Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

A Szegedi Magasépítési NV vizvezetékszerelőjo I Rózsa Ödön 381 százalékot ért eJ Uj telepen a Hivohémia m——•——i — i Ilii • VASÁRNAP, 1949 DECEMBER 4. VI. ÉVF. 281. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági terűéről az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra i. §. Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell megvalósítania: 1. Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban. 2. Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségleitét, elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgardaságunk behozatali igényeinek k'elégjtéséhez. 3. Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését, népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében, az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására új vcctők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők, stb. kiképzését a munkástág és parasztság soraiból. 4. Honvéd elmünk, véderőnk kifejlesztését, a békeszerződés rendelkezései szerint. Csak így tudunk helytállni függetlenségünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerető népeivel együtt betölteni szerepünket a béke védelmében ez imperialista háborús gyujtogatókkal szemben. 5. Magyarország átalakítását agrár ipari országból ipari-agrár országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. 2. §. E feladatok teljesítésére őr év elaít biztosítani kell 50.9 milliárd forint beruházását a népgazdaságba. Ebből az iparba 21.3 milliárd forintot (18-3 milliárd forintot a nehézipar különféle ágaiba és 3 milliárd forintot a könnyűiparba). A mezőgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezőgazdaságot közvetlenül szo'gáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege 12.5 milliárd forint). A közlekedés fejlesztésére 7.5 milliárd forintot. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra 7.4 milliárd forintot. A kereskedelem £:jlesztesáre 0.9 milliárd forintot. Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.5 milliárd forintot kell előirányozni. , ^ •„ „ 3. §. 1. A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipa. ri termelés értékének 1954 ben el kell érnie az 1949. évi ipari termelés 186.4 százalékát, ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi értékének 204.3 százalékát éri el, a könynyűiparé 172.9 százalékát. 2. A mezőgazdasági termelés értékének as 1954. évben el kell érme az 1949. évi termelés 142.2 százalékát. Ezen belül a növénytermelés hozama 135 százalékot, az állattenyésztésé 151.1 százalékot ér el. '4. §. 1. 1950-től 1954-ig a munka termelékenységét az iparban 50 százalékkal kell emelni. 2. Ugyanezen idő alatt az iparban a termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni. 3. A termelékenység növelését s az önköltség csökkentésót az uj beruházások, a termelő berendezések műszaki fejlesztését, az üzemek és ipariparágai; átszervezése, szakosilás (profilozás) szabványositás észszcríísítés, az újító mozgalom,a munkaversenyek, az élmunkás- és sté.dümov-mozgalom cs a teljesítmény-bérrendszer további fejlesztése, stb. útján kell elérni. 5. §. 1. Az életszínvonalnak a ötéves tervidőszak alatt az 1949 évhez képest átlagban 35 százalékkal kell emelkednie és igy 1954-ben eléri a háborúelőtti átlagos életszínvonal 185 Százalékát. 2. Az iparban az öt éves terv 7. §. 1. A bányászat termelésének 1954-ben el kell érnie a 2.153 millió forint értéket, ami 1949hez képest 55.2 %-os emelke dést jelent. A szén ermelésnek az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954ben 18.5 millió tonnára kell növekednie. Jelentős mértékben emelni kell a vasérc, a mangánérc, a színes érc=k, a b:uxit, a nyersolaj és egyéb nyersanyagok bányászatát. 2. A bányászat termelésének növekedését kétezernégyszázhatvanötmillió forint beruházásával kell biztosítani. Fokozni kell a pieglévő nyersanyagforrások kiaknázását, újakat kell feltárni és messzemenően gépesíteni kell a bányászati termelést, 8. §. 1. A kohászati ipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.723 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 95 százalékos emelkedést jelent. A nyersvas termelésének az 1949. évi 428 ezer tonnáról 1954-ben 960.0U0 tonnára kell növekednie, a nyersacéltermelésnek 890.000 tonnáról 1,600.000 tonnára. Biztosítani kell a timföld, kohóaluminium, a ferromangán. a szíidőszalt alatt 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani- Ezen belül mintegy 250.000 új szakmunkást, 92.000 betanított munkást, 85 ezer segédmunkást és mintegy 53.000 különböző értelmiségi foglalkozásút. 3. Az ötéves terv végrehajtásának folyamán fellépő új munkaerősEÜkséglot biztosítására, valamint a munkások és alkalmazottak létszámában mutatkozó természetes kiesés pótlására és a termelő munkából állami, gazdasági, kulturális és egyéb vezető munkára kerülők helyettesítésére a következő intézkedések szükségesek: a) Fejleszteni kelll az iparostanuló-képzést, segédmunkások, betanítóit munkások tömeges kiképzését szakmunkássá és ezzel biztosítani a szakmunkás utánpótlást. b) EmeCnI kefl a népgazdaság minden ágában a női mun kaerők számát és arányát és biztosítani kell számukra a férfiakkal egyenlő munka- és bérfeltételekel. c) Meg kell szervezni a csak időszakosan foglalkoztatott me zőgazdasági dolgozók egy részének bevonását az ipar munkájába s ezzel egyszersmind állandó foglalkozáshoz és keresethez juttatni. 6. §. 1. A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el kell érnie az 1949 évi nemzeti jövedelem értékének 163 százatékát. 2. A nemzeti jövedelemben az ipar részesedése 1949-től 1954-ig 49.7 százalékról 58-7 százalékra emelkedik. Ebben is kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének döntő megváltozása, hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá fejődése. nesfémek, a magnézium kohá szati termelésének a fokozodó szükségletnek megfelelő növekedését. 2. A kohászatban a termelés emelésére 3.998 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében Mohácson új, nagyteljesítményű nagyolvasztót és acél- és hengerművet, továbbá új ferromangán-kohót új alumínium-kohót kell építeni. 9. §. 1. A nehézgépipar termelésé nek 1945. évben el kell érnie a 7.725 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 százalék emelkedést jelent. Az 1054-es évben az 1949. év' termeléshez képest a különböző szerszámgépek termelésének ériékét 185 millió forintról 610 millió forintra, traktorok gyártását 2.600 darabról 4.600 darabra, vasúti kocsik és motoros vonatok termelését (vasúti teherkocsi egységben számítva) 4.850 darabról 10.000 darab-i, tehergépkocsi gyártását 3.200 darabról 9.000 darabra, a motorkerékpárok gyártását 12.000 darabról 23.000 darabra kell emelni. Gyártani kell 520 mii lió forint ér ékben gőz-, villany- és Diesel-mozdonyoka*. Gyártani kell Magyarországon eddig még nem gyár ott nagy nehézipari gépeket, trolleyouszokat, arató-cséplőgépeket, Diesel-traktort, traktoros kukoricaaratógépet, útépítő gépeket, talajjavító gépeket, építőipari gépeket, vogyiipari gépeket, automatikus tex il és egyéb munkagépeket, nagy vasúti darukat, bánya- és rakodógépeket stb. 2. A nehéziparban a termelés emelésére 4.214 millió forint értéket kell beruházni. E beruházások keretében öntődéket, szerszámgépgyárakat, malomipari gépgyárat, textilipari és kön.vnyűipapi gépgyárakat, közép- éa nehéz vasszerkezeti gyára1, nyersolaj szivattyúgyárat és egyéb gépipari üzemeket kell létesíteni. A borsodi iparvidéken új nemesacélművct, és új vagon, kerékpár-gyárat. d Duna mellett pedig új híd- és vasszerkezet-gyárát kell készíteni. 10. §. 1. A villamosenergia-termelésnek az 1954. évben az 1949. évi 2.200 millió kilowattóráról 4.270 millió kilowattórára keil növekednie. 2. A villamosenergia-'ermclés növelésére 3.285 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. Várpalotán, Barcikán es Mohácson csekély fűtőértékű szén- és lignit-készleteket hasznosító erőműveket, Lovásziban földgáz felhasználására alakító t erőművet, Tiszalökön ví/tenergiát hasznosító erőművet kell építeni, továbbá más, ki; sebb erőművek létesítésével és a meglévők bővítésével kell a termelési előirányzat teljesítésé; biztosítani. Az energia gazdaságos elosztására é3 szállítására új 100 kv elosztó-állomásoka' és 850 kilométer hosszú új 100 kv távvezetéke; kell építeni. 11. §. 1. Az építőariyagíper termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1149 miilió forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8°/o-os emelkedést jelent. 1954-ben 1949hez képest 500.000 tonnávail több cementet. 420 millió darabbal több tég'át, 50 millió darabbal több cserepet, 210.000 tonnával több égetett m:szet kell termetéi. Meg kell szervezni a magasépítési vasbetonelemek eőregyáriását. úgy, hogy a termelés 1954-ben elérje a 233.000 tonnát. 2. Az építőiparban a termelés eme'ésére 618 millió forintot kel: beruházni. E beruházás keretéb n nagy teljesítőképességű cementőrlő üzemet, téglagyárakéi, mészhomok-téglagyárakat könnyű betongyárakat, nagy ttéjesítő képességű mészüzrmeket, hidra'izáló üzemeket, túláltó-anyaggyárat. betör, ára üzemeket, előre gyártott mazesépítési va-sbetcnelemeket gyá-'ó üzemekH és új ipari porctt'íngyárat kell létesíteni. 12. §. 1. Az üv.gipar termelésének 1951-ben el ke l érni a 261 millió forint értéket, amely 1949-hez képest 26 százalékos emelkedést j:lent. 2. Az üvegiparban a termeté? emelésére 16.5 millió forintot k '.1 beruházói és ennek keretében új üvegfonalgyártó üzemet létesíteni. 13. §. 1. A vegyiipar termelésének 1954ben el kell érnie a 4843 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben 1949-hez képest a szénfeldolgozó vegyiiparnak 350 ezer tonnával több háztartási kokszot és koksebrikettet. 50 millió köbméterre', több városi gázt kell termelnie, meg kell kezdeni a kohókoksz termelését és 1954-re el kell érni a 450.000 tonnát. A szervetlen vegyiipatr.ak 240.000 ton,',A minisztertanács Dobi István elnökletével szombaton délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke előterjesztésére hozzájárult a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatának az országgyűlés előelrjesztéséhez." A Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőkések és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyor dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjáépítéséhez. Dolgozó népünk élén a munkásosztállyal a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és a külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezte a magyar népgazdaság újjáépítését. Háta a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hú érteimiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a hároméves tervet majdnem nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt teljesitik, A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk az utolsó békeév termelésének 140 százalékára nőtt. Mezőgazdaságunk termelése csaknem elértt a háború előtti szinvonalat. A dolgozók életszínvonala ma állagban 37 százalékkal magasabb, mint a háború előtt. Népünk egészségesebbé vált és műveltségi színvonala emelkedett. Alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében. Három év előtt a gyáripar, a bányászat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92 százalékban állami kézben van. A bankszervezet csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen a tőkések kezén volt, ma külkereskedelmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedelmünk csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg teljes egészében állami nagykereskedelem. A kiskereskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése három százalék volt, jelenleg elért a 30 százalékot. Három év előtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még qslrái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítséget a dolgozó parasztságnak. Államunk a munkásság és a dolgozó parasztság államává, népköztársasággá lett, a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. A hároméves terv eredményeire támaszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet. Az ötéves népgazdasági tervet a Magyar Népköztársaság ország, gyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja. I. FEJEZET. Az ötéves terv főfeladata! n. FEJEZET. A termelés és a beruházások terve a) ipar