török, román, gót és nem utolsósorban a magyar díszítő formavilág motívumait ülteti át bőrbe. A kiállítás január végéig megtekinthető. Nabucco - feliratok nélkül Egy héten belül két bemutatót is tartott a budapesti Operaház: az operaművészet két óriása, Mozart és Verdi egy-egy művének tapsolhatott a közönség. December 12-én, szombaton a Figaro házassága került színre a Népköztársaság útján, a következő hét péntekén pedig az Erkelben: Nabucco. (A Figarót a televízió már másnap este közvetítette. Remélhetőleg hagyománnyá válik, hogy a tévé egy-egy bemutatót ilyen hamar tesz az egész ország számára hozzáférhetővé.) A Nabucco reprízét különleges üggyé avatta egy újítás. A mű olasz nyelven szólalt meg — magyar feliratokkal. Nem, nem tévedés, nem filmről, hanem színházi előadásról van szó. A megoldás Nyugaton általánosan elterjedt, a nagy operaházak egyre gyakrabban játsszák a műveket eredeti nyelven — a fordítást pedig a színpadnyílás tetején levő képernyőfélére vetítik. így a közönség kevésbé ismert, vagy bonyolultabb cselekményű darabokat is jól tud követni — miközben a lehető legjobb hangzásban élvezheti az éneklést. Nagyszerű megoldás. Egyetlen kifogásként csak azt említhetném, hogy az általam látott második előadáson a gép fölmondta a szolgálatot. Az elsötétedés után a rendező lépett a függöny elé, s közölte a sajnálatos hírt, majd biztosított be>nünket, hogy a berendezés nagyszerű, a premieren kifogástalanul üzemelt, s az elkövetkezendőkben minden bizonnyal nem lesz véle semmi gond. (A kockázat hozzátartozik minden új kezdeményt zéshez, enélkül nincs haladás.) Pedig a pontos szövegértésre nagy szükségünk lett volna. Mikó András rendezéséből ugyanis alig rajzolódnak ki a történések, hogy a szereplők esetleges drámai viszonyairól ne is beszéljünk. Előnyilatkozatában az opera tablószerűségét mentegette, saját „kosztümös" koncertjét próbálta magyarázni. A hatalmas' mozdulatlanságot sugallják a látványelemek is: Kézdy Lóránt háttérfelületeket ad, nem drámai tereket, színhelyeket hoz létre. Szekulesz Judit pompázatos ruhái bármely korban megállnák a helyüket, akár a mű 1842-es ősbemutatóján is viselhették volna őket — 1987-re csak (mű)anyaguk utal. Ez a Nabucco-ikon teljességgel korszerűtlen. A cselekmény zilált romantikáját, következetlenségeit megkerüli, ahelyett, hogy szembenézne velük, és legalább elemi fokon próbálná mozgásban magyarázni. Az előadás központi alakjává a karmester, Rico Saccani vált. Olasz opera olasz karmesterrel mindig különleges alkalom. Saccani jól fogta össze a nagy együtteseket, zenekara is szépen „énekelt"; nem félt a szokásosnál lassúbb vagy haladósabb tempókat venni. A szenvedély tiszta vonalvezetése, déli temperamentum jelitmzi dirigálását. A hatalmas kórus kiérlelt, élvezetes produkciót nyújtott, a mű slágerét, a Vapensiero (Szállj gondolat) kezdetű „kórusáriát" nagyon szépen adta elő. A címszerepet Németh József énekelte, aki Budapesten is szerződésben áll. Népszerű hősbaritonunk — aki Sólyom-Nagy Sándor betegsége miatt a két nappal korábbi előadáson is énekelt — ezúttal nem pazarló hangbőségével, hanem előadásának finomságaival hódított. Megrázó volt a második felvonás megőrülési jelenetében. A tőle megszokottnál sokkal többször használta a piano dinamikát; nagy áriáját csaknem végig halkan énekelte. Abigél egyike a fiatal Verdi szopránmerényleteinek: a világon egyszerre általában négy-öt énekesnő van. aki igazából el tudja énekelni; akinek hangja a legnagyobb magasságokban és képtelen mélységekben is átütő erővel szól; ráadásul képes*a regiszterek közötti ugrálásra, koloratúr futamokra, s még szuggesztív színész is. Rohonyi Anikó azon magyar énekesnők egyike, akik egyáltalán elképzelhetők a szerepben. A hang átütő, a magasságok is (így vagy úgy, de) megszólalnak. A futamok ugyan nehézkesek, ám többszörös hiányérzetünket ellensúlyozza az átélés komolysága, s azon részletek kiemelése, amelyek leginkább megfelelnek képességeinek. Berczelly István. az Operaház mindenese. Röpke két hét alatt a következő Szerepekben lépett föl: a főinkvizítor (mély baszszus). Simon Boccanegra (lírai bariton), Zakariás (magas basszus). Lehet-e így komolyan értékelni? Boccanegrának jó főinkvizítornak elfogadhatatlan, Zakariás főpapnak gyengécske. Úgy vélem. Berczelly mégiscsak baritonista. ebben a szerepkörben szépen és otthonosan tud énekelni. Nagy kár, hogy a közönség előtt lejáratiák azzal. hogy idegen szerepkörbe kényszerítik. Izmael Csák •József, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt aki pár éve lépett, operai pályára. Szép színű fényes tenorján egészségesen és természetesen énekel, igen nagy szükség van rá a spinto szerepkörben. Fenénát ígéretes tehetséggel énekelte a friss diplomá_s Vári Zsuzsanna. Marok Tamás A Szegedi Nemzeti Színház műsora Az előadások általában este 7 órakor kezdődnek, az ettől eltérőeket külön közöljük. Nagyszínház. Jézus Krisztus szupersztár: 2-án, szombaton 3 órakor, bérletszünet, 3-án. vasárnap 3 órakor, Katona bérlet, 16-án 3 órakor, bérletszünet. Aida: 5-én, kedden Blaha 1—2, 13-án, szerdán fél 6-kor Móra 1—2„ 14-én, csütörtökön Vaszy 1—2. Hegedűs a háztetőn: 7-én. csütörtökön, bérletszünet, 17-én vasárnap délután 3 órakor, bérletszünet. Igor herceg: 8án, pénteken, Egressy 1—2., 12-én Uray 1—2.. 9-én, szombaton, Madách. A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenye: 11-én, hétfőn délután 1 és este fél 8 órakor. Kisszínház. Irma, te édes: 8-án, pénteken Radnóti 1., 9-én, szombaton bérletszünet, 10-én. vasárnap Ady 2.. Díszvacsora a temetkezési vállalatnál: 16-án, szombaton. Bemutató 1.. 17-én, vasárnap. Bemutató 2. Klubszínpad. Melina: 5-én, kedden és 8-án, pénteken este 8 órakor, bérletszünet. Medúzafej: 9-én, szombaton és 10-én, vasárnap 8 órakor, bérletszünet. (x) — Meglepő ötletek. (Lengyel karikatúra)