Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

3 Kedd. 1961. szeptember 12. Ünnepélyes évnyitókkal Megkezdődött a szegedi egyetemek és főiskola új tanéve Aranydiplomákat nyújtottak át a két szegedi egyetem évnyitó ünnepségen Hétfón megkezdődtek az előadások Szeged felsőokta­tási intézményeiben is. Ugyancsak ezen a napon ünnepélyes tanévnyitókat rendeztek. Déli 12 órakor kezdődött A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM tanévnyitója a központi egyetemi épület aulájában. Megjelent az ünnepségen Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, ifj. Komócsin Mihály, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Bódi László országgyűlési képviselő, Ka­tona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrácj megyei titkára és képviseltette ma­gát az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztálya, a Műve­lődésügyi Minisztérium, a városi tanács és a Hazafias Népfront is. A Himnusz elhangzása után dr. Koch Sándor, a természettudományi kar dé­kánjának üdvözlő szavai után dr. Antalffy György rektor tanévnyitó beszédé­ben hangsúlyozta, hogy szo­cialista egyetemünk többé nem a hajdani kétes értékű, elvont jelentésű tudomány fellegvára, hanem a magyar nép közeli és távoli érde­keit szolgáló intézmény kí­ván lenni. Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási reformból mit valósított meg eddig a Sze­gedi Tudományegyetem és milyen feladatok várnak még rá a jövőben. Dr. Antalffy György rek­tor külön üdvözölte az első­éves hallgatókat, majd dr. Rácz János, pártbizottság, egyetemi hallgató pedig az egyetemi KISZ-bizottság képviseletében eredményes munkát kívánt az új tanév­ben mind a hallgatóknak, mind pedig a professzori karnak, oktatóknak. Dr. Fo­nyó Antal, az állam- és jog­tudományi kar dékánjának előterjesztése alapján ötven esztendőn át kifejtett kiváló működéséért és közmeg­becsülésre méltó magatar­tásáért az egyetemi tanács aranydiplomájával tüntette ki dr. Demjén János, dr. nyitó ünnepségét, ugyan­csak déli 12 órai kezdettel. Megjelent Biczó György, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, vala­mint képviseltette magát a városi pártbizottság is. Dr. Rávnai Tamás egyetemi ta­az egyetemi nár, az általános orvosi kar Koós Ilona dékánja mondott ünnepi be­szédet, amelyben hangsú­lyozta az új tanév jelentő­ségét, s vázolta azokat a feladatokat, amelyek a fia­tal orvosokra várnak a gyó­gyításban, a tudományos munkában és a szocialista magyar egészségügyben. Az új tanévben hat orvos és egy gyógyszerész hallgató kapott népköztársasági ösz­töndíjat. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem ugyancsak Gergely László, dr. Lóránt aranydiplomásokat tüntetett László és dr. Szentpéteri Gyula ügyvédet. A kitünte­tettek nevében dr. Lóránt László mondott meleghangú köszönő szavakat. A meg­nyitó ünnepség az Interna­cionálé hangjaival zárult a Ságvári Endre Gyakorló Ál­talános Gimnázium tolmá­csolásában. A SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM a Szemészeti Klinika tanter­mében rendezte meg tanév­A jobb minőségi munkát segíti a kenderfonógyár új szovjet gépe ki ötven évi szolgálatuk el­ismeréséül. Aranydiplomát kapott dr. Dávid Lajos nyu­galmazott egyetemi tanár, dr. Kabdebó Antal harkányi, dr. Kabdebó Kálmán ma­rosvásárhelyi orvos, dr. Ko­váts Ferenc egyetemi tanár, a budapesti János kórház igazgató-professzora, vala­mint Paskuj Antal kunba­jai, Feyér József hortobágyi és Kómöcsy Kálmán mária­besnyői gyógyszerész. A SZEGEDI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA dísztermében rendezték az új tanévet megnyitó ünnep­séget. Megjelent ifj. Komó­csin Mihály, az MSZMP vá­rosi bizottságának első tit­kára és Bódi László ország­gyűlési képviselő is. Az új tanév kezdete alkalmából a művelődésügyi miniszter személyes jókívánságait Fu­kász György osztályvezető tolmácsolta. Csukás István igazgató az új tanévet meg­nyitó beszédében ismertette az elmúlt tanév gazdag eredményeit és beszélt azok­ról a feladatokról, amelye­ket az új tanév hárít a hallgatókra és a főiskola tanáraira. Kitért a felsőok­tatási reform által megsza­bott különleges követelmé­nyekre is. Beszéde után Budai János, a főiskola KISZ-szervezetének titkára köszöntötte az elsőéves hallgatókat. A tanévnyitó­ünnepség az elsőévesek fo­gadalomté telével ért véget. Új módszer sikere a Szegedi Ruhagyárban Szép eredményt hozott a szalagrendszerű gépjavítás és szabászat A Szegedi Ruhagyár alig rövid idő alatt megtérül több mint egy évtizedes tör- vállalatnak, ténete során minden évben született valami új, amely lényegében nagy lépést je­lentett előre a konfekcióipar Felosztották a munkát Lapunk gépesítésében. Sok olyasmit többször kezdeményeztek már ebben a gyárban, amely valóban úttörő munkát jelentett a nagyüzemi ruhakészítésben. Már régen meghonosították a szalagszerű termelést, sőt kipróbálták a munkaszerve­zés többféle válfaját is. Ma rabban egy-egy gép^ teljes a legtökéletesebb eljárás sze- ' rint dolgoznak a munkasza­lagok. Ezek hasznos tapasz­talatait látva határozták el, hogy bevezetik a szalagrend­szert a szabászatnál és a gépek karbantartásánál is. tudja sajátítani a munka fo­Bg gásait, nagyobb gyakorlata Előzetesen számításokat vé- lesz és így lényegesen gyor­geztek, megállapították, hogy sabban halad a munka, érdemes erre költeni önkölt- Az iparágban itt vezették ségcsökkentési hitelből, mert be először a szalagrendszerű gépkarbantartást. Az új módszerről a minisztérium is elismeréssel nyilatkozott. Már számokban is kimutat­ható e gépjavítási rendszer hasznossága. Korábban egy­két gép generáljavításának ideje 20 óra volt Ma már ezt két órával csökkentet­ték. Rövidebb az anyag útja A régi müszerészmühely és a nyersáruraktárból ki­javítását egy-egy dolgozó alakított szabászteremben is látta el. Most felosztották a minden müvelet futószala­munkát. Minden karbantar- gon megy. A szomszédos tó lakatos, szerelő csak egy nyersanyagraktárból egyene­alkatrészt javít. Érthető, sen a szabóasztalokra kerül hogy éppen ezért jobban el a szövet, a műbőr és gumi hasábjain már beszámoltunk a karbantartóműhely építésé­ről, az új szabászati terem létesítéséről. Ezekben ma már az új szervezéssel dol­goznak. Az új rendszerű kar­bantartómunka lényege, hogy részekre bontották. Ko­Megkönnyítik a nagy lakások elcserélését Szegeden is Mint ismeretes, a közel- tizenhárom nagy lakást múltban rendelet jelent meg cseréltek kisebbre, a nagylakások kisebbre cse- A felek kölcsönösen jól jár­rélésének megkönnyítéséről, tak. A sokgyermekes csalá­a lakosság érdekei, a lakás- dok tágasabb helyiséghez ju­viszonyok javítása miatt. E szerint a jövőben minden tizedik állami erő­ből épülő, vagy felszaba­duló egy-másfél szobás, azaz kisebb lakást arra a célra kell tartalékolni, hogy ezt azok kaphassák, tottak, azok pedig, akik egyedül, vagy másodmaguk­kal laktak több szobában, mentesültek a lakbérpótlék fizetése alól. Sok tárgyaló fél azonban nem tudott meg­egyezni, viszont a lehetősé­geket növeli a nemrégiben akik nagy létszámú csali- kiadott rendelet Bár — dóknak felajánlják a ne- m!ntabogyf" íf Ingatlanke­kik nem járó, sok szobás, Vallalatnal elmondották lakbérpótlék fizetésére kö- ~ ez ,se™ lelent korlatlan telezett otthonukat. lehetoseget. Nem fogadnak ,. T , el például kifogasolható la­A szegedi Ingatlankezelő Val- kás^at ^ adandó modern lalat a tanacsi szervekkel bérházakban épült újak he­egyetertesben mar most meg- iyet(. kezdi az érdeklődők össze- Az érdekl6ddk az i„gatlan­írasat. A jövő evi lakaske- kezclő Vállalat ingatlan­rétből már mód nyílik az ál- közvetít6 részlegéhez for­larmlag betervezett lakascse- dúlhatnak rékre is. közvetlenül, a Deák Ferenc Eddig az ilyen cserek eleg utca 22 s2am alá. Néhány vontatottan haladtak. Igy folentkezó már van, de ér­peldaul az IKV meg jelen- demes mjhamarabb megke­leg is 818 olyan lakást tart nyil­ván, melynek bérlője tu­lajdonképpen nem jogosult a két, vagy több szoba használatára, s ezért száz-kétszáz forintot, vagy még nagyobb összeget is fizet lakbérpótlék címén. Havonta százezer forint fo­lyik be ezekből a pótlékok­ból, amit tudvalévően új la­kások építésére fordítanak ugyan — de sok problémát megoldana, ha a cserék üte­me meggyorsulna. Ebben az esztendőben — az első nyolc hónapot tekintve — resni a közvetítő szervet, márcsak a sorrendbeli el­sőbbség miatt is. féleség. A hosszú asztalok végénél egy-egy vágógép dolgozik A kiszabott anya­got ma már futószalag to­vábbítja, viszi a targoncák­ra, amelyekről kis kocsik juttatják el az anyagot az üzemrészekbe, a munkasza­lagokra. Ezzel az új szerve­zéssel az anyag útját mint­egy 30 százalékkal rövidí­tették le a Szegedi Ruha­gyárban és mintegy 15 szá­zalékkal emelték a termelé­kenységet a szabászaton. A gépkarbantartás is javul Ma már 450 símavarró­gép és mintegy 200 speciál­varrógép dolgozik az üzem­ben és szentesi telephelyén. Ezek javítása, karbantartása nagy munkát igényel. Külö­nösen nagy gondot fordíta­nak a karbantartásra és azt tartják, hogy hozhat vala­mit az üzem konyhájára, ha ritkábban veszik ki a ter­melésből a gépet, hogy meg­vizsgálják, nincs-e valami baja és ahogy itt mondják, "leápolják®. De amit így hoz, azt a következő évben többszörösen el is viszi. Mert könnyebben romlik el a gép, sőt hamarabb tönkremegy és ebből kára származik a népgazdaságnak. Az új munkaszervezési módszerek azt eredményez­ték a szegedi üzemben, hogy az új szentesi üzemrész, s az anyavállalat új munka­szalagjainak kiszabott anyag­gal való ellátását és ezek gépeinek kijavítását meg­oldhatják létszámemelés nél­kül is. N. P. Telefon helyett telex Ötven országgal van távgépíró összeköttetése hazánknak A posta különféle szolgál­tatásai közül ugrásszerűen fejlődik a géptávíró hálózat, népszerű nevén a telex. A nagyközönség nem nagyon ismeri ezt a szolgálatot, mert jobbára közületek ve­SZOBORAVATÁSON Uj. szovjet gyártmányú gyűrűs vizesfonógépet szerel­nek a Szegedi Kenderfonógyár vizesfonodájában. A gép igen finom kenderfonalak fonására alkalmas. A régebbi típusoktól főként abban különbözik, hogy a nyomóhen­gerek súlyozása sűrített levegős, cs a két nyújtóniező biz­tosítja a kenderfonalak egyenletességét. A szerelés befe­jezése után a tervek szerint a jövő héttől állítják mun­kába a kiváló szovjet gépkonstrukeiót. Magyar nemzeti napok a torinói kiállításon Hétfőn megkezdődtek a Pataki János, a torinói kiál­torinói -Italia 1961®. kiállí- lítás magyar kormánybizto­táson a magyar nemzeti sa, valamint Fazekas János, napok, amelyekre két ma- Monoknak, Kossuth szülővá­gyar név árasztja fényét: rosának tanácselnöke szere­Kossuth Lajosé és Bartók pel. Béláé. A vasárnapi torinói lapok A nemzeti napokra hiva- cikkekben és fényképekkel talos magyar küldöttség ér- jelentik be az utóbbi évek kezett, amelynek vezetője legnagyobb magyar—olasz Nádasdy Kálmán, az Opera- kulturális eseményét. .. ,,,.. , . Vasárnap több mint 542 haz Kossuth-díjas igazgatója. Wo£tó kereste fel a tagjai kozott pedig Stmo kjáHítás magyar pavilonját. Gyula, hazánk római követe, (MTI) Nagyon szép ünnepség volt — így le­hetne egy mondatban kifejezni a Szegedi Móra Ferenc Iparitanuló Intézetben va­sárnap délelőtt megtartott szoboravatást. A párt, a minisztérium, a tanács, a társadal­mi szervek képviselői, a nagyszámú ven­dégsereg és több mint ezer ipari tanuló — minden osztály 10—15 fiatalt „delegált" — jelenlétében kürtszó jelezte az avatási ünnepség kezdetét. A jövő szakmunkásai hozták az intézet nagy kitüntetését, a Mi­nisztertanács Vörös Zászlaját, a Himnuszt játszotta a Munkásörzenekar és énekelte a Szakszervezeti Munkáskórus, Ady-ver­set szavalt Kovács János, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze. S aztán László Nándor, az iskola igazgatója lépett a vö­rös drapériás szónoki emelvényre. A múlt és a jelen elevenedett meg a nagyhatású beszédben: az egykori inasok és a ma megbecsült ipari tanulóinak életét példáz­ta az igazgató. A régi tanoncok körülmé­nyeit rajzolta meg maradandó emlékként az intézet névadója, Móra Ferenc „A kal­cinált szóda« című elbeszélésében és most Mészáros Mihály, fővárosi szobrászművész „Ipari tanuló" alkotásáról hullott le a le­pel. A fehér mészköszobor igen találóan fejezi ki az erőtől duzzadó, értelmes, ta­nulni vágyó, gondolatokkal teli ifjú szak­munkásjelöltet, kalapáccsal a kezében. Tapssal köszöntötték a szép szobrot és a jelenlevő készítőjét, aztán Piláí József, n Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője szólt a szegedi ipari tanulókhoz. Rövid be­szédében említést tett arról a kezdemé­nyezésről is, amelynek kidolgozása most van folyamatban. A tervek szerint fakul­tatív módon a nyolc általános osztályt végzett ipari tanulóknak lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy a hároméves tanulóidőn belül a gimnázium két osztályát is elvé­gezzék, s aztán munka mellett, két év alatt leérettségizzenek: művelt szakmun­kássá váljanak. A szoboravatás Bécs Ernő, iparitanuló j Columbiával, intézeti tanárt is megihlette és erre az al­kalomra írt versét szavalták el a résztve­vők tetszésétől kísérve. Az ünnepségnek még egy művészi eseménye is volt: ez­úttal helyezte a szegedi zeneköltészet asz­talára dr. Mihálka György énektanár most szerzett új indulóját, amelynek szó- ] már kezeíök nélkül aütorna" vegét Andrássy Lajos írta. A régi Általi-. ta átmenő központtal bonvn­nos Munkás Dalegylet utóda, a Szakszer-. utanak le. Jelenleg 10 ország vezeti Munkásk&rus, a rókusi általános iskola énekszakos tanulóinak kórusa és a Munkásörzenekar tolmácsolásában — a szerző vezényletével — mutatták be, frap­páns, egyszerű dallamú, de közkedveltnek ígérkező indulót. Nagy tapssal jutalmaz­ták az „Indulj az útra új, harcos ifjú­ság ..." kezdetű dalt és hangszalagra is vették, hogy eljuttassák az ország vala­mennyi hasonló iskolájába azzal a jogos szándékltal. hogy az ipari tanulók induló­jává váljon. M. T. szik igénybe Jelenleg több mint 500 telexelőfizetót — gyárakat, hivatalokat, külke­reskedelmi vállalatokat — tart nyilván a posta. Az utóbbi időben mintegy 15 százalékkal növekedett nem­zetközi telex forgalmunk. Különösen a külkereskedel­mi vállalatok használják egyre inkább telefon helyett s leveleznek a tengerentúli országokkal. A telex ugyan­is olcsóbb a telefonnál nagy előnye, hogy a "beszélgetést« írásban rögzíti, ami kereske­delmi jellegű tárgyalásoknál, megállapodásoknál nem kö­zömbös. Ma már 50 ország­gal tart fenn telex összeköt­tetést a posta. Az európai országokon kívül többek kö­zött Ausztráliával, az Egye­sült Államokkal, Brazíliával, Indiával, Uj­Zélanddal van rendszeres telex kapcsolatunk. Hazánk kedvező fekvése miatt a nemzetközi telexfor­galomból a postára jelentős rész hárul, amelyet azonban kapcsolódik a budapesti át­menő-telex központba, s így például Moszkva. Szófia, Berlin. Párizs, Frankfurt te­lex központjai illetve előfi­zetői közvetlenül hívhatják egymást. A posta már készíti a ha­zai előfizetői telexhálózat automatizálásának a terveit, amelyet a következő években megvalósítanak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom