Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

Növekszik a telexigény Az utóbbi Időben országszerte megnövekedett az i&ény a telex iránt Az idén 128 új telexállomást kapcsoltak be az országos hálózatba, s ezzel együtt ma már több mint 850 telexelőfizetőt tartanak nyilván. Jelenleg is minte® 400 vállalat, intézmény várja a hírközlő berendezés feszerelését. A kérelmek jórészét azonban kellő műszaki felkészültség hiányában e®előre nem tudja teljesíteni a posta. Az eddigi mellék központokat az igényeknek megfelelően bővítik, ho® főközponttá alakítják át. Legutóbb például a miskolci és pécsi 100 állomásos telexközpontot alakították át főközponttá, s í® mód lesz arra, ho® szükség szerint mindkettőt ezer állomásossá bővíthessék. Nagyjavítás — percek alatt A szegedi autójavító segítsége az aratóknak — 150 gépkocsi! teljes felújítása vagy motorcseréje Az aratás, cséplés a nyár legnagyobb gazdasági mozgalma. Minthogy meghatározott időben el kell végezni, megkívánja a leggondosabb szervezettséget és a maximális segítséget a népgazdaság minden ágától. Ehhez a munkához ugyanis nerticsak kasza, aratógép, traktor és kombájn kell, hanem rendkívül sok szállítóeszköz, raktár és ezer más dolog is. Egy felajánlás története A tehergépkocsik az aratás-cséplés idején nagyon nagy szerepet játszanak, s ilyenkor legnagyobb az igénybevételük is. S amikor legjobban kell az autó, gyakori a motorhiba, a kocsi „lerobbanása". Számított erre a szegedi XI. Autójavító Vállalat is, amely a GAZtípusú tehergépkocsik javítására specializálta magát mogatására, hogy termelőszövetkezet, minden ben, 20, 35, illetve 16 volt. , állami E számok együttesen 151-re i gazdaság és gépállomás ja- rúgnak, ami azt jelenti, hogy | vítási igényét soron kívül az aratás idején ennyi elkielégítik — méghozzá per- romlott, munkára képtelen cek alatt. Hogy ez miként teherautót pótoltak a mezőlehetsé- gazdaságnak — azonnal. A ges? Munkaszervezés dolga GAZ-típusú autók közül így elsősorban. A munka elvévé lépett elő, hogy a mezőgazdaság fontos szezonjában az e®éb vállalatok jaegyetlen darab sem töltötte tétlenül az aratás szezonját, ami azt jelenti, hogy a vállalat példásan teljesítette vítási Igényét más termi- felajánlását, nusra osztják be; megfelelő Ez a derék munka az élénk tartalékot képeznek kija- nyári hónapokban azt eredvított gépkocsikból, hogy ményezte, hogy mindennap 3—4 gépkocsi nagyjavításával és átlagosan 7 motor generálozásával készültek el a szegedi autójavítók. Munkájuk földrajzilag az egész országot érintette — Sátoraljaújhelytől Somogyig, Soprontól Békéscsabáig. Csongrád megyében hét gépkocsicserét igényeltek a mezőgazdasági nagyüzemek. várni se kelljen, csak cserélni, és generálozott motorokat is készenlétbe helyeztek, amiket azután folyamatosan pótoltak. Minden igényt kielégítettek Az aratás két hónapjában az egész országból 34 cseregépkocsit kaptak a termelőszövetkezetek, 43-at az álországos hatáskörrel. Dolgo- lami gazdaságok, 3-at a gépzói azt a felajánlást vállalták az aratás maximális táállomások. A motorcserék száma ugyanilyen sorrendHová, hová, ifjúmunkás? Az ipari tanuló akkor vá- találni, ahol tanulhatok is, ho®: fönnállt az a veszély, lik nagykorúvá a szakmába, meg a keresetem is több ho® később mikor ilyen termikor a szakmunkáslevelét lesz. A textilben 5,60-as óra- mészetű kötelezettségeiknek megkapja. Mint a valóságos bért ígértek, a tömegcikk eleget téve mégis csak el akartak volna jönni —, mert ez föltett szándékuk volt — a vezetők akadályt gördítet na®korúság, jogokkal jár ez ktsz hatot, oda mentem is, a jog pedig kezébe adja . .. visszahívták vissza. a munkakönyvet, ho® maga Aztan vlsszablvtaK' vissza _ döntsön, melyik üzem, vál- jött, s most meg van eleged- tek volna az útjukba. Most lalat asztalára kívánja ie- ve, a munka is kedvére va- kezükbe volna a munka tenni. lúbb itt. mint a másik helyen könyv. E®szerűbb í®. Hányszor hallani szülők kellett végeznie, meg a körpanaszát, nagykorúvá, se®- nyezet is szokottabb. Azt is ben hálátlanná lett ®erme- átlátja, hogy a szakmai fejkükkel kapcsolatban: ezért lődésre na®obbak a lehetőneveltem, taníttattam, tő- ségek ebben az üzemben, részleg problémája. Meg kelrödtem vele, ezért költöttem most már a behívóig itt rá annyit? U®aní®, sőt akar dolgozni. Nehéz kivárni Nem könnyű a gép®ártólene küzdeni a fiúk életkori sajátosságukból is adódó „ki' ugyanezekkel a szavakkal Kettővel az elcsábítottak ." panaszolja föl az általa ta- közül a textilművekben ta- repülési vágyával , az eveknitott ipari tanuló fiatalok iálkoztam. Rekeczki János és keI ezelott vegzett, s másutt hűtlenségét" a Szegedi Ken- Bozóki Gyula ú® érzi, ho® elhelyezkedett ifjúmunkások derfonó®ár gép®ártó rész lege. Szakmai nagykorúság a tanműhelyben, ahol végez- „ennyit keresek!" hencegése tek a segéd megbecsülése ^ k olaj tűzre E1_ nem lenne olyan fokon, mmt , ,._ .... mennek a fiuk, felülve a na®zolásnak, e® újabb munkahelyen. .. . filMr Olyasmi tűnik ki szavaik- lódításnak, Alitoiaev véseztek elmen- ^ mintha a Kerekeknek hisz ki ne szé®ellné bevallaAl^ghogy vegeztek, elmen bánásmódtól valamifé e ni> ha rájött ^ hogy mégis " TSt —iobb volt abban a régi músikerült megtartouuk^ pedig m -s tónulók _ hat_ helyben, csak meg kellett Frischmann Sándor igazgató iyam°l vegezneK' és Kapás Sándor művezető, Az erkölcsi kötelezeltségOtt megkapnám u®an a ^^ kiaiakításához sok-sok tttkárfte" 0 Cg P 6 Í0rÍnt0t' !tt 5'6°"at adnak' Pedagógia kell. Itt már a — És az idén? mégis Bzivesebben dol2°- tudat megmunkálásáról van — öt esztergályos ipari zom itt — mondja Rekeczki ^ az pedig hosszú munkatanulónk volt, mind az öten János. folyamat Nehéz kivárni, 232ltot lakatos &JF& ^ pk- hpgy hálaVal ^ a ősséghez tartozás rom másutt keresett mun- toznak az üzemnek. Helye- érzése ®őz az önzésre tálcát, a többi itt maradt, il- sebben inkább azt érzik, nító „én" felett lelve elment u®an, de ké- hogy hálával illene tartóz- s addig to; tárva marad a EzeTa fiúk e® kitűnő niuk valamiféle elvont er- kapu a távozni akarók előtt, ifjúsági brigádot alkottak, köl«i szabály alapján. De Amjntho® nyitott marad a je®zl meg a lakatosokról erről is egészen furcsa fo- k<srdés is: kinek neveli a %TS.SS!'- NSTta'w: 8al,mak alakUlh3Uak 111 b6n' Szegedi Kenderíonó®ár gép/virfíilj. Vi/vrftr lrnrfíiliilr íc tételeztük, hogy közülük ís lesznek „távozók". Keressük a miértre a feleletet. — öt forint 60 fillér órabért kapnak nálunk, és bizony azt is meg kell mondani, ho® ez az összeg lassan, s nehezen emelkedik. Ez a tény viszont éppen az Ipari tanuló nevelésből adódik, az egész béralapgazdálkodásunkat befolyásoló kiadásokkal függ össze. — Más vállalatok, ahol nem hoznak ilyen áldozatot a szakmunkásképzésért, esetleg meg tudják adni a frisgyártó részlege a tehetséges, Azt mondják tudniillik, fiatal szamunkásokat, ha neho® szívesen ledolgozták ki alig, va® e®általán nem volna ők ezt a hála tartó- jut belőlük? zást a ,gép®ártóban". Csak- S. M. Lakberendezési kiállítás nyílt Szegeden A KIOSZ szegedi cso- és kivitelben olyan lakbeportja faipari szakosztálya rendezési tár®akat állitotidén ls megrendezte hagyó- tak elő, amelyek megnyerik sS srebadTTlV*'fiúknak"a * 6— "lányos lakberendezési kiál- a vásárlók tetszését. — • • lítását a Horváth Mihály ut- A kiállításon a hagyomá6.50 forintot is. Fiaink pedig sajn">s, úgy látszik, nem veszik tekintetbe, ho® nálunk a tanításulu'a vannak lekötve eszközök, gépek, emberek. Pedig ez is olyanféle, mint az ösztöndíj, csak annyiban más, hogy mi nem tarthatunk itt senkit, ha menni akar. Hárman a sok közül Barna élénk arcú fiatal ember Rutai Ferenc. Idén végett, méghozzá kitűnővel, hat forint órabért kap, — mióta visszatért. — Érdeklődtem, olyan munkahelyet szerettem volna ca 3. szám alatti helyiségé- nyos és modern stílusú lakben. A kiállítást tegnap Ka- berendezési tárgyak egytona Sándor országgyűlési aránt megtalálhatók. A képviselő, a Hazafias Nep- szegedi asztalosok közül front Csongrád megyei bi- szerepel munkáival Csomor zottságának titkára nyitotta István, Harmos István, Homeg. A megnyitón részt vett dács Károly, Kónya Imre, Baiog István, az MSZMP Menczel Szilveszter és RaSzeged városi bizottságának konczai István, továbbá a osztályvezetője, Árvái Jó- kárpitosok közül Gyetvai zsef, a Szeged megyei jogú Antal,' Joó Béla, Papp Pál, városi tanács vb elnükhe- valamint az ásotthalmi Buivettese is. dai Lajos parketta- és minKatona Sándor hangoztat- takészítő, aki saját szaba,,,„... ... dalmű, modern megoldású ta: a kiállításon szereplő ^^^ mutatja kisiparosok munkájukkal lé- A kiállítás augusztus 20pést tartanak a korszerű ig mindennap megtekinthekövetelményekkel. Stílusban tő. Feledékenység vagy kényelmesség Az autójavító vállalat segítsége természetes — jól felfogott kötelességtudat táplálja. Mégis illeti bizonyos megjegyzés a termelőszövetkezeteket, amelyek év közben kevesebbet gondolnak gépkocoijaikra. Rendszerint akkor sietnek a vállalathoz, amikor már „minden kötél szakad". Elfeledkeznek a tervszerű javítás kötelességéről. Feledékenység vagy kényelmesség az oka — egyre megy. A nyári soronkívüliségnek nem volna szabad idáig vezetni. Ök nem kötnek szerződést a vállalattal, hanem „sírva" jönnek ilyenkor. Szerencse, hogy a vállalat előre gondol erre. Mindezt a vállalat igazgátójától, Sarnyai Venceltől tudtuk meg. Elmondta azt is, hogy az említett cseregépkocsikon és motorokon kívül mindenféle alkatrészszel is segítették az aratókat. De még embert is adtak: három munkásuk most is géppel dolgozik a földeken, csépelnek, kombájnoznak. Jövőre még többet ígérnek A vállalat nemcsak a GAZ gépkocsik javításában sietett az aratók segítségére. Vásárhelyi telepén minden más tehergépkocsi típus soron kívüli javítását elvállalta. Itt még nem olyan nagy a kapacitás, de novemberre elkészül az új üzem, mintegy 9 milliós költségen és létszáma is százra nő a jelenlegi 26-ról. így az aratók még jobban bízhatnak majd az autójavító munkásokban; még több segítséget kapnak ahhoz, hogy a drága termést időben és veszteség nélkül takarítsák be a földekről. Virtus és szorgalom A

tét, ahol a néhány férfiember markolta a kaszát, jó százholdas darab volt és akkora fütömeg burjánzott fel benne, hogy messziről kendernek nézte az arra járó. — Rajta van még az anya is, meri csak pár hete ment le a víz. Aztán buján feljött a sarjú... Kedvezett neki az idő — magyarázta a szálas termetű, őszbajuszos, idős ember. A rét egyik sarkán kaszált egy 17 éves forma fiúval. — Unoka, technikumba jár és azt mondta: „Nagyapám, tanítson meg engem kaszálni..." Ha egy holdat levág, a ráeső szénarész legalább 15 mázsa lesz Ennek az értéke pedig tekintélyes summa — mondta az öreg. Ez így van. Igaz, meg is kell érte dolgozni. Minden kaszacsapással egy öl zöldfüvet nyomlak rendbe. A fiú csak tanuló kaszás volt, s néha túlnagyot fogott, máskor felengedte a kasza sarkát, s ezért nem tudta kinyomni a rendet: kétannyi erővel dolgozott, mini biztoskezű, szikár nagyapja. Nemcsak a férfias büszkeség, hanem a virtus is elkapta a legényt. Az a természetes emberi tulajdonságunk, mely minden igazi szellemi, fizika! erőpróba idején jelentkezik bennünk. E® tábla kukoricában középkorú asszonyt láttam két serdülő kislánnyal. Az anya ment elől. mögötte egy-egy sorban a két kislány, s minden második-harmadik tőnél lehajoltak, s ügyes rántással kiroppantották a fattyú hajtásokat. — Ezt a területet kapálásra, müvelésre kaptuk, s így a fattyú hajtásokat hazavihetjük a tehénnek — mondta az asszony. Láttam lányokat keresztet rakni a kaszások után. Fiúkat kombájn-tarlón, bebálázott szalmát szekérre adogatni. Jó érzést keltett a fiatalok szorgos munkája. Annál inkább jólesett, mert be kell vallanunk: a szükségesnél kevesebb fiatalt látni mostanában a földeken. Miután a viharok, jégesők, árvizek egy igazán jó termést tizedelnek, különösen feltűnik mindenfelé az országban a fiatal erő hiánya a földeken. Az aratás is megkésett, a ledőlt gabonatáblák gazosodnak, s a munka lelassult. Kapálni kell az esők miatt megkésett kukoricát. És kaszálásra vár az idén igazán jó sarjúszéna termés. Sajnos, géppel egyelőre még csak a pillangósokat tudjuk levágni. Sokkal tovább kell szárítani a kombájn-szérűben a gabonát, mint más esztendőkben. Le kell húzni n kombájn-tarlóról a szalmát: fontos nyersanyag cellulóz-üzemeknek. De még nagyobb szükség van rá az almozáshoz. Szántani kell a nyáriak és őszlek alá. zer a tennivaló a szövetkezetekben, bizony jól Jön mindenütt a serdülő fiatal fiú, lány kicsi segítsége is. És ha jól meggondoljuk, nem is olyan csekély ez az erő, melyet falusi ifjúságunk jelenthet a mezőgazdaságban. Egy-egy nagy községben, városkában a strandon néha 100 és 100 fiatal fiút s lányt láthatunk szórakozni, olykor többet együtt, mint az egész határban. Tévedés ne essék, mindenkit megillet a pihenés. Őket különösen megilleti a nehéz, tanulással töltött hónapok után. Csupán arról van szó, hogy a nyári szabadságból áldozzanak fel egy-két hetet mezőgazdasági munkára. Az írás elején említett diák példája mutatja, hogy igazán maguknak dolgoznak, mert nemcsak szénakaszálással lehet jó pénzt keresni, de 80—100 forintot naponta gyümölcsszedéssel, szőlőpermetezéssel, kapálással, szalmalehúzással stb. Annak bizonyítására sem kellenek különösebb érvek, hogy a letakarított gabona, a megkapált kukorica, szőlő, a leszedett gyümölcs végső soron népgazdaságunk anyagi erejét gyarapítják. Az iskolákat fenntartó, a kereskedelmi hálózatot áruval ellátó, a mindennapi kenyerünket biztosító, a fiatalságnak jövőt, reményt teremtő állam érdeke soha nem volt ennyire azonos az állampolgárok személyes érdekeivel. A tapasztalatok — a diáktáborokban levő fiatalok helytállása — bizonyítják, hogy a fiatalok többsége érti is ezt a problémát. Csak a tanácsoknak, a KlSZ-szervezeteknek kell ösztönözni, a gazdaságok vezetőinek pedig bátorítani s szervezni ezt a szándékot. Szervezetten biztosítsunk munkát minden községben a fiataloknak. Rengeteget jelent a siker érdekében a szülők felelősségteljes gondolkodása. Az iskolakezdésig még van idő. Ezekben a hetekben százmilliós, milliárdos értékeket kell begyűjteni, megtermelni. Ebben segítsenek a mindig jókedvű, s mindig virtusos fiúk, s lányok. N. P. Szervezeiten halad a felvásárlás A megye tsz-ei már 1716 va<gon licnyérgabouát adlak el az államnak Idei gabonatermésünk e® polcig 4746 vagon búza és ziti. késlelteti azonban a része még a mezőkön van, rozs érkezett a tsz-ekből az munkát az. ho® a felvásárazonban igen sok közös gaz- állami raktárakba. Terv szerint a szövetkezetek még 1654 vagon kenyérgabonát szállítanak. daság már kie®enlítetle az évi búza földadót, sőt szerződésre is sok búzát, rozsot adtak el az államnak. Sípos János, a Csongrád lás ütemével nem tud lépést tartani az adminisztráció, A tsz-ek a megbeszélt időben rendszerint nem jönnek be a vállalathoz elszámolásmegyei Gabonafelvásárló és ra. a cséplés teljes befejezé Feldolgozó Vállalat árufor galmi főosztályvezetője és Kálmán József felvásárlási osztályvezető elmondotta: irányzat többi részét az állami gazdaságok adják. A szegedi járásból egész éves adógabona-fizetési kücsupán augusztus dró hetta telezettségüket elsőként s „ ' ... . szoregi Egyetertes, a forrásben 600 vagon búzára és szőregi Egyetértés, a kúti Haladás, a kübekházi sét várják. Emiatt már több mint ezer vagon olyan búza van a raktárakban, melyet csak vételijegyeztek, de nem számoltak el. A szegedi járásban tapaszrozsra kötöttek pótszerződé- gnr ó Kaíarócs a bal istva talható' hogy némely tsz'ek seket a tsz-ek. A szerződés- AaIapacs- ,a. yai vonakodnak korábban feltáj T^ egyenUtette' ki Á ^^^•ffiSS vállalat vezetőinek tájékoz- ck ^lkV.teg>eb tartozusaik kötési határidő u®an augusztus 7-én lejárt, azonban ettől függetlenül nagy mennyiségű szabatatása szerint a kötelezettsédon értékesített gabonára «* ***esíttalében ta a íeis számít a vállalat. A tapasztalatok azt mutatják: a tsz-ek készek arra. hogy hazai termésből biztosítsák az ország kenyerét. A megyében eddig csak egyetleslegek állami értékesítésében a hódmezővásárhelyi tsz-ck járnak élen a megyében. Ez összefügg azzal is. ho® kie®enlitésétől. Pedig az a helyes, ha a kenyérgabonával együtt a takarmánygabon-kölcsönöket is beszállítják. A vállalat áruforgalmi osztályvezetője mondotta el. hogy a cséplés befejezése len tsz-ben osztottak ki va- két tsz kivételével a rossz időjárás ellenére — ulán idén is sor kerül lamivel több kenyérgabonát, jó búzatermést arattak idén mint amennyi a családtagok a vásárhelyi gazdák, évi szükségletének kielégí- A felvásárlás eddigi léséhez kell. Az utóbbi na- nete jónak mondható. Nehe- egyenlítésére. igen végleges termés számbavételére, s ekkor kötelezik a tartozásukról megfeledkezett tsz-eket lejárt kölcsöneik kiPéntek, 1965. augusztus 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3