Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

WIVAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI REIMAGYARORM SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÖINAK LAPJA XIL évfolyam, 161. szám Ara: 50 flUér Kedd, 1056. július 10. ,Hv Mai számunkból: Ml történt a külpolitikában? Növeljük tovább a bizalmat Negyven perces légi beszélgetés (2. oldal) (3. oldal) (3, oldal) Felelősséggel a kenyérért A régi öregek, akik világéletükben az -úrnak- arat­tak, gyakran úgy emlékeznek a nagy nyári betakarí­tásra: -Tíz hétig gyűrtük éjjel-nappal a bandában-. És ezt majdnem szó szerint kell venni. Éjjel tizenegy óra­kor még húzták a -nagybőgőt- — ahogy a tarlógereb­lyét nevezték tréfásan — és alig aludtak egy-két órát, megint keltek, hogy kötelet tudjanak csinálni a harma­ton egész maipra. Amikor pedig az utolsó kévét is be­csavarták, már várta őket a cséplőgép. Böfögtették a masinát végkimerülésig, hiszen az éhség fegyelme kény­szerítette őket. Nyelték a port, meg a keserűséget. Hol vagyunk ettől manapság? A szegedi Dózsa Tsz tagjai már rég elfelejtették az árpa aratását, sőt ma, vagy holnap a búzával is végeznek. És könnyen, legé­nyesen dolgoznak, mert a Dorozsmai Gépállomás nem­csak vállalta a munka oroszlánrészét, hímem állja is a szavát. Jórészt ennek köszönhető, hogy a tsz-tagok már kezdhetik ez árpatarlóba másodnövényként vetett ku­korica kapálását. Nem is lehet henyélni, tétovázni ezekben a napok­ban. Ha apáink és öregapáink szinte emberfeletti mun­kát tudtak végezni a grófi szérűn, csakhogy legyen egy kis kenyérmag télire, akkor a tsz-tagok sokkal jobban tudnak felelősséggel, öntudatosan küzdeni, hogy lehető­leg az utolsó szemig megmentsék a maguk és az ország kenyerét. Most nem annyira a fizikai erőkifejtéstől függ a siker, hanem attól, hogy jól szervezték-e meg a beta­karítást és milyen erős a tsz-tagok, valamint a trakto­rt sták munkafegyelme. Az időjárás eléggé kiszámíthatatlan. Egy-egy felhő­szakadással felérő eső gyakran keresztülhúzza az előre elkészített terveket, elgondolásokat. Ha ilyenkor karba­tett kézzel lessük, hogy szikkadjon a föld, ha a veze­tők nem tudnak gyorsan, helyesen és határozottan intéz­kedni, akkor könnyen elpereg a drága búzaszem. De nem hiába ért bennünket annyi kellemetlen, sőt olykor fájó meglepetés az elmúlt évek nyarán, tanultunk is saját kárunkon. A Sándoríalvl Gépállomás rögtön át­csoportosította gépeit a homokos területekre, mihelyt az esőzések miatt a feketeföldön nem tudtak dolgozni. Al­győről például a szatymazi Szabadság Tsz-be ment rög­tön az egyik aratógépes traktorista, máshonnan meg két kombájnos, akik a tsz-tagokkal együtt vasárnap is meg­állás nélkül vágták, csépelték a búzát. A gépállomás dolgozói a nehéz talajviszonyok között is megbirkóznak a feladatokkal. Mivel a kombájn elég gyakran elül a felázott tarlóban, úgy szervezték meg a munkát: az erő­gépek a kombájnok közelében dolgoznak, hogy nyom­ban segíteni tudjanak, ha baj adódik. Ezek az intézke­dések lelkesedésről és felelelősségről tanúskodnak. A gabona keresztbe rakásával, a kombájnolás be­fejezésével azonban még nincs biztos helyen a búza, a rozs, az árpa. A kombájn által kicsépelt szemet meg is kell szárítani, mielőtt a begyűjtőhelyre kerül, különben könnyen megdohosodhat, kárba veszhet. A mihálytefeki párttitkár helyesen figyelmeztetett erre la (legutóbbi sze­gedi titkári értekezleten. Elrettetnő példát (mondott arra, hogy ahol szárítás nélkül tették magtárba az elcsépelt gabonát, az később úgy összeállt, hogy csákánnyal kel­lett szétverni. Ebből az a nagyon komoly tanulság, hogy a komlbájnszérűkön addig kell forgatni a gabonát, amíg acélkeménnyé nem száradnak a szernek. A tsz-tagok­nak nem lehet közömbös, hogy milyen minőségű kenye­ret eszik a jövő nyárig hazánk minden dolgozója. De a cséplés is rohamosan közeledik. Maholnap jú­lius közepén járunk, ami azt jelenti, hogy a korábban aratott gabona cséplését meg lehet és meg fis kell kez­deni. Itt is az a fontos, hogy a gépek zavartalanul, üzemi hiba nélkül működjenek, a cséplőmunkások pedig ne feledjék: tőlük várja az ország népe, hogy gyorsan biz­tos helyen legyen idei termésünk. Tudott dolog, hogy a sokáig keresztekben heverő gabonát, de még az osz­tagokba rakottat is sok-sok veszély fenyegeti. Beázhat és kicsírázhat, a madarak megvámolhatják, a tűz bele­kaphat és így tovább. Minden azon múlik, hogy a csép­lőgépnél dolgozó népnevelők mennyire tudják felélesz­teni és ébrentartani a munkásokban a versenyszelle­met. Különösen fontos az esőmentes napok teljes kihasz­nálása azokban a tsz-ekben, ahol a tagság ragaszkodik ahhoz, hogy önmagából állítsa ki a csépiőcsapetot, hi­szen cséplés idején sem várhat sokáig a többi mezőgaz­dasági munka. De éppen ezért leghelyesebb, ha a tsz-ben is a gépállomás által leszerződtetett munkacsapatok csé­pelik el a gabonát, nehogy a szövetkezet elveszítse a vá­mon, amit behozott a réven. Mindennél fontosabb tehát a munka jó megszerve­zése, az erők helyes csoportosítása, minden épkézláb em­ber mozgósítása. Ha ezt 6ikerül elérni, nemcsak az ara­tásnál, hanem a cséplésnél is, akkor megint győzünk bi­zonyosan. Szegedre érkezett a szovjet kereskedelmi küldöttség kat, ezek egyes boltegységeit te­kintette meg. A küldöttség élértk figyelem­mel foglalkozott a szegedi ke­reskedelemmel, minden kérdé­sükön és úgyszólván minden tekintetükben megnyilatkozott utazásuk célja: a tapasztalatcse­re. A Városi Tanácsnál megte­kintett kis ' kiállításon alapos figyelemmel szemlélték meg például a szegedi kereskedelmi árucikkeket, nagy érdeklődést tanúsítottak ezek anyaga és mi­nősége iránt, és külön figyelmet szenteltek a híres szegedi papu­csoknak. Amikor szóba került a napi program, külön kifejezték azt a kívánságukat, hogy minél több időt szánhassanak a kereskedel­mi munka megismerésére; Megkezdte az aratást a zákány széki Kossuth Tsz Hétfőn délelőtt 10 órakor ér­kezett Szegedre a szovjet keres­kedelmi küldöttség, amelynek vezetője Lazarjev Mihail Nyiki­forovics, az orosz föderatív köz­társaság belkereskedelmi minisz­terének helyettese, tagjai pedig Kacsalov Mihail Jegorovics, az orosz föderatív köztársasági mi­nisztériumok kollégiumának tag­ja, Sztyepanov Mihail Sztycpa­novics, a Szovjetunió belkeres­kedelmi minisztériumában a nagykereskedelmi vállalatok re­ferense, Mutilin Fjodor Sztye­panovies, a kijevi városi keres­kedelmi hivatal vezetője, vala­mint Abejancev Mihail Sztyepa­novics, a leningrádi állami áru­ház igazgatója. A küldöttség tiszteletérc délelőtt 10 órakor a Városi Tanács épületében foga­dást adott Dénes Leó, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, majd megtekintették a Városi Tanács tanácstermeit, ég azt a kis kereskedelmi kiállítást; amelyet a tanácsteremben ren­deztek. Ezután a küldöttség a nap folyamán a nagykereskedel­mi és kiskereskedelmi vállalaté* Szatymaion ís megjelent a burgonyabogár Szatymazon, Zseniben La­jos tsz-tag háztáji földjén több burgonyabogarat ta­láltait. Azonnal jelentették est a Megyei Növényvédő Ál­lomásnak és az megtette a szükséges intézkedéseket. Tíz porozógcppel hozzáláttak a terület fertőtlenítéséhez a Burgol nevü vegyszerrel. Szatymazon jól szervezett burgonyabogár kereső brigá­dok figyelik az egész határt. A zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezetben is megkezdődött az aratás júli­us 5-én. A gépállomás arató­gépe a szomszédos Petőfi Termelőszövetkezetben dol­gozott és a tervek szerint ak­kor ment volna át a Kos­suthba, ha amott elvégzi a munkát. De a Kossuth Tsz tagjai nem várták meg az aratógép érkezését, hanem a 11 tagú arató-brigád július 5-én nekigyűrkőzött levágni a termést. Áz első napon 7 hold árpát és 2 hold rozsot arattak le. A keresztezés után azonnal megkezdték a tarlók gereblyézését is és ez­által holdankint mintegy 15 —20 kiló magot mentettek meg — írja levelezőnk, Bor­bás Terézia. Vezetőségválasztó taggyűlést tart a szegedi írócsoport A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja július 12-én, csütörtökön este 6 órakor vezetőségválasztó taggyű­lést tart Szegeden, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály u. 3., II. emeleti klubjában. A taggyűlésen az elmúlt hetekben lezajlott vi­ták alapján megvizsgálják a csoport és szervei munkáját, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket megbeszélik. Mindezek alapján sor kerül a különféle tisztségeknek, a csoport vezetőségének és a Tiszatáj szerkesztőségének új­raválasztására is a tagság javaslatai alapján. Az írócso­port vezetősége ezúton is felkéri a csoport valamennyi tagját, hogy a gyűlésen feltétlenül jelenjen meg! Szabó Lajos két és félnap alatt 43 hold búzát aratott Vasárnap is dolgoztak a tsz-tagok Jelenleg a szatymazi Sza­badság Termelőszövetkezet­ben dolgozik aratógépével Szabó Lajos, a Sándorfalvi Gépállomás traktoristája. Al­győ határából jött ide, mivel ott a nagy esőzések miatt nem tudott gépével dolgozni. A. Szabadság Tsz tagjai anyr nyira elégedettek Szabó La­jos munkájával, hogy szom­baton este későig vele együtt dolgoztak: este 10 óra után hagyták abba a kereszte­lést az aratógép után. A trak­torista még ekkor sem állt meg pihenni, hanem tovább vágta a szövetkezet búzáját hajnali fél 2-ig. Ekkor azért hagyta abba, mert erős har­mat hullott és úgy megpu­hult a gabona szára, hogy a gép nem végzett tökéletes munkát. Reggel azonban mi­helyt felszáradt a harmat, ismét hozzáfogott, nem törő­dött azzal, hogy vasárnap van és pihenhetne, szórakoz­hatna. Persze, segítséget is kapott.' Amikor Tóth János, a gépállomás brigádvezetője meglátta, hogy már majd le­ragad a szeme, felváltotta, hogy aludjék valamennyit. Két és félnap alatt 43 ka­tasztrális hold búzát vágott le aratógépével Szabó Lajos a Szabadság Tsz-ben. Dicsére­tet érdemelnek a szövetkezet tagjai is, akik kivétel nélkül szintén dolgoztak egész va­sárnap és a gép után azon­nal keresztekbe rakták a bú­zát. A gépállomás más terület­ről — ahol nem lehetett gép­pel dolgozni — a kombájno­kat is a szatymazi Szabadság Tsz-be irányította. Ezek szin­tén üzemi hiba nélkül dol­goztak. A két kombájn egy­más közelében csépelte és aratta a szövetkezet búzáját, hogy könnyebb legyen a mű­szaki ellenőrzés és a legki­sebb üzemi hiba esetén is azonnali segítséget nyújthas­son a gépállomás. Nem pihentek vasárnap a dóci Vörös Csillag Tsz tagjai sem. Ez a szövetkezet múlt év őszén alakult, tagjai te­hát már az első közös aratás alkalmával is jól vizsgáztak munkafegyelemből. A gép­állomás segítségével egyéb­ként ebben a tsz-ben már él­csépeltek tíz hold borsót és négy hold. aratógéppel ko­rán levágott őszi árpát. Vasárnap a Tiszán Balról fent: indul a sétahajó, a „vad"-eve­zősők kihasználják a hullámokat. Alatta: a strandon virul Szeged jellegzetes sport­ja, itt mérik össze tudásukat a turulozók. Jobbról fent: a vízparton zajlik az élet, meg hiányzik a móló, óvatosan gyalogol­nak be á fürdőzők a hűvös vizbe.... Alatta: ... dc« ezek a gyerekek már nem olyan óvatosak, hiszen a kis medencében felme­melegedett a viz. Siflis József felvételei, Szegedi Fény. Szöv. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom