Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

„Hazám, hazám..." Műkedvelők műsorai a tavaszi ünnepekre Megkezdődött m „Hazám, hazám, te mindenem" művészeti bemutatósorozat, amelynek fórumán a tavaszi forradalmi évfordulókat, március 15-ét és 21-ét, valamint április 4-ét köszöntik verssel, prózával, énekkel, zenével, tánccal az ország legjobb műkedvelő együttesei. Az irodalmi színpadok, színjátszó csoportok, kórusok, zenekarok tagjai olyan 25—30 perces műsorokat állítottak össze, amelyek a forradalmi ifjúsági napok programjában 1848, 1919 és 1945 történelmi eseményeire, a haladás ügyének legkiemelkedőbb magyar hőseire emlékeznek. Ezekben a napokban tájegységenként mutatták, illetve mutatják be műsoraikat az ifjú műkedvelők. Székesfehérvárott a Fejér, a Győr-Sopron, a Komárom, a Vas és Veszprém megyei, Pécsett a Baranya, a Somogy, a Tolna és a Zala megyei együttesek vetélkedtek. A budapestiek február 24-én találkoznak. A BácsKiskun, a Csongrád, a Nógrád, a Pest és a Szolnok megyei műsorokat február 25-én Szolnokon mutatják be. A Békés, a Borsod, a Hajdú, a Heves és a Szabolcs megyei csoportok február 26-án Debrecenben vetélkednek. A tájegységi bemutatókat a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet szakértői is megnézik, s a látottak alapján választják ki azokdt az együttesekel, illetve műsorszámokat, amelyek a televízió ünnepi műsoraiban is helyet kapnak. A legjobbak március 15-én és 18-án, valamint április 3-án nyilvános adáson szerepelnek majd. (MTI) "ií20'... ! Számok az iskolákból a színes tv A Székesfehérvári Rádióés Televíziógyárban a fekete-fehér rendszer mellett két éve már a színes televízió vevőkészülékekkel kísérleteznek. Jelenleg az alapáramkörök kidolgozását végzik. A munka kielégítően halad, valószínű, hogy az első mintakészülék még az idén megszületik. A Magyar Televízió kísérleti színes adása a második ötéves terv végén megindul. A gyár szakemberei erre az időre néhány színes készülékkel akarnak rendelkezni. A színes televíziókészülékek sorozatgyártása előreláthatólag 1970 után indul meg. fiz liiiervízió tanácsülése A Fészek Klubban kedden délelőtt megkezdődött az Intervízió 29. tanácsülése, amelyet február 21-24 között Budapesten rendeznek meg. Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, az Intervízió elnöke nyitotta meg az ülést, majd Gádor Ferenc, az MRT elnökhelyettese üdvözölte a részvevőket. A tanácskozás napirendjén szerepel az 1967. második negyedévi intervíziós műsorcsere tervének kidolgozása, és ezen belül jelentős szerep jut a Nagy Októberi Szocialista Szegedi zeneakadémisták koncertje Igényes műsor, mégis elég hideg, vacsora előtti hangulat kacérkodott néhány tucat közönségével hétfő este a Zeneművészeti Szakiskola koncerttermében. Mindössze négy számot jelzett a növendékhangverseny programfüzete, ám olyan műveket, melyeknek megszólaltatása így is kimerítette az „egcsz estét betöltő" műsor fogalmát Csupán az volt a kérdés, vajon arányban áll-e a kétségtelenül méltatásra váró komoly vállalkozó kedv a kivitelezés minőségével. Nem túlzás, ha e tekintetben kedvező a mérleg. Legjobban Paku István zongorázása keltett figyelmet, annak ellenére, hogy az Opus 31-es Beethoven: Esz-dúr szonáta egészében nem tudta tartani a művészi ihletettségnek azt a szintjét, ahová a második és a negyedik tétel sodró lendületében bravúrosan feljutott. Annyit mindenesetre leírhatunk, eredeti tehetség, mondanivalója feltétlenül értékes. Bizonyította ezt Brahms: A-dúr hegedű-zongora szonátájában történt közreműködése is, ahol partnere Papp János volt. A hegedűtkissé elfogódott volt, pedig aggodalomra semmi oka, hiszen technikailag láthatóan övé a darab, és kellő zenei intelligenciája is van a romantikus hangvételhez. Sindel János Mozart: A-dúi klarinétversenyét meglepő biztonsággal, szép tónusban játszotta. Kár, hogy valószínűleg légzéstechnikai problémák miatt a mélyebb han goknál zeneileg indokolatlan crescendói zavartak. Schumann; A költő szerelme dalciklusát Kökéndi József szólaltatta meg, a roppant igényes, hosszú és elég fárasztó műsort korrekt határozottsággal énekelve végig. A zeneakadémia szegedi tagozata növendékeinek kon eertjén Bódás Péter, az iskola tanára kísért zongorán. N. I. Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett közös műsoroknak. Külön napirendi pontként tárgyalnak a gyermek- és ifjúsági, valamint az iskolatelevízió területén az együttműködés további kiszélesítésének lehetőségeiről. Egyeztetik az 1967. évi sportközvetítések tervét, és tovább folynak az 1968. évi mexikói nyári és grenoblei téli olimpiai játékok közvetítését előkészítő tárgyalások. A tanácskozás első napján részt vett Aubrey Sínper, az Eurovízió képviselője, aki tájékoztatta az ülés részvevőit egy, az egész világot átfogó, ez év júniusára tervezett, mintegy kétórás élő műsor előkészületeiről, amelyben részt vesznek az Intervízió tagszervezetei ls. Hatszázmillió a posta fejlesztésére Az idén költségvetésből mintegy 360 millió forintot kap a posta, elsősorban a hírközlési hálózat fejlesztésére. Ezenkívül saját erőbői 130 millió forintot fordít szolgáltatásainak korszerűsítésére, s külön 100 millió forintot költenek a légvezetékes hálózat rekonstrukciójára, összesen tehát csaknem 60p millió forint jut a posta fejíesztésére. Tovább növekszik a telefonközpont-hálózat befogadóképessége. Bővítik vidéken 2000—2000 állomással Győr és Kaposvár telefonközpontját. Az idén Zalaegerszegen 3000 állomásos automata központot szerelnek fel, s ezzel megszüntetik az utolsó megyeszékhelyi manuális telefonközpon tot is. Egy kis statisztika. A szegedi általános iskolák félévi tanulmányi átlageredménye 3,5 volt- Pontosan annyi, mint tavaly ilyenkor. Az átlagszámok azonban mindig takarnak valamit így bányászta elő minap az igazgatói értekezlet is a félévkor bukott diákok helyzetét Az általános iskolák 11 ezer 453 tanulójából 892 kapott elégtelen minősítést, s — noha köztük jó néhányan csak egyetlen tárgyból buktak, tehát év végéig könnyen javíthatnak — ez T,7 százalék. Vagyis 1,1 százalékkal rosszabb, mint egy éve. A második félév egyik jelentős feladata tehát a gyenge tanulmányi előmenetelűek segítése. Közülök is igen problematikus a túlkoros diákok sorsa. Többfelé panaszkodnak, nemcsak hogy gyakran el sem végzik a nyolc osztályt, hanem nevelési szempontból is sok bajt okoznak: erkölcsi magatartásukkal, tanuláshoz való rossz vlszonyukkaL Az igazgatói értekezlet referátuma figyelemre méltó megoldást javasolt — ugyanez korábban, a III. kerületi tanács vb ülésén is elhangzott —: hasznos lenne, ha a túlkoros tanulók számára egy-egy központi iskolában külön osztályt szerveznének, ahol a tanterv alapvető részeinek elsajátításával és a gyakorlati élethez szabott készségek kialakításával legalább elégséges bizonyítványt szerezhetnének. Lehetetlen állapot hogy a túlkoros tanú-1 lókat fegyelmi okok miatt egyszerűen felmentik iskolai kötelezettségeik alól. Az elmúlt időszakban erre 80 precedens történt! De a bukott diákok statisztikája még másról is tanúskodik. Jóllehet a tantestületek évi célkitűzéseinek központi fejezete volt a hátrányos helyzetben levő tanulók segítése, mégis legtöbb helyen mindössze anynyi történt, hogy egy-egy órán többet foglalkoztak velük, vagy gyakrabban feleltették őket. A félévi értekezleteken keveset beszéltek a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásának módjáról, lehetőségeiről, akár az ilyen munka tapasztalatairól. Hovatovább akadtak pedagógusok, akik a korrepetálást felesleges tehernek tartották, azzal az indokolással, hogy így a tanulók önállósága szűnik meg. Az igazgatói értekezlet félreérthetetlenül leszögezte; a jövőben feltétlenül nagyobb súlyt kell helyezni a korrepetálásokra, még a költségvetésben biztosított órakeretek terhére is. Hasonló probléma a középiskolákban is adódik, ahol az első félévben leginkább a hátrányos helyzetű tanulók felméréséig jutottak el. Az igazgatók, osztályfőnökök, tanulószoba-vezetők, szaktanárok azonban fokozott feleiősséget éreztek irányukban. Tanúskodik erről többek között a nemrég kiadott tanulószobai szabályzat, ami a hátrányos helyzetű tanulók érdekeit szolgálja. Nem elég viszont, ha a beosztott pedagógus csak felügyelő szerepet tölt be. A korrepetálásokat tovább kell BUKOTTAK £S TÚLKOROSAK A GYENGÉK SEGÍTÉSE szélesíteni, fokozottabban ellenőrizni a tanulók munkáját. A fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulását szorgalmazni kell, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. a párt IX. kongresszusának határozata is ebben a szellemben szóL Az elmúlt öt évben ugyanis némiképp csökkent — főleg gimnáziumokban, illetve azok nyelvi tagozatos osztályaiban — az ilyen tanulók aránya. Képernyő Princ leszerepelt Tizenkét héten keresztül a többet és jobbat várás reményével ültünk le szombat esténként a tv képernyője elé, s tizenkétszer keltünk fel elégedetlenül a Princ, a katona cimű tv-fllm megnézése után. Miért voltuk elégedetlenek? Miért voltunk mindannyian elégedetlenek? Furcsa ellentmondás, de azért, mert úgy éreztük, hogy mindenkinek tetszeni akar. S éppen ezen a téves — vagy „tévés" — felfogáson csúszott el forgatókönyvíró és rendező egyaránt A történet azzal kezdődik, hogy egy jól kereső, jóképű, szabályokat és határokat nem ismerő afféle mai fiatal bevonul katonának, s a laktanyában a körülmények kényszerítő súlya alatt kénytelen alkalmazkodni környezetéhez, már amenynyire tőle telik, hiszen ha ezt nem így tenné, nem lenne Princ ... Meg aztán arra is kell ügyelnie, hogy a film végére valahogy meg ne változzék, mert különben senki sem moshatná le róla a „jó pedagógiai alany" gúnynevet (A film alkotói egyébként még a látszatát is igyekeztek elkerülni annak, hogy alkotásuk peda gógiai oktató filmnek minősüljön, az utolsó részben mintegy végső és poentírozott érvként az egyik tiszt szájába adják a szöveget„Ez a fiú semmit sem változott!") S a film néhány gyakorlattal, klubdélutánnal, műsoros esttel, a katonaélethez kapcsolódó kalanddal itt be is fejeződhetne, s a szolgálatukat töltő honvédek, egy kicsit magukat is látva, talán elégedettek lehettek volna a művészi színvonallal. Pontosabban ők sem egészen! Örsi Ferenc írása Fejér Tamás rendezői munkája nyomán ugyanis szebbé, jobbá — s mondjuk meg nyíltan — a valósággal sokA károsultak mi vagyunk Nagyon szeretett reorezentáini... " ^ Egy dolgot már tisztáztam a cikksorozat elején: a társadalmi tulajdonból ellopott, elsikkasztott pénz sohasem kenyérre kellett. Még csak nem is lakbérre vagy villanyszámlára. Az ügyekben szereplő vádlottak mind jobban kerestek annál, hogy akár kölcsön kellett volna kérniük. Se sok gyerek, se ruhátlanság, se koplalás! — egyszóval semmi súlyosabban „enyhítő körülmény". Akkor hát mire gondoljon az ember? Valamiféle erkölcsi tótágas ez. Hadd idézzek ebben az oknyomozásban ismét a vallomásokból! önvallomásokból, és a tanúk érveiből! Salamon György (Hódmezővásárhely): „Kocsmai adósságaim fizetésére kellett a pénz..." — „Italozó életmódot folytatott, elvonó kezelésen ú volt, elég könnyelműen fogta fel az életet.. Hargitai Bálint (Szeged): „Ezen összegek zsebpénzként szerepeltek nálam, s általában szórakozásra, illetve italozásra lettek elköltve". Barna Imre (Röszke): „Féltem, hogy ha nem teszem meg, leminősítik az általam átadott árukat, és akkor engem anyagi kár ér". Márton György (Szeged): „Körülbelül tízezer forint adósságom volt, és az vitt rá, hogy a bűntettet elkövessem." L. E. fiatalkorú (Földeák): „Szerettem volna én is divatosan öltözni, de otthon ezt nekem nem tudták biztosítani." A többi idézetet már csak a forrás megnevezése nélkül említem. „Kapzsi ember, kérem ..." — „Szeretem az italt, nem volt zsebpénzem" — „Nagyon szeretett reprezentálni, és aki hozzájött. azt igyekezett itatni" — „T. F. ajánlotta fel a balhékat, és azok elkövetése nekem tetszett. Tetszett az is, hogy a rendőrség keresi a tetteseket, és nem tudja megtalálni. Egyáltalán nem volt szükségem arra, hogy a bűncselekményeket elkövessem" — „Nőügyein volt, azáltal lett ez... A pénzzel akartam a nőnek imponálni" — „Ott kínálta magát a gázolaj, épp hogy csak nem mondta: fogj és vigyél!" A skála ezzel természetesen nem teljes. Ha a tő egy is, sok az ág és a levél. Másrészt a vallomások és önvallomások az igazságnak csak egy részét — s nem is mindig a legfontosabbat! — képviselik. Hiszen látjuk, leginkább külső okokról beszél mindenki. Élősdi magatartást egy vádlott sem lát be. önzést sem, harácsolást sem. Erkölcsileg olcsóbbnak tűnik számukra az efféle magyarázat. Mégis kétségtelen, hogy az alkoholnak itt is vezérszerepe van. A költséges szórakozások, a divathoz való felzárkózás Igénye szintén gyakran összeházasodnak az elhatározással. Az oknyomozásnak egy másik szála is kínálkozik. „Miért tette?" — hányszor kérdezi ezt nyomozó és bíró! S a válaszok megint csak fél igazságokat derítenek fel: „,Könnyelmű voltam" — „Belevittek a romlott barátok" — „Mások biztattak rá" — „Nem tudtam ellenállni". Ha egy ügyben nyolcan szerepelnek, mindannyian a „többiek áldozatai". Kint jártam a megyei bíróság egyik tanáesvezetőjével egy büntetésvégrehajtó Intézményben, magyarán mondva: börtönben. Feltételes szabadságra bocsátási ügyek elbírálása folyt Sokan még a büntetés egy részének leckéje után is ezeket az obligát szövegeket mondták. Néhány nő volt csak őszinte. Ügy tűnt, nekik nagyobb teher az ügy szégyene. Egy férfi, amikor elítélésének okát akarta vele felidéztetni a bíró, mindenáron csak a fekete fuvarról beszélt Az ítéletbe pedig erőteljesen beleszólt egy erőszakosság is. Pár kérdésre kiderült, hogy a feketefuvar „szimpatikusabb" motívum a szemében. Azzal bátran előjött, lehet. hogy nem ls röstellte. S ez sem egyedülálló dolog. A civil életben is előfordul, hogy ha valakinek a büntetettsége kerül szóba, akkor könynvedén elütik: „Egy kis tétés (társadalmi tulajdon) ügye volt..." Vagyis hát újra ott tartunk, hogy nincs még meg a kellő rangja ennek a fogalomnak. Ha valakinek a lakásából elvisznek egy paplant haragjával felindítja a fél várost, és fut és nyomoz a tettes után. Ha viszont mondjuk a szakszervezet kasszáját rámolják kl, inkább csak vádol: „Jobban el kellett volna zárni!" Amikor arról értesül, hogy X. Y. besurrant egy lakásba és elemelt egy kézitáskát, megveti érte a tettest. Halljon viszont arról, hogy egy másik ember a gyárból lopott egy vég vásznat — kevesebbre futja felháborodásából. Egy nagyobb, hangosabb ügy kell ahhoz, hogy a közvélemény tüze magasabb hőfokú legyen. Pedig azt kellene már egyszer és végre megérteni, hogy a Vecsernyés meg a Molnár, a Salamon meg a Baksa, a Hargitai meg a Kovács, a Csúri meg a Csonka, a Gedeon meg a Barna, a Márton meg a Papp, a Bácsfalusiné meg a Bata, akiknek az ügyéből itt idézgettem, nem valami tőlünk idegen, számunkra közömbös és értéktelen vagyonhoz nyúltak! Valamennyiünket megkárosítottak. Hiszen az a tulajdon, amelyben garázdálkodtak, közös érdekek anyagi fedezetét képezi. S nem is egyszerűen csak szimpla összegével. A kár — legyen 130 ezer forint, vagy csak 2 ezer — életünk legérzékenyebb frontján üt rést: a teremtő munkában. Társadalmilag veszélyes és romboló dolog ez. És lehet, hogy az ellopott kőport majd pontosan az én házam építésén akarják „viszszakeresni". Lehet, hogy éppen te, vagy ő lesztek az áldozat, amikor ezt a receptet alkalmazzák: „Sok helyen magasabb költségszámítást alkalmaztunk, több anyag felhasználásit mutattuk ki". Van ugyanis egy régi-régi fizikai törvénv: „Az anyag nem vész el." Legfeljebb hiányzik valahol... Vagv nálam, vagy nálad, de mindenképpen — nálunk. SZ. SIMON ISTVÁN szor ellenkezővé változtatta • katonaéletet Mert ugyan melyik alakulatnál csinálnak pszichológiai problémát egy eltűnt, vagy hiányzó töltény ügyéből? Tévedés ne essék, ez az írás nem a laktanya, hanem a film kritikája! A film azonban Itt nem ér véget LakáskérdésrőL szerelemről, krimibe illő dlsszldálási kísérletről, kulturális életről látunk-hallunk, a mai magyar ifjúság egy sor megoldatlan kérdését — huliganizmus, szórakozás, fiúk és lányok kapcsolata — tárja fel a rendező, de egyetlen kérdés megoldására sem vállalkozik. S mindezt elég olcsón kapjuk, egy viszonylag nagy és valószínű költséges technikai apparátussal dolgozó alkotógárdától, negyven percben, hetenként változó hangulattal, olcsó viccekkel, sokszor tartalmatlan, üres dialógusokkal. Talán csak Vujicsics Tihamér zenéje egységes, következetes, a ki zdő képsorokat nyitó szignálja jellegzetes és kifejező. Esztétikai szempontból talán csak As árva című rész emelkedett az átlag fölé őszinte, jó hangulatteremtő. s a végletekig fokozódó drámaiságával. Madaras József szép alakításában. A Princ tehát sem részleteiben, sem egészében nem nyújtotta azt, amit vártunk tőle: élő, komoly problémák, ha nom is művészi, de mindenképpen szórakoztató, talán szellemesen csipkelődő megjelenítését. A népes szereplőgárdából a már említett Madaras Józsefen kívül Ernyey Béla színvonalban Ingadozó, de időnként jó alakítását kell kiemelnünk. A kisebb szerepekben Horváth Gyula (Vaskúti), Felföldi Anikó (Bikini), Zenthe Ferenc (Petneházi), Pöstyéni Ildikó (Pancsa), és Peti Sándor (Portás) emelkedett az á, lag fölé. Mezei István operatőr nagy erénye a fénnyel való ügyes gazdálkodás, az utolsó részben a szökési jelenetben ironikusan szellemes képeket készített, nagy érzéke van a tragikus jelenetek felvételéhez. Farkas István Finommechanikai műszrrészekel átképzésre és benzinmosót keres felvételre frodagépteehnfka Vállalat Üzemegysége, Attila a. t. Áramszünet Az Áramszolgáltató Váltalat köz'i. hogy 1967. február 26-án 7—16 óráig a Dorozsmai út mentén és Gyulatelepen, valamint február 27-től március S-ig 7—16 óráig Irinyi J. u„ Gerle sor. Gábor A. u.. Csap u.. Bálvány u„ Ibolya u„ Göndör sor. Lugas u„ Sziliért sor. Csillag tér. Tápét u„ Szamos u„ Betek u„ Kereszt u„ Becsei utcák által határolt területen áramszünet lesz. k. 17 «9. Szerda. 1967. február 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 \