Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-26 / 250. szám

Budapestre érkeztek az építőművészek országos kongresszusának szovjet vendégei Az ftsszekötőtisztek megegyeztek a fegyverszüneti tárgyatások folytatására Ujabb egyiptomi tiltakozó jegyzék Anglához AZ MDP C S O N G R AD MEG Y E I PARTB I SAGANAK LAPJA VII. ÉVF. 250- SZAM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951. OKTÓBER 26. A községi pártszervezetek és tanácsok feladatairól Jövő évi termésünk, dolgozó né­pünk kenyerének biztosítása első­sorban attól függ, hogy a dolgozó parasztság megérti-e a begyűjtés és a szántáis.vetés mielőbbi befeje­zésének szükségességét; tudja-e, hogy a bányászok is csak úgy tud. nak több szenet termelni, az építő­munkások csak úgy teljesítik túl tervüket, ha szövetségesük, a falu dolgozó népe ellátja őket elegendő élelemmel. Az ötéves terv azonban nem csupán a város terve, hanem a falu terve i®. Csak úgy tudjuk gé­pesíteni mezőgazdaságunkat, ha­zánk csak úgy válhat a vas és acél országává, ha a dolgozó parasztság is éppenúgy végrehajtja saját ter. Vét, mint az ipari munkások. Mindez kézzelfogható igazság! 'Azonban Csongrád megyében mint. ha nem értették volna meg ezt eléggé a dolgozó parasztok. Bár a begyűjtésben kezdettől fogva tart­juk aa előkelő harmadik helyet, a vetést tekintve leszorultunk a rang­létra legaljára. Sereghajtók lettünk. Annál is inkább nagy szégyen ^ ez a megyére nézve, mivel néhány hete még az idő sem akadályozta a munkát. Könnyelműség volna mégis azt állítanunk, hogy a csongrádmegyei dolgozó parasztok nem akarják az ötéves tervet, nem tudnak harcolni a saját jövőjükért. A hiba inkább falusi pártszervezeteink és tanácsa­ink munkájában keresendő. A párt­tagok és tanácstagok nem minde­nütt járnak elől jó példával éstud. nivaló, hogy a sokat prédikáló, de keveset cselekvő vezetőket nem szi­vesen követi a falu népe. Szegvá­ron a vetéssel kapcsolatban mondta az egyik középparaszt: „Haladunk, dc még jobban haladnánk, ha a ta­nácstagok nem miránk várnának". Még súlyosabb az eset, ha ezt kom. munistára mondják, mert elvárják a párttagoktól a dolgozó parasztok, hogy a termelésben, kötelességtelje­sítésben példát mutassanak. - A községi alapszervezeteknek te­hát tudniok kell, hogy a _ dolgozó parasztok szívesen fogadják a ve­zetést és nem utolsó sorban a poli­tikai és gazdasági tanácsadást. Ép­pen ezért a falusi párttitkárnak jol felkészült, fegyelmezett hadsereg­gel, népnevelő-gárdával kell ren­delkeznie, akik annálfogva, hogy osztályhűek és jól tájékozottak a napi politikában, irányítani tudják a közhangulatot. Ezt a népnevelő­gárdát vezetni, irányítani és el­lenőrizni kell. Tanácsokkal, tapasz­talatokkal kelt ellátni őket, hogy munkájuk közben bármilyen nehéz­séget leküzdhessenék. Ahol a part. titkárnak ez az irányítása hiány­zik, ahol a népnevelő munkába nem vonják be a DÉFOSZ, az MNDSZ, n DISZ és a többi tömegszervezetek legjobbjait, ott azonnal lemaradás mutatkozik. Nem véletlen, hogy Földeákon hosszú ideig csigamódra haladt a begyűjtés. A párttitkár egyáltalán nem törődött véle. Az egyik vasárnap, amikor agitációs napot kellett volna tartani, Göller elvtárs otthon, az udvarában, béké­sen húzta a magot a cirokszakalt­ról. Mikor megkérdezték tőle, hány népnevelő járja a községet, csodál, kozva azt felelte: „Én azt honnan tudjam?'4 Az ilyen vezetők azt gondolják: a begyűjtés teljesítése törvény, a törvénynek pediig a tanács kell, hogy érvényt szerezzen. Most, hogy az ötéves terv sikere érdekében megkezdődnek a helyszint elszá­moltatások, nem elég, ha ezt a munkát csupán a tanác® végzi „hi­vatalból". Azért kell ezzel párhu­zamosan jól végezni a népnevelő munkát, hogy minden dolgozo pa­raszt megértse: szégyen megvárni az elszámoltatást. amikor úgyis tel­jesíteni kell mindenkinek egyem tervét. . , ,, , ­A megye nem egy kozségeben elo fordult, hogy a pártszervezet es a tanács egymásra utalnak, ha vala hol lemaradás mutatkozik. Mint ilyenkor általában lenni szokott, kiderül, hogv egyik s;em ismeri kel. lóképpen, mi a tennivalója. Szék­kutason a pártszervezet nem segíti kellően a tanácsot munkájában, a tanács viszont úgy van vele: a dolgozó parasztot: meggyőzése a pártszervezet kötelessége, mi az ál lami vonalat „visszük". A bábák közt tehát elkeveredik a gyermek; azaz: sem a begyűjtés, sem a szán. tás.vetés nem halad a szükséges iramban. Súlyos hiba az is, hogy falusi párt titkáraink egyrésze nem ismeri a kormányrendeleteket, sőt még a község területére felbontott begyűj­tési és vetési tervet sem. Ezért riem képesek idejében intézkedni, de nem hívják össize külön megbeszé lésre a tömegszervezelek kommu. nista tagjait, hogy egységes poli­tikai vonalvezetéssel harcoljanak a begyűjtésért és a vetésért. Igy az a veszély áll fenn, hogy maguk a tömegszervezetek, amelyek a párt­szervezet és a tömegek közötti ösz szekötő kapocs szerepét töltik be. eltávolodnak a Párt irányvonalától, meghátrálnak a nehézségek előtt és az ellenség demagógiáján rágód­nak. Idejében felismerték ezt a ve­szélyt a kisteleki kommunisták. Most, a begyűjtési héten a tömeg­szervezetek tagjaival együtt több mint 140 népnevelőt állítottak mun kába, hogy behozzál: a lemaradást. Egyes népnevelőcsoporfok verseny­re keltel: egymással és vállalták, hogy november 7 tiszteletére Kis. telek 110 százalékra teljesíti be­gyűjtési tervét. A tanác® itt úgy segített a pártszervezetnek, hogy már előre elkészítette azoknak a dol gozó parasztoknak a névsorát, akii; még nem teljesítették beadásukat, vagy különösein sok felesleggel ren­delkeznek. Igy a népnevelők ponto­san tudják, hogy kiket kell felke. resniök, nem zaklatják feleslegesen azokat, akik már többszörös túltel­jesítéssel szép példáját mutatták a haza, a Párt és a kormány iránti hűségnek. Hasznos segítséget nyújt a pártszervezetnek a tömörkényi ta­nács is. Ebben a községben az ál landó bizottság tagjai úgyszólván minden nap kint tartózkodnak a dolgozó parasztok között és világos érvekkel, személyes példamutatás­sal serkentik őket a vetés gyors el­végzésére. Mondani sem kell, hogy Tömörkény a megye legjobb közsé. gei közé tartozik az őszi munkál: tekintetében. Az idén jóval nagyobb termésünk volt, mint tavaly, sőt egyes termé­nyekből — mint kukoricából, bur­gonyából. — a mult évi termés két sízeresét takarítottuk be. Ha egyet helyeken mégis felütötte fejét a si­ránkozás, a „kevés termett'" han­gulat, akkor ez ismételten azt je­lenti, hogy a kulákok vérszeme' kapták, sikerült port hinteniük _ a kis- és középparasztok szemébe. Viszont az a tény, hogy a kulákok zavartalanul terjeszthetik háború? rémhíreiket és ahol csak tehetik, igyekeznek kárt okozni dolgozó né­pünknek — mint különösen Vá­sárhelyen —, azt mutatja, hogy a tanács kesztyűs kézzel bánik velük nem szoktatja rá őket kemény kéz­zel a törvény tiszteletbentarlására Ezért kell a pártszervezeteknek rendszeresen ellenőrizni a tanácsol' munkáját és segítséget, bátorítás' adni, ahol erre szükség van. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a ta­nács valamilyen okból kifolyólag megsajnálja a „szegény kulákot" nem foganatosítja a kitűzött arve rést és erről mitsem tud a part szervezet. Napjainkban kemény küzdelem folyik Csongrál megyében is azért, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére még ebber a hónapban maradéktalanul elyé gezzük a vetést és túlteljesítsük begyűjtési tervünket. Ez a munka azonban csak úgy lesz eredményes ha a pártszervezetei: valóban gazdi, lesznek a községnek, jól kézbentart ják az állandó agitációt. rendszc. resen ellenőrzik és hatékonyan se­gítik a tanács munkáját. Aláírták Görögország és Törökország felvételét az atlanti egyezménybe A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítésének eredményei az 1951. év harmadik negyedében A Szovjetunió minisztertanácsa mellett műbödó Központi Statisztikai Hivatal jelentése Moszkva (TASZSZ). Az ipar, me. | lődését 1951 harmadik negyedében zőgazdaság és az áruforgalom fej-1 az alábbi adatok jellemzik: ' DH Az ipari termelési terv teljesítése Vaskohászati minisztérium Színesfém kohászati minisztérium Szénipari minisztérium Ásványolajipart minisztérium Villamoserőművek minisztérium Vegyipari minisztérium Villamosipari minisztérium Híradóeszközipart minisztérium Nehézgépgyártási minisztérium Gépkocsi és traktortpari minisztérium Szerszámgépgyártást minisztérium Gép. és műszergyártást minisztérium ' Építési és útépítési gépgyártási minisztérium Közlekedési gépgyártási minisztérium Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium A Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma A Szovjetunió falpari minisztériuma Papír- és fafeldolgozóipari minisztérium A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma A Szovjetunió halipari minisztériuma A Szovjetunió hús. és tejipari minisztériuma A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma .4 Szovjetunió gyapot termesztési minisztériuma A közlekedésügyi minisztérium Ipari üzemel A Szovjetunió közegészségügyi minisztériumának Ipari üzemet A Szovjetunió fllmügyl minisztériumának ipari üzemel A szövelségcs köztársaságok helyi Ipari minisztériumai és helyt fűtőanyagipari minisztériumai Ipari termelőszövetkezetek A Szovjetunió egész iparának össztermelése az 1951. év harma­dik negyedében 1950. harmadik év­negyedéhoz viszonyítva 15 száza­lékkal növekedett. Az ipari munkások munkájának termelékenysége az 1951. év .har­madik negyedében 1950 harmadik 105 101 100.4 103 102 103 101 99.8 99 97 99 100.5 106 97 102 102 90 103 103 104 102 109 83 101 104 107 107 107 negyedéhez viszonyítva 9 százalék­kal növekedett. A népgazdasági terv által 1951 harmadik negyedére az ipari termelés önköltségének csökkénlésére kitűzött előírást túl­teljesítették. Az ipari termelés ön­költségre a mult évhez viszonyítva 9 százalékkal csökken*. l-től 1951 október l-ig az alábbi módon növekedett: szarvasmarha 13 százalék — ezen belül a tehe­nek száma 18 százalékkal, sertés 27 százalék, juh és kecske 7 szá­zalék és ló 9 százalék. A kolhozok baromfiállománya 11 százalékkal növekedett. A Szovjetunió szovhoz­ügyi minisztériuma alá tartozó szovhozokban az állatállomány ugyanezen időszakban az alábbi módon növekedett: • szarvasmarha 15 "százalék — ebben a tehenek száma szintén 15 százalékkal nö­vekedett, sertés 16 százalék, juh és kecske 8 százalék, ló 15 száza­lék. S a szovhozok baromfiállo­mánya 37 százalékkal növekedett. FTRRIFIF R E Mezőgazdaság A kolhozokban és a szovhozok­ban sikeresen folyik a termésbeta­karítás befejezése. Az idén ősszel! az őszi növények vetése kedvezőbb időpontban ée magasabb agrotech­nikai színvonal mellett történt, öszi gabonából többet vetettek, mint a mult évben éa ezen belül jelentő­sen növekedett a búza vetésterü­lete. A folyó évben még jobban meg­szilárdult a mezőgazdaság anyagi­technikai alapja és emelkedett a termelés gépesítésének színvonala a kolhozokban és a szovhozokban. A gép- és traktorállomások 1951 eddig eltelt időszakában húsz százalékkal több mező­gazdaság) munkát végezték a kolhozokban, mint 1950 megfe­lelő időszakában. A kolhozokban kombájnokkal 32 százalékkal több gabonát arattak le, mint 1950-ben­A kolhozok és szovhozok tovább gyarapították állatállományukat. A kolhozok közösségi tutajdonban lévő állatállománya 1950 október | III. Az áruforgalom fejlődése 1951 harmadik évnegyedében to­vább fejlődött a szovjet kereskede­lem. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem útján összehasonlító árakban kifejezve a lakosságnak 13 százalékkal több árut adtak el. mint 1950 harmadik negye­dében. EzenbeKil húsból 19 százalékkal, hentesáruból 14 százalékkal, halter­mékekből 11 százalékkal, állati és növényi zsiradékból 12 százalékkal, tejből és tejtermékekből 38 száza­lékkai, sajtból 15 százalékkal, cu. korból 33 százalékkal, cukrászkő­szítményakből 23 százalékkal, pa­mufS'zövetekből 22 százalékkal, se­lyemszövetekből 33 százalékkal, ha. risnya. és zoknifélékből 24 száza, lékkai, köt-szövött árokból ?0 szá­zalékkal, cipőből 10 százalékkal, illatszerből 20 százalékkal, bútorból 49 százalékkal, rád i ó vevőkészülék ­bőt 55 százalékkal, gramofonból 22 százalékkal varrógépből 33 száza­lékkal, fényképezőgépből 30 száza­lékkal, kerékpárból pedig 2.3-szer többet adtak ej. 1951 harmadik negyedében 1950 harmadik negyedéhez viszonyítva a kolhozpiacokon több mezőgazda, sági terméket adtak el a lakosság­nak. Legjelentősebben a liszt, sza­lonna, baromfi, tojás, a különféle gyümölcsök és a méz eladása emel. kedett. A Szovjetunió miniszter­tanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal A bútorgyári dolgozók versenyének központi kérdése: Minőség! Minőség! Minőség! London, (MTI). Az Atlanti Szö­vetségben egyesült 12 állam kül­ügyminisztereinek képviselői hétfőn délútán Londonban aláírták a Gö­rögország és Törökország felvételé­ről szóló jegyzőkönyvel — jelentik a nyugati hírügynökségek. A felvé­telt, hogy érvényes legyen, még a 12 tagállam parlamentjeinek kell ratifikálnia. Gyönyörű redőnyös irodaszekré­nyek Sorakoznak a Szegedi Bútor­gyár udvarán. A dolgozók óvatosan hordják ki a műhelyből a szállí­'ásra váró árut, nehogy valamihez hozzáérve, meghorzsolódjon a színe. — Különösen kell vigyáznunk ezekre a szekrényekre, mert ex­portáru — mondja Horváth elvtárs, az üzem vállalatvezetője. — Ez az első szállítmány, ami exportra készült az üzemünkben. Nagyon vigyáztunk a minőségre, mert nem akarunk szégyenkezni rossz munkánk miatt annak a demokratikus országnak Vgozói Hőit, ahová ezeket a •zekrényeket szállítják. Az udvaron hatalmas máglyara­kásokban szárad a felszabott anyag. Az üzemnek szűk kereszt­metszete az anyagszárítás és ez sok nehézségeket okoz munkájuk­ban. Nincs az üzemnek szárítója, de ötéves tervünk harmadik évében felépült majd az új szárító is- Ad­dig így az udvaron s bent a mű­helyekben szárítják az anyagot a megfelelő szárazságra, hogy minő­ségi munkát végezhessenek. Kez­detben a munkamenetében e miatt zavar keletkezett, a termelés visz­szaesett. De a kezdeti nehézsége­iket már leküzdötték, folyamatos újra a munkájuk és fokozatosan emelkedik a termelés. Minőség! Minőség! Ez a szó hangzik mindenfelé az üzemben hetek óta. A november 7 tiszteletére tett felajánlásuknak is egyik fő pontja ez a tervteljesítés mellett. A Bútorgyár dolgozói vállalták Rákosi elvtársnak írt levelükben, hogy minőségi munkát végeznek és évi tervüket december 18-ra befejezik. A gépházban mutatkoztak az el­múlt hetekben hibák a megmunká­lásnál. A dolgozók nem ügyeltek eléggé a pontos méretre, s most az összeállításnál emiatt nehezen megy a munka- A mult héten megiartott értekezleten rámutaltak a gépház dolgozóinak mulasztásaira és az óta itt is megjavult a munka, mil­liméter pontosságra szabják most már az anyagot- Meggyőződtek a gépház dolgozói arról, hogy az ő pontos munkájukon függ az egész üzem termelésének minősége. Az elkészült bulor azonban csak úgy szép igazán, ha tökéletes -a festése és fényezése. A Bútorgyár fényező műhelyének dolgozói is tisztában vannak ezze,, s az első naptól kezdve tökéletes, szép munkát végeztek. Itt dolgozik Molnár Ferencné és Sebők István, akik a többi dolgozótársaik közül is kitűnnek kiemelkedő teljesítmé­nyükkel és kifogástalan minőségi munkájukká'. Az ő éa dolgozótár. saik keze nyomán válnak a szekré. nyek tükörsimává. A Bútorgyár dolgozói a minőség mellett a termelésüket is emelik, hogy Rákosi elvtársnak tett ígére­tüket valóra váltsák: tervüket de­cember 18-ra befejezzék. A szabászműhely dolgozói már a december hónapi munkához szükséges anyagot ké­szítik elő. A többi üzemrészekben is fokozódik a termelés és szép eredményeket érnek el a. dolgozók. Bodó Mihály felsőmarós például pontos minőségi munkája mellett 156 százalékos átlagteljesítményt ér el. Az összeállítóban a munka jó megszervezésével emelkedett a termelés és az itt dolgozó Hégert József 160. Molnár József 131 szá­zalékos eredményt értek el az utóbbi időben. A Bútorgyár dolgozői azonban nem elégednek meg az eddig elért eredményekkel, még tovább fokoz, zák munkájuk lendületét, még na­gyobb gonddal készítik mind a ha. zai, mind pedig az export célra gyártott árukat. Tudják, hogy jó munkájukkal megbecsülést szerez­nek külföldön a magyar iparnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom