Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

SZOMBAT. 19TL JÜIJUS SÍ m Gyakori panasz, hogy egy-egy üzemi baleset után nem elég segítőké­szek az üzemek, vállala­tok. Sokszor azok sem, amelyek semmit sem tet­tek a baleset megelőzésé­ért. S így volna okuk bi­zonyos lelkifurdalásra is. Még a további bajok el­kerülését szolgáló intéz­kedéseket csak-csak meghozzák, de hogy a sé­rülttel, a hozzátartozókkal, az egyéni „hogyan tovább" gondjaival is törődjenek, arra már nem futja az energiájuk. Persze — és szerencsére — ebben sem lehet álta­lánosítani. Itt van ellen­példának a Szegedi Pos­taigazgatóság magatartá­sa, egy februárban tör­tént súlyos balesettel kapcsolatos intézkedései. Pék József, a postaigazga­tóság dolgozója február 11-én súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenve­dett a tarjáni távbeszélő alközpontban. Az történt ugyanis, hogy az épület előtt - tervezési, kivitele­zési hibából, de főként az érdekelt vállalatok közti együttműködés fogyaté­kossága miatt — a posta egy gázvezeték fölé épí­tette a maga kábelét. Mint utóbb megállapították: a gázvezeték tolózára elrom­lot, az öntvény alsó része megrepedt, s a repedésen át a gáz beszivárgott a fél méterrel fölötte húzódó postai kábelcsatornába, innen pedig tovább, a 305­ös épületben levő telefon­központba. Mivel a szivár­gás közben a szagosító ve­gyület is lecsapódott, Pék József nem érezte a gáz­szagot, nem sejtette a ve­szélyt. Gyanútlanul — s nem szabálytalanul, hiszen itt nem tiltották a do­hányzást — rá akart gyúj­tani. Ekkor robbant-lob­bant a levegő és gáz ke­veréke, ekkor szenvedett súlyos égési sebeket az idős férfi. Az életveszély elmúltával is hosszas, ápo­lásra, kezelésre szorult a bőrklinikán, s szükség volt bőrátültetési műtétekre is. Követésre való, ahogy a postaigazgatóság az ember­ség többletével is megtol­dotta az ilyenkor adódó kötelezettségeket. Mert az természetes, hogy dologi kárként, illetve a táppénz és átlagkereset közötti kü­lönbözetként közel 8 ezer forintot fizettek ki eddig a sérültnek. Az ilyesmi szinte olyan kézenfekvő, mint az, hogy a beteg em­bert kórházba szállítják. (Noha nehéz volna össze­számolni azokat az esete­ket, mikor a vállalatok éppenséggel sem tartottak annak, s per nélkül nem is fizettek egy vasat sem.) Azt viszont mindenképp a nemes gesztusok közé könyvehetjük, hogy a pos­taigazgatóság — nem saj­nálva rá a devizát sem — egy 43 ezer forint értékű külföldi berendezést vá­sárolt és adott át a bőrkli­nikának. Ez az elektromos bőrnyíró készülék nemcsak Pék József gyógyulását segítette elő, hiszen a kli­nika jobb felkészültsége nagyobb lehetőséget ad újabb égési sérülések gyó­gyításához is. Ide tartozik még — mi­vel ilyen balesetek veszé­lye a gázhálózat növeke­désével továbbra is fenn­áll —, hogy a postánál alapos, gyors intézkedése­ket hoztak a megelőzésre is. Az esetleges szivárgó gáz épületekbe, postai al­központokba vezető útját tömítéssel zárják el, sőt a jövőben gázszondákat is beszereznek, hogy idejében „kiszimatolhassák" velük a veszélyt. S. M. Stflis József felvétel* Ma búcsúzik a népi együttes Halálos fürdőzések Fokozott óvatosságra int a vízrendészet A kánikulai hőség elől százezrek keresnek naponta enyhülést a folyók és tavak hűs vizében. A kellemes nyári szórakozás sajnos sok esetben tragikusan végző­dik: a felelőtlen fürdőzés, virtuskodás, gondatlanság emberéleteket követel. Erről beszélgetett az MTI-munka­társa a Belügyminisztérium vizrendészetón Ordó György rendőr alezredessel: — Valóban aggasztóak az Idei halálos kimenetelű für­dőzésekről, csónakázásokról szóló jelentések. Különösen megdöbbentő a július hónap statisztikája: csütörtökig 55-en vesztették életüket, s ezzel 86-ra emelkedett az idén a vízbefúltak száma, a tavalyi' 72-vel szemben. Te­tézi a bájt, hogy az áldoza­tok között 43 a fiatalkorú, s több 6—10 éves gyermek ls van. A szülők, a felnőt­tek fokozott felelősségérze­tére akarunk apellálni; ha a gyermeket nyilvános strandra viszik. Példa erre csillaghegyi, a pásztói, vagy a bonyhádi strandon történt gyermekvízhalál. Két olyan eset is előfordult, amikor a gyermekek felnőttek társa­ságában a folyóparton ját­szadoztak, egy óvatlan pil­lanatban a vízbe estek, s ott lelték halálukat. A Balaton hullámai között júliusban 12 személy vesztette életét fürdőzés közben. — A nyár java még hát­ra van, a meteorológia to­vábbra is szép időt jósol, sokan még csak most ké­szülnek szabadságra. Ünnep­rontás szándéka nélkül, ar­ra szeretnénk Inteni a ví­zisportok kedvelőit, szívlel­jék meg a tanácsokat, ke­rüljék el azoknak a szeren­csétleneknek a sorsát, akik többé nem térhetnek visz­sza otthonaikba, övéikhez. Ifjúsági napok Ma, szombaton délután a Széchenyi téren kezdik az immár ötödször megrende­zett ifjúsági napok színes ünnepségsorozatát. Délutón fél ötkor a karnevál sok-sok ötletben gazdag menete vo­nul át a téren. Nyolc óra­kor kezdődik a Dóm tér színpadán az Ecseri lakodal­mas előadása. Az előadás vége után sem kell azonban unatkozniuk, hiszen a Szé­chenyi téren este fél kilenc­kor kezdődik az utcabál. A bálon a budapesti NOCLAU­zenkar játszik, amely a sal­gótarjáni könnyűzenei fesz­tiválon aranyérmet nyert. Vasárnap délelőtt 9 és 11 délután 3 órakor az üjszege­di szabadtéri színpadon az Express Show-n szórakoz­hatnak a résztvevők, meg­nézhetik a kiállításokat, .or­gonahangversenyt hallgat­hatnak a dómba. Este 8-kor pedig a Borisz Godunovot láthatják. Hétfőn a salgó­tarjáni fesztiválon aranyér­met nyert zenekarok szóra­koztatják az ország minden részéből Szegedre érkezett 6 ezer fiatalt. Bár személye még ismeretlen, nem ti­tok, a szegedi szabadtéri játékok egymil­liomodik nézője értékes jutalmakat kap. S ugyancsak bizonyosra vehető, ez az egymilliomodik néző ma, szombat este sétál be a térre, nem sokkal azelőtt, hogy az idei fesztiváltól elbúcsúzik a Magyar Állami Népi Együttes. Az Ecseri lakodal­masra. tett házat várnak, valamennyi jegy elkelt. A szabadtéri jegyirodájának tájékozta­tása szerint táblás házak várhatók a ha­marosan bemutatásra kerülő Cslrtom Pal­kóra, Farkas Ferenc daljátékának négy előadására is — legfeljebb a pénteki (te­hát hétköznapra eső) premierre adhatnak még el néhány belépőt. Azért a helyszí­nen is lehet némi esély a türelmes vára­kozóknak, hiszen a lemondott vidéki já­ratok — olykor ilyenek is előfordulnak — felszabadult jegyeit forgalomba hozzák. Még hátra van az előadások többsége, csupán egyharmada ment le: 65 ezer je­gyet adtak el eddig. Nagyobb a választék a Dózsa György előadásaira; bár a premi­er közeledtével észrevehetően nő iránta is az érdeklődés. Képünkön: jelenet a Magyar Állami Népi Együttes műsorából. A szabadtéri üdvöskéje Üzemi könyvterjesztők tanácskozása Munkahelyi könyvterjesz­tők gyűltek össze tegnap, pénteken Szegeden, a SZOT oktatási központjának klub­jában, hogy megbeszéljék a munkahelyi könyvterjesztés jelenlegi helyzetét és az előt­tük álló feladatokat. Referátumot Jászberényi József, a Művelt Nép Könyvterjesztő .Vállalat igaz­gatója tartott, aki a mun­kahelyi könyvforgalmat jel­lemezve, a többi között el­mondotta, hogy amíg a vál­lalat szegedi boltja 1967-ben hárommillió 900 ezer, addig az elmúlt évben már öt­millió 200 ezer forintos for­galmat bonyolított le. Négy év alatt tehát több mint 35 százalékkal nőtt a munka­helyeken eladott könyvek forgalma. Jellemző példa­ként megemlítette, hogy az ezen a téren legjobban álló üzemekben az egy munkás­ra jutó vásárlási érték meg­haladja a száz forintot is évente. A referátumot vita követ­te. Ennek során az üzemi könyvterjesztők számoltak be munkájukról. Az ankét résztvevői tegnap este meg­tekintették Muszorgszkij Bo­risz Godunov című operá­ját. Törött fogsorát gyorsan megjavítja a Fogtechnikai Vállalat. Oroszlán u. 0. Nyitva reggel 7-től este 7-ig, szombaton is. Parkeltcsiszolást, porelszívós géppel vállalok I. osztályú minőségben. Címeket kérem leadni: Londoni krt. 22. Bajorhegyi Csaba. Udvösketipus. Hogy rész­letezzük: babaarc, kamasz­lánytermet; tekintetben, mozgásban pedig valami azonnal felfedezhető, de csak nehezen megfogalmazható harmónia... Szóval — üdvösketípus. S mint ilyen, mi más is lehet­ne a színpadon, mint szub­rett. Kései — de játékban, megjelenésben nagyon is mai — utóda az operettek , hajdan volt dalos-táncos nő­csillagainak. De hát gyönyörködni való személyéről, s tisztelni való képességeiről többet szólni felesleges, hiszen Krasznói Klára jó ismerőse már a sze­gedi nézőknek, akik az el­múlt színiévadban több előadás főszereplőjeként is láthatták. Most pedig a Szegedi Sza­badtéri Játékok Csinom Pal­kó előadásának publikuma is megismerheti, ö lesz Kata, Csinom Jankó szerelme, aki előbb kis parasztlányként lép színpadra, majd pár­órás sorsát markotányosnő­ként éli tovább. Egyszer, még szolnoki szí­nésznőként, már játszott sza­badtéren, a budapesti Park­színpadon. — Tényleg, annyira más pódiumon lenni a kőszinház­ban meg a csillagok alatt? — Most, a dóm előtt ér­zem igazán, hogy milyen különböző a két feladat. A nagyobb tér a gesztusok fel­nagyítására késztet: úgy is mondhatnám, látványosabb játékra. Erre a „látványosabb já­tékra" egyébként a daljáték rendezőjének, a pécsi opera kiváló irányítójának, Hor­váth Zoltánnak jóvoltából került sor: — Meglátott itt Szegeden a Cigányprímásban, és az előadás után odajött hozzám, hogy leszerződtet. Azelőtt álmodni sem mertem volna, hogy valaha is a szabadtéri művészei közé kerülök. Többek között az operis­ták szép hangú rajába, ahol Kras2nói Klára igen jól ér­zi magát Hernádi Oszkár felvétele — Eddig még soha nem dolgoztam együtt operaéne­kesekkel — mondja —, most viszont nemcsak hogy együtt énekelünk, de például Cyi­mesi Kálmánnal még közös táncduettünk is van. Kölcsö­nösen izgulunk, hogy a ket­tős végül is nagyon jól sike­rüljön ... Jó ének, ügyes tánc, szí­nész módra elmondott szö­veg. Ki is tehetjük az egyenlőségjelet: musical. Krasznói Klára a szakembe­rek szerint nemcsak jó szub­rett, de legalább olyan jó musicalszínésznő is. Így az­tán nem ok nélkül játssza majd ő a Csinom Palkó komponistájának, Farkas Ferencnek új musicaljében, a Noszty fiúban a női főszere­pet ez év végén a szolnoki színházban. — S addig? — Az augusztus végi tár­sulati ülés után tüstént meg­kezdjük a Viktória című nagyoperett próbáit Bor Jó­zsef rendezésében. Ezzel a darabbal kezdjük Szegeden az új évadot, amely — re­mélem — nem lesz rosszabb az elmúlt szezonnál... A muzsika udvara Valóságos főnyeremény a tanácsi udvar. Nyári estén, ha a járműforgalom megrit­kul környékén, a sárga fa­lak készséggel tartják távol az utca zaját, legfeljebb az autótülkölésekkel birkóznak nehezebben. A vén torony alatti csend meghitt, városi léptékkel akár szanatóriumi nyugalom — a szép muzsika nyárikertje —, pedig a szé­keken és a diszkrét neonkék reflektorfényű pódiumon kí­vül semmi dekoráció. (Az udvarsarkok táján ugyan megférne néhány cserép pál­ma, vagy a pódium mögötti ajtónál — de így is jó.) A muzsikáló udvart tavaly találták ki. Mégis aki csü­törtök este a román Ruha István vonósnégyesének kon­certjére besétált a tornyos házba, joggal hihette, régi vendég a muzsikának ebben a kultikus udvarában. A szerényebb számú hallgató­ság odatelepedett a zenészek köré, és a hangulat áhítatá­val figyelt. Haydn, Bee­thoven, Brahms egy-egy vo­nósnégyese hangzott el, nem hétköznapi körülmények kö­zepette. Már-már végére járt a műsor, mikor szolidan fi­gyelmeztető esőcseppek sür­gették a koncert befejeztét. Mindhiába. A társaság be­húzódott a kapu alá, ahol Ruha Istvánék nemcsak vé­gigjátszották programjukat, de a kötelező ráadásokkal sem maradtak adósak. Milyen együttes a Ruha­vonósnégyes? Jó. A vezér­egyéniség kétségtelenül Ru­ha István, de remek szólisz­tikus képességeit alárendeli az együtthangzás szigorú el­várásainak. Hogyan sikerült a csütörtöki koncertest? Jól. Legfőbb bizonysága, hogy a hallgatóság és a játékosok egyként fogadták el a kény­szerítő körülményeket is, a közönség állva figyelte-tap­solta a folytatást. A fentiek­ből következik: a szegedi muzsikáló udvarnak feltétle­nül van jövője. Jó műsort kell kidolgozni hozzá. Nem­csak egy hétre, hosszabbtáv­ra, előre. N. L , Áz emberség

Next

/
Oldalképek
Tartalom