Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

4 SZOMBAT, 1912. FEBRUÁR 5. SZEGEDI EMLÉKEK „Bili", a Szent István térről Kis budai villájában fogadott Bilicsl Tivadar érdemes művész, az 1925-ös és az 1927-es szegedi színházi évad népszerű „Bill"-Je. Ma már „Bili bácsl"-nak nevezi a színházi világ, hiszen Bilicsi Tivadar 1971 végén ünnepelte hetvenedik születésnapját és ötvenedik színészi jubileumát. Bili bácsi szobájának falát több száz fénykép borítja be. Köztük van az is, amelyet most közlünk: az ifjú Bili — szegedi színpadon! Ehhez az Immár „ arhív" képnek számító fotóhoz millió apró történet emléke fűzi Bilicsl Tivadart. — 1928-ben, közvetlenül a színésziskola elvégzése után Szegedre kerültem. Réti Pél színházi ügynöksége ajánlott Andor Zsigmondnak, az akkori szegedi színigazgatónak, aki meghallgatott — nótákat, operettmelódiákat énekeltem neki — és rögtön leszerződtetett énekes-táncos buffónak. Egy évre szólt a szerződés, amiben annak rendje, s módja szerint az is benne foglaltatott, milyen ruhával kell rendelkeznem, mert abban az Időben még meghatározott tartalmú ruhatárral kellett rendelkeznie a színésznek — trikóval, csizmával, frakk-kai, szmokinggal és így tovább... — Emlékszik-e rá. mi volt Szegeden az első szerepe? — Hogyne emlékeznék rá, hiszen nagyon emlékezetes volt az ... Kubanek hentesmestert alakítottam a Csókos asszonyban. Olyan sikerrel, hogy előadás után Andor Zsiga felhívott magához az irodájába és egyből felemelte a gázsimat majdnem a duplájára. Gondolhatja, mit Jelentett ez egy olyan fiatal színésznek, amilyen én voltam! — Hogyan fogadta a szegedi közönség? — Igen Jó fogadtatásban részesültem a sajtó és a közönség által is. Rendkívül sok és sokfajta szép szerepet kaptam Szegeden, úgyhogy a Színház és Társaság című lap rövidesen azt irta: „Ha Bilicsi továbbra is ilyen jó szerepeket fog játszani, nagyon fogja szeretni Szegedet." Bilicsi Tivadar egy Szent István téri albérletben húzta ki az 1925—26-os évadot, egy nyomorék, de rendkívül kedves, vendégszerető, Kazi bácsi nevezetű férfinál. Az első, Szegeden töltött esztendő után Lázár Ödön, a budapesti Király Színház igazgatója hároméves szerződéssel kínálta meg. Ebben a színházban ls szép színészi feladatokat kapott, nagyszerű és nagy tudású művészekkel Játszott együtt, Egy régi kcp: a fiatal Bilicsi a szegedi színpadon mégis úgy találta, nem áll arányban a budapesti színházi tagság azzal, amit érte Szegeden hagyott. Felment hát Lázár Ödönhöz, s elmondta neki, hogy szeretne visszamenni vidékre.. A direktor megértette Bilicsi vágyakozását Szegedre, s bár a három évből még csak egy telt le, nem gördített akadályt az elé, hogy Tarnai Ernő, a Szegedi Nemzeti Színház új igazgatója leszerződtesse. Bili bácsi emlékezete színháztörténeti érdekességű adalékkal szolgál nekünk: — Ekkor került a szegedi színház első ízben városi kezelésbe. Azért bízták a színház vezetését Tarnai Ernőre, mert olyan igazgatót akart a város a színház élén látni, aki budapesti szinvonalat biztosít majd. A város szemében az volt Tarnai egyik pozitívuma, hogy addig még színészként sem járt vidéken — amolyan „szűz kéznek" tartották. Az volt a cél, hogy legyen Szeged a régi Kolozsvár méltó utóda; ugródeszka a színészeknek Budapest felé ... Tarnai brill iáns társulatot hozott létre. Olyan illusztris színészek kerültek fel a szegedi színlapokra, mint Jávor Pál, Főidényi László, Neményi Lili, Páger Antal, Pártos Klári, Rajz János és még sorolhatnánk tovább. Nagyszerű műsortervet állított össze, s eredményeket ért el a városnál is. A városi kezelés sokat Jelentett anyagilag is a színháznak. Míg korábban csak a fűtést és a Katonazenekart — ez játszott az orcheszterben — fizették közpénzekből, Tarnai igazgatása alatt más kiadásokat is hajlandók voltak fedezni. Ez a második Szegeden töltött évad örökké emlékezetes marad Bilicsi Tivadar számára. Nemcsak a ragyogó szerepek és a jelentős sikerek miatt, hanem mert először merült el Igazán a színészmesterségben. Sokat tanult, a felfigyeltek rá a fővárosi színházak is. A Szegedi Nemzeti Színház színvonala valóban megközelítette a budapesti színházakét, s a színészeknek Szeged tényleg jó ruganyos ugródeszkának bizonyult. Bilicsl Tivadar is rövidesen országos hírű színész lett... Gulay István Kemizálás a mezőgazdaságban Trák fazekasműhely Bulgáriában, a Veliko-Tarnovo körzet történelmi múzeuma tíz éve folytat ásatásokat Délkelet-Európa eddig egyetlen ókori fazekasközpontjában, amely a jelenlegi Butovo nevű falu közelében fekszik és a második század közepétől a negyedik század második feléig állt fenn. A mühelvben Kis-Azslából Ideköltözött trák fazekasok dolgoztak. Az idevándoroltakról szóló további adatokat a Pavlikeni falu közelében felfedezett leletek szolgáltatták. Kiderült, hogy a trák fazekasok eredetileg nemcsak Butovóban, hanem Innen délre, Pavlikeni és Vardovka környékén is dolgoztak. Ezen a vidéken ókori kemencére, egy nagy fazekasműhely felszerelési maradványaira, valamint egy terjedelmes épületre, valószínűleg a fazekasműhely tulajdonosának házára bukksntsk, A kerámiák között olyan agyagedények ls előfordultak, amelyeket domborművű mitológiai jelenetek díszítenek; legtöbbször Dionizoszt és kíséretét ábrázolják. Ez nem ls véletlen: az ital Istenének kultusza igen fejlett volt ezen az ósí bortermelő vidéken. A napjainkban végbemenő technikai forradalomban alig van szakterület, amelynek előretörése annyira jellemző és egyben alapvető fontosságú lenne, mint a kémiáé. A kémia a mezőgazdaság technikai haladása előtt eddig ismeretlen távlatokat nyitott. Üj, nagyhatású, de jól hldrolizáló, tehát a környezetet és a táplálékláncot nem szennyező vegyszerekkel lehetővé vált a hagyományos vetésforgós termelési rendszer elhagyása. A régi mód igen sokféle növény termesztését tette szükségessé üzemen belül. A modern, gépesített, kemizált, technológiák fajlagos termeideszközigénye relatíve igen magas, ezért a vetésforgós rendszerhez szükséges növényféleségek egy gazdaságon belüli eszközlekötése Ökonómlailag elviselhetetlen lenne. Ezért ls figyelhetjük meg a növénytermesztés gazdaságon belüli specializálódását néhs, mint például Bábolna esetében, a monokultúra határáig. A koncentrálódás és specializálódás, a tér- és idóbeli izolálás elmaradása azonban igen nagyra növeli a járványok és rovarártalmak veszélyét, ezért e területeken igen magas szintű megelőző kémiai növényvédelem szükséges. A specializált gazdaságok termelési tapasztalatai azt bizonyítják, hogy modern vegyszerek zavartalan ellátása és szakszerű felhasználása mellett mindez biztosított. A modern vegyszerek teszik lehetővé, hogy az intenzitás fokozásánál, a nagyadagú műtrágyák felhasználásánál a ráfordítással arányosan növeljék a termelés biztonságát. Ez nemcsak a közvetlen mezőgazdasági ráfordítások, hanem a mezőgazdasági termelésre ráépülő feldolgozó- és hűtőipar szempontjából ls rendkívül fontos, mert a növényvédelemből eredő termésingadozás egyik oldalról kapacitáson felüli felvásárolhatatlan felesleget, másik oldalról, mint ahogy az elmúlt évben is, részben a termelők elkedvetlenedése, részben a termés lefelé való Ingadozása miatt kihasználatlan feldolgozó- és hűtőkapacitásokat eredményez. Éppen az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyították, hogy megtelelő növényvédelemmel a termésingadozásnak eddig tapasztalt nagyságát jelentősen csökkenteni lehet. A növénytermesztés technológiájának korszerűsítése, vagyis gépesítése és kemizálása, nemcsak a specializálás igényét veti fel, hanem a magas termésátlagokét is, hiszen a régi termésátlagok bruttó termelési értéke nehezen lenne képes fedezni a korszerű technológiából eredó többletköltségeket. A mezőgazdasági termelés technikai fejlesztése tehát magas termésátlagokat is igényel. A magas termésátlag előfeltétele azonban a magas műtrágyadózison túlmenően a nagy tős/ám. A korszerű technológiák bevezetése, például a cukorrépánál, a zöldségféléknél, a dohánynál meghatározott,- az eddigi átlag gazdasági nagyságrendeknél többszörösen nagyobb koncentrációt Igényel, hiszen a modern gépsorok kihasználása csak 80— 150 hektáros területen gazdaságos. A növénytermesztés kemizálása n technológiának nemcsak egyik része, hanem előfeltétele is. Ugyanilyen jelentősége van a vegyszeres gyomirtásnak a modern betakarító gépek használatával kapcsolatban ls. Ezeket a gépeket kézzel gyomlrtott területen alkalmazni gyakorlatilag lehetetlen. vagy csak olyan teljesítménycsökkenéssel lehet, amely gazdaságosságukat veszélyeztetheti. A mezőgazdaságban általában, de a növénytermesztésben különösen, az élő munkaerőnek holt munkával helyettesítése, adott esetben a mechanikai és kézi munkának kémiával való helyettesítése, nemcsak egyszerűen munkatfpus-véltozást, hanem a termelés tényleges fejlesztését szolgálja. A vegyszeres gyomirtás fokozott és szükségszerű bevezetése a mezőgazdasági üzem számára egyre inkább módot ad a belső szolgáltatás és belső Üzemi struktúra optimális kialakítására, társadalmilag pedig biztosítja a növényápolás idején azt a munkaerő-felesleget, amely elsősorban a szolgáltató Ipar fejlesztése érdekében szükséges. A különböző vegyi anyagok a növénytermesztésben jelentós szerepet kaptak és kapnak a betakaríthatóság fokozása érdekében, a defóliálás, lombtalanítás vonatkozásában ls. Az elmúlt évben rizsen, lucernán és eukorrépén folytattak Ilyen kísérleteket, pozitív eredménynyel. A korszerű vegyszerek ezen túlmenően jelentős szerepet játszanak a szemestermények szárítás nélküli tartósításában is. Egy sor gazdaság Igen jelentős korszerűsítést és üzemi vizsgálatot hajtott végre. A mezőgazdaságban a kémiai termelőeszközök bevonása nemcsak a növényvédelem fokozását jelenti, hanem alapvetően megváltoztatja a növénytermesztés eszközeinek struktúráját, és vele természetesen a növénytermesztés költségstruktúráinak arányát Is. A fejlődésnek még csak az elején vagyunk, hiszen a magyar hivatalos növényvédelmi szervek évenként több mint 300 új növényvédő-preparátumot vizsgálnak, amelyek még a mainál ls nagyobb lehetőségeket (gérnek n növénytermesztés fejlesztésére és korszerűsítésére. Sz. L. I. Vöröskőy János: 'Jüi visszatér 10. A fák közül még három katona lépett elő: Tárnok őrnagy, a gépkocsi vezetője, és egy Király nevű idősebb őrmester, aki szolgálatvezető volt az alegységnél, amelynek lövege elpusztította a Vadgalambot. Tárnok őrnagy részletesen ismertette az elhátitokkal, hogyan festett a terep a gyakorlat reggelén, megmutatták, hol foglaltak állást a lövegek, hol álltak a tehergépkocsik, hova rakták a lőszeres ládákat. — Szóval, erre, keletnek... — Bocsánat — szólt közbe Ebért százados —, ön most Inkább északkelet felé mutat... — A, persze! — Tárnok belepirult a tévedésbe. — Nos, szóval, annál a bükkfánál... igen, ott beszélgettünk a lombsátor alatt, s Zulay elvtárs a ládákon ült. Később, amikor a tüzbemérő Beke ezt már ismerte. Ami új volt, az a homályos gyanú, hogy Tárnok őrnagy nem mindig tájékozódik jól a terepen. Ezt a hiányt a térképpel pótolni lehet ugyan, de kétségtelen, hogy az ösztönös térérzék, tájékozódási képesség nagyon hasznos. Tárnokból, úgy látszik, ez hiányzik. Nem illik, és nem is érdemes szemére vetni, ez olyasmi volna, mintha azért rónánk meg valakit, mert rövidlátó és szemüvegre van szüksége. Ettől még kitűnő tiszt lehet. De Beke azért megjegyezte magának a dolgot. A kis csoport a bükkfához ért, s a pillantások a letarolt gyepre tapadtak, oda, ahol nemrég a lőszeres ládák feküdtek. Egy valaki nézett a magasba: Paál főhadnagy. A feszült csendben hirtelen megszólalt: — A lombkoronát, úgy tudom, senki sem kutatta át... Beke azonnal kapcsolt — Arra gondolsz, hogy kötéllel?..: — Pontosan! Tegyük fel, hogy a gyakorlat előtt valaki elrejtőzött odafent. A lomb sűrű, senki sem vehette észre. Cinkosa, aki itt volt a katonák között, a kellő pillanatban a fa alá lépett. Fölemelte az egyik ládát s ráakasztotta a gyorsan ledobott kampóra. Egy pillanat, s a zsákmány már el is tűnt, fent a magasban, a lombok között. De épp Ily gyorsan le ls ereszthették a másik, az él esi őszért rejtő faládát. A tüzérbemérő háttal állt s az egész akció zajtalan volt... Beke azonnal döntött: — Fölmegyünk' Ha nehezebben is, mint a kamaszkorban megmászott eper- és cseresznyefákra, a két tisztnek sikerült felkúsznia a lombok közé. — Nehogy csalogánnyá változz, őrnagy elvtárs! — tréfált Paál főhadnagy. — Ne félts, énekből mindig elégségesem volt! — Egy fészket már látok ... De ez ... ez fontosabb itt. Az ágon, amelyre Paál felkapaszkodott és Bekét is felsegítette, szögescipő talpának nyomai látszottak, friss horzsolások, melyek az ágon átvetett, megterhelt kötél, meg a kéregbe akadt, beletépő vaskampó okozhatott Feltétlenül ember okozta nyomok voltak, s az, hogy éppen ezen a bükkfán akadtak rájuk, nem hagyott kétséget: aligha egv szerelmespár mászott fel Ide, mialatt a fa tövében ott feküdtek a lőszeresládák ... — Túl szép lenne — dörmögte Beke. — Az ts! Ezek a nyomok mindent megmagyaráznak. — Félek, hogy a fellegekben Jársz. — Nem is a földön! — mosolygott elégedetten a főhadnagy. — Nézz le, legalább öt méter magasan vagyunk! A következő pillanatban sz ág megingott, s szép lassan letört. A két tiszt, egy pillanatnyi döbbenet után. úgy ért a földre, mintha ejtőernyővel érkeztek volna. — Íme — mutatott rá az ágra Paál főhadnagy —, a bűnjelet, is magunkkal hoztuk .. . Beke nem bocsátkozott magyarázatokba, de a főhadnagy sugárzó arca elárulta a többieknek: a szemle eredményes volt. (Folytatjuk^ NAPI KISLEXIKON a telefon történetéről Tegnap múlt 90 éve, hogy 1882-ben Budapesten először adott helyszínt közvetítést a telefonhírmondó elődje, Puskás Tivadar találmánya. # A készülék? Működési elve röviden : a beszéd hangenergiéját a mikrofon elektromos energiává alakítja ét, amely a vezetéken át eljut a másik félhez, ahol az elektromos impulzusokat a hallgató visszaalakítja hangenergiává. Az első használható készüléket az amerikai Graham Bell készítette 1876-ban. % A telefonhírmondó? Hírközlő berendezés, voltaképpen telefonújság volt Puskás Tivadar találmánya. Híreket, szórakoztató műsorokat, színházi előadásokat közvetített előfizetőinek, eleinte a budapesti telefonközponton keresztül, 1894-től pedig a Telefon Hírmondó Rt. saját vonalhálózatán. Ebből a társaságból alakult meg 1925-ben a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Akkor már tízezer volt az előfizetők száma. A telefonhírmondót a rádió elterjedése szüntette meg. 9 A központ? Magyarországon az első telefonközpontok Puskás Tivadar elgondolásai alapján, 1881ben készültek el. Eleinte kézi kapcsolással működtek. ^z első automatát 1892-ben állították munkába. Azután évtizedekig a forgórészes Rotary-központokat használták és használják (pl Szegeden ls), újabban a Chrossbar-rendszer terjed, amely sokkal üzembiztosabb. Ilyen lesz az új szegedi központ is. A telefonok és berendezések gyártásával nálunk a telefongyár (Terta) foglalkozik. A gyárat 1876-ban alapították. És még néhány érdekes adat: 1937-ben 112 ezer főállomás volt az országban és 179 millió beszélgetést, bonyolítottak te telefonon 1981-ben 255 ezer főállomás volt, a beszélgetések száma pedig elérte az 558 milliót.