Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

2 Csütörtök, 1981. április l6. Kiállítás Szeged a fogyasztókért Az Országos Piackutató Intézet, a Kiváló Aruk Fóruma és a Szegedi Ipari Vásár közös rendezésében „Szeged a fogyasztókért" címmel kiállítást tartanak Budapesten, az OPK Nagymező utcai bemutatótermében. Az OPK kezdeményezte azt, hogy a nagyobb magyar városoknak fórumot, bemutatkozási lehetőséget adjon a fővárosban. Elsődleges célnak azt jelölték meg, hogy egy központi helyen és "könnyen áttekinthető formában mutassák be a nagyvárosokban lévő iparvállalatok. szövetkezetek, szolgáltató cégek és egyéb szervezetek tevékenységét, az ott gyártott fogyasztási cikkeket. Szeretnék, ha ezek a kiállítások hozzájárulnának a hazai piaci ellátás javításához, az árukínálat bővítéséhez. A városok bemutatkozását Szeged kezdi a május 4—10 között megrendezett kiállításával. A Nagymező utcai bemutatóteremben harminc szegedi vállalat, szövetkezet és kereskedelmi, szolgáltatóipari szervezet vesz részt. Közöttük olyan ismert vállalatok, mint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a konzervgyár, a ruhagyár, a kábelgyár, a kéziszerszámgyár, az Universal Ipari Szövetkezet, a Medikémia Ipari Szövetkezet, a Minőségi Cipőgyár és más olyan cégek, melyek termelésüknek zömét közvetlenül a hazai piacokon értékesítik. így találkozhatnak majd a budapestiek az ismert és kedvelt szegedi húsipari termékekkel, konzervekkel, kéziszerszámokkal, háziipari cikkekkel, bőrdíszmű árukkal és egyéb. m fogyasztókat közvetlenül Is érdeklő termékekkel. A „Szeged a fogyasztókért" című budapesti kiállítás megnyitója május 4-én, délelőtt 11 órakor lesz a Nagymező utca 21. szám alatti bemutatóteremben. Alkalmával dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára tájékoztatja a résztvevőket. Üj egészségház Részkén Átadták rendeltetésének tegnap délben a röszkei új egészségházat, melyet 3,5 milliós költséggel építettek fel. A rövid ünnepségen részt vett Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára, Karsai Árpádné dr„ a szegedi járási hivatal elnökhelyettese és Bérezi Gyula, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője is. A jelenlevők előtt dr. Rúzsa József megyei főorvos ismertette az új egészségügyi intézmény megvalósításának szükségességét. A 3 ezer 550 lelket számláló községben eddig egy körzeti orvos látta el a betegeket, ezért indokolt volt a második orvosi körzet, az anya- és gyermekvédelmi tanácsadás megszervezése, és az új egészségház megépítése. Az új egészségházban két szolgálati lakás ls van, s az eddiginél sokkal jobb körülmények között végezhetik majd munkájukat az orvosok és egészségügyi dolgozók. A község lakói és az egészségügyi dolgozók nevében Molnár Albertné tanácselnök vette át az egészségházat. Népi ellenőrök megbeszélése SzabáSyozták a betegek beutalásának rendjét Az Egészségügyi Minisztérium utasítása alapján, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorának egyetértésével a Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya szabályozta a betegeknek a gyógyító-megelőző ellátás intézményeibe való' beutalását, A betegbeutalás új rendjéről dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SEOTE klinikai rektorhe•lyettese, dr. Várkonyi László városi főorvos és dr. Weidner Tibor, megyei orvos tájékoztatott A Csongrád megyei tanács székházában, dr. Kakuszi László elnökletével ülésezett tegnap, szerdán délelőtt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés munkájában részt vett Kónya Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője is. Ismét a lakosság érdeklődésére számot tartó kérdések megvitatására ültek össze a n£pi ellenőrök. Elsőként a Balogh István vezette munkacsoport vizsgálatáról, a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságát elemző, írásban is kézhez kapott anyagról mondták el véleményüket. A vizsgálat társadalmi összefogással, többek között a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Megyei Ifjúsági Bizottság, a megyei tanács, a KSH és a JATE szociológiai tanszéke tapasztalatainak egyeztetésével készült Következésképpen több szemszögből, rendkívüli alapossággal elemzi; vajon a különböző pénzbeni és természetbeni juttatások Új film A gr Színes magyar film. Irta és rendezte: Kósa Ferenc. Fényképezte: Sára Sándor. Főbb szereplök: Kozák András, Alicija Jacliiewicz, Szilágyi Tibor, Koncz Gábor. Mintha görög sorstragédiát látnánk. Am még ennél is többről van szó: Kósa Ferenc új filmje egy történelmi határszituációban játszódik, s egy futballmérkőzés következményei kapcsán mutat föl — igen felelősségteljesen, differenciáltan, tisztességesen, tehát felkavaróan — egy társadalomképet, amelynek tanulságai máig hatnak. Kell hatniuk: mai valóságunk genezise áll előttünk. Az alapkérdés: vajon milyen lehetséges út állt az ötvenes évek közepén például a volt népi kollégisták, 'a már rehabilitáltak, de még szorongatottak előtt? Ballá Bálint, a megyei lap főszerkesztője és felesége (Kozák András és az eredeti szépségű Alicija Jachiewicz kitűnő alakításában), azt az ellenállási formát választja a hatalmával visszaélő, velejéig romlott, korrupt, demagóg és gvilkossá lett szakosztályvezető-funkcionáriussal szemben, ami csak tragikus lehet: ha már bukniuk kell, s az igazság ügyének tevőlegesen nem is használhatnak többé, hát használjanak úgy —hogy magukkal rántják a Rigó Dezsők az ötvenes években sajnos, erőteljesen elszaporodott rontó figuráit is. Bűnök és bűnösök, rettenetes emberi vívódások és ártatlanok, eszközként ugyan felhasznált, de emberségüket végül csak megőrizni akarók és helyenként tudók, tehát szükségszerűen és sorstragédiába illően pusztulásra ítéltek. (Dongó, a középcsatár) — mind elénk állnak. És a legfontosabb ls: a jövő nemzedékét szimbolizáló figura. S ez az a pont, ahol Kósa Ferenc filmje a csúcsra érkezik. Igen finoman érzékelteti A mérkőzés elsősorban gondolati és nem cselekményelemekkel operáló dramaturgiája: a Balláék kamaszfiától képviselt fiatalság válik végső áldozatául a hatalommal visszaélők erkölcstelenségeinek. Rájuk kell tehát figyelni. mert konszolidáció teremtődhetett, hazánk történelmének e nehéz korszaka hál' istennek már csak történelem — és tegyük hozzá: társadalmunk elemi, erkölcsi kötelessége, hogy minél többet mutassunk meg ebből a korszakból — de újabb és újabb nemzedékek jönnek, kérdezve. tisztán és tenniakarón. Magyarország és a szocializmus Jövőjéről van szó. S ezután már mindig is arról lesz. Domonkos László megfelelően biztosítják-e gyermeknevelés A vizsgálat megállapításainak ismertetésére még viszszatérünk lapunkban. A főbb következtetések sorából kiemelésre érdemes, hogy a több mint 30 éve kialakult családpolitikai támogatási rendszer, nem követte megfelelően a társadalomban végbement változásokat. A többgyermekeseknél nem kompenzálja kellőképpen a gyermekneveléssel kapcsolatos terheket. Második napirendi pontként az idei, lakossági ellátást szolgáló szerződéskötések tapasztalatait vizsgáló jelentést vitatta meg a testület A Bánáti Antal vezette munkabizottság azt kutatta, hogy a kereskedelem és az ipar miként készült fel az idei áruellátás biztosítására; partneri kapcsolatukban érvényesül-e a szerződési fegyelem. A vizsgálat zárultával a népi ellenőrök egyebek között megállapították, hogy az iparvállalatok — tartva az esetleges szankcióktól, kötbérektől — kapacitásuknak csak egy bizonyos hányadára kötnek szerződéseket. Piaci pozíciójuk így lényegesen erősebb, mint a kereskedelmi vállalatoké. Az ellátást gyengíti továbbá, hogy az iparvállalatok elvétve vagy egyáltalán nem élnek a késedelmesen, hiányosan teljesítő, monopolhelyzetben levő szállítóvállalatok kötbérezésének lehetőségével. Tegnapi ülésén a megyei NEB több, korábban végzett vizsgálata javaslatainak megvalósításával is foglalkozott.' Az egészségügyi integráció szervezeti, működésbeli változásai, az új kórházi pavilon átadása megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy Szegeden és a járásban is érvényesülhessen a belgyógyászati betegek beutalásában a területi elv. Ez azt jelenti, hogy — a körzeti rendelések, a gyermekgyógyászati és a gyermek fül-orr-gége gyógyászati ellátás eddigi példája alapján — az intézeti kivizsgálásra. kezelésre szoruló betegeket is lakóhelyük szerint utalják be az integrált kórház-rendelőintézeti egységek szakrendeléseire, illetve fekvőbeteg-intézményeibe. A várost fölosztották három részre és egy-egy terület belgyógyászati betegei feltételeit , ne!t intézeti ellátását a kórleiteiewt. i ház immár ggy épületben műküdő belgyógyászati osztályára. az l-es és a II-es számú belklinikákra bízták. Az Egészségügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy a klinikai ágyak 50 százalékát állítsák a területi ellátás szolgálatába. Tudvalevő ugyanis, hogy a klinikák speciális megyei, regionális és országos feladatokat is ellátnak. Ez azt jelenti, hogy a két belgyógyászati klinika 250 ágyából, valamint a kórház 120 ágyából 110—110 várja a Szegeden és a járásban élő, az Intézeti ellátásra valóban rászoruló betegeket. Az új betegbeutalási rendszer azáltal, hogy meghatározza a beteg útját, egyszerűbbé is teszi a gyógyuláshoz vezető utat. 1075-ben deklarálták hazánkban az állampolgárok ingyenes, magas szintű egészségügyi ellátáshoz való jogát, ami azonban némi szabályozottságot Is föltételez. hogy érvényre is juthasson. Az új szabályzatnak éppen az a célja, hogy a beteg kellő Időben, a számára szükséges formában vegye igénybe az ellátás különböző fokozatalt. Ezentúl egy-egy belgyógyászati betegséggel ki-ki ugyanabba az intézetbe kerül, ahol „saját" betegként fogadják és kezelik, majd ismét a csoportvezető főorvos, a körzeti orvos gondjaira bízzák. Ok azok, akik állandóan figyelemmel kísérhetik a beteg sorsát, és csak az ő kezük között „vándorolnak" a beteg állanotát rögzítő dokumentációk ls. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogv aki rászorul, nem „törhet ki" ebből a bűvös körből: ha valakinek a gyógyítása speciális ellátást igényel, nyitva az út előtte. Esetenként humánus indokok alapján előfordulhat, hogy a vezető, saját felelősségére, a beteg érdekében másik intézetnek engedi át a beteget, de ezt csak a rendelkezés emberséges érvényesítése érdekében teheti. Ahhoz, hogy a területi elv. a progresszív betegellátás elve valóban érvényesüljön, a betegek bizalmára és megértésére is szükség van: ne keressék tehát a kiskapukat! Bízzák az orvosra. hogv eldöntse: állapotuk szerint melvik intézménybe, melyik osztályra utalja be őket. A gyermekgyógyászati, a gyermek fül-orr-gége gyógyászati ellátás mellett, május 4-től tehát a belgyógyászati ellátásban is érvényesül a területi elv. Hogv k) melyik fekvőbeteg-intézményhez tartozik, azt a körzeti orvosi rendelőkben kifüggesztett tájékoztatóból megtudják olvasóink. A többi szakterületen az eddigi gyakorlat, az ügyeleti rendszer változatlan, hiszen a betegek száma az osztélvok szervezeti és technikai feltételei nem indokol ják a módosítást. Mint. minden úlat. a betegbeutalás új szabályzatát is meg kell tanulniuk az egészségügyben dolgozóknak és a betegeknek egyaránt Az első tapasztalatok után szívesen fogadiák az észrevételeket. javaslatokat, a város egészségügyénélt irányítót. Ch. A. A tejtermelési verseny megyei győztesei Tegnap, szerdán délután a és a jó tehenet tartó gazdóCsongrád megyei tanácshá- kat is. Tíz kistermelőt részszán tartották a tejtermelési verseny megyei díjkiosztó ünnepségét, amelyen hét téesz tehenészeié kapott elismerést. Köztük a 100 hektáros mezőgazdasági területre jutó árutejtermclcs növelésében elért eredményei alapján a csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezet a második lett. A homoki gazdaság a környékbeli kistermelőket is beleszámolva, tavaly 2 millió 567 ezer 436 liter tejet értékesített. A hódmezővásárhelyi Rákóczi, a felgyői Alföldi Róna és csongrádi Petőfi Tsz lett az első a versenyben. Ugyancsak a tegnapi ünnepségen jutalmazták a sok síieltek elismerésben, Sípos István sándorfalvi lakos a csikójárási tanyájából tavaly 12 ezer 73 liler tejet hordott el a csarnokba. Ugyanarról a vidékről, a Kéri dűlől-ől hordta a tejet Hevesi Ferenc. A homoki gazda átlagban egy tehéntől 6 ezer 13 liter tejet fejt. Mindketten a Csongrád megyei tanács jutalmát kapták. A megyében a legtöbb tejet — 32 ezer 32 litert — Benkő József hódmezővásárhelyi kistermelő értékesített. özv. Gránitz Mihályné derekegyházi nyugdíjas asszony egyetlen tehene 7 ezer 477 liter tejet adott tavaly. Ok lettek az elsők az állattarlók között. Mun'cára fogott szé! a mezőgazdasági kombinátban Munkára fogják a szelet a Mezőföldön: a Mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinát egyik nehezen megközelíthető, a vlllamosenergia-forrásoktól távol levő üzemegységében-, Nagyhörcsökpusztán májustól szélenergia termeli meg a legelőn levő húsmarhák itatásához szükséges ivóvizet. A területen kiásott kút fölé 12 méter magas, a gyermekek pörgettyűjére emlékeztető kereket állítottak fel, amely a szél energiáját hasznosítva közepes szélerősség mellett óránként ezer liter, naponta mintegy 20 köbméter vizet szivattyúz fel a kútból. Ha a szél viharos erősségűre fordul, a kerék automatikusan kikapcsol. A Gépkísérleti intézet tervei alapján a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat és a Mezőfalvi Mezőgazdasági Komr binát által közösen elkészített kis szélerőműnek rendkívül sok előnye van: ott, ahol a villamos energiát 1 kilométernél nagyobb távolságról kellene a területre vezetni, felállítása olcsóbb, mint a villamos vezeték kiépítése, a berendezés ugyanis 200—250 ezer forintból kikerül. Nem használ fel energiahordozókat, nem Igényel karbantartást. Újabb osztályülések az Akadémián Ujabb osztályülésekkel folytatódott az Akadémia lövő heti közgyűléséhez kapcsolódó tudományos események sora. Szerdán az Akadémia székházában az agrár-, a kémiai, illetve a gazdaság- és jogtudományok osztálya tartott nyilvános ülést, melynek keretében a magvar élelmiszer-kutatás helyzetét tűzték napirendre. Hangsúlyozták: az élelmiszertudománv művelésénél ma már alapkövetelmény a gyakorlati alkalmazhatóság. Ez indokolta az Akadémia több osztályának együttes ülését, élelmiszeripari fellesztésünk kérdéseinek sokirányú megvilágítását. Ugyancsak szerdán ülésezett a föld- és bányászati tudományok osztálya, s elemezte a korszerű bányászati technológiákat. a teendőket. Bemutató Budnpesten, a Postamúzeumban Százéves a magyar telefon Immár százéves a magyar lelefon — a civilizált életforma nélkülözhetetlen tartozéka. mindennapjaink segítőtársa. s gyakran: bosszúságaink forrása. Hazánkban száz évvel ezelőtt helyezték üzembe az első telefonközpontot. A centenárium alkalmából kiállítás nyílt szerdin Budapesten, a Postamúzeumban. Az év végéig nyitva tartó kiállítás végigkíséri a távbeszélés hazai történetét az őskortól napjainkig, s beteiontést nyújt a közeljövő titkaiba is. Hazánkban ma már több millióan veszik rendszeresen igénybe a telefonszolgálatot — mondotta megnyitó beszédében Walter Ferenc vezér.gazgat0-helyetl.es — s több mint 1,2 millió a készülékek száma. Évről évre bővítik a hálózatot, tavaly például 56 ezer új állomást helyeztek üzembe, ennek ellenére nagyon sokan, mintegy 360 ezren várakoznak még telefonra. Jelentős javulásra rövid időn belül nem számíthatunk, mivel egy készülék felszerelése 60 000 forintba kerül. Az idei év a fenntartás éve lesz (csak 12 ezer állomás bekapcsolása várható), a meglevő hálózat megfelelő minőségű üzemeltetésére helyezik a fő hangsúlyt. Hogy az erőfeszítések ne legyenek hiábavalóak, társadalmi őszszefogással kell megakadályozni a szándékos rongálásokat.