Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

.VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZÁB magyar szocialista munkáspárt lapja 59. évfolyam, 95. szám 1969. ÁPRILIS 27„ VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT A munka dicsérete Tradíció immár ná­lunk, hogy a munka ünnepére a vállalatok, intézmények, üzemek és gazdaságok is kapnak kitüntetést, vándor­zászlót, élüzem címet, elismerő oklevelet, a munka eredményessége szerint. Elismerést nyug­tázni mindig is jól eső érzés, de a mostaninak különösen értékes a rangja, mivel azt az új gazdasági mechanizmus első esztendejében vég­zett munkáért adták. Szűkebb pátriánk gazdasága megfelelően vizsgázott tavaly, mivel az országos átlagot meghaladóan, kilenc százalékkal növelte a termelés volumenét, s szinte kivétel nélkül minden vállalat nyere­séges esztendőt hagyott a hátamögött A kitünte­tések száma is jelzi, hogy a kormány és a minisztériumok elégedet­tek a szegedi és a me­gyei iparvállalatok, me­zőgazdasági szövetkeze­tek és kereskedelmi szervek munkájával. Nem csupán a kitünte­tett vállalatok kollektí­vái, de egész környeze­tünk büszke arra, hogy öt gazdasági szervezet elnyerte a legmagasabb kitüntetést, a Miniszter­tanács és á SZOT Va­ros Vándorzászlaját: a XI. Autójavító Válla­lat, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Minősiégi Cipőgyár, a Szegedi Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat és a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Kár lenne most szám­adatokat és tényeket felsorakoztatni, azzal bi­zonyítani a jól szervezett eredményes munkát. Azok a vártnál is szeb­bek voltak. De érdemes megemlíteni, hogy az új gazdasági szituációban a szegedi vállalatok rugal­masan és jól gazdálkod­tak, megfelelően alkal­mazkodtak a piaci vi­szonyokhoz. A vándor­zászlót nyert vállalatok különösen kimagasló eredményt értek el 1.968­ban, de hasonlóan di­cséret illeti azokat a termelő üzemeket is, amelyek a Kiváló Vál­lalat, vagy az Élüzem cím birtokosai lettek, az ő számuk sem kevés. A mezőgazdasági és ipari termelőszövetkeze­tek is részesei a munka dicséretének. A tiáza­szigeti és a szőregi ter­melőszövetkezetek el­nyerték a Kiváló Terme­lőszövetkezet címet, s több ktsz kapott vala­milyen megtisztelő elis­merést. A május elseje így tartalmasabbá válik a dolgozó emberek köré­ben, hiszen a munkahe­lyet ért kitüntetés, di­cséret az egész kollek­tívát illeti. Gazdagh István Befejeződött KGST ülésszaka Fogadás a Kremlben Moszkvában szombaton befejezte munkáját a KGST tanácsának április 23-án kezdődött ülésszaka. A résztvevők egyhangúlag közleményt fogadtak el a KGST 23. rendkívüli ülésszakáról. A szombati ülésen, amelyen Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke elnökölt, megvizsgálták a napi­renden szereplő kérdéseket és egyöntetű határozatokat fogadtak el ezekről. Az ülésszak szívélyes, elvtársi légkörben, a kollektív együttműködés és a ba­rátság szellemében végezte munkáját. Határozata fontos lépést jelent a KGST-tag­országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésében, a testvéri szocialista országok egysége megszilárdításának útján. A KGST ülésszakán Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői, illetve kormányfői vettek részt. Azt követően, hogy a KGST tanácsának rendkívüli ülésszaka befejezte munká­ját, Moszkvában szombaton ülést tartott a KGST végrehajtó bizottsága és megvi­tatta, miképpen valósítsák meg az ülésszak határozatait Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szombaton a Kremlben fogadást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakán részt vett kül­döttségek tiszteletére. A vendégeket L. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üd­vözölte. Közlemény a KGST-ülésszakról Moszkvában április 23-tól 26-ig tartot­ták meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli, 23. ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST tagorszá­gaiból — mint jelentettük — küldöttsé­geket a pártok első titkárai vezették. A KGST tanácsának rendkívüli üléssza­ka megvizsgálta a kölcsöns gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kér­déseit és megerősítette azt a tényt, hogy a tagországok egyhangúlag erőfeszítéseik szorosabb egyesítésére törekednek a szo­cializmus és a kommunizmus építésével összefüggő feladatok sikeres megoldása céljából. A KGST-tagországok gazdaságának gyors fejlődése azokon az erőfeszítéseken nyugszik — állapítja meg a továbbiakban a közlemény —, amelyeket minden egyes ország népe a saját nemzetgazdasága fej­lesztése érdekében fejt ki, párosítva a minden irányú együttműködés kibővítését és megszilárdítását célzó közös erőfeszí­tésekkel. Kölcsönös gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolataik az államok kö­zötti újtípusú viszony elveire, a szocia­lista internacionalizmus, a teljes egyen­jogúság, a szuverenitás és a nemzeti ér­dekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elveire épülnek. A történelmi tapasztalat teljes mértékben megerősítette ezeknek a marxista—leninista elveknek az élet­erejét A KGST-tagországok kommunista- és munkáspártjai kollektív alkotó tevékeny­ségéinek, az elvtársi együttműködésükkel összefüggő kérdések együttes megvizsgá­lásának és megvitatásának eredményeként kidolgozták és a gyakorlatban megvaló­sítják a nemzetközi szocialista munka­megosztás alapvető elveit állandóan tö­kéletesítik az együttműködés formáit és módszereit A népgazdasági tervek össze­hangolása a KGST-tagországok közötti tartós és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása fő eszközének bizonyult. Mélyül a termelés szakosítása és kooperációja, bővül az együttműködés a tudomány és a technika területén. A szocialista országok hatóságai és gazdasági szervezetei között az utóbbi években, ki­dolgozott tervek alapján közvetlen kap­csolatok épülnek ki, s az együttműködés különböző területein a tapasztalat- és az információcsere ilyen alapon történik. Szakadatlanul fejlődik a KGST-tagorszá­gok egymás közti kereskedelme, amely nagyrészt kielégíti a testvéri országok be­hozatali igényeit a legfontosabb árufaj­tákban és biztosítja exporttermékeik mindenkori elhelyezését. A KGST rendkívüli, 23. ülésszakának résztvevői hangsúlyozták gazdasági • együttműködésük mindenre kiterjedő fej­lesztésének hatalmas politikai jelentősé­gét. A szocialista államok közösségének, amelyet az alapvető osztályérdekek és cé­lok közössége forraszt össze és a marxiz­mus—leninizmus egységes ideológiája vezérel, a tartós és szilárd nemzetközi szocialista munkamegosztás olyan rend­szerére kell támaszkodnia, amely bizto­sítja a KGST-országok nemzetgazdasá­gainak szoros kölcsönhatását. A jelenlegi szakaszban, amikor a KGST tagországai jelentős sikereket ér­tek el a termelőerők fejlesztésében és a szocialista gazdálkodás tökéletesebb módszereire térnek át, — hangsúlyozza a közlemény — fontos, hogy ez az együtt­működés még hatékonyabbá váljék, még inkább elősegítse az egyes tagországok és a KGST-országok egész közössége előtt álló feladatok megoldását, különösképpen a munka termelékenységének fokozása, a tagországok gazdasági fejlettségi szintjé­nek közelítése és fokozatos kiegyenlítése, a szocializmus és a kommunizmus győ­zelmes építése, a szocialista országok, mint szabad, szuverén és egyenjogú álla­mok egységének megszilárdítása terén. Ez hozzájárul majd a szocialista világ­rendszer megszilárdításához, ahhoz, hogy kivívjuk a győzelmet a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, s újabb sikereket érjünk el az imperializmus el­leni harcban. Az ülésszak elhatározta, hogy megkez­di a KGST-tagországok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó fő irányel­vek és az olyan konkrét intézkedések ki­dolgozását, amelyek hosszú időszak táv­latában biztosítják ezen irányelvek meg­valósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásánál mindenekelőtt arra kell fordítani a figyelmet, hogy tökéletesedje­nek és elmélyüljenek a népgazdasági ter­vek egyeztetési formái és módszerei, be­leértve a tudományos kutató munka, a tervezői-konstruktőri tevékenység, a ter­melés, az értékesítés és a beruiázás köl­csönös érdeklődésre számottartó terüle­teit, a tudományos, műszaki és gazdasági prognózisok kidolgozását. Az előirányzott intézkedések másik célja a termelés hatékony és szilárd nem­zetközi szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése, elsősorban a műszaki haladást meghatározó ágazatokban. A tu­domány és a technika területén folyta­tott együttműködés kiszélesítésének és el­mélyítésének folyamatában tervbe vették a tudományos, a műszaki és a kutatóin­tézetek közötti kap>csolat fejlesztését, va­lamint azt, hogy az érdekelt országok szükség szerint nemzetközi, tudományos­műszaki és egyéb szervezeteket hozzanak létre. Nagy figyelmet fordítottak a tanácsko­CFolytatás a 2. oldalon.) Ünnepi előkészületek Közeledik az ünnep; egy­re több előkészületet tesz­nek az üzemek, intézmé­nyek dolgozói a május el­sejei seregszemlére. A 10. számú Autóközlekedési vál­lalat dolgozói — a népes kollektíva idén a Kiváló Vállalat címet nyerte el kiemelkedő munkájával — kétszeresen is készülnek az idei ünnepre. Míg a több­ség a szegedi seregszemle résztvevője lesz, egy cso­portjuk ott lesz a budapesti felvonulásom, a fővárosi s Somogyi Károlyné felvétele több vidéki AKÖV munká­saival együtt. A Bakay Nándor utcai te­lepen már készen állnak azok a modellek, melyeket erre az alkalomra készítet­tek a TMK-sok. A zászló­díszes, piros drapériával be­vont gördülő emelvényen autóbusz, autódara, teher­és személygépkocsi kicsinyí­tett mását helyezik majd el. Képünkön: a szorgalmas építők a mini-közlekedési eszközökkel. Változatos program május elsejére A nagygyűlésen Apró Antal mond beszédet Május elsején — a több éves szokáshoz híven — ze­neszóra ébred a város. A kerületekben a munkásőr­ség, a MÁV fúvószenekara és két népizenekar ad zenés ébresztőt. A Széchenyi téren 10 óra­kor kezdődő nagygyűlésre hét útvonalon vonul fel a város dolgozóinak színes májusi menete. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságéinak tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Rossz idő esetén a nagy­gyűlés a Szabadság moziban lesz. A felvonulás és a gyű­lés idején, illetve utána is egy ideig a város egyes ré­szein korlátozzák a közúti járművek forgalmát. A nagygyűlést követően, 11 órakor a Széchenyi téren térzenét ad a munkásőrség zenekara, az újszegedi liget­ben pedig megkezdődik a vidám majális. Csinos pa­vilon, étel és ital várhatóan lesz elegendő. A kulturális műsort dél­után 3 órára hirdették meg az újszegedi szabadtéri szín. padon, Vidám zenés május címmel. A műsorban a Sze­gedi Nemzeti Színház mű­vészei népszerű operarészle­tek, verses és prózai mű­vek előadásával, az ÉDOSZ népiegyüttese néptáncokkal, dalokkal, az általános mun­káskórus kórusművekkel, a Móra Művelődési Otthon irodalmi színpada Lev Mit­rofanov: Majd én mindent elintézek című komédiájá­val lép fel. A bábszínházban délután 3 órai kezdettel a Toldi cí­mű bábdarabot adják elő. Éljen a szocializmust építő magyar nép! (Az MSZMP Központi Bizottságának májas 1-4 jelszavaiból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom