Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

QtLlG PRÖLET/tRJAY WGYESŰLJWnK Í A felszabadulási verseny élenjárói: Kiss I. Józsefné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR A A szegedi könyvkiadás megindulásához Honapokon át tartó céltudatos erőfeszítés után arra ille­tékes szerveink könyvkiadási jogot biztosítottak a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportjának. Pécs és Debrecen mellett tehát városunk is önálló könyvkiadót kapott. Az esemény nem érhette váratlanul a szegedi s általában a délalföldi írókat, hiszen az új szakasz, politikája egyidejűleg az egészséges, öntevékeny helyi kezdeményezéseket a kultúra területén is minden eszközzel támo­gatja. Ezt a segítést, ezt a bátorítást tapasztaltuk ama tárgyalá­son is, amely meghatározta a kiadó működésének keretét és tisz­tázta feladatait. A vidéki könyvkiadás nem jelenti új kiadó appa­rátusok szervezését, nem igényli a kifejezett vállalati működést sem, de ez szükségtelen is. Ellenben a szocialista könyvterjesztés és kereskedelem vérkeringésébe kapcsolja a három vidéki írócso­port területén működő íróink alkotásait azáltal, hogy legjobb mű­veik megjelenését biztosítja. Ez a körülmény termékeny hatással lesz íróinkra: még jobb alkotásokra öszöntözi őket, növeli felelős­ségérzetüket és igényesebbé teszi önmagukkal szemben. Többé nemcsak a Tiszatáj viszonylag szűk olvasói érdeklődése kíséri munkájukat, de dolgozó népünk széles tömegeinek figyelme for­dul majd íróink arra érdemes alkotásai felé. Ismerjük azt a ben­őséges izgalmat, melyet az író nyomtatásban megjelent művé­vel szemben érez. Nos, ez a serkentő érzés annál intenzívebb, annál gyümölcsözőbb, minél erősebb az írásmű akusztikája, minél nagyobb az alkotás nyilvánossága. Nem lehet izgalmasabb és szebb, de egyben eltökélt tudatosságra sarkaló feladata íróink­nak, mint szocializmust építő népünk nagy nyilvánossága elé lépni, érdeklődését felkelteni, szórakoztatva nevelni a mindenna­pek harcai közben. A szegedi könyvkiadás biztosítja majd iró-< nknak azt a nyilvánosságot, amely — feltétele és záloga az írói kotás sikerének, eleven hatásának és egyben biztos próbája az író tehetségének is. i i. i .u; ;'i | i- m , , I I . Ugyanakkor megnövekedett írócsoportunk nevelő és szer­vező tevékenysége is. Lektoraink munkája az eddiginél elmélyül­tebb és előremutatóbb kell legyen. Vajúdó alkotásokat kell életre­segíteni, hogy szakmai tapasztalatuk az érő tehetséggel párosulva eleven művek útját egyengesse. Szervezési téren sem kisebb a feladat: fel kell kutatni a ma még ismeretlenségben élő fiatal írótársainkat, akiknek száma az Alföld déli részén nem jelenték­telen, s akik várják és igénylik a feléjük nyújtott segítő kezet. A szegedi könyvkiadó nem lehet a szűk provincializmus éltetője. Célja a Délalföld területén élő írók szépirodalmi tevékenységének felmérése, segítése és a szocialista-realizmusunk szellemében fo­gant művek kiadásának biztosítása. A mi korunk hivatott és hű­séges ábrázolása mellett természetesen nem feledkezhetünk meg haladó nagyjainkról sem, akik az elnyomatás sötét éveiben a sza­badság és emberiesség világító fáklyái voltak, s éppen emiatt vál­lalták az üldözés, a mellőzés, sőt a halál terheit és kockázatát. Könyvkiadásunk már eddig is sokat tett Szeged nagy fiai művei­nek közreadása terén, a Tiszatáj Könyvkiadó azonban fontos fela­datának tartja Tömörkény, Móra és Juhász Gyula életművének teljes feltárásával megjelentetni azokat a jelentékeny, többnyire k'adatlan alkotásokat, melyek nélkül az irodalomtörténeti értéke­lés városunk nagyjairól csak hézagos lehet. E kiadványok alapos felkészültséget, filológiai pontosságot igénylő feldolgozásánál első­sorban számítsunk azokra a professzorokra és kutatókra, akik már eddig is feltárták és gondozták szegedi klasszikusaink iro­dalmi hagyatékának jelentősebb hányadát. Ezen a téren várjuk a nemrégiben létesült Irodalmi Múzeum segítségét is, mivel jövő évi tervünkben további lépésként a haladó hagyományok ápolá­sára viszonylag kisebb jelentőségű, de mégis számottevő írók mű­veinek a kiadása szerepel, j , ; A Tiszatáj Könyvkiadó első kiadványa jelentős eseménynek ígérkezik városunk kulturális életében. E napon kezünkbe vesz­?zük majd Juhász Gyula és József Attila silány, újságpapírra nyomott első kiadású könyveit, hogy az összehasonlítás tanúság legyen szocialista kultúrtörekvéseink újabb eredménye mellett. Tehetséges íróinknak nem kell többé a kiadói kegyeket keresni, nem szorulnak a <«szerző kiadása* jellegtelen és megalázó kitéte­lére, mert az érdemes alkotásokat a nép államában méltó formák között és tisztességes anyagi feltételekkel tudjuk immár Szegeden :s kiadásra bocsátani. Ebben az évben nyolc kiadvány megjelené­sét biztosítottuk. Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című kis* regénye, Tömörkény István kiadatlan elbeszélései és Juhász Gyula prózai írásai, valamint egy délalföldi népmesegyűjtemény mellett Lődi Ferenc újabb verseit, Somfai László regényét, prózaíróink elbeszéléskötetét és a tehetséges, fiatal Bónus István első vers­gyűjteményét adjuk majd közre. Ez a keret természetesen nem i lenti azt, hogy a jövő év termése ne legyen nagyobb. íróinkon múlik, hogy néhány könyvvel bővíthessük a következő év kiad­ványtervét. Ugyanakkor a kiadó eredményessé csak úgy teheti működését, ha könyveinek ízléses köntösén kívül az olvasótöme­- ek igényéről pillanatra sem feledkezve meg színvonalas, olvas­mányos és olcsó művekkel teszi teljesebbé a magyar könyvkiadás syre biztatóbb eredményeit. Nem érdektelen megemlíteni (ha z egyre biztatóbb kibontakozásban lévő helyi irodalmi életről zólunk) annak az Almanachnak a megjelenését sem, amelyet a reegedi írócsoport szerkesztett délalföldi íróink műveiből, s - mely a Magvető kiadásában még ebben az évben napvilágot lát. \ Tiszatáj Könyvkiadó három könyvét a gyomai Kner-nyomda á'lítja majd elő, s ez a tény önmagában is biztos sikert jelent a zép-könyvek kedvelői között. De egyéb kiadványainak tetszetős, örmás külsejét is szívügyüknek tekintik a Csongrád megyei Nyomda dolgozói és műszaki vezetői egyaránt. Pártunk és kormá­nyunk hathatós támogatásával sikerült tehát megteremteni min­'azokat a feltételeket, amelyek között néphez hű íróink alkotó­Teje szabadon érvényesülhet. A szegedi írócsoport felkészült -zokra a feladatokra, amelyeket a szocialista szellemű könyvki­adás megkövetel tőle. íróinkon a sor, hogy az előlegezett bizalom í agyében minél színvonalasabb és tartalmasabb művekkel szolgál­iák irodalmi életünk egységének sikerét, neveljék és szórakoztas­sák kultúrára szomjas olvasóink nagy tömegeit. Ertsey Péter MAI SZÁMUNKBÓL: Sqy. wvledeítma Wamkáitevá eíöÁídei Jtepeden (4. oldal) Kedves, szíves a szava. Évek hosszú sora óta az Újszegedi Kender-Lenszövőben dolgozik. Sok embert ismer ő is, de vél: sem kevés ember vált szót. A 12-es partiban dolgozik és az egyik legügyesebb szövőnők közé tartozik. Az csak természetes, hogy a 12-es parti tagjai kü­lönösképpen jól isme­rik, s becsülik is. Különben ő — Kiss I. Józsefné — a parti népnevelője is. Jól tudta, hogy neki pél­dát kell mutatni az egyéni vállalás meg­tételében, hazánk szü­letése napja tisztele­tére. A szó és a tett egy volt nála és az elsők között vállalta, a 100 százalékos mi­nőségi munkát és a 3 százalékos többter­melést, 113 százaléká­ra. Megtörtént már az első dekád eredmé­nyének értékelése. Kiss I. szövőnő elis­merésre méltó sikere­ket ért el, felajánlá­sa, adott szava valóra váltásában. Esedékes tervét 138 teljesítette munkájával törődik, hanem másokéval is. Szíves szóval fordult Tóth Júlia felé és ba­rátian intette, hogy százalékra ügyeljen jobban mun­— túlszár- kájára, mert az neki •«• - J. A A. nyalta vállalását. is haszon. Jegyzetsze­Nemcsak a maga rűen ilyen asszony ő. AAAAAAAAAAA2 Szeged életéből 0 Textilművek fiataljai elfogadták a Szegedi Kenderfonágyár ifjúmunkásainak versenyfelhívását A Szegedi Kenderfonógyár ifjú­munkásai — amint már közöltük — hazánk felszabadulása 10. év­fordulójának méltó megünneplésé­ért, a DISZ II. kongresszusának tiszteletére versenyre hívták a vá­ros üzemeinek fiataljait. Most a Szegedi Textilművek ifjúmunkásai is elfogadták a Kenderfonógyár if­júságának versenyfelhívását. Vál­lalták, hogy a felszabadulási mun­kaverseny keretében segítséget ad­nak a különböző brigádokban dol­gozó fiataloknak a feladattervek megoldásában. A három műszak­ban a 25 tagú minőségi őrjárattal elősegítik a Zsédely-mozgalom ki­szélesítését, a munka minőségének javítását. A magas hulladékkal dol­gozó fiatalokkal foglalkoznak, s elősegítik a hulladék 3.5 százalékra való csökkentését. A Bureveszt­nyik-mozgalom keretében naponta értékelik az eredményeket. Elérik, hogy az igazolatlanul mu­lasztó és elkéső fiatalok száma 10 százalékkal csökkenjen az elmúlt évhez viszonyítva. Vállalták, hogy a fonodában a 100 százalék alatt termelő ifjúmunkások számát 1 százalék alatt tartják. A Textilművek fiataljai nagy gondot fordítanak mind a kultúrá­ra és a sportra, s ilyen vonatko­zásokban is új eredményeket akar­nak. Páros versenyek A felszabadulási munkaverseny keretében szélesedik az üzemek közötti párosverseny. Ez évre meg­kötötte a versenyszerződést egy­mással a Szegedi Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek. Részle­tesen megállapították a verseny pontjait a termelés növelésére, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére. A Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek párosver­senyét negyedévenként értékelik. A Szegedi Gépkocsiközlekedő Vállalat dolgozói párosversenyre hívták a hasonló adottságokkal rendelkező Kecskeméti Gépkocsi­közlekedő Vállalat dolgozóit. Pá­rosversenybe léptek a vállalat for­galmi dolgozói is. A gépkocsiveze­tők az önköltség csökkentéséért, üzemanyag megtakarításáért, a pontosság megtartásáért versenyez­nek. A Szegedi Gépkocsiközleke­dési Vállalat jegykezelői is ver­senyre hívták egymást, a pontos, udvarias munkáért. A karbantar­tók azért vetélkednek, hogy jó mi­nőségben végezzék munkájukat és a legjobban takarékoskodjanak mind a hazai, mind a külföldi anya­gokkal. Hazánk 10. évfordulójóra készül­ve a szegedi Posta automata tele­fonközpontjának dolgozói, — írja Kecskeméti Józsefné levelezőnk — pá FOS versenyre hívták a debreceni automata telefonközpont dolgozóit. A versenyben javítják a munkafe­gyelmet, csökkentik a belső köz­ponti hibákat és az egy készülékre eső zavaridő átlagot. A szegedi automata telefonköz­pont dolgozói lelkesen indították meg versenyüket. A párosverseny- > szö­bői győztesen akarnak kikerülni. Egy munkásnő a Jutaárugyárból l Szabó B. Júlia a Szegedi Jutaáru­gyár szövőnője. Vállalta, hogy a felszabadulási munkaversenyben napi tervén felül 12 méter anyagot Napi tervét túlteljesíti, jelen­legi eredménye 102 százalék Szünet után .. Hétfőn reggel az új év első ta­nítására érkező diákok vidáman köszöntötték egymást. Jó volt is­mét együtt lenni. A Mérei utcai általános iskola csengője 8 óra előtt 13 perccel megszólalt. A pajtások ünnepélyes csapatgyűlésre gyüle­keztek az iskola tágas folyosóján. Az egyenkötényes, piros nyak­kendős lánykák büszkén énekelték az úttörő indulót, miközben a csa­patzászló magasra kúszott. Csala Mihályné, az úttörővezető üdvözölte a pajtásokat, az 1955-ös év első tanítási napján. Majd dr. Jójárt Lászlóné, az iskola igazga­tója beszélt: — Pajtások! Végért a szünidő. Készül a háló ... Dóczi Józsefné és Hegedűs Mária sporthálókat készítenek a Szegedi Kenderfonógyár háló üzemében. Mindketten méltóan készül­nek a nagy évfordulóra. Dóczi Józsefné esedékes tervét 151 százalékra, Hegedűs Mária pedig 131 százalékra teljesítette. Mindkettőjük mun­kája minőségileg is kifogástalan. Közületek nem egy kislány várta már a végét. Két hét választ el bennünket a bizonyítvány osztástól. Ez igen rövid idő, de lehet pótolni a hiányokat, csak jól használjátok fel az időtöket. Komoly eredményt természetesen csak az várhat, aki egész évben kötelességének tartot­ta a házi feladat elkészítését, meg­tanulását. Jó tanulást, jó ered­ményt kívánok. Azután a lánykák a tiszta, kel­lemesen fűtött osztálytermeikbe vo- ' nultak és megkezdődött az 1955-ös év első tanítási órája. A nyolcadik osztályban számtan óra van. Alig várják már a lányok, hogy az iskola csengője jelezze az óra végét, hiszen annyi mesélni valójuk van. A csengő meg is szó­lal, vége az első órának. Szünetben nem győzik a pajtások mesélni az élményeket. — Én, nagyon sok tételt kidol­goztam, — mondja a szőke Gáspár Ágnes. — Sokat tanultam és alud­i tam, de már nagyon hiányzott az I iskola. Olyan boldog vagyok, hogy | ismét itt lehetek — körbe forog és i vidáman nevet. — Nekem legjobban az iskolai karnevál tetszett — mondja Kör­möczi pajtás. — Nagyon sok népi táncot ta­nultunk meg a szünetben — újsá­golja Szécsi Ibolya. A körbenálló lányoknak sok mon­dani valójuk van. Az egyik kis­lánynak a Petőfitelep II. számú is­kolának a látogatása igen tetszett. Szó esik a félévi bizonyítvány osztásról, az évvégi vizsgákról és a középiskolákról is. Végetért a szünet, kémia óra kö­vetkezik. Megkezdődött az új év komoly munkája. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom