Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

6 / Csütörtök, 1986. július 31. Lakásgazdálkodásról Neb-viisgálat ürügyén A Szegedi Népi Ellenőr­zési Bizottság legutóbbi ülé­sén a lakásgazdálkodás, la­káselosztás és a csere vita­tott kérdéseit tárgyalta. A vizsgálat célja annak meg­állapítása volt, hogyan haj­tották végre az elmúlt év szeptemberében volt neb­vizsgálat eredményeként ho­zott javaslatokat, észrevéte­leket. A városi tanács egységes szerkezetbe foglalta koráb­bi rendeleteit és újat alko­tott, amely június elsejétől lépett hatályba. Továbbra is kiemelten kezelik a sok­gyermekes családokat, a fia­talokat. Jellemző, hogy egyre ke­vesebb másfél és kétszo­bás lakást építenek, inkább többszobásokat szerelnek össze. Csökkennek ugyan­akkor a nagy alapterületű bérlakások iránti igények. Jól kialakult a lakáselosztás gyakorlata. Soknak találták az üres lakások számát, ám az 1KV és a lakásügyi hatóság úgy intézkedett, hogy az üres és kiutalható lakások listáját •negyedévenként megküldik a lakásosztálynak, hogy az adja oda bérlőnek. A felújításra váró üres lakások közül 54-et ajánlot­tak fel bérlőknek, még az elmúlt év végén akik vala­mennyi tatarozását, renová­lását vállalták. Sajnos, gyakori az önké­nyes beköltözés. Tavaly 94 esetben fordult elő, az idén eddig már 76-szor. Nehcz mérlegelni, hiszen az üres lakások állaga erősen meg­romlott, általában életve­szélyes. Mindössze 21 eset­ben lehetett kiadni ideigle­nes lakhatási engedélyt, a többiből kilakoltattak. Javaslatot tettek most ar­ra — többek között —, hogy a tanácsi hivatal a lakás­elosztási névjegyzéket jó­váhagyás végett kisebb té­telekben terjessze a végre­hajtó bizottság elé, alapo­sabban tudják így megvizs­gálni az igényjogosultságot. Kérik azt is, hogy a meg­vásárolható bérlakásokat, eladásra az IKV is felkínál­hassa. Nem elsősorban a panelházakban lévő laká­sokat szorgalmazzák megvé­tetni, inkább a 2—5 lakásos kisebb IKV házakban lévő­ket. összességében megállapít­ható, javult a lakásgazdál­kodás, gyorsabb az ügyin­tézés. A. S. Automata telefonközpont Rúzsán Rúzsán holnap, pénteken reggel 8 órakor üzembe he­lyezik az új automata tele­fonközpontot. Ezzel egy idő­ben Öttömösön és Puszta­mérgesen is megszüntetik a kézi kapcsolású központot, az előfizetők telefonjait a rú­zsai új telefonközpontba kapcsolják át. Az előfizetők telefonszá­mai megváltoznak, öt szám­jegyűek lesznek. Az új szá­mokról a tudakozó (09) ad tájékoztatást. Rúzsa, Öttö­mös és Pusztamérges be­kapcsolódik a belföldi és a nemzetközi távhívóhálózat­ba, körzetszámuk 62 lesz. Az üzembe helyezés után a rúzsai, az öttömösi és a pusztamérgesi előfizetők hí­vásakor a 62-es körzetbe tartozó előfizetőknek csak az új ötjegyű telefonszámot kell tárcsázniuk. Ezeket a beszélgetéseket a hívó elő­fizető központjának számlá­lóberendezése az I. díjkör­zetekre érvényes tarifa sze­rint számlálja. A díj 7-től 18 óráig 40, 18-tól 7 óráig 60 másodpercenként két fo­rint. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés Öt év ötletei 1600 tonnás úszódaru 1600 tonna teherbírású a Szovjetunió legnagyobb tel­jesítményű új úszódaruja. Segítségével végezték el az idén tavasszal a Balti-ten­geren egy óriási kőolajfúró sziget összeszerelését. Az úszódaruk építése a szovjet hajógyártás fontos területét jelenti. Ezek nagyobb része a fekete-tengeri Szevaszto­polban épül. A 100 tonnás „Csernomorec" és a 300 ton­nás „Bogatir" kikötők és mólók építésénél, parterősí­tésnél és strandok bővítésé­nél kerül alkalmazásra. Több timföld külföldre Az Almásfüzitői Timföld­gyárból az év eleje óta 161 000 tonna timföldet — a tervezettnél 3000 tonnával többet — szállítottak kohó­sításra a külföldi megren­delőknek; a teljes mennyi­ség felét a Szovjetunióba. Az exportkötelezettség tel­jesítése nagy erőfeszítést kí­vánt, az év első hónapjai­ban ugyanis a vasúti kocsik hiánya miatt lassult a szál­lítás üteme. Március óta vi­szont menetrendszerinti pontossággal érkeznek az üres szerelvények, s így si­került — sok túlmunka vál­lalásával — túlteljesíteni az időarányos exporttervet. Az Almásfüzitői Timföld­gyár dolgozóinak az év má­sodik felében is a megszo­kottnál nagyobb teljesít­ményt kell nyújtaniok, hogy teljesíthessék éves export­kötelezettségüket. A nemré­giben kibővített és 1990-ig meghosszabbított magyar— szovjet timföld—alumínium egyezmény alapján ugyanis az eddiginél jóval több tim­földet exportálnak a ma­gyar üzemekből a Szovjet­unióba. Műszaki fejlesztés a kisiparban A korábbi fellendülés után az utóbbi időben megtorpant a kisipari műhelyek műszaki fejlesztése, mert viszonylag kevesebb kisiparos vállalja modern gépek, korszerű be­rendezések beszerzését, üze­meltetését. A Kioszban — a kisiparosok országos érdek­védelmi szervezetében — el­mondták: ennek egyik oka, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások egyre nagyobb hányadát végzik a munka­viszony, illetve a nyugdíj mellett dolgozó mesterek, s ők ritkán vállalkoznak a tő­keigényes, kockázatos be­fektetésre. Pedig műszaki fejlesztés­re a korábbiaknál több le­hetőség nyílik. Az utóbbi időben ugyanis tovább bő­vült a kisbankok, menedzser­irodák hálózata, és mind több pénzintézet nyújt hi­telt a kisvállalkozóknak; szélesedett a pénzintézetek termelőeszköz-forgalmazá­sa. Az Építőipari Bank Rt. például új kezdeményezés­ként több kisiparos részére közös üzemcsarnokot alakí­tott ki. amelyet bérbe adott a mestereknek. Átalakult a korábbi mű­szaki fejlesztési alap is, amelyet jogszabály alapján a Kiosz korábban beruházá­si célokra hozott létre. A mostani, új pénzügyi alap neve: tartalékalap-számla. Ez ugyancsak a kisiparosok önkéntes befizetéseiből kép­ződik, azonban ebből a szo­rosan vett beruházásokon túl a kisiparosok az előre nem látható működési za­varok elhárítására is tarta­lékolhatnak bizonyos össze­get. Arra számítanak, hogy így jelentősen megnövekszik Az OTP hitelt nyújt — Gépek bérletre külföldről a befizetések összege és ez­által a tavalyinál akár 50 százalékkal is több pénzt fordíthatnak műszaki fej­lesztésre. Segíti a modern gépek, berendezések beszerzését a kisiparosok importlehetősége is. 1982 óta ugyanis a kisipa­rosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó beren­dezéseket, eszközöket öt­évenként 200 ezer forint ér­tékhatáron belül kedvezmé­nyes vámfeltételekkel hoz­hatják az országba. E lehe­tőséggel élve tavaly 45 mil­lió forint értékű kisgép ér­kezett Magyarországra. Itt­hon is vásárolhatnak nagy­értékű eszközöket, berende­zéseket a kisiparosok; eh­hez az Országos Takarék­pénztár hitelt nyújt részük­re. Ily módon tavaly 3 ezer 700 kisiparos 302 millió fo­rintot vett fel. Ebből főként műszereket, speciális cél­szerszámokat vásároltak a hitelt kérők. Bár még csak kezdeti eredmények vannak, terjed egyes külföldi gépek bérlete is. A külkereskedelmi válla­latokon keresztül egyre több kisvállalkozó bérel kiváló minőségű külföldi forgácso­lógépet. speciális szerszámot, műszert, amit aztán később meg is vásárol. Várhatóan a jövőben e forma elterjed, hiszen a kisipar műszaki színvonalának fejlesztése to­vábbra is fontos feladat, és a gépbérlet ezt jól segiti. A Kiosz ehhez úgy járul hoz­zá, hogy igyekszik felkutatni azokat a külföldi partnere­ket, illetőleg hazai állami vállalatokat, amelyek mo­dern gépekkel, berendezé­sekkel segíthetik a kisipar műszaki fejlesztését. Emel­lett olyan bemutatókat ren­.deznek, ahol mód nyílik a vállalatok és a kisiparosok együttműködésének szoro­sabbá tételére. így került sor a legutóbb feltaláló kis­iparosok kiállítására. (MTI) A hasznos ötletek életre dajkálásának szándéka ve­zérelte a KISZ Központi Bizottságát, amikor jó né­hány esztendővel ezelőtt rendre meghirdette az „Al­kotó ifjúság" pályázatot. A harminc éven aluli fiatal feltalálók segítésében ez is hatalmas lépés volt. De hiányzott a folyamatosság és a megvalósításhoz szüksé- . ges központi p>énzalap is. Később a továbblépés szán­déka életre hívta az Alkotó Ifjúság Egyesülés országos hálózatát. Az idén április­ban ünnepelte megalakulá­sának ötesztendős évfordu­lóját. Az összesen tizenegy működő képviselet behálóz­za az egész országot. • A szegedi részleg tulaj­donképpen a három dél­alföldi megye — Csongrád, Békés, Bács-Kiskun — te­rületén „illetékes". Kónya Sándorral, a helyi képvise­let vezetőjével öt év ötletei­ről beszélgettünk: — A KISZ KB és az Ál­lami Fejlesztési Bank közös vállalkozása hívott életre bennünket, hogy egyenges­sük a fiatalok ötleteit, aktí­van befolyásoljuk az inno­vációs folyamatot. Kezdet­ben a pályázatokból való válogatásra korlátozódott a feladatunk, mára már kez­deményezőkké léptünk elő. Az újdonságok „menedzse­lését" tekintjük a legfőbb feladatunknak. — Kik fordulhatnak ehhez az irodához? — Bárki. Hozzánk az ut­cáról is be lehet jönni. Élet­kortól függetlenül a jó öt­let, a megvalósítható elgon­dolás a fontos. A mára már valóságos műszaki fejlesztő vállalattá szélesedett egyesülésnek ugyanis nincs határozott szakmai profilja. A gazda­ság területén jelentkező minden műszaki újdonságot, újítást, fejlesztő elképzelést felkarolnak, ha fantáziát lát­nak benne. Sok fiatal vi­szonylag könnyen eljut egy­egy új megoldás kigondolá­sáig, de hogy ez a valóság­ban mennyire „piacképes", azt már kevesebben látják. S éppen itt van az egyesülés egyik legfontosabb feladata. Mielőtt bármibe belevágná­nak, felbecsülik, megéri-e késztermékké formálni az el­gondolást. Ha az egyesülés szakértői úgy ítélik, hogy igen — csak akkor vágnak bele. Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés persze maga sem „jóté­konysági" intézmény. Ami­kor megalapították, az ÁFB elkülönített tőkét hozott lét­re, amelyből azokat a témá­kat finanszírozhatták, ame­lyeket az egyesülés felvállalt. Azóta a „leányvállalat" ma­ga is jelentős összegeket gyűjtött, ezekből futja újabb Hosszú ideje mondogatjuk, továbblépésünk, bol­dogulásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy miféle ötletekkel tudunk előállni, milyen gyorsan sikerül a gyakorlatban is hasznosítani legújabb elgondolásain­kat. Egyszóval versenyben tudunk-e maradni önma­gunkkal és a világgal. Az új termékek aránya azon­ban még ma sem mutat igazán szívderitö képet. Az alkotókedvet sokáig nem tudtuk befogni a népgazda­ság vitorlájába. Különösen érzékeny pontja ennek a vállalkozásnak a fiatal feltalálók, újítók, ötletgazdák felkarolása. Hiszen ök — életkoruknál fogva — a leghajlamosabbak az újdonságok befogadására, to­vábbgondolására, ötletek kifundálására. A kivitelezés­ben, a szellemi termékek „piacra" vitelében azonban járatlanok. Elhatározásukban legtöbbször az előttük álló példák sem acélositják meg ökft. A „nehéz" em­berek Canossa-járása sokukat előbb-utóbb meghátrá­lásra kényszeríti. ötletek támogatására. Az „anyabank" vállalatai közül az egyesülés a legeredmé­nyesebb, évről évre tisztes nyereséget produkál. — Melyek voltak az el­múlt évek legjelentősebb té­mái, amelyeket a szegedi iro­da pártfogolt? — Elsősorban arra töre­kedtünk, hogy az országos célprogramokat, gazdaságpo­litikai elgondolásokat • jól tudjuk segíteni. Így álltunk például a biotechnológiai, vagy a számítástechnikai kormányprogram mellé is. Egyik nemzetközileg is je­lentős témánk a szeméttele­pek biogáz-energiáját haszno­sító elképzelés volt. Vagy ... kifejlesztettünk egy teljesen új rendszerű, U-profilú üveg­házat. Egyszerű, olcsó, ener­giatakarékos, így komoly ve­télytársa lehet a fóliasátrak­nak. Foglalkoztunk szenny­víztisztító programokkal is. Lehetőséget kerestünk pél­dául a Szegeden keletkező szennyvíziszap mezőgazdasá­gi hasznosítására. -r Sikertelen kísérletek? — Például a mágneses tár­sasjáték. A fiatal feltalálók japánban rendezett világki­állításán díjat nyert, itthon nem akadt vállalkozó a gyár­tásra. Szerencsére az ilyen nagyon ritka. — Hányan /(aduinak egj évben az irodához? — Százötven-száznyolcvan ügyfél keres meg- bennünket evente. Az ajánlatoknak több mint a felét tartják ki­vitelezhetőnek szakembere­ink. Az utóbbi időben azon­ban visszaesettt a magánsze­mélyek alkotó, újító kedve. Most a legaktívabb partne­reink a 35—55 éves „fiata­lok". A magánkezdeménye­zők hasznosítható ötleteit in­gyen menedzseljük. Mivel egy-egy termék forgalmaz­ható vá fejlesztése tetemes költség, siker esetén a nyere­ségből mi is részt kérünk. A kudarcok kockázatát pedig magunk is viseljük. Ezt szer­ződéskötéskor időben tisztáz­zuk. Minden esetben megha­tározzuk mennyi lesz az ügyfél haszna, hány százalék illet minket. Minél kiforrottabb ötlettel jelentkezik valaki, annál nagyobb részre szá­míthat. • Ma már csak úgy lehet egy-egy találmányt, műszaki újdonságot sikerre vinni, ha a fejlesztéshez kedvező pénz­ügyi feltételeket is tud biz­tosítani a menedzselést vál­laló intézmény. Ezt felismer­ve a jövőben részvénytársa­sági formákkal is szeretnének próbálkozni, olyan ötletek esetében, ahol az egyesület pénztárcája is vékonynak bi­zonyulna. Az országos háló­zat tervei között az önálló külkereskedelmi jog meg­szerzése, vegyes vállalatok létrehozása, külkereskedel­mi iroda létesítése szerepel. Azaz: „alkotó" módon segí­teni az alkotást. Rafai Gábor Fiataloknak Vezetőképző táborok Hallom, hogy... ... a városi tanácshoz. több észrevétel „futott be" szegediektől: talán esztéti­kusabb, higiénikusabb megoldás volna a háztar­tási szemetet műanyag zsá­kokban gyűjteni, mint vödrökben, csöbrökben, kimoshatatlanná koszoló­dott edényekben. Ezekkel ráadásul az a baj, hogy a szemét fele ott ragad a fenekükön, s hogy, hogy nem, rendszerint az útszé­li nyílt árkokban landol­nak a kiürítés után. Szóval hallottam, hogy sokan jobbnak tartják a műanyag zsákos gyűjtési módot, csakhogy ilyen fó­liatasakhoz nem tudnak hozzájutni. Nos, újabban azt hallom, hogy az egyik csomagolástechnikai válla­lat különféle méretben és színben szállítana szeme­tes zsákokat a városgazdál­kodási vállalatnak. Ott árulnák a Pacsirta utcai telephely anyagosztályán — ha igény volna rá. Mint megtudtuk, szeptember 1­jétől. A földes utcákban ->­ahol nem kötelező kuka­tartályt venni — várható­an érdekli majd e megol­dás a VGV ügyfeleit, hát előzetesen azt is elmond­juk, mibe kerülnének a nejlonzsákok. Az 50-szer 30 centiméteres 98 fillérbe, a nagyobb, a 60-szor 100 centis három forint negy­venbe. Ki-ki eldöntheti, áldoz-é ennyit, vagy sem. A szemétszállítás eddigi­rendjén és tarifáján egyéb­ként nem változtatnak, a zsákok árát azon felül kell megfizetni. Olcsónak ép­pen nem mondanánk, in­kább kényelmesebbnek, tisztábbnak ... P.K. A KISZ vezetőképzési programjának jelentős részét a nyári hónapokban szerve­zik: e napokban is több tíz^ ezer fiatal vesz részt a ve­zetőképző táborok munká­jában, ahol gyakorlati és el­méleti tudásuk fejlesztésével készülnek az őszi akciókra, rendezvényekre. Az aktív mozgalmi élet szezonja a KISZ-ben többnyire az ősz, ekkor a legélénkebb a tag­ság negyven százalékát ki­tevő középiskolás, egyete­mista és főiskolás fiatal év­kezdet utáni tevékenysége az alapszervezetekben. Az utóbbi években specia­lizálódott, szakosodott a képzés, továbbképzés. Külön tanfolyamot rendeznek a középiskolás agitációs-propa­gandista felelősöknek, a di­ákújságíróknak, a diákrádiók munkatársainak, a tanulmá­nyi felelősöknek, az iskolai KISZi-bizottságok tagjainak,' a diáktanácsok tagjainak, a kezdő alapszervezeti titká­roknak, a marxista diákaka­démiák vezetőinek, a KISZ­tanácsadó tanároknak. A tá­borokat a KISZ megyei bi­zottságai szervezik, politikai képzési központjaik — a KISZ-iskolák — tanárainak munkájára és az ottani tech­nikai eszközökre alapozva. A KISZ-iskolák a tovább­képzések tematikáit úgy ál­lították össze, hogy azok­kal elsősorban az évközi, mindennapos munkához ad­janak módszertani és gya­korlati segítséget. A kiemelr kedő rendezvények;, a moz­galmi ünnepek korszerű, vonzó megrendezése is új ismereteket kiván. A to­vábbképzés folyamatát il­lusztrálja az a mód, aho­gyan például e táborokban a KISZ kongresszusának fő gondolatait feldolgozzák: a KISZ KB videofilmeket ké­szíttetett, melyek júniusban minden vezetőképzőbe elju­tottak. A filmeket a tanfo­lyamokon levetítik, és él­ménybeszámolót tartanuk a kongresszuson járt megyei küldöttek is. A színes prog­ramot követően azután a kongresszus rövidített jegy­zőkönyve szolgál alapul a feladatok, a határozatok po­litikai feldolgozásához, így bontanak ki belőle a fiata­lok helyi cselekvési prog­ramokat. A táborokban a szervezé­si és nevelési tudnivalók el­sajátításán túl a kül- és bel­politikáról is tájékozódnak a fiatalok, mégpedig politiku­sok, neves szakemberek elő­adásai, konzultációi alap­ján is. A képzés legfőbb cél­ja, hogy a KISZ-vezetők munkájukhoz kellő „muní­ciót" kapjanak, hogy általá­nos politikai felkészültségük naprakész legyen. A KISZ­iskolák munkáját videóké­szülékek segítik, oktató- és szórakoztató filmjeiket egy­más között cserélik. Több helyen videokamerák „dol­goznak": felveszik és elem­zik a csoportfoglalkozásokat. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom