Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

WIVAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI REIMAGYARORM SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÖINAK LAPJA XIL évfolyam, 161. szám Ara: 50 flUér Kedd, 1056. július 10. ,Hv Mai számunkból: Ml történt a külpolitikában? Növeljük tovább a bizalmat Negyven perces légi beszélgetés (2. oldal) (3. oldal) (3, oldal) Felelősséggel a kenyérért A régi öregek, akik világéletükben az -úrnak- arattak, gyakran úgy emlékeznek a nagy nyári betakarításra: -Tíz hétig gyűrtük éjjel-nappal a bandában-. És ezt majdnem szó szerint kell venni. Éjjel tizenegy órakor még húzták a -nagybőgőt- — ahogy a tarlógereblyét nevezték tréfásan — és alig aludtak egy-két órát, megint keltek, hogy kötelet tudjanak csinálni a harmaton egész maipra. Amikor pedig az utolsó kévét is becsavarták, már várta őket a cséplőgép. Böfögtették a masinát végkimerülésig, hiszen az éhség fegyelme kényszerítette őket. Nyelték a port, meg a keserűséget. Hol vagyunk ettől manapság? A szegedi Dózsa Tsz tagjai már rég elfelejtették az árpa aratását, sőt ma, vagy holnap a búzával is végeznek. És könnyen, legényesen dolgoznak, mert a Dorozsmai Gépállomás nemcsak vállalta a munka oroszlánrészét, hímem állja is a szavát. Jórészt ennek köszönhető, hogy a tsz-tagok már kezdhetik ez árpatarlóba másodnövényként vetett kukorica kapálását. Nem is lehet henyélni, tétovázni ezekben a napokban. Ha apáink és öregapáink szinte emberfeletti munkát tudtak végezni a grófi szérűn, csakhogy legyen egy kis kenyérmag télire, akkor a tsz-tagok sokkal jobban tudnak felelősséggel, öntudatosan küzdeni, hogy lehetőleg az utolsó szemig megmentsék a maguk és az ország kenyerét. Most nem annyira a fizikai erőkifejtéstől függ a siker, hanem attól, hogy jól szervezték-e meg a betakarítást és milyen erős a tsz-tagok, valamint a traktort sták munkafegyelme. Az időjárás eléggé kiszámíthatatlan. Egy-egy felhőszakadással felérő eső gyakran keresztülhúzza az előre elkészített terveket, elgondolásokat. Ha ilyenkor karbatett kézzel lessük, hogy szikkadjon a föld, ha a vezetők nem tudnak gyorsan, helyesen és határozottan intézkedni, akkor könnyen elpereg a drága búzaszem. De nem hiába ért bennünket annyi kellemetlen, sőt olykor fájó meglepetés az elmúlt évek nyarán, tanultunk is saját kárunkon. A Sándoríalvl Gépállomás rögtön átcsoportosította gépeit a homokos területekre, mihelyt az esőzések miatt a feketeföldön nem tudtak dolgozni. Algyőről például a szatymazi Szabadság Tsz-be ment rögtön az egyik aratógépes traktorista, máshonnan meg két kombájnos, akik a tsz-tagokkal együtt vasárnap is megállás nélkül vágták, csépelték a búzát. A gépállomás dolgozói a nehéz talajviszonyok között is megbirkóznak a feladatokkal. Mivel a kombájn elég gyakran elül a felázott tarlóban, úgy szervezték meg a munkát: az erőgépek a kombájnok közelében dolgoznak, hogy nyomban segíteni tudjanak, ha baj adódik. Ezek az intézkedések lelkesedésről és felelelősségről tanúskodnak. A gabona keresztbe rakásával, a kombájnolás befejezésével azonban még nincs biztos helyen a búza, a rozs, az árpa. A kombájn által kicsépelt szemet meg is kell szárítani, mielőtt a begyűjtőhelyre kerül, különben könnyen megdohosodhat, kárba veszhet. A mihálytefeki párttitkár helyesen figyelmeztetett erre la (legutóbbi szegedi titkári értekezleten. Elrettetnő példát (mondott arra, hogy ahol szárítás nélkül tették magtárba az elcsépelt gabonát, az később úgy összeállt, hogy csákánnyal kellett szétverni. Ebből az a nagyon komoly tanulság, hogy a komlbájnszérűkön addig kell forgatni a gabonát, amíg acélkeménnyé nem száradnak a szernek. A tsz-tagoknak nem lehet közömbös, hogy milyen minőségű kenyeret eszik a jövő nyárig hazánk minden dolgozója. De a cséplés is rohamosan közeledik. Maholnap július közepén járunk, ami azt jelenti, hogy a korábban aratott gabona cséplését meg lehet és meg fis kell kezdeni. Itt is az a fontos, hogy a gépek zavartalanul, üzemi hiba nélkül működjenek, a cséplőmunkások pedig ne feledjék: tőlük várja az ország népe, hogy gyorsan biztos helyen legyen idei termésünk. Tudott dolog, hogy a sokáig keresztekben heverő gabonát, de még az osztagokba rakottat is sok-sok veszély fenyegeti. Beázhat és kicsírázhat, a madarak megvámolhatják, a tűz belekaphat és így tovább. Minden azon múlik, hogy a cséplőgépnél dolgozó népnevelők mennyire tudják feléleszteni és ébrentartani a munkásokban a versenyszellemet. Különösen fontos az esőmentes napok teljes kihasználása azokban a tsz-ekben, ahol a tagság ragaszkodik ahhoz, hogy önmagából állítsa ki a csépiőcsapetot, hiszen cséplés idején sem várhat sokáig a többi mezőgazdasági munka. De éppen ezért leghelyesebb, ha a tsz-ben is a gépállomás által leszerződtetett munkacsapatok csépelik el a gabonát, nehogy a szövetkezet elveszítse a vámon, amit behozott a réven. Mindennél fontosabb tehát a munka jó megszervezése, az erők helyes csoportosítása, minden épkézláb ember mozgósítása. Ha ezt 6ikerül elérni, nemcsak az aratásnál, hanem a cséplésnél is, akkor megint győzünk bizonyosan. Szegedre érkezett a szovjet kereskedelmi küldöttség kat, ezek egyes boltegységeit tekintette meg. A küldöttség élértk figyelemmel foglalkozott a szegedi kereskedelemmel, minden kérdésükön és úgyszólván minden tekintetükben megnyilatkozott utazásuk célja: a tapasztalatcsere. A Városi Tanácsnál megtekintett kis ' kiállításon alapos figyelemmel szemlélték meg például a szegedi kereskedelmi árucikkeket, nagy érdeklődést tanúsítottak ezek anyaga és minősége iránt, és külön figyelmet szenteltek a híres szegedi papucsoknak. Amikor szóba került a napi program, külön kifejezték azt a kívánságukat, hogy minél több időt szánhassanak a kereskedelmi munka megismerésére; Megkezdte az aratást a zákány széki Kossuth Tsz Hétfőn délelőtt 10 órakor érkezett Szegedre a szovjet kereskedelmi küldöttség, amelynek vezetője Lazarjev Mihail Nyikiforovics, az orosz föderatív köztársaság belkereskedelmi miniszterének helyettese, tagjai pedig Kacsalov Mihail Jegorovics, az orosz föderatív köztársasági minisztériumok kollégiumának tagja, Sztyepanov Mihail Sztycpanovics, a Szovjetunió belkereskedelmi minisztériumában a nagykereskedelmi vállalatok referense, Mutilin Fjodor Sztyepanovies, a kijevi városi kereskedelmi hivatal vezetője, valamint Abejancev Mihail Sztyepanovics, a leningrádi állami áruház igazgatója. A küldöttség tiszteletérc délelőtt 10 órakor a Városi Tanács épületében fogadást adott Dénes Leó, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, majd megtekintették a Városi Tanács tanácstermeit, ég azt a kis kereskedelmi kiállítást; amelyet a tanácsteremben rendeztek. Ezután a küldöttség a nap folyamán a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalaté* Szatymaion ís megjelent a burgonyabogár Szatymazon, Zseniben Lajos tsz-tag háztáji földjén több burgonyabogarat találtait. Azonnal jelentették est a Megyei Növényvédő Állomásnak és az megtette a szükséges intézkedéseket. Tíz porozógcppel hozzáláttak a terület fertőtlenítéséhez a Burgol nevü vegyszerrel. Szatymazon jól szervezett burgonyabogár kereső brigádok figyelik az egész határt. A zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezetben is megkezdődött az aratás július 5-én. A gépállomás aratógépe a szomszédos Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozott és a tervek szerint akkor ment volna át a Kossuthba, ha amott elvégzi a munkát. De a Kossuth Tsz tagjai nem várták meg az aratógép érkezését, hanem a 11 tagú arató-brigád július 5-én nekigyűrkőzött levágni a termést. Áz első napon 7 hold árpát és 2 hold rozsot arattak le. A keresztezés után azonnal megkezdték a tarlók gereblyézését is és ezáltal holdankint mintegy 15 —20 kiló magot mentettek meg — írja levelezőnk, Borbás Terézia. Vezetőségválasztó taggyűlést tart a szegedi írócsoport A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja július 12-én, csütörtökön este 6 órakor vezetőségválasztó taggyűlést tart Szegeden, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály u. 3., II. emeleti klubjában. A taggyűlésen az elmúlt hetekben lezajlott viták alapján megvizsgálják a csoport és szervei munkáját, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket megbeszélik. Mindezek alapján sor kerül a különféle tisztségeknek, a csoport vezetőségének és a Tiszatáj szerkesztőségének újraválasztására is a tagság javaslatai alapján. Az írócsoport vezetősége ezúton is felkéri a csoport valamennyi tagját, hogy a gyűlésen feltétlenül jelenjen meg! Szabó Lajos két és félnap alatt 43 hold búzát aratott Vasárnap is dolgoztak a tsz-tagok Jelenleg a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetben dolgozik aratógépével Szabó Lajos, a Sándorfalvi Gépállomás traktoristája. Algyő határából jött ide, mivel ott a nagy esőzések miatt nem tudott gépével dolgozni. A. Szabadság Tsz tagjai anyr nyira elégedettek Szabó Lajos munkájával, hogy szombaton este későig vele együtt dolgoztak: este 10 óra után hagyták abba a keresztelést az aratógép után. A traktorista még ekkor sem állt meg pihenni, hanem tovább vágta a szövetkezet búzáját hajnali fél 2-ig. Ekkor azért hagyta abba, mert erős harmat hullott és úgy megpuhult a gabona szára, hogy a gép nem végzett tökéletes munkát. Reggel azonban mihelyt felszáradt a harmat, ismét hozzáfogott, nem törődött azzal, hogy vasárnap van és pihenhetne, szórakozhatna. Persze, segítséget is kapott.' Amikor Tóth János, a gépállomás brigádvezetője meglátta, hogy már majd leragad a szeme, felváltotta, hogy aludjék valamennyit. Két és félnap alatt 43 katasztrális hold búzát vágott le aratógépével Szabó Lajos a Szabadság Tsz-ben. Dicséretet érdemelnek a szövetkezet tagjai is, akik kivétel nélkül szintén dolgoztak egész vasárnap és a gép után azonnal keresztekbe rakták a búzát. A gépállomás más területről — ahol nem lehetett géppel dolgozni — a kombájnokat is a szatymazi Szabadság Tsz-be irányította. Ezek szintén üzemi hiba nélkül dolgoztak. A két kombájn egymás közelében csépelte és aratta a szövetkezet búzáját, hogy könnyebb legyen a műszaki ellenőrzés és a legkisebb üzemi hiba esetén is azonnali segítséget nyújthasson a gépállomás. Nem pihentek vasárnap a dóci Vörös Csillag Tsz tagjai sem. Ez a szövetkezet múlt év őszén alakult, tagjai tehát már az első közös aratás alkalmával is jól vizsgáztak munkafegyelemből. A gépállomás segítségével egyébként ebben a tsz-ben már élcsépeltek tíz hold borsót és négy hold. aratógéppel korán levágott őszi árpát. Vasárnap a Tiszán Balról fent: indul a sétahajó, a „vad"-evezősők kihasználják a hullámokat. Alatta: a strandon virul Szeged jellegzetes sportja, itt mérik össze tudásukat a turulozók. Jobbról fent: a vízparton zajlik az élet, meg hiányzik a móló, óvatosan gyalogolnak be á fürdőzők a hűvös vizbe.... Alatta: ... dc« ezek a gyerekek már nem olyan óvatosak, hiszen a kis medencében felmemelegedett a viz. Siflis József felvételei, Szegedi Fény. Szöv. I