Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

SZOMBAT, 1972. MÁJUS. 20. 5 Lakások az olajiparnak Lapunkban már korábban hírt adtunk róla, hogy az olajipar úgynevezett J prog­ramja nem valósul meg. Ez a program korábban mun­kásszállás és lakások építé­sét tűzte ki célul a városi tanács által kijelölt terüle­ten, a Felső Tisza parton, a Lenin körút és a Maros utca sarkán. Mint ismeretes, ezen a helyen végül is Szeged új szállodája épül fel. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt azonban kér­te a városi tanácsot, hogy a munkásszálló és a lakások számára újabb területet biz­tosítson. Ennek alapján a munkásszálló számára a Jó­zsef Attila sugárút mentén kívánnak területet kijelölni, 240 lakás felépítéséről pedig Tarján építésének nyolcadik ütemében gondoskodnak. A megállapodást még ezután kötik meg. Megkezdik az új tarjáni iskola építését Ismeretes, hogy a városi tanács ötmillió forintot jut­tatott ideiglenes jelleggel a Dél-magyarországi Építő Vál­lalat forgóalapjára. Ennek fejében a DÉLÉP szerződé­sileg vállalta, hogy a Tarján építésének harmadik ütemé­ben tervezett 16 tantermes iskola kivitelezését még az idén megkezdi, s 1973. au­gusztus 21-ig részben, de úgy hogy a tanítás meg­kezdhető legyen, befejezi. Teljes egészében 1973. no­vember 30-ig köteles átadni az iskolát. Arról is beszámoltunk már olvasóinknak, hogy a tanács ideiglenesen 10 millió forint fejlesztési alapot biztosított a szegedi postaigazgatóságnak a Kossuth Lajos sugárút és Lenin körút sarkára terve­zett postaház és telefonköz­pont építésének folytatásá­hoz. A megállapodás terve­zete elkészült, elküldték a Postavezérigazgatóságnak. Ezt követően intézkednek Akkor semmi baj ? Gázos kis ügy Rákoson Egy hete füstölög, árasztja gát, csak figyelni kellene, ne lakók szenvednek és a széngázt a rókusi TÜZÉP- Semmi neln gyullad meg most például veszélyes hely­telepen egy hatalmas szén- tőle. Megmenteni úgysem le- zetbe kerültek. De tavaly rakás, 300 tonnányi elporoso- het: olyan forró, a közepe meg a kerítésük mellett volt dott borsodi szén. öngyulla- pedig feltehetőleg már át túz. Szerencsére tragédia dás, eloltani sem sikerült, is égett, hogy akkor se le- egyik esetben sem történt, elégni sem akar — csak hetne ezt a szénkupacot Most az ott lakók kérték se­gondot okoz léte is, nem lé- szétteríteni, ha lenne hely gítségünket, hiszen már egy te is. Ez utóbbi volna a ki-„hozzá. Elszállítani ilyen ál- hete fuldokoltak, de tulaj­sebb, egyelőre a bajt „he- lapotban — ez szóba sem vessége" okozza. És nem el- jöhet. sősorban a telep dolgozóinak, Ha lenne helv — de nincs, de az egészen kózel levő mert jgen zsúfolt a rókusi házban lakó két csaladnak. teiep Szegeden egyre keve­Egy idos házaspár és egy sebben vásárolnak szenet, és fiatal csalad, két aprócska mindig több érkezik mégis mokka' kísérleteztek: lefoj­gyerekkel azon aggódott: mi mjnt amennyit rendelnek/ A tottak: a homokleszórással a lesz velük meddig bírják a gázprogram „elfekvő áruvá" tüzet. Végleg? Erre csak na­széngázt, amely napok óta tette nálunk" ezt a tüzelő- pok múlva kapnak választ tűrhetetlen már a lakásban, anyagot, s hovatovább olyan ők maguk is. A szénrakás 2S5S?8kS*hel^°S cikk leS7- - 3 TUZÉP-tele- mélyét nem tudják megva.­a szénhalom, s a déli szél Pen- mint más raktárban a látni. egyenesen a lakásokba szál- nem kelendő áru. Csak gond A panaszügy végére nyil­lította a mérgező gázokat, és nehezen értékesíthető ván nem lehet pontot tenni Locsolták locsolgatták az „holmi". Ráadásul a tüzelőt ezzel. A ház lakói máskor is ördöfnek a sTentelt víT 32 tórolni nem eg>'szerű- A te* kerülhetnek ilyen veszélybe. A két apróságot látva óha- lep talaia is rossz: ha ned" Az magyarázatra sem szorul, tatlanul felvetődik és jogos ves- sáros területre raknak hogy a telepet nem lehet el­az aggodalom: tenni kell le sok szenet, az előbb-utóbb költöztetni, számukra kell valamit azonnal! begyullad. Márpedig itt ilyen más lehetőséget biztosítani, — Napok óta foglalkoztat a talaj. Figyelik, ellenőrzik őket kellene biztonságba he­mondía í telepvezető** H az árut' mást nem tehetnek- lyezni" Mindezt azért mond" Mert ha ez a két család itt A teleP egyébként a város juk, mert nem lenne nyugodt nem lakna, semmi különös szélén van és a mostanihoz a lelkiismeretünk, ha elin­gond. Nincs az a TÜZÉP- hasonló eset igazán ritka. téznénk azzal az ügyet: sem- i ílyesPmiah0lva^ban0rdUpede!g Nyilvánvaló, a ház - mi baj nem történt. Mert semmi baj nem volna vele: amely MAV-szolgálati lakás történhet máskor!! lassacskán elemésztené ma- — van rossz helyen. A ben- Sz. M. donképpen senkit sem lehet okolni a történtekért. A te­lep dolgozói megpróbálkoztak vízzel, az oltás nem sikerült, s közben az időjárás is „el­lenük dolgozott". Tegnap ho­; Finnek Szegeden Most, amikor Szeged, finn Lönnrot Illésre, a Kalevala ső csoportja után Szegedre testvérvárosából, Turkuból megmentőjére és megszer- érkezett a helsinki 54 ta­népes vendégsereg érkezik kesztőjére, valamint a ml gú Laulu Michet férfikórus hozzánk, csak nehezen és a Bartókunkra és Kodályunk- is. Fogadtatásukra a szege­teljesség igényére nem szá- ra. Pellengérre tűzve az el- di énekkarok vonultak elé­mítva tekinthetjük át a sze- lenforradalmi kurzus hamis bük a nagyállomásra. Este a gedi finn vendég járás váz- kultúrfölény-elméletét, a Tisza hangversenytermében latos históriáját. magyarság legigazibb ha- került sor a finn dalosok be­Elso adatom 1922-ből való. gyomónyait, Rákóczi, Szé- mutatkozására. A Délma­Most ötven eve, 1922. ápri- chenyi, Kossuth, Petőfi és gyarországban Lengyel Vil­lis 29-én Oili Sinimi énekes- Ady örökségét ajánlotta ma számolt be a nagysikerű no es Arvo Hannikainen he- vendégeink figyelmébe, hangversenyről. Kiváló és gedúművész hangversenyezett „Nem tudjuk — írta —, az világnevet viselő komponis­a Tisza-szalló nagytermében, illetékes tényezők mi min- táik, mint Pahv^ern, Sibe­maid a ióváhaevott összee enek,esno neve nincs dent mutatnak meg nekik a lius, Madetoja, Kuula, Kaja­majd a jovanagyott összeg benne Iexikonjainkban, de szőke Tisza partján, a ha- nus kórusdalai szólaltak gondolom, hogy Arvo Han- lászlén és a homoki boron meg. nikainen (1897—1942), aki- kívül, de talán nem ártana Setala mée ezután több­ről a mi Zenei Lexikonunk megsúgni nekik bizalmas ször is mSduU Szegben is tud mint világhírű hege- poharazás közben, hogy több M°nt hSnak budaplti dumüvészrol, a helsinki vá- mint száz éve élt és írt itt na7kóve7 e7kben az évek rosi zenekar hangverseny- e porban egy Dugonics And- Cef M^varorSn tertóz­rium'Tanáríré,3 ^^ ^ neVÚ k<*y^endi tudós k^oth fm Teb^ár I^án rium tanáráról, bizonyara szerzetes, a szegedi Elias a városháza közevűlési ter­müSatvai„Partn?f. A •aki Példabeszédein- ^^a DuSS^JSg muveszek Vaino Sikainen ket és közmondásainkat ösz- molvasó ülésén szőrénél t­S' konzul > Oskar szeszedte, aki nagyon hara- J ^t a Kalevala Lehtonen ujsagiro tarsasa- gudott mindenféle habsbur- ,2a "^ó szavának nvelvésze­gaban két napot töltöttek gi német pereputtyra, és aki szampo szava«ak nyelvesze átutalásáról. Véget ért a panelszállítás Mint ismeretes a szegedi lakásprogramban — ha nem is hosszú ideig — fontos sze­rep jutott a Dunaújvárosban gyártott házgyári elemeknek. A beton alkatrészeket a MÁV külön erre a célra épí­tett és rendszeresített vona­tait hozták Szegedre. A vas­utasokat dicséri, hogy a hosszú út alatt 1970-től 1972-ig nem esett kár a ház­gyári elemekben, pedig 2000 lakás építéséhez szükséges mennyiség utazott a panelvo­natokon — Dunaújvárosból, Szolnokról. A szállítás most végérvé­nyesen befejeződött, a kü­lönleges kocsikat leszerelik. Persze nem maradnak ezután sem munka nélkül, újabb átalakítás után egy részük máris munkába állt: Zsiguli gépkocsikat szállítanak Zá­honyból Budapestre, Debre­cenbe. Szegeden, és Lehóczky Kál- Etelka Karjelben című ér­ti és néprajzi hátteréről. Ke­man Járásbíró tolmácsolása- zékeny játékában legelsőnek g™'L^3^^^/ val nyilatkozatot is adtak a hirdette a világot jelentő , .. 7Q?, ... ,, . ^ Szegedi Vj Nemzedéknek, deszkákon a magyar és finn I933' , ~ Az 1928 júniusában Buda- népeknek testvériségét. Még kapott díszdoktorsága 1933. május 13-án pe­dig a központi egyetem aulá­címmel tartott előadást. Péter László 40 négyzetméteres pinceraktár átadó Ajánlatokat „BELVÁROS" DK. 829. jeligére a Sajtó­házba. Bútorgyári fenyő fa­hulladék 21,— Ft/flL keményfa (bükk) hulladék 23.80,— Ft/q egy­ségáron, befizethető Alföl­di Bútorgyár, Szeged, Cserzy M. u. 11. tertotté íin^90l ~dan! kongresszus résztvevőinek a derék és hűséges halevő egy csoportja június 14-én rokonnak, kivált az etnográ­meglátogatta Szegedet. A 28 fusának, hogy az a Tömör­főből állott csoportban húsz kény István, aki a szegedi finn, hét észt és egy litván föld és nép tisztaszívű író­vendég volt. Bátky Zsig- művésze volt, megérdemli, mond, Györffy István, Ma- hogy könyveiből ismerje meg darassy László, Bartucz La- igazán és egészen a magyar jos, a Néprajzi Múzeum ve- atyafit az a rokonság, amely­zetői kalauzolták őket. A nek Johannes Linnankoski­vendégek közt volt Emil ját mi is meghatott érzéssel, Nestor Setala (1864—1935), mélyen szeretetünkbe fogad­volt finn kultuszminiszter, tuk." egyetemi tanár, a kiváló A finn vendégek egy ré­finnugor nyelvész. (Nevéhez sze, a néprajzkutatók, az első fűződik a finnugor eredetű nap délutánján megnézték a jellegzetes hangtani sajátos- várost, másnap pedig autó­ság, a fokváltakozás elméle- busszal kirándultak Alsóköz­tének kidolgozása, valamint pontra, a mai Mórahalomrá. a magyar és finnugor nyel- Megnézték Knappé János vészetben használatos hang- híres szőlejét és borospin­jelölő írás kidolgozása. Je- céit, Dobó István szintén ne­lentősek hangtani és mon- vezetes tanyáját, majd az dattani dolgozatai, a finn erdőőri szakiskolát. Az alsó­nyelv germán jövevénysza- központi mezőgazdasági vairól, a finnugor őstörténet egyesület székházában, hűs kérdéseiről és a Kalevaláról diófák árnyékában ebédel­írt művei. A Finnisch—Ug- tek. A vendéglátók fölköszön­rische Forschungen című tőitől nem mentette meg folyóiratnak 1901-ben a őket semmi. Finn diáklány, megalapítója volt.) Marta Lepster magyarul kö­A Délmagyarország ve- szönte meg a fogadtatást, zércikkben köszöntötte a Sok jó nóta szorult az alsó­finn vendégeket. Etelka tanyai borba, s ebéd után az Karjelben volt a cikk cí- mind kikívánkozott: finn és me, írója pedig, bár névtele- magyar dalok fakadtak bé­nul. de stíluskritikai vizsgá- lőle. (Sajnos, igazi magyar lódás alapján kétségtelenül: népdalt nemigen ismertek. Juhász Gyula. A rokonságot á t. c fc kislánu nem csupán a nyelvben mu- cbupan w' eov KlSLanV tatta ki, hanem a szellemi van a világon...) párhuzamokra ls utalt. Egy nappal a vendégek el­• m Önérzetesen Nemcsak a művésznek, a sajtónak is célja harmoni­kus kapcsolatot tartani a közönséggel, az olvasókkal. Nemcsak a művésznek, a sajtónak is érdeke szembenézni azok véleményével, akiknek szolgálatába szegődött: egész­séges és folyamatos kontroll nélkül nincs népszerű mű­vész. de nincs jó újság, folyoirat, havi- vagy hetilap sem. A MOKÉP kedvelt kiadványa, a Képes Filmhíradó hónapról hónapra ötletes propagandával igyekszik rend­szeres postát teremteni a mozik filmjei és publikuma kö­zött. A lap talán legnépszerűbb rovata, ahol a Néző kérdez — és ismert színművészek vagy tehetséges fiatalok mondják el véleményüket szerelemről, tánczenéről, ked­venc írókról és virágokról, emlékezetes szerepekről, hob­byról, házasságról, uzsonnareceptekről, alaptermészetről; általában hétköznapi dolgokról, melyekre éppen tőlük várnak választ a kíváncsiak. A Filmhíradó legutóbbi szá­mában azonban csalódtak a kíváncsiak. A lap „sajnálat­tal értesíti kedves levélíróit, akik Zala Márknak tettek fel kérdéseket, hogy válaszokat nem kaptak. Zala Márk ki­fejtette: az interjúkban és az ilyen levelekre adott vála­szokban a néhány mondatos magyarázatok nem elégsé­gesek ahhoz, hogy véleményének árnyaltságát, a dolgok összetettségét megfelelően érzékeltessék. így nincs biz­tosíték arra. hogy az olvasók pontosan úgy értelmezzék ezeket a válaszokat, ahogy ő szeretné. A félreértések el­kerülése érdekében ilyen jellegű kérdésekre sem most, sem más újságcikkekben nem kíván válaszolni." Első olvasásra alig tudtam eldönteni, orvosokat meg­szégyenítő precizitásról vagy túlcsorduló önérzeteskedés­ról van szó. A kiválasztottak rendelkezésére bocsátott ter­jedelem ugyanis elég volt Harsányi Gábornak, Döry Vi­rágnak, Papp Évának, Kozák Andrásnak, az író Fehér Klárának, Huszti Péternek. Dayka Margitnak (hogy csak a legutóbbiakat említsem) —, de kevés Zala Márknak. Aki ráadásul „ilyen jellegű kérdésekre más újságcikkekben sem kíván válaszolni". Mit tehetünk, ehhez tartjuk magunkat. Bár az ifjú színész egyelőre aligha panaszkodhat a túlzott zakla­tásokért. N. I. Glóbusz és távcső Minél tágabb szaktudást, minél szélesebb körű is­mereteket — ez a követelmény magától értetődik a tu­dományos-technikai forradalom időszakában. Az is nyil­vánvaló, hogy a több ismeretből többet lehet hasznosíta­ni. akár úgy is, hogy újítókká, találmányokká érnek az alkotó műszakiak fejében. Tehát gazdagítani, bővíteni kell az ismeretkört. De van ennek egy kevésbé figyelt, néhol kifejezetten elhanyagolt területe is. A találmanyok, szabadalmak, szel­lemi termékek figyelése. Világviszonylatú figyelemre gondolunk Itt; arra, hogy egy-egy vállalatnál pontosan tudni kell, ismerni illik — mi van a szakmában másutt, hol és mit találtak fel, s mit lehetne-kellene ebből át­venni, hasznosítani. Hisz végül is: nem lehet „mindent mindenhol" feltalálni. Illetve előbb-utóbb oda lehetne jutni az eredményekhez, de minek kutatni olyan ösvény szomszédságában, amit már kitapostak? Van valami műszaki sovinizmusféle nálunk — mond­ta nemrégiben egy szakember. Nem törődünk kellően a kínálkozó lehetőségekkel. S egy másik szakembertől, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetőjétől hallott adat csak megerősíti igazát. Az OTH-tól ugyanis bárme­lyik vállalat kérhet olyan szolgáltatást, hogy a földkerek­ség bármely országában előforduló, az ő gyártmányaik­kal kapcsolatos szabadalmakról tájékoztassák. Nos, ha­zánkban összesen 113 vállalat veszi igénybe ezt a mód­szert. Sokan eleve lemondanak a megismerés kitűnő le­hetőségéről. Mintha az újtól való ódzkodás egyik jele lenne ez is. Mindenesetre, jobb lenne, ha többször és alaposabban végiggondolnák a vezetők: milyen szellemi termékekkel tudnák a termelést előbbre lendíteni, a gazdálkodást ja­vítani. Ehhez azonban a szakmai horizonton való alapos körülnézés szükségeltetik. S ha más kezében a „távcső" — ne restelljük meg­kérdezni: mit lát ezen az egyre szűkülő glóbuszon?! s. M. Autóbusszal Nagylakon át A héten tájékoztatást kér- lekedik Szeged és Krakkó IBUSZ-irodák működnek, tűnk Mester Jánostól, az között, és egyúttal ezen a ott idegenvezetői tanfolyam­IBUSZ Csongrád megyei vonaton Kassára is el lehet ra fogadnak jelentkezőket, igazgatójától az idei utazá- jutni átszállás nélkül. A vo- A nyelvtudást a vizsgabizo­si programokról és a közön- nat — az említett időszak- nyítvánnyal kell igazolni. Az séget érdeklő más kérdések- ban — naponta indul Sze- ősszel induló tanfolyamnak ről. gedről 16.45-kor, és másnap a célja, hogy a megye ide­Az őszi hónapokban új reggel 8.50-kor van Krak- genforgalmát a városokban épületbe költözik az IBUSZ kóban. Krakkóból a vonat működő IBUSZ-megbízottak, röszkei határkirendeltsége, este 20.10-kor indul, és más- illetve nyelvtudással rendel­Jelentős változás várható a nap 12.12-kor ér Szegedre. kezö személyek is segítsék, jövő esztendőben a nagylaki A jugoszláviai utazások Augusztusban az IBUSZ és határátkelőhelyen. A meg- esetén űtlevélkérő lapokkal a. Hazafias Népfront megyei felelő körülmények kialakí- az IBUSZ-irodák szolgálnak, bizottságának szervezesében tásával a jövőben nemcsak és ha az illető ötszöri kiuta- társasutazás lesz Odesszaba személyautók, hanem — cso- .^st kér, akkor mellékelje a vonattal. Szerepel meg a portos utazás céljából — munkahely javaslatát! Látó- Program kiemelkedő esemé­autóbuszok is elhagyhatják gató-útlevéllel ötször lehet nyei között egyhetes erdélyi a magyar határt Nagylak- kiutazni Jugoszláviába. k?rút, szlovákiai, valamint nál, és természetesen vissza- Egyébként a szocialista or- bécsi társasutazás. Ebben a felé is érvényes ez a lehető- szágokba irányuló utazások- hónapban különvonat indul ség, amikor külföldiek akar- aai személyenként és napon- a Budapesti Nemzetközi Vá­nak csoportosan Magyaror- ként a korábbi 150 helyett ®arra. Már most lehet je­szágra jönni. A nagylaki át- oc„ . . , .. „,„„*..,» „ lentkezni az IBUSZ-irodák­kelőhely korszerűsítése egy- 250 formtnak mestelel° va" ban a balatoni szállodákba ben olcsóbbá teszi az utazá- lutat lehet igényelni. Az évi a július 8-ig tartó elősze­sokat, mert a Csongrád ne- 6 ezer forintos valutafel- zonra. Ez időszakban aki gyeteknek nem ke}l a mesz- használási keretet a jugo- például 7 napot tölt á Ba­szebb levő hatarallomasokal „., . . ... , , ,, . felkeresni. Üjdonság, hogy szlavlal utazas devizafelhasz- latonnal. annak csak 5 na­junius 16-tól szeptember 1- nálása nem terheli. pot kell fizetnie, ig közvetlen vonatjárat köz- A megye városaiban, ahol Szabó Róbert (

Next

/
Oldalképek
Tartalom