Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

návafi több nitrogén-műtrágyát. 240.000 tonnával több foszforos műtrágyát, 1500 tonnával több roaoíróíront k:51 gyártania, mint 1940-b.n. A kü'ryű vegyiparnak Í954-ban 55.00") tonnával több növíryi olajai, 13.000 tonnával több stzspiy.ri, 175 millió forinttal nagyobb értékben kell gyógyszert előállítania, minit lC49-bcn. 2. A vegyi'porban a termelés emelőié rs 1-9®í mjlvió for.'nt értélte' kell beruházni. E beruházás kerc'ében új miperfcszfát gyárat, új hiinyén rr.fi' rágyát. marónátrorrt előliH'ó üzemet, új arilinfes'ékgyárat, gyógyszergyárat, műanyaggyárat kel létasfteni. 14. 8. 1. A tömégcikkiparrak, a finommechanikai ipamrk. az e: ősá'amú vil'amosiparnak ós a híradástechnikai iparnak 1954-ben efi kell érnie a 3.334 millió forint, termelési érttkei. ami 1949-hez képes'. 101.4 százalékos eme leadást jelrnt. 1954-ben az 1949. évi 306 millió forint értékű termeléshez képest 587 millió forint értékű vasipari tömegcikket (szeget, drótot, drótkötelet, s'b.), 35.5 millió forinttal ezemben 49 miiC'.ó forint értékű mezőgazdasági tömegcikket (mezőgazdasági szerárút. Láncot stb), 290 millió forinttal szemtan 435 miilkó forint értékű háztartási tömegcikket •(edényárut. kályhát tűzhelytt. vas- és fémbútort ftbtt. 680 millió forinitafi szemben 1395 millió forint értékű erősáramú bere-$:zést (dinamók/. transzformátorokat stb.) kcifi gyártani. Az 1949. évi termeléshez. kénest' 1954-ben 75.000-rel több rádiókészüléket. 13 m'flió darnbbifi több i'zólámeát. 1.5 mii)'16 darabbal több rádióreövc 22 509 darab fró- és számológépet, továbbá mérőműszereket, órákrt. orvosi műsztreket, s'b. ke'fi gyárban'. 2. A tömegcikkiparban. a finommechanikai iparban, az erősáramú víllctoes párban és a híradástechnikai inarban 936 millió forint értéke' kell beruházni. A beruházás keret'b iz erősáramú berendezést elöáili'ó üzemeket, új vasIpwti tömegcikkekét gyártó üzeme', új finommechanikai üzemet, új híradástechnikai áruka' előállíts ü-e-net, új Kryptcn gyárat ke'X lé esi cnl. 15. §. 1. A textilipari termelésnek 1054-ber, el kell érnie a 9.267 millió forint értéket, ami az 1949. év termeléséhez képest 52 %-os emelkedést jelent. 1954ben az- 1949. évi termelési eredményekhez képest 15.900 tonnával több pamutfonalat, négyezerkétszáz tonnával tlbb gyapjúfonalat, kétezerkétszáz tonnával több len- és kenderfonalat, 91 millió négyzetméterrel több pamuíszövetet, 10.9 millió négyzetméterrel több gyapjúszövete:, 4.4 millió négyze.méterrel több selyemszövetet, 478 tonnával löbb kötötárút, 865.000 tucattal több pamutharisnyáí, 196.000 tucattal több selyemharianyát kell előállítania. 2. A termelés emelésére a textiliparban 1.051 millió forint értéke kell beruházni. A beruházás keretében bővíteni, korszerűsíteni kell a meglévő termelő berendezéseket, automataszövőszékeket és egyéb korszerű termelő eszközöket kell beállítani és biztosítani kell a termelő be rendezések teljesítőképességének martóéktaUn kihasználását. Létesíteni Ml új fonó-szövő üzemeket, fésüsfonódát, műselyemgyárat és kenderfonógyárat. 16. 9. 1. A dolgozók ruházkodásának az eddiginél jobb és olcsóbb biztosítása céljából nagyiparrá kell fejleszteni a ruháza i ipart és biztosítani kell, hogy termelése 1954. évben elérje a 2.609 millió forintot, ami az 1949. év termeléséhez képest 250%-cs emelkedést jelent. Az? 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest férfi felsőruhából 1,582.000 darabbal többe: női felsőruhából 607.000 darabbal többet, munkaruhából 740.000 darabbal többet, férfi és női alsóruhából 2,800.000 darabbal többet, gycrmekruhából 1.210.000 darabbal többet kell előáll! tanL 2. A termelési előirányzat teljes! ését 119 millió forint értékű beruházással kell előmozdítani. Enmck keretében 12 új ruházati ipari üzemet kell létesí17. §. 1. A bőr- és cipőipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1.500 millió forint értéke , ami az 1949. évi termeléshez képest 78%-os emelkedést jelent. 2. A bőr- és cipőiparban 139 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretécen új bőrgyárat és új cipőgyára' kell létesíteni. 18. §. 1. A gumiipar termeieseiioa az 1954. évben el kell érnie az 544 millió forinto , ami 1949hez képest 154%-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 107.500. darabbal több gépjármű abroncsköpenyt, l millió 400 ezer darabbal több kerékpár-abroncs köpenyt, 3.600 tonnával több műszaki gumicikket kell előállí ani. 2. A gumiiparba 61.6 millió forint értéket kell beruházni. 19. §. 1. A faipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 969 millió Ft értéket, ami 1949-hez képest 78.4%-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest lakásbútorból 149 millió forint értékű árúval többet, épületasztalos gyártmányokból 88.5 millió forint értékű készítménynyel többet kell előállí ani. 2. A faiparban 78 millió forint értéket kell beruházni. Ennek keretében új vegyes faipari üzemeket, új bútorgyárakát, épüle asztalos gyárakat és új lemezárú gyárakat kell épí.ent. 20. §. 1. A papir- és nyomdaipar termelésének 1954-ben el kell érnie az 1.3ü7 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 56%. os emelkedést jelent. Az 1949. évi termelési eredményekhez képest 1954-ben 28.100 tonnával több . papírt, 16.800 tonnával több nyomdaipari terméket kell előállítani. 2. A termelési előirányzatot 165.200.000 forint értékű bernházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új cigaretta- és finompapír gyárai, új fahántolót kell épí eni. 21. §. 1. A mezőgazdasági ipar termelésének az 1954. évben el kell* érnie a 9.3 milliárd forintot, ami 1949-hez képest 70.1 %-us emelkedést jelen„ Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 135.000 tonnával több linomított cukort, 170.000 hektoliterrel több nyersszeszt, 75.000 hektoliterrel több egyéb szeszárút, 250.000 hektóliterrel több malátasört. 850.000 tonnával több malomipari terméket, 22.000 tonnával több növényi konzervet, 4.400 tonnával több húskonzervet, 4.200 tonnával több tejtermeket, 8.600 tonnával több cukorka- és csokoládékészícményt és 89 millió forint értékű árúval több dohány készú ményt kell előállítani. Fejleszteni'kell a mélyhűtő-ipart. 2. A termelési előirányzat teljesítésé és a mezőgazdasági ipar termékeinek minőségi emelését 1.383 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új malmokat, új baromfifeldolgozó üzemet, állami és megyénkért egy-egy községi húsfeldolgozó üzemet, kenyérgyárat. További 60.000 vagon új gépesített közraktári férőhelyet, 2.000 vagon hűtőteret és új keményítőgyárat kell létesí.eni. 22. §. 1. Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű építkezést kell megvalósítania. Ipari építkezésre 5.919 millió forint, mezőgazdasági építkezésekre 3.389 millió forint, közlekedési építkezésekre 4.475 millió forint, a kereskedelem éptkezéseire 270 millió forint, lakásokra, lakóházakra, (községfejlesztésre) 5.130 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kultorá Ha célú építkezésekre 1.391 millió forint értékű építkezés es'k. A termelésnek 1954. évben el kell érni az 5.536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131%-os emelkedésnek felel meg. 2. A termelési előirányzat teljesítését a magasépí ő iparban 543.5 milÜó, a mélyépítő iparban 318.5 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében az építőipart a terv időszakában át kell szervezni és gépesítéssel, munkamódszereinek korszerűsítésével komoly teljesítőképességű nagyiparrá kell fejleszteni. Fel kell szerelni korszerű darukkal, nagyteljesítményű betonkeverőgépekkeí, vibrátorokkal, markoló és döngölő-gépekkel, kotrógépekkel, csörlőkkel, nagyteljesítményű erőgépekkel, csillékkel, és egyéb szállító eszközökkel. Meg kell valósítani az építészeti alkatrészek előregyár tását, meg kell szervezni az ép menyek tipizálását és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy lehetővé váljék az épitő munka idényszerűségének megszüntetése. 23. §. A kézműipar termelését 1954 bon az 1949-es színvonalon kell előirányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelő, szövetkeze eket támogatni kell 24. §. 1. Az 1950—54-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni. Ebből 35 vas-, fémes gépipari üzem, 21 bányaipari, 38 vegyészsti üzem, 20 villomoserőmű építés, illetve jelentős kibővítés, 20 textü- és ruháza i ipari, 2 bőr-, cipő- és gumiipari, 9 faipari, 3 papir ipari, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőé nyagipari üzem stb. 2. Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépi erővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termelékenyebbé válik a munka, hanem könnyebbé is. 3. Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredmenyeképpen gyökeresen megváltozik a vas- és gépipar részese dése az ipar egész termelésében: a vas- és gépipar, amely 1938 ban az egész ipari termelésből 20%-kai részeseded, 1954-ben 31% -kai fog részesedni. 4. Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üzemeket kell kapnioic az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek: a Tiszántúlnak, a Duna-Tisza köznek, a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, Kalocsát, Egert, Székesfehérvári, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyháza', Gyöngyöst, Szekszárdot és másokat. A nagybudapesti ípari központok mellett két új, nagy nehézipari gócot kell kialakítani: a Borsodit és a Pécs-Mohács;t. Az ötéves terv megváltoztatja az egész országot, az egész o-szág társadalomgazdasági k;pét, felszámolja Magyarország évszázados ipari elmaradottság 'gát. kai, a napraforgóé 27 názaUttkai, a Fostlenelgri^áJé^teü, « rostkenderé "59/szúzalékkal__ had ladja meg az Í94tt-es termég&tla* gokat7~ i 27~a rét- és legelőterttWbelÉ hozamának 1954-ben 10.5 száza' lékkai kell meghaladnia, aa 1949, évi hozamot. > 3. A kert-, szőlő- ée gytoggu termelés hozamúi,."növelni kell olymódon, hogy_aa__a7, 1949-frea képc-st 1954*bén~~~20 számlákkal, emelkedjék j 32. 8. ' A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a_gya.ItQt terme* lését Ó3 irányt kell venni arra, hogy a magyar textilipar nyersanyagszükségletét minél nagyobb ttalré b) Mezőgazdaság 25. 8. Mezőgazdaságunk elmaradott ságinak megszüntetésére, a termelés hozamának emelésére: 1. Nagyarányú gépesítést kell megvalósí tarai, fokozni kell a talajerő pó lósát elsősorban műtrágya ós a természetes trágya 'hasrc.á'H'táTxak növelésével —, biztosítani kell a nemesi te'-1 vetőmaggal! va ó ellátást, szélesen afikamazimi kell a fejtett agrotechnika; módszereket, jelentékeny terű etco kell talajjavítást végiezni, el kell kezdeni véderdősávok tó-' tesítését. {el kell javiteni a tenyészáltományt mesterséges megtermékenyítés és behozatal útján, ki kell szélesieni a száastakarmínynövények vetésterületé), magasabb színvonalra kell emelni az állat- és növényegészségügyi szolgálatot. 2. Növelni! és fejleszteni kell a naryüzemi tá-sas. szocialista gazdálkodást, mint azt a gazdasági formát,, amely egyedül alkalmas arra, hogy teljes mértékben fe> használjuk a mezőgazdasárban a korszerű term:lő eszközöket és módszereket. 26. §. 1. A mezőgazdaság gépesítését elsősorban a gépéllomásbjc 6zamanak növelésével és a meglévők továbbfejlesztésével, valamim az állami gazdaságok gépesítésével kell biztosítani. Tekintetűi a gépesítés döntő jelentőségére, az álAmi eszközöícből a tervidőszak alatt a mezőgazdaságba beruházandó összeg 50.3 "/a-át kell gépesítésre íordi áni. őiztosíteni kell, ho.gy a tervidőszak u'oisó évére, 1954-re, a mezőgazdaságban 22.800 állami traktor dolgozzon, ami azt j;lenti, hogy minden 100 katasztrális hold szántóra 8.5 lóerő fog ju'ci. Ei kell érni, hogy 1954-ben az o-szág szántóterületének 60 '/eát, mintegy 6 miliő katasztrá'is holdat traktorral műveljenek meg. A traktorok számának növelése mellett 1400 arató-cséplőgéppel, 2570 új cséplőgéppel és nagyszámú egyéb nagy- és kis mezőgazdasági géppel ke'l a terméshozam növelését előmozdítani. 2. A tervidőszakban 280 új gépi állomás', kell létesíteni s éttel áz "typsr#pbmi működő gépállomások számát. 5<X)-ra kelfi eme'ni. traktora',rak számát pedig az 1949. évi 3009-ről 19.500-ra. A gépállomásokat el kell iá sni az összes szükséges mezőgazdasági gépekkel és Ezállítóíszközökkel és gondoskodni ke'fi arréil. hogy gépi felszeretésük me-tfe'.elien a működési lerüte'ü'-c'n kialakult sajátos ta'.ajkul túrának. 27. §. .Termőföld lalfljerpjta'ík pótlására 1954-ben az 1949-ben a mezőgazdaság által felhasznált műtrágyamennyiség 4 és félszeresét kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A természetes trágyák alkalmazását 31 százalékkal kell fokozni, amit országunk állatállományának növekedése, valamint az istállózásnak a mezőgazdaság gépesítése folytán lehetővé váló nagymértékű elterjedése biztosít. 28. §. A tervidőszak alatt olyan mértékben kell fokozni a minőségi magtermelést, hogy lehetővé váljék az egyes növényféleségek által megkívánt rendszeres vetőmagcsere nemesített vetőmaggal, mégpedig gabonaféléknél minden négy évben, egyéb növényféleségeknél átlagosan minden kettő-három évben. Nemesített vetőmaggal való ellátás és a jövőt)ynpmg*í(té<» előmozdítására 150 millió forintot kell beruházna mért-ékben beiíoidl gyapottal fedezzük éa ezért törekedni íell arra, hogy a tervidőszak utolsó évére jtöO.000 Icat, hold gy-apóltot űTí'értaünk. 33. 8. Az erdőgazdaság terén a t«"T* időszakban meg kell teremteni a feltételeket a sok évtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszámolására és biztosítani kell az erdők far állományának évi átlagos 300.000 köbméterrel való növelését. Be kell telepíteni 78.000 kait. hold régi vágású területet, 40.000 kat, hold üzemi felújítást kell elvégezni és 50.000 kat holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhomokon, az Alföld ezíkea területein. ' 34. 9. 1. Az állaf-enyésittfa hpgapiAnajj; növelését az állatállomány, mennyiségi emelésével étTmínő. sért fej lesz l ésével kell ^gléiaú. Mmdencggrex fejleszteni kai] ók. állami gazdaságc>kj5 termelő29. §. 1. A tervidőszakban az öntözött területet 118.000 kat. holddal kell növelni és ezzel egész öntözött területünk 164,000 kat. holdra emelkedik, Az öntözéses területet elsősorban takarmánynövények termelésére kell felhaszálni, továbbá a rizstermelés fokozására, valamint az öntözött rét- és legelőterületek kiterjesztésére. 2. Arrtíplö^és fejlesztésére a tervidőszak' alatt 496 millió forintot kell beruházni. Meg kell épfteni a tiszalöki nagy duzzasztóművet, a Tiszántúli öntöző csatornát és _el kell kezdeni a tiszabői duzzjisf.tóTO,ű épitóséi 30. §. A tervidőszakban jO.OOO kat hold szikes talajt és 70.000 kat hold savanyu talajt kell állami eszközökből megiavitani. Támogatni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket talajjavítási munkálatok végzésében. A talajjavítás új módszereinek kikísérletezésével meg kell termeteni az előfeltételeket az ország nagykiterjedésű szikes és savanyu talajának a megjavítására 31. §' 1. A gépesítő?, a fokozott ta. lajerő-pótlás, a növénynemesítés, az öntözés és esrvéb rendszibá lyok eredményeként el kell érni. hogy 1954-ben a búzajtcűnás-.á' laga 1? százalékkal, a rozté 27 sznzníé.lrÍrni, te, +nva«7Í__£rr)rta 7 száralékkai, a kúlfiőrpíí 35 szó zalékkal, a burgonyán 30 s-rzi lókkal, a culorrépáf^ ••"'""Mék. szövetkezetek állatál lománySt. A" varosok és nagyobb települő* sek "közelében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű felhasználásával és a nagyüzemi hizlalás kereteinek bővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, sz: rvaKmarha- és baromfi-hizlalást. i 2. Az állatállományt olymódon kell fejleszteni, hogy 4-ben elérjük a szarvasmarhából a 2.4 millió dfimhnt. sertésbál a* 5tö milliót, iuhbój az 1.6 miU fíot lóból 750'ezret és hOjgjy_ft_ baromfi törzsállomány ' mégha* lidji_l í'm millió rtttfoiw "3. Az állatállomány minőségi fejlesztésének eredményeként or.zágos átlagban a tervidőszak alatt a tehenenkéntí_j£jbüZaműt kff" _________ _síxLéóelevágósúlyának áTlagáT 18%-kai.. ár-gyapjú ItOZámáttépédig 13%kal Ki'U emelnk_; 4. AZ állattenyésztés fejlesztése következtében fokozódó takarmányszükséglet biztosítására egyéb takarmányfajták termelésének növelése mellett, loa trt'ihriijpy 1prmrl,tepj)a-fw*>t. galó terület nagyságát az_egéaz stafifitarptutct íj'% árarttali emriflj-— 35. §. 1. A tervidőszakban jelentős gazdasági erővé kell fejleszteni az állami gazdaságokat, amemint szocialista nagyüzemek, mint mezőgazdságok és min a mezőgazdaság tudón.ányos művelődésének gócai, a jó izdálkodás példájául szolgálnak, tenyészállattal, nemesített vetőmaggal segítik a dolgozó parasztsá-got és főként a termelőszöve kezeteket s egyben hozzájárulnak a nem őstermelő lakosság ellátásához, szükséges élelmiszerek biztosításához. Az állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésükre, tenyész' Hatokkal való ellátásukra, gazdasági építkezésekre c ta a tervidőszakban 1.5 milliárd forint értéket kell beruházni. 36. §. 1 Mezőgazdasági termelőszövrtkezet e'rket. mint a doteozó parasztság önkéntes egyesülé seit, a föld társas megműve'ésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat messzemenő állami támnynfícha,. ntfH rí.szpsí'enj „ a terme'öszöve kezeti mozgalom fejlődését elő kell segíteni, 4 -