Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

vasárnap, 1945 (íeeembw i. Vietnám A második virágháború idején az erősen terjesz­kedő japán imperialis ák ellen Vietnám • - smer­tebb nevén F.onc a-Indekira — szabadságszerető népe is fegyvert fo-gott, Mivel a japán ierj r&ikedés meg.gá„ása a franc.a gya.mstosi oknak is trdeaük volt, akkori francia kormány ünntpelyes ígére­tet tett, hogy Vieiámnak tejes önkormányzatot ^Lztoslt. A háború befej.zése uián azonban a fran­cia kormány s.mmi hajlendőeárot rem muatoU erra, hogy a megígért őnkormányza ot meg is adja a vietnámi népc.ek. Ellenkezőleg, m kor a francia parlamentben a vie'náini kérdés kapcsán a kommu­nista toépv se.ők kiáll ck Vietnám függe'í nsége melle-t. az áruló francia kormány Amerika támoga­tásával tzt az ólkcimat használ a fel arra, hogy a kommunistákat kiszorítsa a kormányból. A v.enámi nép láva, hogy a francia kormány egyre reakciósabbá vélik, és egyre mélyebben sü v­lyed a? ameiikai imperializmus mocsarába, egyre hí­vebb kiszolgálója a lökéseknek, ismét fegyvert fo­gott és szút al a szavú', be nem váltó gyarmatosító ellen indított® meg a felszabad! ó harcol. .Malája ' Malája népe eben-gubát cserit a második vi­lágháborúban, mert a japán imptr alisták átmeneti uralma tatán isméi angol gyarmattá változott, A malájiak sem akarnak azonban örökké rabszolgák maradni % a keskeny maláji földnyelven egyre ke­ményebbek lesznek a partizó nharcok. A maláj sza. badsígharcra. is hatalmas erkölcsi hálást gyakorolt a kínai népfelszabadító hadsereg győzelme. Az angol imperialisták magifik is beismerik, hogy „belátható időn belül nincs remény az ellenállás leküzdésére. BURMA Burma Ázsiának ig?n fontos helyén fekszik: E!ő-Ir,diát vá­lási ,ia el Hátsó-Indiától. Az an gol imperialistáknak tehát min­den érdekük ezt kívánja, hogy ketükben tartsák ezt az orszá­got. A burmai nép azonban nemcsak a japán megszállók el­len harcolt hősiesen, hanem a második világháború végeztével sem adta ki ketébóa a fegyvert: tovább folytatja a harcot az an gol megszállókkal szemben A burmai szabadságharcosok megszállják az ország másod'k legnagyobb városát és már a fő­várost, Rangoont is „veszélyez­tetik" — ahogy ezt maguk az angolok kénytelenek voltak be­ismerni. Azóta is hiába küldik az angolok — a ,,szocialista" engol kormány legnagyobb „dl csőrégére" — a burmai nép el­nyomására az ezredek sokasá­gát, a burmai népet már r»em lehet megtörni. Kína után Ázsiá­nak ez a pontja is kicsik az ím perializmus láncúból. SZABADSÁGHA RCOK Ha a béke erőit mérlegeljük, sohasem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy amíg a Szovjetunióban az egész szovjet nép, a ncpi demo­kráciákban pedig az ország lakosságának óriási többsége áll kormá nyának politikája mögött, addig az imperialista országokban a népek egyre fokozódó öntudattal fordulnak szembe a monopólkapitalisták és szekértolóik szak rétegével. Ez az ellenállás még sokkal erösebb gyarmati és félgyarmati országokban s ezeknek egész sorában már nyilt imperialistaellenes harcban jelentkezett. A szabadságharcok egész sora robbant ki az ázsiai országokban. Legjelentősebb közöttük Kína, melynek népe ma már véglegesen győzött, belépett a szabad népi de­mokráciák sorába s már csak rövid idő kérdése, hogy véglegesen meg­semmisítse a korrupt, reakciós, am erikai pénzen uralkodó Kuomin­tang rendszert. Más népek, mint az indonézek, a malájok, vagy Euró­pában a görög partizánheború formájában küzdenek a számbeli ét fel­szerelésbeli túlsúllyal rendelkező ellenség ellen. Két régi európai kul­túrnemzetnek, a franciának és az olasznak a munkásosztálya egyre fo­kozódó egységben vívja az osztályharcot. De Kínától Spanyolországig, Franciaországtól Délkoreáig egy kö­zös hatalomra támaszkodnak az elnyomók: az amerikai monopólkapita­listák által irányított was! ingtoni kormányra. Diplomáciai cseltzö­vény, furfang, zsarolás és durva er őszak egyaránt jó eszköznek szá­mit az amerikai dollárimperialisták számára, hogy olyan kormányokai erőszakoljanak a népekre, me'yek megnyitják az útat az amerikai tőke befolyása előtt. De a népeknek eleg'ik volt már a rabságból. Kezükben a szabadság vörös zászlajával, aj' ukon a nemzetközi proletariáius indulójával harcolnak — néhol szir ájkkal, másutt fegyverrel —, hogy megszabaduljanak a fojtogató amerikai uralomtól. S a szabadságsze. refő népek egyforma lelkesedéssel tekintenek a győzhetetlen Szovjet­unióra és nagy vezérére, a hetvenedik életévét nemsokára betöltő Sztá­lin rh-tdrsra s az 6 pé'dáia nyomai hnladvk a győzelem felé INDONÉZIA A féktelen étvágyú japán imperializmus » rzA* sodik világháborúban aiz indonéz szigetekre is rár­vete-te magát. A háború idején Indonézia gyarmati lakossága kitartó hősiességgel harcolt a japán irnpe­rtalis Iák ellen s a háború végére nemcsak, hogy a japánok hódító szátaékát s került meghiúshani, hanem az indonéz nép felszabadította magát a hol­land gyarmat-; elnyomai ás a'ól is. A különválás u án Indonéziában erősen jobbol­dali szociáldemokrata kormány alakult. Ilyenfor­mára az amerikai imperialisták kétkuúacsos politiká­jukat rendkívül kcc.nyű módon megvalósíthattak. Hogy Amerikának valóban mennyire nem a népek szabadsága, hanem egyéni prof t a fontos, az na­gyon élesen kiütközik, ha megvizsgáljuk az indonéz halyzrtet Miig egyrészt az emerilkai imperializmus összejátszott Indonézia megalkuvó szociáldemo­krata kormányával, addig másrészt hozzájárult ah­hoz, hogy a hollar.d gyarmatosítók háborút kezdje­nek az indonéz nép szabadságának ritiprására. A kommunisták vezetésével harcoló indonéz niép a k rci SZÍ badságha: cosok eredményeitől ösztö­kélve egymásután űzi el szigeteiről a holland be­tolakodókat. Fülöp-szigetek GYŐZÖTT A KINAI NÉP 1927-ben a Kuomintang párt jobbszárnyán lévő klikk, a nagy­tőkés és nagybirtokos osz­tályra támaszkodva, Csapg-Kai­Sek vezetésével puccsot szer­vezett, kiszorította a kormány­ból a Kinai Kommunista Pártot, amelynek pedig főrésze volt ab­ban, hogy 1912-ben sikerül­megdönteni a kinai császársá­got és megszilárdítani a közíáv sasági államformát. Az árulok iszonyatos vérengzést vittek véghez a nép legjobb fiai kö­zött, A? idegen zsoldban álló kor­rupt, kizsákmányoló Csane­Kai-Sek rezsimre mi sem jel­lemzőbb, mint hogy amikor a japán imperialis ák megunva azt, hogy a kinai kormány egy­formán kiszolgál minden kúl földi kizsákmányoló!, egyedura­lomra akartak szert tenni Kí­nában és megtámadták a kinai köztársaságot, a kormány erő­inek jelentős részét nem a ja­pán támadók ellen fordította, GÖRÖGORSZÁG Görögország a II, világháborúban hősies harcban megverte a fasiszta olasz hadsereget, majd a nép legjobb fiai partizán­harcot folytattak a néme megszállók ellen. Az országot az an­golok „szabadító tok fél" s természetesen azonnal hozzáláttak, hogy a régi rendet visszaüld sák. Görögország a II. világháború előtt is az angol imperializ­mus félgyarmata volt s mint az indiai hajóút egyik fontos ál­lomását, féltékenyen óriziék minden más befolyástól. Az im­perialista zsoldban álló görög „királyi" kormány előbb ra­vaszsággalt színleges megegyezéssel feloszla ta íz ELAS-t, u demokratikus görög hadserege' .majd mikor biztonságban érez­te magát, megkezd e az íríóh"djáratot a kommunisták és min­den más demokratikus erő elle 1. Az angolokat azután, mint mindenütt a világon, az ameri­kaiak váltóitok fel. A görög nép 19)7 elején megkezdte a fegyveres harcot az idegen megszállók ellen. Az amerikai pénz és fegyver dől az országba s monarchofasiszták támogatására. A jugoszláv trockista uralkodó klikk árulása köve kez'e­ben a monarchofasiszlák jugoszláv területen át közlekedve t.«­madlák hátba a demokratikus csapatokat. Ez új he'yzetet ki­értékelve a görög nép legjobb fiai úgy dön öítek, hogy az ösz­szefüggő felszabadító harc helyett átmenetileg partizán tevé­kenységre szorítkoznak. A görög fasiszták vadállati kegye'­lenöóggcl bánnak mindazokkal, akikről feltételezne ő, hogy a demokráciával rokonszenvez. Mindezek ellenére azonban nincs messze az az idő, amikor a görög nép is felszabadul a mo­narcho fasiszták és az angolszászok igája alól. FRANCIAORSZÁG Franciaország legnagyobb pártja a Francia Kommün is ti Párt. A kommunistáknak orosz­lánrészük volt a némete'lenes fel. szabadító háborúban s a válasz, tásokon a francia dolgozó nép dokumentálta, hogy ezt a tényt n'm felejtette el. Er.r.ek ellené­re a Párt nem vesz részt a kor­mányban, mert a megszálló ame­riktai imperialisták nyomására ki szorítob' ák. A mai fremcia kormány, amely a nagytőkét kiszolgáló Bldault tal as élén a jobboldali szocialis­ták, az MRP (nép: köztársasági mozgalom) ós a radikálisok koa­líciójából áll, csak a legnagyobb nehézségek árán tudja 'fenntar­tani népcllenes uralmát. Ernlé­kizetes még, hogy a radikális Queuille bukása után milyen iszonyú nehézségekkel sikerül? kormányt alnkítania Bidaultnak, m:után a munkásgyilkos Moch és a pénzügyi spekuláns Mayer belebuko't már kísérlelbe is. A népellenos kormány bérrög­sítő és áremelő politikája s szovjetellenes külpolitikai irány, vonala miá'-t minden nap a bu­kás szélén táncol. A francia dol gozó töm rgek egyre határozot­tabbá követelik a demokr4tikuto egységkormány megalakítását, hangm a kommunista partizá­nok ellen küldle, annak ellenére, hogy azok többször felajánlot­ták részvételüket a japánelie­nes önvédelmi harcban. Nagy­részt ennek köszönhető, hogy a japánok tar ós sikereket tud­tak elérni Kinában. A második világháború után a Kinai Kommunista Párt, mely maga mögött tudta az ipari munkásság és a szegényparas-i­ság döntő többségét, megegye­zés. keresett Csang-Kai-Sekkel. hogy ereje: az ország újjáépí tésére fordíthassa. Az áru'tó azonban most sem tagadta meg magát. Hamarosan felrúgta a megegyezést s amerikai fegyve­rek, repülőgépek és hadihajók segítségével újra megindítót a a fegyveres harcot. De ez az „üzlet" balul ütött ki az amerikai monopolkapita­listák számára. A pénz elfolyt Csang-Kai-Sek és korrupt, tol­vaj bandája kezén, a fegyvere­ket viszont a kinai néphadsereg csapatai vették el a Kuomin­tang-csapa októl. Mao-Ce-Tung elvtárs, a Ki­nai Kommunista Párt vezére és Csu-Te elvtárs, a néphadsereg főparancsnoka vezetésével a ki­nai nép felkel , hogy megsza­baduljon zsarnokaitól. A mand­zsúriai iparvidékről Mukden fel­szabadítása óta hatalmas len­dülettel előretörő néphadsereg két esztendős harcai során fel­szabadította az óriási Kina te­rüle ének több mint' háromne­gyed részét, s a felszabadított területen él a lakosság 93 szá­zaléka. Kina területe, Tibetet nem számítva, 6,181.820 négy­zetkilométer s ebből már öbo mint 4 és félmillió va/n a nép­hadsere" kezén. A 470 millió lakosból 430 millió már meg­szabadult a kinai kapitalistái: és a külföldi imperialisták ki­zsákmányolása alól. Kina vala­mennyi milliós nagyvárosa: Sangliai, Nanking, Peking, Ti­encsin, Kanton, Hankau és Csungking a néphadsereg kezé­ben van. Kina 27 tartományá­ból (Tibetet nem számítva) már 22 teljesen felszabadult. Mao-Ce-Tung elv ársnak, Le­nin és Sztálin tanítványának ve­zetóse alatt megalakult a Kí­nai Népköztársaság kormánya, melyet azóta már a Szovjetunió és a népi demokráciák hivata­losan is elismertek, min Kina egyetlen törvényes kormánya: A kapitalista országok közül Anglia már régen szeretné elis­merni a Kinai Népköztársasá­got, mert rájött, hogy máskép­pen nem tudja biz osítani érde­keit Kinában. Egyelőre az ame­rikai zsoldban álló Bevin kül­ügyminiszter amerikai parancs­ra nem meri megtenni az elha­tározó lépést. A felszabadított területen fel­osztották a földeket. A földosz­tás a kinai parasztság hatal­mas tömegeit szinte álla.i sors ból emelte ki. Csang-Kai-Sek, az árulók szo­kása szerint, saját bőrét menti, összelopkodott vagyonát a kinai nemzett bank aranyával együtt Forraoza szigetére menekí et e s onnan küldözi parancsait, me­lyeket azonban már saját „kor­mánya" sem igen hallgat meg. A kinai nép győzelmével a ha­talmas, 470 milliós birodalom kiszakadt az imperializmus lán­cából. A fojtogató lánc elsza­kadt s a világ legnagyobb lé­lekszámú országa belépett a szabad népek sorába. A kinai nép is a Szovjetunió­nak köszönheti felszabadulását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom s a Bolsevik Párt tapasztalatai tették lehe övé a Kinai Kommunista Pártnak, hogy a marxismus-lenteizmus tanításainak nyomán győzedel­mesen megvívja harcát Kina függetlenségéért Három éve /olyik a szabadságküzdelem a Fülőp­szigetoken az amerikai gyarmatosítók ellen. A kö­zelmúltban újból fegyveres felkelés tört ki a leg­nagyobb szigeten, I.uzonon. Harcok dúlnak Mani­lától, a fővárostól északra és délre. A szabadság­harcosok nehéz és könnyű gépfegyverek és könnyű tüzérség birtokában szálltak szembe az amerikai bábkormány fegyveres erőivel. A szabadságharcos csapatokat a nép széles rétegei támogatják. DÉL-KOREA A koreai nép sok éven keresz­tül nyögte az imperialista japá­nok igáját. A második világhá­ború végén, amikor a japánok vereréget ezenvedtek, a koreai nép is felszabadult. Aziaz, hogy csak egyrésze. Mert igaz, hogy a több, mint 8 millió lakosú Észak-Koreában népi demokrati­kus köztársaság alakult, de Dél Koreában a, japán imperia­listákat felváltották az amerikai imperialisták. A koreai nép va­lódi érdekeit védő észak koreai kormány nemrég választásokat írt ki egész Korea területére. A Szovjetunió egy évvel ez­előtt kivonta csapatait Észak­Koreából, az amerikai megszáL­ió c:apatok még mindig Dél-Ko­reában v?nnak, mert tudják, hogy a népei lenes uralmat csak így lehet fenntartani. De így is csak ideig-óráig, mert a szabad­ságszerető délkoreaiak megkezd­ték 3. fegyveres felszabadító har­cot is a nép árulói, az ameri­kai imperializmus ellen. Spanyolország Több mint 13 éve áll harcban « spanyol nép a világtör­ténelem egyik leggonoszabb, legzsarnokibb katonai klikkjével. 1936-ban Franco és Mola fasiszta tábornokok már zsoldosok­kal, olasz intervenciós csapatokkal és német repülőgépekkel fel­szerelve fellázadtak a Spanyol köz ársasági kormány ellen. Felébredt a világ lelkiismerete s a legkülönbözőbb népek szabadságszerető fiai: angolok és oroszok, franciák és ameri­kaiak, csehszlovákok és. magyarok sietlek a spanyol nép segít­ségére. De hiábavaló volt a spanyol munkások és parasztok hő­siessége, hiába harcolt emberfeletti erővel a dicső nemzetközi dandár, a jól felszerelt német, olasz és mór zsoldosok túlerő­ben voltak. A köztársaság bukásában döntő szerepe volt Ang­liának és Léon Blum francia népfront kormányának, mely a „benemavafkozás" hazug jelszavával a fasisztákat segve te. A köz ársaság 1939-ben elbukott. De 10 év óla rendüie'­lenül harcolnak Casiilia sziklás hegyei között, Katalónia és Andalúzia síkságain a spanyo* partizánok. Franco minden ter­rorja ellenére egyre erősödik a partizánharc, egyre többen szöknek a hegyekbe, hogy kiv'-vják a spanyol nép szabadsága.. A spanyol kommunis'.ák élenjárnák a harcban, a „Munao Obrero", a spanyol KP lapja elszántan küzdő , partizánok legfőbb segítőtársa 3 nem két séges, hogy a harc itt is a név győzelmével fog véaződni. OLASZORSZÁG Az olasz fasizmus fegyveres vererége utón az olasz Kommu­nista Párt is tagja volt az olasz kormánynak. Az angol-amerik-n megszá'ló katonaság azonban durván b:laavat'ionott Olaszor­szág belügyeibe és az ,-amerikai pánt: de Gasperri pártja, a szakadár jobboldali szocáíd:mo­krétákkal karöltve kiszorította a kormányból a nép ig zi ér­dekeit kéoviselő kommunistá­kat. Az 01" sz Kommunista Párt azonban a balodali szociáldemo­kra'ákkal szoros szövetségben, azóti is megingathatatlanul és­egyre naeyob erőt képviselve hnreol Olaszország függrtlenré géért­A legutóbbi hetekben az olasz parasztok földfoglaló mozgalma során Délolarzország az érdeklő­dé: homlokterébe került. Az éhe­ző. nincstettn p rasztok e'foglal­t&k a földesurak i.taj parlagon hegyoilt fö'daket (fl a gyilkos Scelba rendőreinek minden ter­rorja ellenére is száma: h'lyen komoly sikereket értek el. Hiába uszítanak háborúra az amerikai é* olasz fasiszták. Tog­liatti elvtárs -csavait, megfogad­ja az olasz nép: „Ha az impe­rialistáltn-k mégis sikerülne ki­robbantani a h-rmadik világhá­borút s íoy a Szovjetunió dicső­séges Vöröe Hada: rege a táma­dó üldözése közben olasz terü­letre érne, az olasz^nép mindent megtenne a néofels rabaditó had­sereg támogatására".

Next

/
Oldalképek
Tartalom