Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

QtLlG PRÖLET/tRJAY WGYESŰLJWnK Í A felszabadulási verseny élenjárói: Kiss I. Józsefné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR A A szegedi könyvkiadás megindulásához Honapokon át tartó céltudatos erőfeszítés után arra illetékes szerveink könyvkiadási jogot biztosítottak a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportjának. Pécs és Debrecen mellett tehát városunk is önálló könyvkiadót kapott. Az esemény nem érhette váratlanul a szegedi s általában a délalföldi írókat, hiszen az új szakasz, politikája egyidejűleg az egészséges, öntevékeny helyi kezdeményezéseket a kultúra területén is minden eszközzel támogatja. Ezt a segítést, ezt a bátorítást tapasztaltuk ama tárgyaláson is, amely meghatározta a kiadó működésének keretét és tisztázta feladatait. A vidéki könyvkiadás nem jelenti új kiadó apparátusok szervezését, nem igényli a kifejezett vállalati működést sem, de ez szükségtelen is. Ellenben a szocialista könyvterjesztés és kereskedelem vérkeringésébe kapcsolja a három vidéki írócsoport területén működő íróink alkotásait azáltal, hogy legjobb műveik megjelenését biztosítja. Ez a körülmény termékeny hatással lesz íróinkra: még jobb alkotásokra öszöntözi őket, növeli felelősségérzetüket és igényesebbé teszi önmagukkal szemben. Többé nemcsak a Tiszatáj viszonylag szűk olvasói érdeklődése kíséri munkájukat, de dolgozó népünk széles tömegeinek figyelme fordul majd íróink arra érdemes alkotásai felé. Ismerjük azt a benőséges izgalmat, melyet az író nyomtatásban megjelent művével szemben érez. Nos, ez a serkentő érzés annál intenzívebb, annál gyümölcsözőbb, minél erősebb az írásmű akusztikája, minél nagyobb az alkotás nyilvánossága. Nem lehet izgalmasabb és szebb, de egyben eltökélt tudatosságra sarkaló feladata íróinknak, mint szocializmust építő népünk nagy nyilvánossága elé lépni, érdeklődését felkelteni, szórakoztatva nevelni a mindennapek harcai közben. A szegedi könyvkiadás biztosítja majd iró-< nknak azt a nyilvánosságot, amely — feltétele és záloga az írói kotás sikerének, eleven hatásának és egyben biztos próbája az író tehetségének is. i i. i .u; ;'i | i- m , , I I . Ugyanakkor megnövekedett írócsoportunk nevelő és szervező tevékenysége is. Lektoraink munkája az eddiginél elmélyültebb és előremutatóbb kell legyen. Vajúdó alkotásokat kell életresegíteni, hogy szakmai tapasztalatuk az érő tehetséggel párosulva eleven művek útját egyengesse. Szervezési téren sem kisebb a feladat: fel kell kutatni a ma még ismeretlenségben élő fiatal írótársainkat, akiknek száma az Alföld déli részén nem jelentéktelen, s akik várják és igénylik a feléjük nyújtott segítő kezet. A szegedi könyvkiadó nem lehet a szűk provincializmus éltetője. Célja a Délalföld területén élő írók szépirodalmi tevékenységének felmérése, segítése és a szocialista-realizmusunk szellemében fogant művek kiadásának biztosítása. A mi korunk hivatott és hűséges ábrázolása mellett természetesen nem feledkezhetünk meg haladó nagyjainkról sem, akik az elnyomatás sötét éveiben a szabadság és emberiesség világító fáklyái voltak, s éppen emiatt vállalták az üldözés, a mellőzés, sőt a halál terheit és kockázatát. Könyvkiadásunk már eddig is sokat tett Szeged nagy fiai műveinek közreadása terén, a Tiszatáj Könyvkiadó azonban fontos feladatának tartja Tömörkény, Móra és Juhász Gyula életművének teljes feltárásával megjelentetni azokat a jelentékeny, többnyire k'adatlan alkotásokat, melyek nélkül az irodalomtörténeti értékelés városunk nagyjairól csak hézagos lehet. E kiadványok alapos felkészültséget, filológiai pontosságot igénylő feldolgozásánál elsősorban számítsunk azokra a professzorokra és kutatókra, akik már eddig is feltárták és gondozták szegedi klasszikusaink irodalmi hagyatékának jelentősebb hányadát. Ezen a téren várjuk a nemrégiben létesült Irodalmi Múzeum segítségét is, mivel jövő évi tervünkben további lépésként a haladó hagyományok ápolására viszonylag kisebb jelentőségű, de mégis számottevő írók műveinek a kiadása szerepel, j , ; A Tiszatáj Könyvkiadó első kiadványa jelentős eseménynek ígérkezik városunk kulturális életében. E napon kezünkbe vesz?zük majd Juhász Gyula és József Attila silány, újságpapírra nyomott első kiadású könyveit, hogy az összehasonlítás tanúság legyen szocialista kultúrtörekvéseink újabb eredménye mellett. Tehetséges íróinknak nem kell többé a kiadói kegyeket keresni, nem szorulnak a <«szerző kiadása* jellegtelen és megalázó kitételére, mert az érdemes alkotásokat a nép államában méltó formák között és tisztességes anyagi feltételekkel tudjuk immár Szegeden :s kiadásra bocsátani. Ebben az évben nyolc kiadvány megjelenését biztosítottuk. Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című kis* regénye, Tömörkény István kiadatlan elbeszélései és Juhász Gyula prózai írásai, valamint egy délalföldi népmesegyűjtemény mellett Lődi Ferenc újabb verseit, Somfai László regényét, prózaíróink elbeszéléskötetét és a tehetséges, fiatal Bónus István első versgyűjteményét adjuk majd közre. Ez a keret természetesen nem i lenti azt, hogy a jövő év termése ne legyen nagyobb. íróinkon múlik, hogy néhány könyvvel bővíthessük a következő év kiadványtervét. Ugyanakkor a kiadó eredményessé csak úgy teheti működését, ha könyveinek ízléses köntösén kívül az olvasótöme- ek igényéről pillanatra sem feledkezve meg színvonalas, olvasmányos és olcsó művekkel teszi teljesebbé a magyar könyvkiadás syre biztatóbb eredményeit. Nem érdektelen megemlíteni (ha z egyre biztatóbb kibontakozásban lévő helyi irodalmi életről zólunk) annak az Almanachnak a megjelenését sem, amelyet a reegedi írócsoport szerkesztett délalföldi íróink műveiből, s - mely a Magvető kiadásában még ebben az évben napvilágot lát. \ Tiszatáj Könyvkiadó három könyvét a gyomai Kner-nyomda á'lítja majd elő, s ez a tény önmagában is biztos sikert jelent a zép-könyvek kedvelői között. De egyéb kiadványainak tetszetős, örmás külsejét is szívügyüknek tekintik a Csongrád megyei Nyomda dolgozói és műszaki vezetői egyaránt. Pártunk és kormányunk hathatós támogatásával sikerült tehát megteremteni min'azokat a feltételeket, amelyek között néphez hű íróink alkotóTeje szabadon érvényesülhet. A szegedi írócsoport felkészült -zokra a feladatokra, amelyeket a szocialista szellemű könyvkiadás megkövetel tőle. íróinkon a sor, hogy az előlegezett bizalom í agyében minél színvonalasabb és tartalmasabb művekkel szolgáliák irodalmi életünk egységének sikerét, neveljék és szórakoztassák kultúrára szomjas olvasóink nagy tömegeit. Ertsey Péter MAI SZÁMUNKBÓL: Sqy. wvledeítma Wamkáitevá eíöÁídei Jtepeden (4. oldal) Kedves, szíves a szava. Évek hosszú sora óta az Újszegedi Kender-Lenszövőben dolgozik. Sok embert ismer ő is, de vél: sem kevés ember vált szót. A 12-es partiban dolgozik és az egyik legügyesebb szövőnők közé tartozik. Az csak természetes, hogy a 12-es parti tagjai különösképpen jól ismerik, s becsülik is. Különben ő — Kiss I. Józsefné — a parti népnevelője is. Jól tudta, hogy neki példát kell mutatni az egyéni vállalás megtételében, hazánk születése napja tiszteletére. A szó és a tett egy volt nála és az elsők között vállalta, a 100 százalékos minőségi munkát és a 3 százalékos többtermelést, 113 százalékára. Megtörtént már az első dekád eredményének értékelése. Kiss I. szövőnő elismerésre méltó sikereket ért el, felajánlása, adott szava valóra váltásában. Esedékes tervét 138 teljesítette munkájával törődik, hanem másokéval is. Szíves szóval fordult Tóth Júlia felé és barátian intette, hogy százalékra ügyeljen jobban mun— túlszár- kájára, mert az neki •«• - J. A A. nyalta vállalását. is haszon. JegyzetszeNemcsak a maga rűen ilyen asszony ő. AAAAAAAAAAA2 Szeged életéből 0 Textilművek fiataljai elfogadták a Szegedi Kenderfonágyár ifjúmunkásainak versenyfelhívását A Szegedi Kenderfonógyár ifjúmunkásai — amint már közöltük — hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó megünnepléséért, a DISZ II. kongresszusának tiszteletére versenyre hívták a város üzemeinek fiataljait. Most a Szegedi Textilművek ifjúmunkásai is elfogadták a Kenderfonógyár ifjúságának versenyfelhívását. Vállalták, hogy a felszabadulási munkaverseny keretében segítséget adnak a különböző brigádokban dolgozó fiataloknak a feladattervek megoldásában. A három műszakban a 25 tagú minőségi őrjárattal elősegítik a Zsédely-mozgalom kiszélesítését, a munka minőségének javítását. A magas hulladékkal dolgozó fiatalokkal foglalkoznak, s elősegítik a hulladék 3.5 százalékra való csökkentését. A Burevesztnyik-mozgalom keretében naponta értékelik az eredményeket. Elérik, hogy az igazolatlanul mulasztó és elkéső fiatalok száma 10 százalékkal csökkenjen az elmúlt évhez viszonyítva. Vállalták, hogy a fonodában a 100 százalék alatt termelő ifjúmunkások számát 1 százalék alatt tartják. A Textilművek fiataljai nagy gondot fordítanak mind a kultúrára és a sportra, s ilyen vonatkozásokban is új eredményeket akarnak. Páros versenyek A felszabadulási munkaverseny keretében szélesedik az üzemek közötti párosverseny. Ez évre megkötötte a versenyszerződést egymással a Szegedi Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek. Részletesen megállapították a verseny pontjait a termelés növelésére, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére. A Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek párosversenyét negyedévenként értékelik. A Szegedi Gépkocsiközlekedő Vállalat dolgozói párosversenyre hívták a hasonló adottságokkal rendelkező Kecskeméti Gépkocsiközlekedő Vállalat dolgozóit. Párosversenybe léptek a vállalat forgalmi dolgozói is. A gépkocsivezetők az önköltség csökkentéséért, üzemanyag megtakarításáért, a pontosság megtartásáért versenyeznek. A Szegedi Gépkocsiközlekedési Vállalat jegykezelői is versenyre hívták egymást, a pontos, udvarias munkáért. A karbantartók azért vetélkednek, hogy jó minőségben végezzék munkájukat és a legjobban takarékoskodjanak mind a hazai, mind a külföldi anyagokkal. Hazánk 10. évfordulójóra készülve a szegedi Posta automata telefonközpontjának dolgozói, — írja Kecskeméti Józsefné levelezőnk — pá FOS versenyre hívták a debreceni automata telefonközpont dolgozóit. A versenyben javítják a munkafegyelmet, csökkentik a belső központi hibákat és az egy készülékre eső zavaridő átlagot. A szegedi automata telefonközpont dolgozói lelkesen indították meg versenyüket. A párosverseny- > szöbői győztesen akarnak kikerülni. Egy munkásnő a Jutaárugyárból l Szabó B. Júlia a Szegedi Jutaárugyár szövőnője. Vállalta, hogy a felszabadulási munkaversenyben napi tervén felül 12 méter anyagot Napi tervét túlteljesíti, jelenlegi eredménye 102 százalék Szünet után .. Hétfőn reggel az új év első tanítására érkező diákok vidáman köszöntötték egymást. Jó volt ismét együtt lenni. A Mérei utcai általános iskola csengője 8 óra előtt 13 perccel megszólalt. A pajtások ünnepélyes csapatgyűlésre gyülekeztek az iskola tágas folyosóján. Az egyenkötényes, piros nyakkendős lánykák büszkén énekelték az úttörő indulót, miközben a csapatzászló magasra kúszott. Csala Mihályné, az úttörővezető üdvözölte a pajtásokat, az 1955-ös év első tanítási napján. Majd dr. Jójárt Lászlóné, az iskola igazgatója beszélt: — Pajtások! Végért a szünidő. Készül a háló ... Dóczi Józsefné és Hegedűs Mária sporthálókat készítenek a Szegedi Kenderfonógyár háló üzemében. Mindketten méltóan készülnek a nagy évfordulóra. Dóczi Józsefné esedékes tervét 151 százalékra, Hegedűs Mária pedig 131 százalékra teljesítette. Mindkettőjük munkája minőségileg is kifogástalan. Közületek nem egy kislány várta már a végét. Két hét választ el bennünket a bizonyítvány osztástól. Ez igen rövid idő, de lehet pótolni a hiányokat, csak jól használjátok fel az időtöket. Komoly eredményt természetesen csak az várhat, aki egész évben kötelességének tartotta a házi feladat elkészítését, megtanulását. Jó tanulást, jó eredményt kívánok. Azután a lánykák a tiszta, kellemesen fűtött osztálytermeikbe vo- ' nultak és megkezdődött az 1955-ös év első tanítási órája. A nyolcadik osztályban számtan óra van. Alig várják már a lányok, hogy az iskola csengője jelezze az óra végét, hiszen annyi mesélni valójuk van. A csengő meg is szólal, vége az első órának. Szünetben nem győzik a pajtások mesélni az élményeket. — Én, nagyon sok tételt kidolgoztam, — mondja a szőke Gáspár Ágnes. — Sokat tanultam és aludi tam, de már nagyon hiányzott az I iskola. Olyan boldog vagyok, hogy | ismét itt lehetek — körbe forog és i vidáman nevet. — Nekem legjobban az iskolai karnevál tetszett — mondja Körmöczi pajtás. — Nagyon sok népi táncot tanultunk meg a szünetben — újságolja Szécsi Ibolya. A körbenálló lányoknak sok mondani valójuk van. Az egyik kislánynak a Petőfitelep II. számú iskolának a látogatása igen tetszett. Szó esik a félévi bizonyítvány osztásról, az évvégi vizsgákról és a középiskolákról is. Végetért a szünet, kémia óra következik. Megkezdődött az új év komoly munkája. i