Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Szeged bolygói /- Atgyő Két város csábítgatta magához: Hódmezővásárhely és Szeged. Az utóbbi győzött. Segítette az öreg Tisza, hiszen a Szeged felőli partján épült meg évszázadokkal ezelőtt Algyó. Terjeszkedett a falu. A szélesedő házak ma már a város küszöbéhez ertek. Ide hívta ide vonzotta őket az ipar, a megélhetés es az olaj. Egy kis történelem Régi település. Pusztított itt tűzvész, a megvadult Tisza, járvány tizedelte az ösi foglalkozást űző jámbor falusiakat. Éhínség, urak világa, a tatár es török idők nem múltak el nyomtalanul. Kevés az írásos emlék. Tápéval említik már az 1138as esztendőben, amikor is a dömösi prépostságnak adományozták. Régi nevén Villageu — (ejtése: gó. győ), s közel ezeréves település. A falut széppé teszi a Tiaza, s mindig is reménynyel töltötte el a keserves sorsú pórokat, ingyen zsákmányt. anyagi gondjaikon való könnyítést adott. Nehéz esztendőkben nem volt hiány. Szűkös esztendőkben sem. Főleg az uraság idejében. Az olasz disznókupecból gróffá ügyeskedő Pallavicini néhány zacskó kemény aranyért szerezte meg a birtokot, természetesen ugyanúgy, mint a grófi titulust. Akkor már 1832-t írtak. Az öregek beszélik, rossz ember volt az akkori gróf, egyszer meg is haragudott a falura, meg a városra is. Ez a nagy árviz után történt, amikor lebontatta a kastélyát, hónapokig szállították az ökrös fogatok az építőanyagot Sövényházára. Kastély nélkül maradt a falu. Ma sem hiányzik. Igaz, a romjai még fellelhetők az Irma-majorban, oda települt az egyik közös gazdaság. A szóbeszéd vélekedik még a jó kasznár úrra is, aki itt szolgált az uradalomban, később pedig házat vett Szögedében. Ez a jó Steingassner kasznár pedig Tömörkény István író bátyja volt. Az ősi mesterségek megmaradtak. Halászás, földművelés, vesszőfonás. Korábban a bölcsőket, ágyakat, bútorokat, garabolyokat, kosarakat mind-mind vesszőből fonták. Talán még a koporsókat is. Ahogy a célszörű szögenyembör élete megkívánta, kiparancsolta. A veszszős múltról, a hajdani szegénység alázatos napjairól a Tisza tanúskodik is, az egyik partszakaszát ma is Vesszősnek hívják. Elfogynak a földek is Régi legendák Állítólag igazságos Mátyás is megfordult a faluban. Kétszer. Nem hiába szeretett titokzatosan ellátogatni a magyar falvakba, az algyői kiruccanásáról is csak mende-monda terjeng. A híres betyárvezér, Rózsa Sándor alakját övezik. Meg-meg1átogatta az uradalmat, elkötötte a legszebb csikókat. Könnyen megtehette, ura volt, parancsolója a pusztai világnak. Egyszer éppen a hajdani tiszttartó házából a kerítésen át ugratta a lovukat. A valamikori kőkerítés maradványai meg őrzik ennek a nyomát. A földek a Tisza két oldalán terülnek el. Erős kötötttalajú, agyagos fötóek. Jó termő, gazdag földek, összesen 12 ezer 500 hold. Három szövetkezet, két állami birtok gazdálkodik rajta. A lakosok száma 5652. Futotta volna tehát a megélhetésre. Jutott volna föld minden szegényembernek. De erról sokáig nem lehetett szó. Sokan eljárnak a faluból. Vasúton ezer ember is, autóbusszal és a különböző vállalatok teherautóin ugyancsak ezer ember. Jó a közlekedés Szegedre. Naponta 13 buszjárat és hat vonni indul. Fogynak a földek. A volt algyői Petőfi Tsz csatlakozott a szegedi Felszabaduláshoz 2 és fél ezer holdnyi területtel. Aztán meg jöttek az olajosok. Az olajfúrások. Az algyői medencében 1964ben még csak másfél milliós beruházásról tárgyaltak. Ma már 3 és fél milliárdról van szó. Az olajkutak a város és a falu közé kerültek. Viszszavonhatatlanul magához fűzte Szeged e területet. Lassan beépül. Hatalmas ezüsttartályok sütkéreznek a napon, munkásszállások emelkednek. Az idén átadják a 3500 személy számára készült munkásszállót. A faluban családi házak is épülnek, 40—50 telket jelöltek ki az olajosoknak. Búza. kukorica helyett olajkutak magasodnak. Meghaladja a 750 holdat, amit az új ipar bekebelezett. Az algyőiek nem sajnálják. Több munkalehetőséghez jutnak, csinosodik, szépül a falu. külterületi iskolák, gyógyszertár, óvoda, orvosi rendelő es a földművesszövetkezeti, kereskedelmi hálózat majdhogy húsz boltjával, kocsmáival. A főtéren található egy felszabadulási emlékmű, a templom falán márványtábla azok névsorával, akik az első világháborúban valahol a távoli csatamezőkön odamaradtak. Évente 30—40 ház épül. Az utóbbi tíz esztendőben 371 család talált otthonra. Algvő új rendezési tervének elkészítését az olajosok fedezik. A falu és az olaj elválaszthatatlan. A közelmúltban elkészült a 22 kilométeres vízhálózat 4,9 millió forintért, ezzel 881 ház udvarára vezették be a vizet. Csinosodik. szépül, kulturálódik a falu. Kevesen vágyódnak el innen. A fiatalok óránként érik Szegedet. Szokásaikban, öltözködésükben már városiak. A holnap még többet ígér. Gázfűtést a lakásokba, nagyobb, korszerűbb vasúti állomást 12— 14 pár vágánnyal, s kétirányú forgalmú közúti hidat. Eleven, mozgalmas kis falu. Lakói temetik a régi mesterségeket, foglalkozásokat, s egyre inkább a városba, az iparba kívánkoznak, s egyre inkább ott érzik otthon magukat. Lassanlassan feladják, elfelejtik régi önmagukat. Talán a mesterséget is. Egy öreg halász mondta: — A vízről éltem én, apám is, nagyapám is. De megszakadt az örökségünk. Megváltozott a világ. Szebb, jobb. mozgalmasabb, még ha egy kicsit idegenül is érzem benne magamat. Igaza van az öregnek. . Sz. Lukács Imre sas v Üvegházi orgona a Kertészett és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában virágzik az üvegházi fehérorgona. Képünkön: csokorba kötik a tavasz legszebb virágát MTI foto — Fehérváry Ferenc felvétele Előnyös szerződés Az új gazdasági mechanizmus érvényesítésével január 1-től kezdve előnyös szerződést kínál a termelő gazdaságoknak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, Csongrád megyei Igazgatósága. A közös gazdaságok élnek is ezzel a lehetőséggel. Ennek is köszönhető, hogy nihcs lemaradás a kenyérgabona szerződéskötéseknél. Az előnyös szerződés értelmében minden mázsa kenyérgabona után 10 kiló korpa vásárlására jogosultak a termelőszövetkezetek. Ha akarják, ezt keveréktakarmányra ls átválthatják. A szegedi gazdaságok az eddigi szerződések után 127 vagon korpára tarthatnak igényt. A mai falu Nem sokban különbözik a többiektől. Templom, mozi. művelődési otthon, bel- es A kígyószekta rémtettei Bahia brazíliai állam rendörségét az vezette az emberáldozatot végrehajtó fanatikusok szektájának nyomára, hogy az egyik út mentén fej nélküli holttestet fedeztek fel. A szekta tagjai barlangban laknak, amelynek mélyén állítólag bűvös kígyó él. és állandóan áldozatokat követel. Utóbb már nem elégedett meg az állatáldozatokkal, s ezért a barlang lakói embervérrel áldoztak neki. A kígyó-szekta tagjai azt állítják, hogy ha a kígyónak egyszer sikerül jóllaknia, csodálatos szépségű fiatal lánnyá lesz. II sasok országa Üzbegisztánban létezik egy állam az államban, amelyet a la kossá g Berkut-Hanának nevez, ami magyarul annyit jelent, hogy sasfészek. Ott élnek a királysasok, amik gondosan örködnek, nehogy bárki is betolakodjék területükre. A sasok már gyakran megtámadtak embereket. Ugy látszik azonban, újabban elhatározták, hogy légiterületüket is védelmezik. Történt, hogy két királysas megtámadott egy helikoptert, amely megsértette BerkutHana légi terét. Zuhanó repülésben támadták meg a ^vasmadarakat"; A pilóta ügyes kitérő manőverére volt szükség a helikopter megmentéséhez. A királysasok végül is „birodalmuk" határáig kísérték a helikoptert, s aztán visszafordultak ... Jelmezes élet — Már megint fizetésemclesi kérelemhez öltözködsz?. Teremtsen farsangra jó hangulatot uti hon Segítünk Önnek! RADIOK. TELEVÍZIÓK 4, I.AK 4.SIT ANGOSfTÖ BERENPEZ.ESFK. „ECHO" Elektroakusztikai Szaküzletben SZRRRD KSlosey U. 4. (Rnvnt SzAlléval szemben) Díjtalanul házhoz szállítunk ' Díj alánul lakásait ll/.e.mhchclvrzxtlk nálunk vásárolt kászülákát: S. ÍM 7*1 MAISÁG — közelnézetben Biztosan szükséges az ízlésről folytatott vita. Van is gyakorlati haszna. Különösen akkor, ha valamelyes tudományos ismeretekre támaszkodva történik ez, mondjuk szociologiai felmérésekre, vagy matematikai számításokra, s ez bekerül a kultúrpolitika irányításába meghatározó erővel. Ennélfogva a vita szükségességét nem is lehet kétségbe vonni. De azt hiszem, e vita célszerűségét és alaposságát annál inkább. Már csak azért is. mert egy filozófiai alapokon nyugvó vita sokat ad a tudomány számára, s egy társadalmi valóságot tükröző vita sokat nyújthat a gyakorlat számára is. De sokszor az az érzése az embernek, hogy ezek a viták lart pour lart jellegűek. Viszont érzésekre adni nem szabad. Ezért én elmentem, megkérdeztem különböző életkorú és szakmájú embereket, hogy mit olvasnak, a televízió műsorából mit kedvelnek. s általában mi érdekli őket. Nem is teszek mást, csak leirom a tapasztalatokat. AFÁMÉKNÁL: nyugdíjas nyugalom veszi körül azt az egy szobát, ahol laknak. A nyugdíj elég is, meg kevés is egyszerre, attól függően, hogy ősz elé néznek vagy a tavasz kezdődik. Sokat olvasnak. Mindent, ami kezük ügyébe akad, válogatás nélkül. Telik rajtuk az idő, különben nem is crdekli őket, hogy milyen esztétikai kategóriába tartozik az a könyv es milyen társadalmi korokról szóL Csak annyira legyen érdekes, hogy valamivel előnyösebb legyen olvasása a semmittévő üldögélésnél. A SZOMSZÉDBAN: itt is nyugalom van. Olvasásra nincs idö és a lehetőség is igencsak kevés, mert két elemivel nemigen lehet olvasni, az újságot sem, legfeljebb a nagybetűket. Nem nyugdíjasok még, de már közel járnak ehhez a korhoz, van televízió és rádió is. Megnézik a filmeket és aztán — ámen. Jó a film, vagy nem jó, erről nem sokat vélekednek. Nincs is olyan igényük, hogy így vagy úgy véleményt nyilvánítsanak. Egyedül arról esik szó, hogy izgalmas volt-e, vagy unalmas. Magasabb művészi, esztétikai igény nem merül fel. A MÁSIK SZOMSZÉDBAN: középkorú házaspár lakik itt, első osztályos gyerekkel. Szépen berendezett, egyszobás lakás, ízlésesen összeválogatott bútorokkai, rádió, televízió. Járatják a helyi újságot. Könyvet nemigen olvasnak. A férj nem szeret olvasni, inkább pecázni, télen meg a szaktársakkal kicsit elfröcscsözgetni. Az asszony néha elolvas egy könyvet, leginkább a Cronin-regények tetszenek, vagy azok. amelyek távol esnek az élettől, valami érdekes egzotikumot tartalmaznak. A televízióban közölt produkciókból főként az NDK kémfilmek és az Orion űrhajó kalandjai tartanak számot érdeklődésre. Mi az egyéb szórakozás-időtöltés? Érdekes, erre nem tudnak Telelni. A férfi napi 14 órát dolgozik rendszeresen, mert ezáltal keresi meg a havi három és fél ezret, az asszony meg a gyerekkel bájol, az otthont rendben tartja, néha főz. Különösebb szórakozási igényük nincs is. Színházba, moziba éppen úgy nem járnak, mint az előző kettő. A TANÁRNŐNÉL: érdeklődő, olvas, panaszkodik, hogy kevés az ideje, mert a szaktárgyával van elfoglalva, matematika-fizika szakos és mint mondja, a matematika fejlődése olyan szédületesen gyors, hogy alig győz legalább némileg lépést tartani. Szereti az irodalmat, az értékes, nemes irodalmat. Elolvassa a maiakat is. bár ezt, mint mondja, válogatás nélkül, arni a kezeügyébe kerül. De még mindig többre becsüli a klasszikusokat, az orosz-szovjetet, és a mai nyugatiakat. Esztétikai értékítélete biztosan megvan, de erről nem beszél. A tévé-műsorra csak annyit mond. hogy meghallgatja á híreket, s ha valamit érdekesnek talál, színházi előadást legtöbb esetben, akkor megnézi. Azt mondja egyébként, hogy rosszak a tv-filmek, elmaradnak a tényleges „filmterméstől", tehát a maiságtól, viszont moziba járni nincs idö, s ezért nem vádolható (mint mondja) azzal, hogy ő egy elfelejtett filmesztéta. A DIÁKNÁL: szeretne olvasni, csak nem ér rá. mert a második gimnáziumban olyan szoros a program, hogy alig tudja elvégezni napi öthat órás tanulással is a kiadott tanulnivalót. Ehhez járul még a korrepetálás matematikából heti két órával és az angol nyelvtanulás külön heti két órában, s azután az esetlegesen jelentkező társadalmi kötelezettségek ellátása. Egyediili szórakozása a televízió, de nincs kialakult véleménye a műsorról. Legfeljebb annyi, hogy túlzásba viszik a krimit, mert őt különösebben ez nem érdekli. Moziba évente egyszer-kétszer jut el és színházba is körülbelül annyiszor, vagy valamivel többször, de semmiképpen nincsen olyan határozott művészi ízlése, ismerete, hogy alaposabban meg tudná ítélni azt, amit lát Tetszik, nem tetszik alapon mond véleményt Itt azonban nincsen alaposabb ítéletalkotási készség, mert szegény az irodalmat is csak szöveggyűjteményekből képes megtanulni az órára. EGY AKTÍVAN POL1TIZÁLÓNÁL: műveltsége, művészeti érdeklődése jobb, mint az eddigieké, de a túlhalmozott munkát megsínyli ez a típus is. Az ítéletalkotás megalapozottabb, különösen a politikai érettség segít, de az a baj, hogy idö hiányában kicsi az áttekintés. Ritkán, egészen ritkán egy-egy szépirodalmi könyv,