Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

9 VASÁRNAP, 1951. NOVEMBER ff. Hatalmas fejlődés vár állattenyésztésünkre a szovjet tapasztalatok alapján Csernyenko elvtárs a hiányosságok feltárásával messzemenő segítséget nyújtott a magyar állattenyésztőknek T. Csernyenko elvtárs, a Magyar- ahol régen észrevetlék már hogy szavon íari „a,,,„* w- _ , , ' országon járt szovjet mezőgazda eagi szakértő meglátogatta az or­szág több állaimi gazdaságát es tei-melőszövetkezetét, ahol főként az állattenyésztést tanulmányozta. Ta­pasztalatairól előadásban számolt be és feltárta mindazokat a hiá­nyosságokat és hibákat, amelyek­nek kiküszöbölése nélkül nem be­szélhetünk fejtett állattenyésztés­ről. Ismertette a szovjet kolhozparasz. lok kiváló eredményeit, majd rá­mutatott az elért eredmények elő­feltételeire, hogy gyakorlati segít­séget nyújtson állatállományunk fejlesztéséhez és nemesítéséhez. El­mondotta, hogy a Szovjetunióban SO —28 malacot nevelnek éven/e egy-egy kocától és ott nincs meddő (ekén. A magas tejhozam titka — Az ilyen kedvező szaporulatot mondotta — a tenyészállatok céltudatos kiválogatása és azok ta. karmányozása révén értük el. A tapasztalat az, hogy a vizenyős és szálas takarmányozás a teheneknél nagy tejhozamot, a sertéseknél pe­dig gyorsabb hízást eredményez. De fontos az is, hogy bevezessük a mesterséges megtermékenyítést és a tejelő teheneket naponta néjy­(zer-ölször fejjük. Mint konkrét tapasztalatát emlí­tette mog Csernyenko elvlárs, hogy az egyik hevesznegyei termelőszö­vetkezet istállózott tehenei tejelési atlaga alig haladta meg a napi 3 litert, mert csak egyszer fejték a teheneket naponta. Amikor — ta­nácsára — bevezették a többszöri fejést, a napi tejhozam nyomban 6—7 literre növekedett. Ritka fejés mellett a tejmirigyek fejletlenek maradnak és a tehenet!; egészen el is apadhatnak. Növeli a tejhoza­mot azonban az is, ha követjük a borjúnevelés szovjet módszereit. magas tejhazam, eredményes bor­júnevelés csak mesterséges táplálás melleit lehetséges. Ha a borjút szopni hagyjuk, 1000 liter kiszí­vott tejtől sem fejlődik annyira, mint 500 liter tej adagolása esetén A sertéshízlalás jólbeválf módszerei Megemlítette azáltal a 'szép ered­ményeket, amelyekkel egyes meglá­togatott kollektív gazdaságok di­csekedhetnek, azonban megjegyezte, hogy ennél sokkal nagyobb lehető­ségek is kínálkoznak, főleg a ser­téstenyésztés terén. Véleménye az, hogy nálunk elsősorban a manga­lica és a nagy fehér serlés ke­reszteződése a legelőnyösebben hiz­lalható fajta. Helyes, ha a hizlalás első_ felében, az úgynevezett előké­szítő időszakban a szálas és vize­nyős takarmányok mennyisége az Ö3szmennyiség 00 százalékát teszi ki. Hiányolta Csernyenko elvtárs, hogy egyetlen meglátogatott tszcs, ben sem látott sertéstakarmányt előkészítő konyhát és hátrányosnak mondotta a malacok és a sertések ellátását ásványi anyagokkal. Elő­készítés nélkül csak zöldtakarmány adható a sertéseknek. Általános szempontként hívta fel a gazdaságok vezetőinek figyelmét a silózás elmaradhatatlan szüksé­gességére. A juhtenyésztésről A juhállományunkról szólva megállapította, hogy ennelk legfőbb hibája a szabadparoztatás és ,hogy egyes tszcsben egészen a pározla. tásig fejik a juhokat, ami az egyik legfőbb oka egyes anyák meddősé­ginek. Eredményes csak akkor le­het a juhtenyésztés, ha a fejést a pároztatás előtt legalább egy hó­nappal befejezzük. Kérdésekre válaszolva azt taná­csolta Csernyenko elvtárs, hogy az állatok járatását télen se hanya golják el a gazdaságok. A fertőző betegségek megakadályozása Sok kérdés hangzott el a külön­böző fertőző állatbetegségek meg akadályozásáról, amelyekre Cser­nyenko elvtárs részletesen válaszolt. Eszerint — ami minket legközvet­lenebbül érint — a baromfik gya­kori tömeges hullásának egyik okn az, hogy a fertőzött tyúkok lojá. sait Iceltetésre használjuk. A be­teg tyúkok tojásainak keltetése az zal a veszéllyel jár, hogy a fertő­zötten kikelt csirkék az egész ba­romfiállományt megfertőzik, A haromfibelegségok ellen ered. ményceen csak úgy Iriizdhetnek a gazdaságok, ha gondosan ügyelnek arra, hogy véletlenül se kerüljön kel tetőgépbe, vagy anya alá gya­nús tojás. Végül beszélt Csernyenko elvtárs a gümőkóros tehenei; borjainal; fel. neveléséről. Figyelmeztette a hall­gatóságot, hogy a gümőkóros tehén tejét csak paszterizálva szabad a borjúnak adni és szigorúan el kell különíteni a beteg állatok borjait az egészségesektől, mert különben fennáll a fertőzés lehetősége. A Szovjetunióban a beteg anyák­tól származó borjakat később is csak nagyon gondos, kétszeres el lenőrzés után engedik a többi közé. Csernyenko elvlárs útmutatása rendkívül nagy segítséget jelent ál­la tálloenónyunk fejlesztése terén, mert egyrészt rámutatott a külön­féle gazdaságokban tapasztalt hiá­nyosságokra, másrészt részletesen ismertette az érdekeltekkel az élen­járó szovjet mezőgazdaság tudó. mányos megállapításait és gyakor­lati tapasztalatait. Egy elefánicsoni-toronyba zárkózott szakember arcképe Lapunk egyik — pár hónap­pal ezelőtti — számában megbí­ráltuk Strasszer Gyula elvtársat, a Szegedi Kender fonó gyár terv­ügyosztályának vezetőjét. Ebben a cikkünkben rámutaltunk, hogy Strasszer elvtársnak nem megfe. lelő a viszonya az üzem dolgozói­hoz és — jyárttag léiére — ma. gához a Párthoz sem. Jószándé­kú, figyelmeztető bírálatunkat akkor Strasszer Gyula elvtárs ré. széről hatalmas „felhördülés" kö­vette, sőt adig elment, hogy kije­lentettes nem felel meg a való­ságnak, amit a pártsajtó (r. Akadták az üzemben olyanok, akik magulsévá tették Strasszer Gyula pártszerüllen magatartá­sát, „védelmükbe" vették őt. Igy aztán nem lehel csodálkozni, ha lapunk segíteniakaró kritikája pusztába Mállott szó maradt. Éb ertvlvnmég a 1erv-ügya»xtályon A Szegedi Kenderfonógyár íerv_ ügyosztályán továbbra is a régi módon folyt a munka. Ugyanúgy, mint azelőtt — elsősorban Strasszer Gyula volt az, aki görbe szemmel nézett a xrmukáskáderokra s a fi­gyelmeztetés ellenére is olyan ele­mekkel vei le körül magát, akik — különösen a tervügyosztályon^ — az éberség alapelemeinek megsértését jelentik. Ilyen jellemző példája ennek dr. Ábrahám Fábián esete, akit an­nakidején Strasszer Gyula emelt egy kevésbbé jelentős részmunkából maga mellé tervügyi előadónak. Ki ez az Ábrahám Fábián? Volt horthysta főhadnagy, a „signum laudis'' tulajdonosa, aki még ma is léptennyomon igy okiszik gúnyos megjegyzéseivel rombolni Pártun­kat, a munkásosztályt, aki elsőren­dű feladatának tekintette a te.rv­iigyofiztályról elmarni a munkái-ká­dereket s aki annakidején dicshim­nuszokat zengett az üzemben né­pünk ellenségeiről, többek között a Raji;, bandáról. Nehéz elképzelni, hogyan lehet­séges, de úgy látszik, hogy Strasz­szer Gyula számára ennek a kétes egyénnek a tárrasága megfelelő volt. Különben nyilvánvalóan nem követett vobia el mindent, hogy a gyári pártszervezet és a vállalatve­zetődig ismételt figyelmeztetése el­lenére ott tartsa Ábrahámot a terv­ügyosztályon. A vállalalvezetőség fölszólította Strasszer Gyulát: tá­volítsa el Ábrahámot ebből a bizal­mas beosztásból. Strasszer erről hallani sem akart. Arra hivatko­zott, hogy Ábrahám az osztályon nélkülözhetetlen szakember. (Az eme yaló hivatkozás különben igen divatos a Szegedi Kenderfonógyár­ban.) A felelősséggel való revolverezés Amikor kenyértörésre került a sor, hogy Ábrahámnak mégis men­ni kell, akkor berohant a vállalat­vezetői irodába, Földi elvtárshoz. — Nem gondolod Misi;a — mon­dotta —, hogy ebből baj lesz. Földi elvtárs kérdően tekintett rá, de ő folytatta: — Én csak azért szólok, hogy a felelősséget elhárítsam magamról, ha nem megy rendesein a munka az osztályon. Te vagy a vállalatvezető, te vagy a felelős.., Megmagyarázták ezután Strasz­szer Gyulának, hogy nem egészen így áll a dolog, mert az osztályve­zetők osztályuk munkájáért egyé­nileg felelősek s az) is bebizonyí­tották neki, hogy ezt a felelősség­kérdést csak azért vetette fel, hogy ezzel már előre igazolja Áb­rahám nélkülözhetetlenségét, „meg­ijessze'' a vá 11 n la 1 veze tősége t, hogy ex az intézkedés (Ábrahám, el távo­lítása) esetleg hibák okozója lehet. A vállalatvezetés Slrassner uszályában Sajnos, eat a „megmagyarázást" és „bebizonyítást*' nem Földi Mi­hály elvtárs, a vállalalvezetőhelyet­les végezte el Földi elvtárs mást telt. Beleegyezett abba, hogy Ábra­hámot azonnali elbocsájtás helyeit még előbb szabadságra küldjék, kenjék, húzzák, halasszák ezl az ügyet a legvégsőikig. Földi elvtárs maga is ismeri Kovács elvlárs iránymutató beszédét, tehát nagyon tudja, hogy ilyen elemek nem ma­radhatna;; tovább olyan üzemben, mint a Szegedi Kenderfonógyár, mégis védelmére kelt — Strasszer uszályába kerülve — ennek az egyénnek. Igen! A vállalalvezetőség Slrasz­szer Gyula iránt megnyilvánuló .ótódelgetése" arra vezetett, hogy Szeged legnagyobb üzemének terv­ügyosztály vezetője párttag létére fasisztákat védelmez, semmibeveszi a párthatározatot, lebecsüli káde­reit annak a munkásosztálynak, amelynek fiai az országot építették fel a romokból, melyet éppen az Ábrahámhoz hasonló signum laiv díszes fasiszták rombollak le. A munbásbáderebkel való bánásmód Pár hónappal ezelőtt Strasmor Gyulának felvetették, hogy Ábra­hámot el kell távolítani. Odaadják helyette Király Károly technikus elvtársat, aki bizonyosan el tudja majd végezni azt a munkát, amit Ábrahám végez. Strasszer Gyula okkor kijelentette: Király nekem nem munkaerő! Ekkor odatették két munkáskádert, hogy azok tanulja­nak. Strasszer — mit volt, mit tenni — odavette a két kádert, ta­lált is nekik valami „mondvacsi­nált" feladatot, de komolyan senki nem tanította őket. Mikor aztán most arra kerüli a sor, hogy min­den kapálózás ellenére el kie'l tá­volítani Ábrahámot, kétségbeesve tárta szét karját: kit állítson be helyelte? Megkapta a választ: „An­nak a két munkáskádernak egyikét, akiket már hónapokkal ezelőtt oda adtunk!" — Straszcr Gyula szorí­tóba került és kijelentette, hogy okkor már inkább Király elvtársat, akiről nemrégen még azt volt a véleménye, hogy nem munkaerő. „Legalább így majd az a két mun­káskáder is tud valami komoly munkát végezni!'' — mondotta s ezzel elárulta, hogy eddig nem bí­zott rájuk semmi komoly munkát. ...íme: egyetlen eseten keresz­tül bemutatva annak az embernek az arcképe, aki bezárkózik a szak­tudás elefántesonttornyába. Mit eredményez cz a bezárkózás? El­szakad a Párttól, ellöki magától a Párt segítő kezét, elszakad a mun­kásosztálytól, mely mindezek elle nére megbecsüli szál;tudását, kép­zettségét, vakká váli'K, képtelen fel­ismerni azt a lényt, hogy az ellen­ség a szaktudás kple mögé bújva kulcspozíciókat szeretne megszerez­ni, hogy bomlassza országépílő munkánkat. Ez az arckép nemcsal; annnk az egy Strasszer Gyulának az arcképe, aki a Szegedi Kender­fonógyár terv-ügyosztályának ve­zetője, hanem a többi Strasszer Gyuláké is. Strasszer elvlárs lapunk — s ilymódon Pártunk — egy bírála­tát már viszautasitolla, sőt ki­kérte magának. Szolgáljon szá­mára tanulságul, hogy ide vezet a jogos kritika nem elfogadása. Strasszer elvtársat mi megbe­csüljük — éppen ezért muta­tunk rá hibáira. — Ez a megbe­csülés azonban jelentse azt, hogy az elkövetkezendő időkben igye­kezzék kijavítani hibáit, változ­tassa meg magatartását a dolgo­zókkal szemben, változtassa, ja­vítsa meg a Párthoz való viszo­nyát, igyekezzék komoly szaktu­dását arra hasznosítani, hogy sa­ját magához hasonló, alapos fel­készültségű szakembereket nevel­jen, szálljon le végre a szaktu­dás ele fánlcsonlt arnyából, lássa be, hogy szocializmust építő or­szágunknak nem akármilyen szak­emberekre van szüksége, hanem olyan szakemberekre, a Ml: egyéb kérdésekben' is tudják és akarják magukat azonosítani azokkal a célkitűzésekkel, melyek a jelen útján a jövőbe mutatnak, k Köszöntjük Sztálinvárost! Büszkén adta hírű' tegm p a magyar sajtó, rádió: a minisz­tertanács hozzájárult, bog, épülő szocialista városunkat: Dunnpen­tclét Sztálinvárosnak a Dunai Vasmüvei pedig Sztálin Vasmű­nek nevezzék el 14.000 duna­penielel dolgozó írta a;á azl » levetet, melyben kérésüké: elő­terjesztették. de nemcsak 14.000 dolgozónak volt ez a vágya. Az egész ország dolgozó népe egy. hangú lelkesedéssel vette tudo. másul, hogy Ilyenmódon i« kife­jezzük hátánka;, ragaszkjiásun­kai és szeretetünket a felé az ember felé, akinek népe cihozta számunkra a szabadságot, ? aki­nek neve egyet jelent a békével. A dunapentetei dolgozók küldött, ségével együtt lélekben ott < oltók Rákosi elvtársnál a csongrádme­gyei dolgozók ls, azok, akiknek jó munkája segíti a Vasmű és a szocialista város építőit, ott voltat;, hogy elmondják: egy or­szág hősies erőfeszítéséből léte­sült új város, a* a város. mely. nek minden téglája a nép győ­zelmét hirdeti, szeretne méltó lenni a világ dolgozói nagy taní­tómesterének, Sztáiin elvtársnak a nevéhez. Sztállnvárosi Igen, ez a szó fejezi ki méltán azt a hősi mun­kát, mely lehetővé lette, hogy ma már városról beszelhetünk, hogy nemsokára működig a ta. valyl pusztaság helyén az ország legnagyobb vasművé, tne'y több vasat termel majd, mint hazánk eddigi kehóművej együttvéve, Sztálin elvtárs, a szovjet rép — legmodernebb gépeit, legjobb szakembereit küldte e! ide hoz­zánk, hogy segítsenek a város és a gyár felépítésében. És a sztállnvárosi építkezés egy esz­tendő alatt iskolájává vált az or­szág valamennyi építkeződének. Itt tanul Iák meg kőműveseink a szovjet gyoisfaiazásl módszert, itt tanulták meg a dolgozók soha nem latolt gépek kezeléséi, s ez az építkezés legkomolyabb erő. próbája fiataljaink épíieniakará­súnnk. A meretek a leglenyűgözőbbek ebben a városban, ennél a mun­kánál. Aki még nem járt i.t. Szinte el 6cm tudja képzelni, ml van itt. Tegnap még pusztaság volt, ma már paloták emelked­nek. máról holnapra nőnek ki a földből a falak, s ahol tegnap még a véletlenül arralévejt ko. esi nyomát Is benőtte a fű most széles betonútak sziirke szalagjai húzódnak. Az új házak rengete­gében valósággal eltéved a» ide­gen, s nem érti, amikor , kocká­ról", „csontról", „bivalyról" be. szé'nek. de elámul a Május 1.­utca csodálatos szépségén, meg. csodálja a gyönyörű iskola;, ét­termeket, üzletházakat s az épülő gyár soha nem látott ará­nyú méreteit. Népünk eddigi tör­ténelme során ilyen rövid idő alatt még olyan alkotást sem hozott léire, melynek nagysága megközelítené a Szlálinvíiosét, Illetve a Sztálin vasművét. A szocialista város dmgozól azonban tudjak: mindez még nem elegendő a ki tüntetéshez, amit az jelent, hogy vlsclhe'ik Sztálin elvtár3 nevét. A Szoyictunió Sz álinvárosának. Sztálingrádnak népe megálljt tudott kiáltani hő­siességével Hitler barbár bordái­nak, harcosai, munkásat örök dicsőséggel övezték a Nagy Hon. védő Háború legnehezebb nap­jaiban Sztálingrád nevét, s az. óia is az építő munkában elért nagyszerű eredményekkel válnak nap mint nap méltóvá »hhoz a névhez, melyet városuk visel. Tudják tehát a ml SztáLnváru. sunk dolgozói is, hogy Sztálin neve a legtöbbre, legnagyobbra kötelez. Ezért támasztották alá a névfelvétel iránti kérésükei fel­ajánlásokkal. ezért fogadták meg, hogy nemcsak most. hanem * jövőben is mindig úgy végzik kötelességüket, ahogy azt váro­suk neve megköveteli. A felajánlók nevel körött olt találhatjuk azoknak a Csongrád, megyei dolgozóknak, fiataloknak a neveit Is, akik hősi muckatet­feinek híre nem egyszer eljulo't hozzánk, s akikre olyan büszkék vagyunk, mint a szülő nagyszerű tettekkel kitűnt gyermekére. Nem sokat érne azonban ez a büszke, ség, na pusjtán szavakban nyil­vánulna meg. Megyénk minden do"gozójának büszkesége tettek­ben nvllvánul meg: a mi jó munkánkkal még fokozottabban segítjük Sztálinváros dolgozót, hogy soha, egy pillanatra se vál­janak méltatlanná ahhoz « név­hez, meiyet városuk, gyáruk vi­sel. Elmaradtunk az őszi vetési munkálatokban. Tudjuk: ezzel gyengí;ettük a szlálinvárosi dol. gozók harcát. Megfogadjuk: be­hozzuk a lemaradást, méltókká válunk fiainkhoz! Nemcsak azok az üzemek javítják meg rervtel­jcsítési átlagukat, melyeknek termékei közvc'lenii' a sztiünvá. rosl építkezéseket szolgálják, ha­nem azok Is, melyek kőzve elten segítik a szocialista város és a Vasmű felépítéséért folvó küzde!. met Texti'üzemelnk több ruhái termelnek Szíélinváros hős építői, nek, cipőüzemeink több cipővel látják el őket, éleimiszerigyárló üzemeink több éle'mlszeri gyár­tanak számukra. Igy ny.tvánul meg a mi büszkeségünk. így kö­szöntjük Sztál'nvárost! Sztálin elvtárs neve. mely mos­tantól a Vasmű és városa fölött lebeg; a békét jelenti. Jó mun­kánk ezt a békél védi! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján nyílik meg a Somogyi-könyvtár forradalmi könyvkiállítása A Nagy Októberi Szocialista Forradalcm 34. évfordulóját kül­sőségeiben is méltóképpen ünnep­lik meg Szeged dolgozói. Nagy ün. nepnapunk délelőttjén hálás sze­retetünkkel elsősorban a 6zoyjel hősök felé fordulunk, akik elhoz­ták számunkra a szabad életet. Az ünnepségek ezért ezen a napon a Széchenyi-téri 6zovjet hősi emlék, művek megkoszorúzásával kezdőd­nek. Itt a Szegedi Pártbizottság, valamint a Városi Tanács és a többi tömegszervezetek, a fegyve­res alakulatok és n igyüzcmelnk helyezik el koszorúikat. Délben 12 órai kezdettel a Ta­nácsháza dísztermében a Városi Tanács rendez ünnepi tanácsülést. Az ünnepi beszédet Dénes Leó elvlárs, VB. elnök mondja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tisztele­tére rendez igen érdekes és érié­kes könyvkiállítást a Szegedi Vá­rosi Somogyi-könyvtá- A kiállítás délután 4 órakor nyílik meg ün­nepélyes keretek közölt. A meg­nyitó beszédet Korák Józsefné elv­társnő, a Várcsi Tanács oktatási és népművelési osztályának veze. tője mondja, ulána pedig Szőke Mihály elvtárs, a Somogyi-könyv­tár igazgatója tart tárlatvezetést. A kiállítás a Nagy Október, Szo­cialista Forradalom ideológiai és történeti könyvanyagát öleli Jel és bemutatja a forrada,ómról. a pol­gárháiborákról és a későbbi évek­ről szóló legfontosabb szépirodalmi műveket is. A gazdag anyagú kiál­lításon szerepcinek azok a könyvek is. amelyek a forradalom eszméi­nek magyarországi hatását mutat­ják be. Láthatjuk a Magyar Ta­nácsköztársaságról szóló kö,eleket és hazánk felszabndu.ás utár.i szo­cialista fejlődéséről, az új ember­típus kialakulásának útjáról szóló műveket. A kiállítást november vé­géig tekinhetik meg teljesen díjta­lanul a do.gozólc minden hétköz­nap délelőtt 10 órától dé'után 5 óráig, vasárnap pedig déieló'.i 9 órától déli 1 óráig. A november 7-i ünnepségek este díszelőadással fejeződnek be a Szegedi Nemzeti Színházban Ez­úttal a „Viharos a.konyat'4 círaú Színművet mutatják be. Az ünnepi díszelőadáson Zombori János elv­társ. a Szegedi Pártbizottság első titkára mond beszédet. Automata távbeszélő központ működik már Dunapentelén Ma reggel 7 órától működik az automata távbeszélő központ Du­napentelén. Ezentúl az új, 1 500 állomást befogadó gyári automs'a­központ látja el az épülő szocialis­ta város megnövekedett telefon­forgalmát. A központ megépítésével a Posta és a Standard dolgozói teljesítet­ték Rákosi Mátyás elvtársnak le'.t fogadalmukat és négy nappal a váJlalt határidő előtt üzembe he­lyezték a korszerű, minden igényt kielégítő központot

Next

/
Oldalképek
Tartalom