Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

5 Kfidl WWt jfftitt* SS­Hírünk n» ormáéban t TUTAJOK A\ TIIMÁM Ménnyf txit»i volt régeb- víz ugyani* veszedelmeket Befejezésül még egv kér­ben a Tiszán! A felső Tisza rejt magában, noha most itt dés: milyen jövője van en­vidékéról jöttek ezek a t.u- nem életveszedelemről van nek a régi mesterségnek? tajok a vízen, meg Romá- szó. De például ha a tutaj Az ártereken kitermelhető niából, * gyors sodrú Maro- zátonyra fut, az már bizony fák mennyisége már a kő­són. s időnként szinte tel- komoly baj. A Tisza felső vetkező évben jelentó­jesen ellepték itt Szegednél szakaszán ugyanis a víz na- sen megnő. Akkorra alkal­a fol.vő mindkét partját. A gyon sekély, s a tutajosok- mássá válnak a kitermelés­tutajosok aztán vonattal nak vigyázni kell, nehogy re az utóbbi 15—20 évben utaztak vissza hazájukba; zátonyra fussanak. Nem ülteiett fák Is. Több tutaj­emlékszünk még rájuk. Lát- azért, mintha akkor elsül.v- ra. több tutajosra lesz tehát tuk őket gyakran, amint ott lyednének. hiszen az ő hajó- szükség, mert hiszen okunk ültek durva, háziszőttes ru- juk nem kaphat, léket, nem van ragaszkodni a szállftás­hájukban, cókmókjaikat ren- teihet. meg vízzel. Csakhogy nak ehhez a módjához. Bar­dezgetve. csoportosan, a a hatalmas tutajt — ne fe- milyen fejlett ugvanis * nagyállomás várótermében, ledjük: 15—20 vagon fáról technika, a tutajjal való vagy az épület környékén, a van szó! — három embernek -„,-,•„. „,„_,„„ „ , töltés oldalában és a járdán, nem olyan egyszerű meg- szalmasnaK megsan «r a , mozgatni, kiszabadítani a zá- na*v •Mwiye, ho(ty minden £/ dZ ŐSl mesterség tonvról. más szállítási módnál össse­Egy ember tehát állandó- hasonlíthatatlanul olcsóbb, Mostanában jóval keve- an figyel. A másik kettő sebb tutaj van itt Szegednél vagy segít neki a kormány- .. a Tiszán. Ritkán ütődik csak zásban, vagy fór, mert a tu- Van tí+,at IÖV®J< elmek az ez a lomha, ormótlan vízi- tájon természetesén azt ls ősé mesterségnek, jármű itt Szegeden a part- lehet, sőt kell is, vagy éppen hoz, annyira ritkán, hogy pihen és a sátorban — rádi­aki keveset jár a folyó part- ót hallgat. A mai tutajokon ján, talán azt hiszi, teljesen ugyanis rádió is van. kihalt már ez az ősi mes­terség. hogy a technika mai Tutaj és tudomány fejlettsége véglegesen meg­szüntette a viziszállításnak Nem unalmas tehát a tu­ezt a módját. tajosélet. De nemcsak azért. Szó sincs erről. Ma is él mert ott a rádió, az ősi mesterség, tgaz, keve- A tutajosok .szereti* a sebben, jóval kevesebben természetet, a vizet. Ezért vahnak ma a tutajosok. mint vállalkoznak erre a mester­régebben. A Tiszán tíz év ségre. Eletük és munkájuk óta mindössze egv háromta- szépségéhez a természetben gti brigád dolgozik. A való gyönyörködés is hozzá­Wülsejük persze nem olyan, tartozik. A másoknak talán mtot a régieké. Durva házi- egyhangúnak tűnő táj sok szőttes helyett kékszínű ove- titkát fedi fel a tutajosok ráít viselnek, meg gumicsiz- gyakorlott szeme előtt, mát. Ebből is látható, hogy Egyikük például rend­* mesterség Időközben mo- ezerenen figyeli a Tiaza dernizálódott. De az idő nem- madárvilágát, a madarak csak a ruhákat, hanem az vonulását, és már többször egész mesterséget megvál- küldött ezzel kapcsolatban toztatta, átalakította. Milyen értékes jelentéseket a híres ez a megváltozott, modern, szegedi tudósnak, dr. Benetzk mai tutajosélet? Péternek A mai tutajosotcnek viza- Iám, a tutajnak még a gát kell tenniük, Kőeőleg tudományhoz is köze van és két évig dolgoznak a vi- köze lehet. Másból i* kitet­ze». megismerik a folyót, a w.lk ez. Balázs Árpád példá­rieiközlekedés szabályait, és «1 nemrégiben a folyó életé­miután eredményesen vizs- Y®' kapcsolatban végzett tu­Sáznak a HRSZ-ből — ez a dományos kutatásokat. Hogy vízi KRESZ —, akkor lehet- eredményesebben dolgozhás­pek csak igazi tutajosok. *>n. tutajra ült ő maga is és együtt ntezott a foJvón A tutaj elindul a tutajosokkal. A tutajok a felső Tism vj- Életmentés dekéről, Tokaj körnvékéről indulnak. A farönköket ott h®H® úszik a tutaj a fenn a folyó árterén-amelv T1srAn lefel* fkaitól Sze­jcval szélesebb, nagyobb AT ^^ekből is kl­mint nálunk - termelik ki. «"hetett: egyáltalán nem 4z SZTK szegedi alközpontjában több ezer dolgozó munkaviszony-nyilvántartási lapját készítették el A SZOT rendelkezése ér- a munkavtszony-nyilvántar- nyilvántartási lapok készl­telmében a nyugdíjügyek tási lapok rendezését. Elő- tése a Tömörkény Gimnází­ellntézésének meggyorsítása ször is felmérték a végzendő umban és napokon keresztül végett még az év elején munkát, illetve azt. hogy mintegy 159 diáklány dol­megkezdték országszerte körülbelül hány nvilvántar- gozott a dolgozók munkaviszony- tésl lapra hány sort kell fel- lelkiismeretesen azért, hogy nyilvántartási lapjának vezetnlök. s utána hozzálát- mielőbb megkönnyíthessék a visszamenőleges elkészíté- tak a munka megszervezésé- szegedi dolgozók nyugdíjké­hez. Lattak, hogy olvan relmének intézését. A/előtt ugyanis nem dolgo- nagymérvű munkáról van Miután a tanítás megkez­zókként, hanem Üzemenként ho«y w»k tWdött- gondot ok*­tartották nyilván a munka- sok-sok társadalmi mun- fü1 aZ óZTK szegedi al­vállalókat és így bizony, ha kás bevonásával lehet központja vezetőinek hó­valaki nyugdíjba akart men- megoldani. *-va" .fbl^s0s*kitoyabb * ni hosszú hetekig tartott, Ezért felkeresték a Tömör- munkát. A ítZOT Csongrád mis a nyugdíjügyek intézői kény Leánygimnázium igaz- megvet szervezetének segit­olőkeresték, hogy' az illető gatóját és KISZ-titkárát, és *§«Vel hol, mikor, meddig és mi- kérték, támogassák őket e [. V* " lyen beosztásban dolgozott, hasznos, jelentős munka el- üzemekhez, iníezmények­Á rendelkezés éppen e huza- végzésében. Mint arról már vona megszüntetése miatt be is számoltunk, a gimná- •égítsend* tarsadalmí mun­születétt. ziumban eleget tettek a ké- kában a munkaviszony-nyíl­A rendelkezés megjelenése résnek, mégpedig olyképpen. ya",artRlí k"f'ondk elkí?*k után az ország városai kö- hogy szerződést kötöttek 300 lésénél. A felhívás eredmé­zül szinte elsőként ezer sorra. Április 5-én a »a SZTK szegedi alköa- húsvéti szünetben meg is ponlja kezdte meg kezdődött a munkaviszony­Óbudai gyerekek Szegeden Szubjektív bCVIZttéS fényképeztek a Fogadalmi zanfc édes, szerelmes-szép templom karcsú neoromán városa, ahol mindenkinek E sorok szerzőiének Sze- tornyait. Mikszáth Kálmán, érdemes körülnézni. ged kapujában eszébe jutott, Juhász Gyula, József Attila, hogy 12 éves korában járt itt Móra Ferenc nekik többé első Ízben. Szerző akkoriban nem nagy író-nevek csupán.' roasz fát tett a tűzre és bű- mert a múzeumban saját csúlevelet hagyva hátra, zse- szemükkel látták Mikszáth bében 7 kemény pengővel, eredeti kezeírását. Juhász az iskolai bonyodalmak elöl Gyula emléktárgyait, József Szegedre szökött. Attila diákfényképét, Móra A szökéstől számított 24 íróasztalát, óra múltává a szerző édes- a szegedi árvíz sem ma­atyjamegielent Szeged vá- raf) számukra történelmi ku­noséban. és szerzőt fülénél riózum. mert akármerre iár­fogva visszavitte a szülői tak, a magyarázatokban üli!' [ Paffot mar nem visszatért * szörnyű Novobáesky Sándor (Megjelent > „Kege« Magyar-1 mörkénv ersríg' -ben.) vihette.) csapás emléke, a tragikus Mindezt csupán anérl bo- márciusi éjszaka, amikor a • ,,, • •? • ' hoa^, nyugalmas városra rátört a vaso kellokeppen méltányol- Tls„, Hallhatták a saját fü­* * meghatódottságot, itíkkel hpfir ar iR79-es ár­^LtSC lr-uiett' ** « új Időszámítás kor evtizedek multán, old*- " , lén tv a,™. o„,..i ^ i™ kezdete, azt jelentette ennek aztán gépek, lánctalpas trak­unalmas út ez. S mennyi torok a parthoz vonszolják nmnden tortemk meg közben, és a vízbe gurítjak őket. A nem beszél­tutajosok munkája ekkor t0nk! Má,t. a kezdődik: a hatalmas rönkö­ket egybekötik. A jé tutaj tutajosok életeket is mentet­tek már meg, fuldoklókat három részből, úgynevezett hÚKtak ki * vííM1< gyereke­talpból áll. Azért háromból, mert ezt a nehézkesen moz­gó. ormótlan Járművet 1gy könnyebb kormányozni. Egy­egy tutajban meglehetősen sok. 15—20 vagon fa van. Amikor a tutaj elkészült, ket és könnyelmű felnőtte ket egyaránt, akik belevesz­tek volna a víxbe, ha nin­csenek ott a tutajosok. Minden tutajhoz egy nagy ladik van erősítve, s ha a figyelő valamit észlel, vagy A munkaidő 252 nap ellökik a parttól és a lomha éppeft **élykláltál,t h«". * jármű lassan elindul. Csak ,adikc>t azonnal kioldják és a víz ereje hajtja, az viszi r6stön sietnek a fuldoktó léfelé. tehát meglehetősen ember lassan halad. 24 óra alatt mindössze 100—120 kilomé­tert tesz meg. Óránként leg- A tutajosok munkaideje feljebb 5 kilométeres sebes- természetesen nem napi iéggel, vagyis körülbelül nyolc óra, hiszen nekik éj­olyan tempóban halad, mint jel-nappal dolgozniok kell, egy jól kilépő gyalogos. To- még attól is függetlenül, kajtól Szegedig az út ezért. !™gy ünnep — vasárnap egy hétig tart. természetesen van-e. Munkaidejük ezért megállás nélkül, éjjel, nap- évi 252 nap. Ez azt jelenti, Ián 12 éves fiával és kor­társaival megpillantotta a Tisza-parti várost. Tárgrilans tárgyalás F.aek a gyerekek tehát nem szöktek Szegedre, hanem a szokott é\-i tanulmányi ki- ^ ... ., .... , rándulás keretében keltek a Dun« Pújáról és útra. Tavaly Visegrád volt a ™''*it megláthatták a máso­a városnak, mint Moszkvá­nak az 1812-e* égés. vagy Li­szabonnak az 1755-ös föld­rengés. Gmllárrt a Mk Ezek a gyerekek Óbudáról, Hétezer új telefontl6flzet6 nyeként több héten át fel­váltva «2 űzetni dolgozó vett részt e munkában a 5ZOT helyiségeiben. Az alközpontból pedig a revizo­rok mindennap együtt tevé­kenykedtek a társadalmi munkásokkal és így a reví­ziót ls azonnal elvégezték. A lelkes munka eredménye­ként most befejeződött a munkaviszony-nyilvántartási lapok visszamenőleges fel­fektetése. Ezt a munkát ugyanazok fejezték be, akik elkezdték, mégpedig a Tö­Leánygimnázium diákjai. Szorgalmas munká­juk jutalmául a SZOT Munkácsy televíziós ké­szülékkel jutalmazz* őket. A pénzt már biztosították is e készülék beszerzésére, csak még nagyképernyős televí­ziós készüléket, nem sikerült kapniok. Ezenkívül tervbe Az ország távbeszélő há­lózatának fejlesztéséről és a telefonforgalom alakulása- , .. .... . _ .. ról ad számot többek között '"Y " ' a postavezérigazgatóság ér­dekes félévi statisztikája. A jelentésből a* tűnik ki, hogy a telefonközpontoknál je­lentős változás nem történt. . ... ... A forgalom ismét növeke- | sadalmi munkásoknak is több tárgyjutalmat osztanak ki eredményes, jó munkájuk elismeréséül. Az SZTK szegedi elkez­dett. A fővárosban 45B7. vidé­ken pedig 2420. összesen te­hát 7007 új előfizetői tele­fonállomást szereltek fel. Az adatokból kitűnik, hogy fél év alatt mepnvit beszélt az ország. Rudaprsten 169 mil­lió, rtdékett pedig 00 mil­lió helyi telefonbeszélgetést számoltuk meg. (MTI) pította. hogy a társadalmi munkások mintegy 185 ezer munfcartszeny­nyilvántartásl lapot készí­tettek el. s a kartonokra mintegy egy­millió sort vezettek. Ezzel az országban elsőként sike­rült * dolgozók nyugdíj­ügyeit könnvebben, gyor­sabban intézni. célpont, tavalyelőtt Győr, és így tovább. dik magyar folyót, a Tiszát, amint szelíden görgette pisz­idén ls gondos előkészítés őszöké habjait dél felé. jellemezte a kirándulást. A AIk<>ny»tkor ^.t álltak a par­tanulmányút ,jelle«e már az ton aho1 a Maros a messzi utazásra ráütötte a bélvegét: erdélyi hegyipatakok vizétől hála az Ikarusz autóbuszok duzzadtan, átadja magát a technikai adottságainak, a Tiszának. Eleven térképet pedagógusok mikrofonon is- láttak. mertették az. úton látott ne- Minden új én fontos volt vezet ősségeket, a táj látva- nekik, a bájos egyetemi fü­nyosságait. Szegeden jártunk- vészkert, amely olyan, mintha ban — keltünkben, egy-egy a száraz alföldi város csudát műemlék, érdekesebb épület álmodott volna; a tornyos, előtt, hol ez, hol amaz a kis- barokk városháza és a „tor­fiú lepett elő és szakszerű nácos-, hangulatos szegedi kis előadást tartott a látót- villamoa. a méltóságteljes iákról. Sem a kis Juhász kultúrpalota és a titokzatos, Ferin, sem Kovácshegyi Pa- középkori Dömötör-torony. A lm nem látszott elfogultság, gavallérabb fiúk vettek csak Szómbathvné én Imre- an/ukAnak sze«*di papucsot, oéoé. a két osztályfőnök ^It^ltt ^tV^ll drukkolt neman. igazán Óbudán is kapható.) Elgondoltam, milyen szép. Bekukkantottak a csinos, kis okoa. kedves is az iskolai or- Tisza-parti halászcsárdákba szág.járá*. A kezükkel ta­pinthatták ki ének a gyere­kek hazánk szépségeit és agyuk puha viaszában ott­marad a nyoma. Maradandé éimiar A szegedi Beloiannisz tér is — legalább egy bambira. Befejezés tanulsággal Befejezésül álljon itt, hogy a kirándulás nagyon jól si­került, hogy Szeged az én szememben is .„szebb lett, mint volt®. Rendezetten, csi­nem elvont fogalom már nosan. tisztán és gazdag él­előttük. mert bebarangol- ménvékkel várt bennünket, ták árkádos folyosóit, meg­csodálták a történelmi em­S mivel az igazi dolgozatot pal haladva Pontosabban- hogy egy évben csak 0—10 j lékcsarnokot, minden oldal- tanulsággal kell befejezni: a tutajok Szolnokon megáll- hónapot dolgoznak. A fenn-1 ról szemügyre vették, sót le- tanulság, hogy Szeged ha­nak egy kicsit; rendszeresen maradó 2—3 hónapban már ~ itt tartanak rövid pihenőt. Rádió a tutajon Hogyan dolgoznak az úton a tutajosok? Egyikük állan­dóan a tutaj orrában áll, íi­gvel előre, a vízre, mert a . ., ,iát szállítanak Szegedre, a viz — bármilyen szelídnek . . _ « '»„ szabadok, illetőleg — ez ter­mészetesen nem kötelező — a Szegedi Erdőgazdaság munkájában szokták segíte­ni. A 9—10 hónap alatt 20— 22 utat tesznek meg. vagyis körülbelül 425—130 vagon is látszik egyébként — ál­landó eberseget követel. A Falcmezgyárnak, a Gyufa gyárnak és a Ládaipari Vál­lalatnak. Ülést tartott a Hazafias Népfront •árosi elnöksége jainak a vonakodása ezek­kel a szakmákkal szemben. A kéményseprő szakma pél­dául * legjobban fizetett szakmák egyike. Egy jó ké­ményseprő szakmunkás h»­Tegnap délután a Vörös- vei kapcsolatos feladatokat vonta 2 ezer 2 ezer 500 marty utcai helyiségében beszélték meg. A július 31-i • forintot is megKereshet. S ülést tartott a Hazafias Nép- összevont bizottsági ülésen tarthatatlan állapot az tt front városi elnöksége. Az Törköly Ferenc, r városi elnökségi ülésen a július pártbizottság osztályvezetője .71-én hétfőn tartandó városi tart beszámolót a népfront­bizottsagi ülés el készítésé- munka időszerű feladatairól. Milyen sxahmdkra lehet még jelentkezni ? Megkezdték az ipari tanalók idei szerződtetését Július 15-én Szegeden is ítélve • fiatalok érdekteíen­megkezdték az idén lészer- sége miatt, ződó ipari tanulók hlvata- Általános Iskolát végzett los szerződéskötéseinek le- fiatalok augusztus 25-ig, bonyolítását. Az idén is . „ . . . nagy volt az érdeklődés a éretlsegizettek pedig m*g divatos szakmák iránt, az szeptember l-ig jélentkez­ipari tanuló felvétel viszont hetnek ipari tanulónak, annyira minimális volt. hogy szinte már az első napon |' '' ^ ——— betöltöttek mihden rendelke­zésre álló helyet, öt nap ulán már csupán a kevésbé fölkapott szakmák állnak a szerződni kívánó fiatalok rendelkezésére. Kö­művestanulókat keres példá­ul az Ingatlankezelő Válla­lat. Ugyancsak 10 ipari ta­nulóra van még szüksége a Cipőipari Ktsz-nek is cipész­csizmadia és felsörészkészftö szakmában. A Köztisztasági Vállalat a kövező szakmában venne még föl tanulókat. Ugyancsak van még lehető­ség elhelyezkedésre a Papu­csos Klsz-bon is. Rohamosan fejlődik Uuleária öntözőhálózata A resiöi Rózsák völgyében, ü.i víztároló épül. amelyből több mint lftoooo hektár ter­mékeny földet fognak öntöz­ni. Most fúrnak egv 340 mé­ter hosszú alagutat. Ezen ke­resztül jut el a viz a víz­tároló erőmüvéhez. Az 58.3 méter magas gátba körülbe­lül 1.2 millió köbméter ka­vicsol, homokot és agyagot Égető a szakmunkáshiány | építenek be. az ács, a tetőfedő és a ké- Bulgáriában egyre növek­mén.vsepró szakmákban, ahol szik a mesterséges tavak eddig is főleg a környékbe- száma. Az utóbbi évékbert li községekből érkező fiata- 2000-nél több kis. közepes és lok akartak csupán elhelyez- , nagy víztárolót létesítettek. kedni. A Szófia környékén felépült Érthetetlen a város fiatal- Sztálin víztároló befngslö­hogv éppen Szegeden, ahrl napról-napra épül, változik, fejlődik minden. az. éoítö képessége 873 millió köbmé­ter. Terüiele 30 négyzetkilo­méter. A víztároló k'írze'é­ben épült nagy villanytple­pek rengeteg áramot szolgál­tatnak. Az ország áramter­melése 1939 óta meghúsz­szorozódott. Számtalan csa­tornát áslak, s ezek segítsé­gével több mint 700 000 hek­tár földel öntöznek. Az ön­tözött földterület Ifiá.í-ig szakmák kihalásra vannak éö a 2 millió hektárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom