Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-20 / 294. szám

E'fen a béke erős támasza, a Szovjetunió és nagy vezére; SZTÁLIN VI. ÉVF. 294. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1949 DECEMBER SZTÁLIN ELVTÁRS a világ legfejlettebb mezőgazdaságának megteremtője •Parasztságunk szivében örök szeretet és hála él a felszabadító hatalmas szovjet nép és ön iránt Sztálin raneralisszimusz ...« —ezt Írták a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttek Sztálin elvtárshoz irt levelükben, hogy kifejezzék ilyen módon |s azt a nagy ragasz­kodást, amely a magvnr dolgozó parasztok millióiban él. Ennek a ragaszkodásnak az elmúlt hetek so­rán számtalan gyakorlati megnyi­latkozását is láthattuk szerte az országban különösképpen a terme­lőszövetkezeti csoportok dolgozó parasztjai részéről, de a kis- es középparasztok tömegei részéről is. A parasztság sztálini munkafel­ajánlásai mind sgty-egy megnyitó'­kopásai voltak annak a szeretetnek, amelyet Sztálin elvtárs iránt érez­nek és ezeknek a munkafeiajáiLá­sokna.k sqk esetben időelőtti tel­jesítése meg jobban kidomborította ennek a szeretetnek, hálánvr Hágv­eág át. a magyar dolgozó páráirtiáz nemcsak érzi. de egyre szélesebb tömegeiben világosan látja, tudja, hogy Sztálin elvtárs iránti szeretel tének, ragaszkodásénak megvan a maga reális alapja. A magyar dol­gozó parasztság — bátran állit­í.atrnk — napról.nanra looodő jólétének forrása Sztálin elvtárs, aki küzdelmes harcok árán biztosí­tó1' «» az orosz aolgozó parasztság • nak nyomorúságos szenvedése' n tán a tol dog elet lehetőségét, oe égadta annak a lehetőségét "3. hóra azon az uton járhasson a na­cv&r c-o'aozó parasztság, amelvsn a Szovjetunió dolgozó parasztjai o/ran i>rigy?zerü sikereket értek el vi'7ám nvugodt jövőjük elérésé­ben. Sítáhr elvtárs, a Nagy Októberi Szc'sli.-tá Forradalomban Lenin mvvéi-s fo 'nján a. cárizmns elnvo tatot crocz népének s benne a dol­coz' parasztság nyomorgó, nélkü­l'iísek között élő* millióinak, de hozzátehetjük, a világ minden dol­gozójának felszabadításáért, élefc­vicárr jövőjéért harcolt. Y ez a L- t i meg is hozta eredményét: olyan élet nvilt meg a dolgozó pa­rt tol: előtt, amelyről azelőtt ál­modni sem mertek. Sztálin elvtárs szem előtt tartotta Marx tanítását, hogy ra munkaerő legnagyobb me<r­takaritása nz egves erők egyeiifé­sét.en, a társadalom kollektív ere­jében van". Ennek stopján szüle­tett meg a kolhozok alapszabályzata. e.L'f'yet Sztálin elvtárs személyes irányításával, vele együtt dolgoz­tak ki 1P35. évi kongresszusukon a kolhozparasztok. Ez a működési szabályzat a többi között kimondja, hogy á dolgozó parasztolt önkén­tes elhatározása utján azért fen­nek termelőszövetkezetekbe, hogy •közös termelési eszközökkel és szervezett, közös munkává,; itoll?k­t'v, rzaz társas gazla.ságot létesít­senek. biztosítsák a teljes győzet­rr.oi/ a kulák, a dolgozók összes ki • zsátrr5.1yolói és ellenségei íeletá a nmuior és sötétség felett, biztosít­sák a télies győzelmet a kis, egyé­ni gazdálkodás elmaradottsága te­leti. högy magas termelékenységet Hozzanak létre és igy a kolhoz­parasztoknak jobb életet biztosí­tanak". Az orosz dolgozó parasztság ha­marosan meglátta azt a határtalan lehetőséget, amelyet a kolhozok nyújtanak számukra. Ez a magva­rárata annak — amit a PárttÖrté­nether. olvastunk hogv olvan tömegesen léptek a kolhozokba, sőt egyszerre léptek be egész falvak, járások és kerületek. Az apró és legapróbb egyéni gazdaságokba szétszórt parasztok, akiknek nem vtl'tak sem szerszámaik, sem igás­állataik. akiknek nem volt meg a lehetőségük arra. hogy felszántsák az óriási szűz földeket, sem kilátá­suk arra, hogy gazdaságukat meg­javítsák, végre megtalálták a jobb élet felé vezető utat, — a kisgazda­ságoknak kollektív gazdaságokba, kolhozokba való egyesülésével — a traktorokban, amelvek még a •legkeményebb földet* is felszánt­ják — az állam segítségével, amely gépet, pénzt- embert és jótanácsot aa a falunak — a kulákok i*ája alól való felszabadulás lehetősé­gében. A dolgozó parasztságnak ezt az úta* Sztáb'n elv árs mutat a meg, aki ott állt mellettük nemcsak a kolhoz mozgalom nak széles tömeg­mozgalommá való kiszélesítésében, de mindennapi életünk problémái­ban is ss nem egy izben gyakorlati tanácsokkal, útmutatásokkal segí­tette előre őket. A szovjet kolhozparasztok töme­gei hálával fogadták minden egyes esetben Sztálin elvtárs útmutató szavait. Hálával fogadták, mert Sztálin elvtársnak megvan a mon­danivalója minden parasztember­hez, de a parasztasszonyok, pa­rasztlányok, a dolgozó párasztfia­taiok mindegyikéhez is. ö muta­tott rá arra. milyen nagy érőt kép­viselnek a nők a kolhozokban, sőt csak a kolhozban válhatnak a nők a férfiakkal egyenlőkké a munka­napok alapján, amelyek szempont­jából mindenki egyenlő, — férfiak ér-nők elvárán*. A kolhozok nőtar­jai, ha dolgoznak és munkanapjaik vannak, a maguk gazdái. Nem vet­heti sem az apa, sem a férj a nő szemére, hogy az ő kenyerét eszi. A szovjet kolhozparasztok Sztá­lin elvtárs vezetésével már meg­teremtették a maguk számára a. boldog életet. Egyikük sem feled­kezik azonlJan el arról, hogy ezt az életet a munkásosztály segitő­keze, a sztálini ötéves tervek meg­valósítása tette lehetővé. A gyá­rak, üzemek munkásai adták a gé­peket, a szocialista ipar látta el a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot minden szükségessel; géppel, ruhával, cipővel, könyvvel. A szovjet dolgozó parasztság en­nek nyomán tanulhatta meg a fej­Jeti gépek használatát, a műtrágya helyes alkalmazását és becsületes munkáiéval el is látta az orszá­got minden szükséges mezőgazda­sági termékkel, kenyérrel, hússal cukorral, lennel, kenderrel, gyapot­tal. Továbbra is ez a legbiztosabb alapja a szovjet kolhozparasztok jólétének: a kommunisták vezetésé­vei dolgozó, erős munkás-paraszt szövetség. Erről kell példát ven­riök fj magyar dolgozó parasztok­nak is, hogy bátor lépésekkel elő­rejussanak a jóiét, a gazdasági fel­lendülés széles országútján. Ennek a gondolatnak hirdetői nálunk azok a parasztküldöttek, akik Sztálin elvtárs nagylelkűségé­ből saját maguk győződhettek meg a világ legfejlettebb mezőgazdasá­gának, a Szovjetunió kolhozainak es szovhozoinak kiváló eredményei­ről, gondtalan életéről. Vélük együtt mind nagyobb tömeggel lát­ják és hirdetik is ennek az útnak a helyességét a magyar falvak és tanyák dolgozói. Ezt óizonyitja az a tény, hogy a mult év óta terme­lőszövetkezeti csoportjaink száma rohamosan megnövekedett nem egy helyen, igy például Nagyszegeden is, hatszorosára emelkedett. Sztálin elvtárs továbbra is utat mutat a magyar dolgozó parasztok számára. Rendelkezésünkre bocsát­ja azokat a nagyszerű vívmányo­kat, a mezőgazdaság gépesítésé­nek hallatlanul fejlet: erejét, a természet átalakításának a világon másutt sehol sem tapasztalt ered­mán veit. amelye- g Szovjetunió munkásai, tudósai, dolgozó pa­rasztjai értek el. A magyar dolgozó parasztság fel­emelkedésének lehetőségét mind­ezek mellett megkönnyíti az a tény. hogy Sztálin elvtárs legkitűnőbb magyar tanítványa: Rákosi Mátyás elvtárs segít a problémák leküzdé­sében és vezeti népünket a szocia­lista épités boldog életének utján. A Párt szervezett ereje minden tá­mogatást megad a magyar dolgozó parasztságnak is, hogy követhesse szovjet páraszttársai példáját és a termelőcsoportokban uj életet te­remtsenek maguknak, olyan életet, amelyben anyagi és kulturális hely­zetük napról-napra javul és mind­inkább a mult emléke lesz a nagy­birtokokon. kuláktanyákon eltöltött szenvedésekkel teli idő. Ehhez azonban szükséges, hogy egy pere­re se feledkezzünk meg az osztály­ellenség, a kulákok, a falusi ki­zsákmányolók elleni harcról, akik éppen ezt a boldog felemelkedést akarják meggátolni. Saját érdeké­ben kell harcolnia minden dolgozó parasztnak a kulákok ellen, de ez­zel egyidőben fejlesztenie kell ter­melőszövetkezeti mozgalmunkat is. A kettő ugyanis szervesen össze­függ egymással « mindkettő ak kor vezet igazán sikerre, ha Pár­tunk irányitásával, a munkásosz­tállyal EZ élen haladunk e'Ő'e ujahb nagy győzelmünk: a fejlett szocialista magyar mezőgazdáság és az ujjá formálódott magyar fal vak, tanyák derűs, megelégedett élete fölé. Lflkfls Zoltán. A nagy Sztálinnak köszönhettük, hogy rendelkezésükre állanak azok az eszközök, amelyekkel megszüntethetjük mezőgazdaságunk elmaradottságát Elfogadta az országgyűlés a közlekedésügyi és a földművelés­ügyi tárca költségvetését keil kezdeni a nagyobb von­tató erővel rendelkező moz­donyok és nagyobb raksúly­lyal bíró kocsik építését. A legnagyobb gondot kell fordí­tani a pálya teherbíró képes­ségének emelésére. 120 kilo­méteres sebességig kel] fokoz­ni a tohorbiróképe3séget el­sősorban a fővonalakon. A rakodásnál, a mozdony és kocsijavitásnál, a pályafenn­tartásnál ós az új vonalak épi­tési munkálatainál a legmesz­szebbmenő gépesítést kell be­vezetni. A budapesti földalatti vas­út hálózatából először a ke­let-nyugati vonalat építjük meg a Duna alatti szakasz­szak Utvonala a következő lesz: Sportcsarnok — Keleti Pályaudvar, Rákóezi-ut — Deák-tér — Szabadság-tér — Batthyány-tér — Szél K41­mán-tér — Déli pályaudvar. E feladat megoldásánál naw segítségünkre lesznek a Szov­jetunió tavusztalatai. Az országgyűlés hétfőn délelőtt a .özlckedés- és a postaügyi minisz­térium költségvetését tárgyalta. Katona Antal, a tárca előadója hangsúlyozta, hogy a költségvetés a közlekedés új, hatalmas feladatait tárja elénk és egyben mutatja azt íz óriási fejlődést, amelyet a fel­szabadulás óta közlekedésünk újjá­építése, hírközlésünk továbbfejlesz­tése terén elértünk. A tárca költségelőirányzata 287 millió 550 ezer forint, szemben az 1919. évi 162 és félmillió forinttal Az Államvasutak és a posta költ­ségvetése az a50. évi kőltségelő­rányzatban nem szerepel. Az, hogy e két intézmény a költségvetési gazdálkodás kereteiből kilépett és üzemi jellegének jobban megfelelő vállalati számvitel rendszerébe épült be, e két intézmény gazdálkodásá­nak eredményesebbé tételét szol­gálja. A költségvetéshez elsőnek az MDP részéről Prieszol József szólt hozzá. Hangsúlyozta a hatalmas eredményeket, amelyeket a felsza­badulás óta közlekedésünk újjáépí­tése terén elértünk. Ország-világ csodálta és megbecsülte közlekedés­ügyi minisztériumunk jó munkáját, amelyet Gerő Ernő vezetett és irányított. Köszönetet kell monda­nunk Pártunknak, Rákosi Mátyás­nak (viharos, ütemes taps), aki a helyes utat számunkra megjelölte és fe'- 'atunkat meghatározta. A költ­sé lést elfogadta. I -gyas Jenő a Független Kis­ga- -párt nevében és Baráti József a ' mzeti Parasztpárt nevében el­fogadta. közlekedésünk átvette a szovjet munkamódszereket Ezután Berbits Lajos közlekedés­ügyi miniszter mondott beszédei, iámutatott arra, hogy az ötéves 'erv során eddig nem ismert ará­nyokban kell emelni a közlekedés eljesítőképességét. 1954-ben 1949­hez viszonyítva 60 százalékkal több árut kell szállítani. Az Államvas­itak ezévi teljesítménye 20 száza­'ékkal magasabb, mint a múlt évj cs 15 százafékkai magasabb az i93S. svinél. Az idei év igen erős őszi csúcs­forgalmát az Államvasutak minden hátralék és kesedelem nélkül bo­nyolították le. A vasutasoknak a munkához való új viszonyának ki­cjlesztésében vezető szerepet vitt a MÁV-nál működő politikai osz­tály, amely a vasutas szakszervezet­ei együtt tanítja, serkenti és moz­gósítja mind jobb munkára a vas­utas tömegeket. A vasút kocsiel­osztói ma már tervszerűen mozgat­ják a kocsikat, hogy azok a kitű­zött időben a megfelelő állomáso­kon rendelkezésre álljanak. A jó eredmény eléréséhez hoz­zájárult az is hogy számos új munkamódszert vezettünk be. so­kat vettünk át a szovjet vasutak­ót s ezek lényegesen meggyorsít­ok a jármüvek futását. Ilyen az iránvvonatok. a 2000 tonnás vo­natok bevezetése. a térközbizíp­sító berendezés, ami lehetővé te­szi, hogy két állomás között egy­szerre két vonatot is futtassa­nak egy irányba. Teljesen megváltozott az át­menő teherforgalom képe. A szomszédos népi demokráciákkal fennálló szövetséges viszony, va­lamint az a tény. hogy megnö­vekcdeitt a magvar vasutak telje­sítő képessége, az átmeneti áru­kat a magyar vonalakra terelte és a határállomásokon nagy áru­folyamok mennek keresztül. A Szovjetűnió által nyújtott támo­gatás naponkint nagy belépő áru­forgalmat, hoz nyersanyagban, készáruban, nagyéi'tékü gépekben Ami a személyszállítást illeti, a. fővonalakon a távolsági vi­szonylatban két-három pár sze­mélyvonat. két pár gyorsvonat közlekedik és., az egyes szaka­szokra legalább két pár helyi vonat jut. A vonatok tiszták, fű­töttek és kivilágítottak. Az őszi menetrendváltozásnál újabb 15 munkásvonatpárt kellett beállíta­ni. A Szovjetunió segítségének kö­szönhető. hogv a személyszállítás­hoz a háborús pusztítás ellenére; ís nagyszámú személykocsi áll rendelkezésre. A Szovietúi'ó segítsége juttat­ta vissza hozzánk a német fasisz­ták által elhurcolt vasúd jármű­vek nagyrészét. Nvugat-Némator. Szágban ezzel szembon még min­dig ott vannak az amerikaiak ál­tal elrabolt MÁV járművek. Megszűnt a vonaton és a várótermekben az osztáiykülcr.bség A vidéki nagy állomások, így v hatvani, szolnoki, debreceni, székesfehérvári és győri pálya­udvarok újjáépítését a legsürgő­sebben elvégzik. Egészen új. mo­icrn állomásokat építenek, ezek­ben azonban már nem lesz ttső, második és harmadik osztályú váróterem, vagy étterem, hanem csak egy váróterem és rv étterem lesz csak. A nagy kö­ös várótermen kívül minden cso­móponton külön váróterem lesz i gyermekes anyák és a diákok részére. A személykocsik megje­ölésénél is új rendszert vezetnek he. A belföldi személyvonatokon ós a népi demokráciák felé átme­ő nemzetközi iáratok kocsijai a. "égi első, második és harmadik osztályú megkülönböztetések he­lyett fapados-kocsi, párnázott ko­rai és hálókocsi megjelölést használnak majd. Az állomásépületekben kul­1 ii ''helységeket, lakóházakat, 'aktanyákat emelnelc. ame­lyek jobb munkakörül­ményeket biztosítanak és magasabb életszinvonalat je­entenek a nehéz szolgálatot o'jesítő vasutasoknak. Az Ötéves terv lényegesen fokozza az Államvasutak fel­javulnak a közutak, uj hidak épülnek A posta forgalma is mesőz® tu'haladja az 1938. év for-mi­má,t. A távbeszélő központok száma ma 37 százalékkal na­gyobb, mint 1933-ban. A rá­dió előfizetők száma 530.000, vagyis 34 százalékkal több, mint 1988-ban. A posta bevé­teli feleslege a költségvetés­ben előirányzott 30 millió fo­rintról 72 millió forintra emel­kedett, ami az előirányzatnak 240 százalékos túlteljesítését jelenti. Hangsúlyozta ezután a minisz­ter. hogv foglalkoznak a tele­fondíj csökkentésével. A csökken, téssel azt akarják elérni, hogy a legszélesebb dolgozó tömegek számára lehetővé váljék a tele­fon bevezetése. Lényegesen emel­ni kell a .rádióelőfizetők számát is. Javulóban van & közutak álla­pota Í3. E téren már 1950-ben ki. fogást.alan összeköttetést terem­tünk Budapest és a szovjet határ között. A budapest—mohácsi be­tonos közutat lf)50-ben Tolnáig kiépítik. Az ötéves terv során a nagyforgalmú közutak mentén kii'ön kerékpárutat is építnek. A hídépítő munka is az eddigi lendülettol folytatódik tovább. Már 1050-ben elkészül az óbudai híd és ugyancsak elkészül a ba­iai közös vasuji és közúti híd, amelv többszáz kilométerrel rö­vidíti meg a Pécs—Mohács—Sze­ged—Békéscsaba közötti távolsá­got, valamint a polgári Tiszahid, amely Miskolc és Debrecen kö­zött teremt közvetlen összekötte­tést. Ezenkívül megkezdik a du­naföldvári híd építését, vrlamint a Boráros-téri híd újjáépítési munkáit. Bebrits miniszter beszéde ttán az országgyűlés a közlekedés é3 postaügyi minisztérium költség­vetését általánosságban ró rész­leteiben a képviselők lelkes tapsa közben elfogadta. adatait és eztok a feladatok teljesítése szükségessé teszi a vasúti berendezések korszerű­sítését. E korszerűsítési fel adatok legfontosabbjai a kö­vetkezők : A MÁV egész teherkocsi parkját önműködő fékkel kell felszerelni. Ez 70—80 száza­lékkal emeli- majd tehervonat­jaink sebességét és ugyanak­kor a teherszállítást olcsóbbá is teszi. A nagyforgalmú vo­nalakon be kell vezetni az elektromos vontatást. Először a Budapest—Hatvan—Miskolc vonalat villamosítják. Meg Negyvenezer dolgozó paraszt a felemelkedés utján Ezután áttértek a földmüvelés­ügyi tárca költségvetésének tár­gyalására. S. Hegedűs László előadó is­mertetve » költségvetést, hang­súlyozta, hogy a termelőszövetke. zeti csoportok száma állandóan növekszik. Ma már 250 ezer hol­don 40 ezer dolgozó paraszt in­dult el a felemelkedés útján. A terménybegyűjtés eredménye mintegy 25 százalékkal voit na­gyobb a multéviné!. Mindez bizo­nyítja, hogy politikánk ezen a téren is helyes, mert a Magyar Dolgozók Pártja parasztpolitiká­ját követi, mert alkalmazza Le­nin és Sztálin tanításait. A dol­gozó parasztság híven és lelkesen követi nagy vezetőjét és tanító­ját: Rákosi Mátyást. (Szűnni nem akaró lelkes taps.) A költségvetés 1950-re földmű­velésügyi célokra 117,742.000 fo­rinttal többet irányoz elő. 443 millió 79G ezer forintot összesen. Ez magasabb minden -ddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom