Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-13 / 85. szám

5 Csütörtök, 1950. április 13. PÁRTÉLET * A vezetőségválasztó taggyűlések sikerének fontos előfeltétele: a jó titkári beszámoló és a konkrét határozati javaslat Az eddig megtartott vezetöség­újjáválasz ó taggyűlések kü'önös élességgel mutatnak rá arra-, mennyire fontos tényező a veze­tőségválasztó taggyűlés. do mondhatjuk. pár szervezeteink további fejlődése szempontjából is, az qiapo? körültekintéssel el­k'szített titkári, beszámoló. Bebi­zonyították a vezetőségválasztó aggyűlések. hogy a jó titkári be­számoló, n példamutató bolsevik kritika és önkritika, a taggyűlés eredményességének egyik legfőbb biztositéka. A titkári beszámoló­tól függ többek közö't az is. hogy a tagság milyen aktivitással és milyen számban veszi ki ré­szét a hozzászólásokból. Az ál-* talánoj tapasztalat, azt bizonyí ja, bogy pártszervezeteink taggyűlé­sein n tagság aktivitása egyre in­kább fokozódik. Nemcsak a je_ lolőbizo ttság javaslataihoz szól­nak hozzá a tagok igen nagy számban, hanem egyre inkább többen kapesq^ódnak be a titkári l>eszámo]ó megvitatásába is. Egészen természetes, hogv a fel­színen mozgó. konkrétumokat nélkülöző ti'kári beszámolóhoz nem szól hozzá kellő számban a párttagság. Mindennél jobban beigazolta ezt a Gőzfürdő pártszervezetének Ve­zetöségvá'asztó taggyűlése. A ti kár elvtárs nemcsak bogy nem beszélte át a beszámolót a veze­tőség többi tagjaival, hanem egy­általán nem is készült fel arra, Kevéssel a taggyűlés előtt „állí­totta össze" titkári beszámolóját, rmi abból állt. hogy ismertet e a Központi Vezetőség határozatát és néhány általános szempontot fű­ző t hozzá. Pl.: a pártdemokrá fia terén mi is követtünk el hi­bában. A felülatej: titkári beszá­moló természetesen csökkentette a hozzászólások szárnál és minő­ségét is. Rejtve maradtak a párt­-z^rvezet munkájának hibái és hiányosságai. A jó titkári beszámoló elké­szítése az egész vezetőség mun­kája kelh, hogv legyen. Már jó­val a vezetösválasztó taggyii­IS előtt foglalkoznia kell a veze­tőségnek a titkári beszámoló ösz­szenilitásával. Csakis így lehet atapos, körültekintő képe alkotni a pártszervezet munkájáról. Hibák mutatkoztak a titkári 1 leszámol ókban a kri ika és ön­kritika alkalmazása terén is. Mindenekelőtt a titkári beszámo­lónak kell példát mutatnia a kri­tika és önkritika helyes alkalma­zásában Pár vezetőségeinknek! számolni kell azzal, hogy a tag­ság nagyrésze még nem gyakorlott kollöképoen a kritika és önkritika a1' almazásában, sőt igen sok elv. Társnál még bizonyos bátortalan­ság ig mutatkozik ezen a léren. Ha a titkári beszámolóból hiány­zik,, vagy helytelenül alkalmaz­za a bírálatot és önbírálatot, mennyivel inkább megmutatkoz­nak ezek a hibák és hiányossá­rok magánál a tagságnál. A tú­léri beszámolónak ki kell terjed­nie a pártélet. az üzem. illetve hivatal munkáiárta. Igen helyes \o[t, hogy a Vágóhíd pártszerve. :ete vezetőségválasztó taggyűlé­<- n a titkár elvtárs alaposan foglal­kozott a munkafegyelemmel a kom­munista magatartás kérdésével. .• melyeknél hibák muta koztak a vágóhídi pártszervezetnél. A titkári beszámolónak teret |oll engednie a kritika és önkri­tika széleskörű alkalmazásában. Vgv keli rámutatnia a hibákra és hiányosságokra, hogv a tag­tág önkéntelenül is reagáljon ezek­re a kérdésekre. Nem szabad elő­fordulnia annak — mint a Víz. műtelenen is megtörtént —. hogv a titkár elvtárs egy egyszerű . de'"-vel elejét vegye a hibák és h'ánvosságok alapos kielemzésé­' De annak sem szabad előfor­dulnia,. hogv a tikár elvtárs e'yan formában igvekezzék meg­• agya rázni a hibákqt. hogv . '«eá. hibát köretett el a vezetőség, le miért nem figyelmeztette erre • agság". Az építő kritika és •"• kritika kibontakozását gáto'ja "" is —. mint például a kerskés­' leni pártszervezet vezetőségvá­'•\s-tó taggyűlésén —. ha a titkár ?'"társ a kritikát egyszerű sze­mélyeskedésnek tünteti fel. Eddigi titkári beszámolóinknak egyik fő hiányossága, hogy vagy egyáltalán, vagy pedte másod, rendű kérdéskén- foglalkoznak az el'enség munkájával és az eUeno való harccal. Nyilvánvaló, hogy az ellenség, mint minden más te­rületen. is. így, a vezetőségválasz­tó taggyűléseknél is megtalálja a módja annak, hogy gátat vessen a vezetőségvá'asz ó taggyűlések sikerének. Efölött szemet hunyni, vagy a kellő éberség hiányában teret engedni az ellenség akna­munkájának. annyit jelent, mint segíteni az ellenséget munkája folyatásában. Vezetőségválasztó taggyűléseink­nek egy másik igen lényeges pon'íja a határozati javaslat jó előkészítése. Ezen a téren pártszervezeteinknél még igen sok hiányosságot találunk. A határozati javaslatok nem ri'ikán általános jellegűek, olyanok, ame­lyekből nem adódnak konkrét fel­adatok. Csupán arra szorítkoznak, hogy általánoságban felvessék a pártszervezet jövőbeni feladatait, olyanformán, hogy például: „Meg kell javítani a népnevelőmunkát, fokozott figyelmet kell fordítani a tag- és .tagjelöltfelvételre stb." Nyil­vánvaló, hogy az ilyenformán elké­szített határozati javaslat megnehe­zíti az új vezetőség munkáját. Természetesen, le kell' szögeznünk azt is, hogy a jó határozati javas­latnak előfeltétele a jó titkári be­számoló. Az alapos, jól elkészített •titkári beszámolóból magától érte­tődően következnek a határozati ja­vaslat egyes konkrét formában ki­dolgozott pontjai. Ugy kell elké­szíteni a határozati javaslatot, hogy­annak pontjai végrehajthatók legye­nek. hogy azokat az új vezetösé munkája megkezdésekor máris napi­rendre fűzhesse. Éppúgy, mint a titkári beszámolót, a határozati ja­vaslatot is már előre el kell készí­teni és át kell vitatni annak minden egyes pontját az egész vezetőséggel. Azokban a pártszervezetekben te­hát, ahol még ezután tartják meg a vezetőségválasztó taggyűléseket, a pártszervezet jelenlegi vezetőségé­nek az a feladata, hogy megértse; a jó titkári beszámoló és a jó hatá­rozati javaslat döntő fontosságú a vezetőségválasztó taggyűlés és a pártszervezet további munkája szem­pontjából. Ha ennek tudatában vég­zik a vezetőségek a titkári beszá­moló és a határozati javaslait elké­szítését, akkor nem kétséges, hogy vezetőségválasztó taggyűléseink méginkább eredményesek lesznek és méginkább hozzájárulnak majd Rá­kosi elvtárs útmutatásainak és a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához, hazzájárulnak párt­szervezeteink további megerősödé­séhez. Szórakoztat, hozzásegít a termeléshez, nevel a falusi vándormozi Pénteken összevont pártbizalmi-, szombaton népnevelő-értekezlet Szegeden Vezetőségválasztó taggyűléseink egyik legfőbb hiányossága a politi­kai előkészítésben mutatkozik meg. A szervezeti és politikai előkészítés döntő mértékben befolyásolják a vezetőségválasztó taggyűlések sike­rét. A kettő elválaszthatatlan egy mástól, a szervezeti és politikai előkészítésnek párhuzamosan kell haladnia. Akár az egyik, akár a másik téren mutatkoznak hibák és hiányosságok, megakadályozzák vezetőségválasztó taggyűléseink si­kerét. A politikai és szervezeti előkészí­tés természetesen elsősorban a ve­zetőségek feladata, amelyeknek ak­tivizálniok kell a pártbizalmiakat és népnevelőket a vezetőségválasztó taggyűlések alapos és gondos elő­készítésére. A párlbizalmiaknak az most a legfőbb feladatuk, hogy a rájuk bízott párttagokat előkészít­sék a taggyűlésre. Tudatositaniok kell a párttagság körében Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Veze­tőség határozatát, a vezetőségvá­lasztó taggyűlések jelentőségét, de magának a tagyülésnek a helyes levezetését is. Pontról-pontra át kell vitatniok a tizesbizalmiaknak Rákosi elvtárs beszédét, a pártszer­vezet eddigi munkáját. Meg kell magyarázniok, hogy a párttagságnak élnie kell a szervezeti szabályzatban biztosított jogaival, meg kell magya­rázniok a szavazás módját és mind­azokat az apróbb részletkérdésekel is, amelyek tudatosítása előfeltétele a vezetőségválasztó taggyűlések si­kerének. De nem kisebb feladat vár a nép­nevelőkre is, akiknek a pártonkivii­liek körében kell megmagyarázniok a vezetőségválasztó taggyűlések je­lentőségét. Ha jól látják el felada­tukat, akkor a vezetőségválasztó taggyűlések valóban hozzájárulnak a Párt és a tömegek kapcsolatának kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez. Ezúton is felhívjuk a pártbizal­miak és népnevelőik figyelmét, az ehéten megtartandó összevont párt­bizalmi és népnevelői értekezletre. Ezeken az értekezleteken pártszer­vezeteink agitátorai megkapják majd mindazokat a szempontokat, ame­lyeknek alapján munkájukat végez' niök kell. Pénteken délután 6 óra­kor az MSzT-székházban összevont pártbizalmi értekezlet, szombaton délután 4 órakor pedig ösz­szevont népnevelő értekezletet tar­tanak, ugyancsak az MSzT székhá­zában. Pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy mozgósítsák cz elvtársakat az értekezleten való részvételre, amelynek tapasztalatai nagyban megkönnyítik majd munká­jukat, amelyeket a vezetőségválasztó taggyűlések sikeres előkészítése ér­dekében végeznek. A háborította úton háromtonnás teherautó száguld vidáman. 'A' szél­ben lobogó ponyvája alatt nem visz nagy terhet, mindössze néhány lá­dát, ezekben van a vetítőkészülék, a villanymotor és vagy tíz kerek bádogdoboz. Az egyik ládán nyurga fiatalember ül, bekecse gallérját fel­hajtja a fülére és szeméi nem ve­szi le a vezetőfülkéről. A kormánynál illó férfit ismeri a silovi körzet apraja-nagyja. Ale­kszandr Erancuzovnak hívják, a fiú a segédje, a bádogdobozokban lévő filmszalagok pedig egy egyszerű kolhozparasztasszony sorsát rejtik, akiből a szovjet kormány tagja lett. Az autó — vándormozi A gépkocsit a filmipari miniszté­rium díjaként kapta a silovi film­cllátó szervezet, Erancuzovnak az országos munkaversenyben elért győ­zelméért. Száguld a gépkocsi és nem állít­ja meg az útjába kerülő, jégpán­céllal borított folyó sem. A nyurga fiú idegesen kopogtat újjával az üvegen. Francuzov mosolyogva bó­lint neki, mintha azt mondaná: „Ne larts semmitől. A jég most nem szakad le alattunk!" Pedig Francuzov sem felejtette el, hogy tavaly izgalmas perceket él­lek ál ugyanezen a folyón. Borok faluban új film bemutatását hir­dették. 'A' kolhozvezetőség, az iskola és a klub falán és a kerítéseken megjelentek a tarka plakátok. Éjszaka megindult a Para-folyón a zajlás. A jégtakarót fekete, ör­vénylő áradás verte szét és elöntöt­te mindkét part alsó gátját. A falusi gy ei ekek — a világ legszenvedélyesebb mozi­látogató közönsége — bánatosan nézte a partról a tavasz romboló munkáját. Csüggedten állapították meg: ma ugyan nem lesz mozi. Erancuzovnak azonban más volt a véleménye. Már hajnalban ott volt a parton és megállapította, valóban nem lesz könnyű dolog átvergődni a vízen. De egy pillanatig sem gon dolt arra, hogy clhalassza az elő adást. Már rég törvénybe iktatta, még ha cigánygyerekek potyognak is az égből, a hirdetett időben meg kell tartani az előadást. Nemcsak hivatásbeli becsülete, hanem a né­zők iránti tisztelete is megkívánta ezt. Délután négy óra körül már egész tömeg tolongott a gátnál. Egyszer csak kis halászcsónakot veitek ész re az örvénylő folyón. A csónak óva­tosan kerülgette az összetorlódott jégtáblákat. A parton állók a kor mánynál ülő, hatalmas termetű fér­fiban azonnal felismerték a mozigé­pészt, mellette segédjét. A jégtáblák szigete körülbelül a folyó közepétől a falu előtt elterülő pariig húzódoil. Amikor a csónak elérte a jégmező1, gépész és segédje kiugrott a jég­szigetre, i-ir.elyet az áradat jócskán, bokáig elönlöít és úgy ingolt a fér­fiak Iába alatt, mint valami mocsár. Kran—i>uv a csónakot maga ufán vontatta. Ilii leien roppanás hallat­szol*. a súlyos: n megterhelt csó­nak áttörte a vékony jégréteget és süllyedni kezdett. Szerencsére a lá­dákat jó erős kábellel zsinegeitek össze és Francuzov a kábel egyik végét odadobta segédjének, a mási­kat átvetette a vállán. Ropogott, tört a jég, Francuzov kétszer is alá­merült a jeges vízben, de mégis si­került partra jutnia a mozi-beren­dezéssel. A falusi gyerekek diadalittas ki­áltással üdvözölték a hőst és segéd­jét... Mig az autó most vigan átsiklott a folyó jegén, Francuzov emlékei egybeáradtak a jelennel. Most is vidám gyereksereg száguldott a ked­ves vendégek felé, a szerencséseb­bek felkapaszkodtak a gépkocsi há­tuljára, a többiek futva kiivették a klub épülete felé. A klub faluit a közelgő választások tiszteidére plakátokkal, és feliratokkal diszi­tctlék fel. Égy hirdetmény meg azt közölte, hogy Borokban ma két mo­zielőadást is tartanak: egyet az is­kolásgyermekek, egyet pedig a fel­nőttek számára. A gyerekek segítettek a lerako­dásnál és Francuzov mosolyogva fi­gyelte, milyen óvatosan, szeretető 1 cipelik a kerek dobozokat a klub vetítőtermébe. S röviddel később már pergeti .s a film, „A' kormány tagja". Mikor vége az előadásnak. Fr; i­etizov megkérdezi egy köpcös k fiútól: — Mi akarsz lenni, ha felnősz'/ A gyerek zavartan forgatja el i fejét, igyekszik társa hála m bújni, de a másik gyorsan vála helyetle: — Micsttrin lesz belőle! — Hát te? — kérdezi Franci; v egy kis lánytól, akinek olyan a It; ja, mintha csak egérfarkincák I u nének a fürtjei helyén. A kislány arcát ragyogó piro"; önti cl és határozolt hangon jel, ti ki: — Traktorista, mint Pasa Ang-->­lina! Már sötét este vau amikor Francuzov befejezi a má­sodik előadás utáni beszélgetést is. A koihozparasztok rá akarják be­szélni, maradjon náluk éjszakára, de a mozigépész köszönettel eluta­sítja a meghívást: ma még egy má­sik kolhozban is kell előadást tar­tania. Francuzov nemcsak munkása a mozinak, hanem nagyszerű propa­gandista is. Egyszer megtudta, a borokiak elhatározták, hogy megva­lósítják a füves-vetésforgót. Azonnal rendelt a filmellátótól egy tudomá­nyos rövid-filmet, amely erről szólt. A másik kolhozban rosszul álll a vetőmagtárolás ügye. Francuzov leg­közelebb hozott egy kisfilmet, amelynek ez volt a címe: „A" gaz­dag termés záloga". A dokumenl­film szemléltetően tárta a parasztok elé, hogyan kell megóvni a vető­magot. A silovi körzet kolhozainak gaz­dag terméséhez nagyban hozzájtiruit Alekszandr Francuzov falusi mozi­gépész munkája is. Ujabb munkafelajánlás máius e'sejére a mezőgazdaságban A csongrádi „Táncsics" fszcs. versenyre hívta ki „n ország legjoüb ftonyhakeriesze" c méri a megye valamennyi termelöcsoporliát ,,Mi, a csongrádi Táncsics tszcs, dolgozói május 1. megünnepléséért versenyre hívjuk ki Csongrád me­gye valamennyi konyhakertészettel foglalkozó termelőcsoportját. Versenyünk feltételeit 5 pontban foglaltuk össze; 1. A karaláb kipalántálásának határidejét április 10-re állapújuk meg. A holdankénti termésátlagot 80 mázsáról 100 mázsára emeljük. Ezt úgy érjük el, hogy az őszi mély­szántásra holdanként 150 métermá­zsa fekália komposztrágyát szórunk ki és ezt leszántás után még 100 kiló szuperfoszfáttal kiegészítjük. A kerti növények gyommentesíté­séről és locsolásáról megfelelő idő­ben gondoskodunk. 2. Nyári káposztából a 70 mázsa helyett 120 mázsát termelünk. A palántálás1! április 15-ig elvégezzük. 3. Paprikából az eredetileg vál­lalt 30 mázsa helyett holdanként 35 mázsát termelünk. A palántálás! május l-ig elvégezzük. 4. Gyökérből és sárgarépából 70 mázsa helyett 80 mázsát termelünk. 5. Dohányból holdanként 12 má­zsás termést érünk el. Vállaljuk, hogy május l-re. a munka ünnepére az összes cukor­és takarmányrépa vetést megsara­boljuk és kiegyeljük, elvégezzük a borsó kétszeri kapálását is." Megkezdte munkáját a növényvédelmi kirendeltség Csongrád megyében kisebb-na­gyobb tömegben jelentkezik a vetcsi bagolypille és a honvédbogár álcá­ja. A vetések kártevőinek hatható­sabb pusztítására a földművelésügyi minisztérium növényvédelmi kiren­deltséget állított fel Vásárhelyen. A kirendeltség már megkezdte munkáját és kémiai vegyszerekkel pusztítja a bogarakat. A vetési bagolypille és a honvéd­bogár pusztítása mindenkinek köte­lessége és ezért bárki, aki a kár­tevők megjelenését észreveszi, azon­nal tegye meg a védekezést és je­lentse be a legközelebbi földműves­szövetkezetnél, DÉFOSz-nál Mező­gazdasági Osztálynál, Mezőgazda­sági Igazgatóságnál vagy az egész­ségvédelmi kirendeltségnél. A május elsejei munkafel­ajánlási mozgalomhoz napon­ként újabb és újabb termelő­szövetkezeti csoportok jelen­tik be csatlakozásukat. Első­nek a megyében a szegedi „Táncsics" termelőcsoport tett munkafelajánlást és hívta kj munkaversenyre a megye va­lamennyi termelőcsoportját a minisztertanács határozatának túlteljesítéséért. A termelő­csoportok értekezleten vitat­ják meg a Táncsics termelő­csoport versenykihívását és a versenypontok elfogadásán túl újabb felajánlást tesznek, hogy méltóképpen ünnepeljenek május elsején. A makói „Úttörő" termelő­szövetkezeti csoport, — amely mindig elől járt a termelésben a makói járás termelőszövet­kezeti csoportjai között, — csoportértekezleten vitatta meg a versenyfelhívást, amely­hez csatlakozva, újabb felaján­lást tett.' A termelőcsoport tagjai munkafelajánlásukban vál­lalják, hogy két hold őszi fok­hagymájukat május 20-ig köz­fogyasztásra bocsátják. A ta­vaszi fokhagyma holdankénti termésátlagát 32, a vöröshagy­máét pedig 100 mázsára eme­lik. Petrezselyemből 100, rici-, nusból 9, kenderből 35 mázsát termelnek holdanként. A Tán­csics termelőcsoport verseny­pontjain kívül még vállalják, hogy a terménybegyűjtést —­a fejadag, vetőmag és üzemi tartalék visszatartásán felül — a cséplés után azonnal tel­jesítik, a gabonát a cséplő­géptől szállítják be a begyűj­tőhelyre. A csoport tagjai to­vábbi felajánlásukként elha­tározták, hogy a közelmúlt­ban megalakított futballcsa­patukkal és röplabda csapa­tukkal ellátogatnak a környe­ző falakba és termelőszövetke­zeti csoportokba. Az „Úttörő" termelőcsoport munkafelajánlása, hasonlóan a megye többi termelőszövet­kezeti csoportjához, kiterjed az egész gazdasági évre. így válik a május elsejei munk-i­felajánlás az április 4-i telje­sítések folytatásaképpen az egész gazdasági évre kiható nemes versenymozgalommá. A pártépités munkájának nélhalSzhetetlen fegyvere üPÁRTMUNKÁS OLVASD TERJESZD!

Next

/
Oldalképek
Tartalom