Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

vasárnap, 1945 (íeeembw i. Vietnám A második virágháború idején az erősen terjeszkedő japán imperialis ák ellen Vietnám • - smertebb nevén F.onc a-Indekira — szabadságszerető népe is fegyvert fo-gott, Mivel a japán ierj r&ikedés meg.gá„ása a franc.a gya.mstosi oknak is trdeaük volt, akkori francia kormány ünntpelyes ígéretet tett, hogy Vieiámnak tejes önkormányzatot ^Lztoslt. A háború befej.zése uián azonban a francia kormány s.mmi hajlendőeárot rem muatoU erra, hogy a megígért őnkormányza ot meg is adja a vietnámi népc.ek. Ellenkezőleg, m kor a francia parlamentben a vie'náini kérdés kapcsán a kommunista toépv se.ők kiáll ck Vietnám függe'í nsége melle-t. az áruló francia kormány Amerika támogatásával tzt az ólkcimat használ a fel arra, hogy a kommunistákat kiszorítsa a kormányból. A v.enámi nép láva, hogy a francia kormány egyre reakciósabbá vélik, és egyre mélyebben sü vlyed a? ameiikai imperializmus mocsarába, egyre hívebb kiszolgálója a lökéseknek, ismét fegyvert fogott és szút al a szavú', be nem váltó gyarmatosító ellen indított® meg a felszabad! ó harcol. .Malája ' Malája népe eben-gubát cserit a második világháborúban, mert a japán imptr alisták átmeneti uralma tatán isméi angol gyarmattá változott, A malájiak sem akarnak azonban örökké rabszolgák maradni % a keskeny maláji földnyelven egyre keményebbek lesznek a partizó nharcok. A maláj sza. badsígharcra. is hatalmas erkölcsi hálást gyakorolt a kínai népfelszabadító hadsereg győzelme. Az angol imperialisták magifik is beismerik, hogy „belátható időn belül nincs remény az ellenállás leküzdésére. BURMA Burma Ázsiának ig?n fontos helyén fekszik: E!ő-Ir,diát válási ,ia el Hátsó-Indiától. Az an gol imperialistáknak tehát minden érdekük ezt kívánja, hogy ketükben tartsák ezt az országot. A burmai nép azonban nemcsak a japán megszállók ellen harcolt hősiesen, hanem a második világháború végeztével sem adta ki ketébóa a fegyvert: tovább folytatja a harcot az an gol megszállókkal szemben A burmai szabadságharcosok megszállják az ország másod'k legnagyobb városát és már a fővárost, Rangoont is „veszélyeztetik" — ahogy ezt maguk az angolok kénytelenek voltak beismerni. Azóta is hiába küldik az angolok — a ,,szocialista" engol kormány legnagyobb „dl csőrégére" — a burmai nép elnyomására az ezredek sokaságát, a burmai népet már r»em lehet megtörni. Kína után Ázsiának ez a pontja is kicsik az ím perializmus láncúból. SZABADSÁGHA RCOK Ha a béke erőit mérlegeljük, sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy amíg a Szovjetunióban az egész szovjet nép, a ncpi demokráciákban pedig az ország lakosságának óriási többsége áll kormá nyának politikája mögött, addig az imperialista országokban a népek egyre fokozódó öntudattal fordulnak szembe a monopólkapitalisták és szekértolóik szak rétegével. Ez az ellenállás még sokkal erösebb gyarmati és félgyarmati országokban s ezeknek egész sorában már nyilt imperialistaellenes harcban jelentkezett. A szabadságharcok egész sora robbant ki az ázsiai országokban. Legjelentősebb közöttük Kína, melynek népe ma már véglegesen győzött, belépett a szabad népi demokráciák sorába s már csak rövid idő kérdése, hogy véglegesen megsemmisítse a korrupt, reakciós, am erikai pénzen uralkodó Kuomintang rendszert. Más népek, mint az indonézek, a malájok, vagy Európában a görög partizánheború formájában küzdenek a számbeli ét felszerelésbeli túlsúllyal rendelkező ellenség ellen. Két régi európai kultúrnemzetnek, a franciának és az olasznak a munkásosztálya egyre fokozódó egységben vívja az osztályharcot. De Kínától Spanyolországig, Franciaországtól Délkoreáig egy közös hatalomra támaszkodnak az elnyomók: az amerikai monopólkapitalisták által irányított was! ingtoni kormányra. Diplomáciai cseltzövény, furfang, zsarolás és durva er őszak egyaránt jó eszköznek számit az amerikai dollárimperialisták számára, hogy olyan kormányokai erőszakoljanak a népekre, me'yek megnyitják az útat az amerikai tőke befolyása előtt. De a népeknek eleg'ik volt már a rabságból. Kezükben a szabadság vörös zászlajával, aj' ukon a nemzetközi proletariáius indulójával harcolnak — néhol szir ájkkal, másutt fegyverrel —, hogy megszabaduljanak a fojtogató amerikai uralomtól. S a szabadságsze. refő népek egyforma lelkesedéssel tekintenek a győzhetetlen Szovjetunióra és nagy vezérére, a hetvenedik életévét nemsokára betöltő Sztálin rh-tdrsra s az 6 pé'dáia nyomai hnladvk a győzelem felé INDONÉZIA A féktelen étvágyú japán imperializmus » rzA* sodik világháborúban aiz indonéz szigetekre is rárvete-te magát. A háború idején Indonézia gyarmati lakossága kitartó hősiességgel harcolt a japán irnpertalis Iák ellen s a háború végére nemcsak, hogy a japánok hódító szátaékát s került meghiúshani, hanem az indonéz nép felszabadította magát a holland gyarmat-; elnyomai ás a'ól is. A különválás u án Indonéziában erősen jobboldali szociáldemokrata kormány alakult. Ilyenformára az amerikai imperialisták kétkuúacsos politikájukat rendkívül kcc.nyű módon megvalósíthattak. Hogy Amerikának valóban mennyire nem a népek szabadsága, hanem egyéni prof t a fontos, az nagyon élesen kiütközik, ha megvizsgáljuk az indonéz halyzrtet Miig egyrészt az emerilkai imperializmus összejátszott Indonézia megalkuvó szociáldemokrata kormányával, addig másrészt hozzájárult ahhoz, hogy a hollar.d gyarmatosítók háborút kezdjenek az indonéz nép szabadságának ritiprására. A kommunisták vezetésével harcoló indonéz niép a k rci SZÍ badságha: cosok eredményeitől ösztökélve egymásután űzi el szigeteiről a holland betolakodókat. Fülöp-szigetek GYŐZÖTT A KINAI NÉP 1927-ben a Kuomintang párt jobbszárnyán lévő klikk, a nagytőkés és nagybirtokos osztályra támaszkodva, Csapg-KaiSek vezetésével puccsot szervezett, kiszorította a kormányból a Kinai Kommunista Pártot, amelynek pedig főrésze volt abban, hogy 1912-ben sikerülmegdönteni a kinai császárságot és megszilárdítani a közíáv sasági államformát. Az árulok iszonyatos vérengzést vittek véghez a nép legjobb fiai között, A? idegen zsoldban álló korrupt, kizsákmányoló CsaneKai-Sek rezsimre mi sem jellemzőbb, mint hogy amikor a japán imperialis ák megunva azt, hogy a kinai kormány egyformán kiszolgál minden kúl földi kizsákmányoló!, egyeduralomra akartak szert tenni Kínában és megtámadták a kinai köztársaságot, a kormány erőinek jelentős részét nem a japán támadók ellen fordította, GÖRÖGORSZÁG Görögország a II, világháborúban hősies harcban megverte a fasiszta olasz hadsereget, majd a nép legjobb fiai partizánharcot folytattak a néme megszállók ellen. Az országot az angolok „szabadító tok fél" s természetesen azonnal hozzáláttak, hogy a régi rendet visszaüld sák. Görögország a II. világháború előtt is az angol imperializmus félgyarmata volt s mint az indiai hajóút egyik fontos állomását, féltékenyen óriziék minden más befolyástól. Az imperialista zsoldban álló görög „királyi" kormány előbb ravaszsággalt színleges megegyezéssel feloszla ta íz ELAS-t, u demokratikus görög hadserege' .majd mikor biztonságban érezte magát, megkezd e az íríóh"djáratot a kommunisták és minden más demokratikus erő elle 1. Az angolokat azután, mint mindenütt a világon, az amerikaiak váltóitok fel. A görög nép 19)7 elején megkezdte a fegyveres harcot az idegen megszállók ellen. Az amerikai pénz és fegyver dől az országba s monarchofasiszták támogatására. A jugoszláv trockista uralkodó klikk árulása köve kez'eben a monarchofasiszlák jugoszláv területen át közlekedve t.«madlák hátba a demokratikus csapatokat. Ez új he'yzetet kiértékelve a görög nép legjobb fiai úgy dön öítek, hogy az öszszefüggő felszabadító harc helyett átmenetileg partizán tevékenységre szorítkoznak. A görög fasiszták vadállati kegye'lenöóggcl bánnak mindazokkal, akikről feltételezne ő, hogy a demokráciával rokonszenvez. Mindezek ellenére azonban nincs messze az az idő, amikor a görög nép is felszabadul a monarcho fasiszták és az angolszászok igája alól. FRANCIAORSZÁG Franciaország legnagyobb pártja a Francia Kommün is ti Párt. A kommunistáknak oroszlánrészük volt a némete'lenes fel. szabadító háborúban s a válasz, tásokon a francia dolgozó nép dokumentálta, hogy ezt a tényt n'm felejtette el. Er.r.ek ellenére a Párt nem vesz részt a kormányban, mert a megszálló ameriktai imperialisták nyomására ki szorítob' ák. A mai fremcia kormány, amely a nagytőkét kiszolgáló Bldault tal as élén a jobboldali szocialisták, az MRP (nép: köztársasági mozgalom) ós a radikálisok koalíciójából áll, csak a legnagyobb nehézségek árán tudja 'fenntartani népcllenes uralmát. Ernlékizetes még, hogy a radikális Queuille bukása után milyen iszonyú nehézségekkel sikerül? kormányt alnkítania Bidaultnak, m:után a munkásgyilkos Moch és a pénzügyi spekuláns Mayer belebuko't már kísérlelbe is. A népellenos kormány bérrögsítő és áremelő politikája s szovjetellenes külpolitikai irány, vonala miá'-t minden nap a bukás szélén táncol. A francia dol gozó töm rgek egyre határozottabbá követelik a demokr4tikuto egységkormány megalakítását, hangm a kommunista partizánok ellen küldle, annak ellenére, hogy azok többször felajánlották részvételüket a japánelienes önvédelmi harcban. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a japánok tar ós sikereket tudtak elérni Kinában. A második világháború után a Kinai Kommunista Párt, mely maga mögött tudta az ipari munkásság és a szegényparas-iság döntő többségét, megegyezés. keresett Csang-Kai-Sekkel. hogy ereje: az ország újjáépí tésére fordíthassa. Az áru'tó azonban most sem tagadta meg magát. Hamarosan felrúgta a megegyezést s amerikai fegyverek, repülőgépek és hadihajók segítségével újra megindítót a a fegyveres harcot. De ez az „üzlet" balul ütött ki az amerikai monopolkapitalisták számára. A pénz elfolyt Csang-Kai-Sek és korrupt, tolvaj bandája kezén, a fegyvereket viszont a kinai néphadsereg csapatai vették el a Kuomintang-csapa októl. Mao-Ce-Tung elvtárs, a Kinai Kommunista Párt vezére és Csu-Te elvtárs, a néphadsereg főparancsnoka vezetésével a kinai nép felkel , hogy megszabaduljon zsarnokaitól. A mandzsúriai iparvidékről Mukden felszabadítása óta hatalmas lendülettel előretörő néphadsereg két esztendős harcai során felszabadította az óriási Kina terüle ének több mint' háromnegyed részét, s a felszabadított területen él a lakosság 93 százaléka. Kina területe, Tibetet nem számítva, 6,181.820 négyzetkilométer s ebből már öbo mint 4 és félmillió va/n a néphadsere" kezén. A 470 millió lakosból 430 millió már megszabadult a kinai kapitalistái: és a külföldi imperialisták kizsákmányolása alól. Kina valamennyi milliós nagyvárosa: Sangliai, Nanking, Peking, Tiencsin, Kanton, Hankau és Csungking a néphadsereg kezében van. Kina 27 tartományából (Tibetet nem számítva) már 22 teljesen felszabadult. Mao-Ce-Tung elv ársnak, Lenin és Sztálin tanítványának vezetóse alatt megalakult a Kínai Népköztársaság kormánya, melyet azóta már a Szovjetunió és a népi demokráciák hivatalosan is elismertek, min Kina egyetlen törvényes kormánya: A kapitalista országok közül Anglia már régen szeretné elismerni a Kinai Népköztársaságot, mert rájött, hogy másképpen nem tudja biz osítani érdekeit Kinában. Egyelőre az amerikai zsoldban álló Bevin külügyminiszter amerikai parancsra nem meri megtenni az elhatározó lépést. A felszabadított területen felosztották a földeket. A földosztás a kinai parasztság hatalmas tömegeit szinte álla.i sors ból emelte ki. Csang-Kai-Sek, az árulók szokása szerint, saját bőrét menti, összelopkodott vagyonát a kinai nemzett bank aranyával együtt Forraoza szigetére menekí et e s onnan küldözi parancsait, melyeket azonban már saját „kormánya" sem igen hallgat meg. A kinai nép győzelmével a hatalmas, 470 milliós birodalom kiszakadt az imperializmus láncából. A fojtogató lánc elszakadt s a világ legnagyobb lélekszámú országa belépett a szabad népek sorába. A kinai nép is a Szovjetuniónak köszönheti felszabadulását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom s a Bolsevik Párt tapasztalatai tették lehe övé a Kinai Kommunista Pártnak, hogy a marxismus-lenteizmus tanításainak nyomán győzedelmesen megvívja harcát Kina függetlenségéért Három éve /olyik a szabadságküzdelem a Fülőpszigetoken az amerikai gyarmatosítók ellen. A közelmúltban újból fegyveres felkelés tört ki a legnagyobb szigeten, I.uzonon. Harcok dúlnak Manilától, a fővárostól északra és délre. A szabadságharcosok nehéz és könnyű gépfegyverek és könnyű tüzérség birtokában szálltak szembe az amerikai bábkormány fegyveres erőivel. A szabadságharcos csapatokat a nép széles rétegei támogatják. DÉL-KOREA A koreai nép sok éven keresztül nyögte az imperialista japánok igáját. A második világháború végén, amikor a japánok vereréget ezenvedtek, a koreai nép is felszabadult. Aziaz, hogy csak egyrésze. Mert igaz, hogy a több, mint 8 millió lakosú Észak-Koreában népi demokratikus köztársaság alakult, de Dél Koreában a, japán imperialistákat felváltották az amerikai imperialisták. A koreai nép valódi érdekeit védő észak koreai kormány nemrég választásokat írt ki egész Korea területére. A Szovjetunió egy évvel ezelőtt kivonta csapatait ÉszakKoreából, az amerikai megszáLió c:apatok még mindig Dél-Koreában v?nnak, mert tudják, hogy a népei lenes uralmat csak így lehet fenntartani. De így is csak ideig-óráig, mert a szabadságszerető délkoreaiak megkezdték 3. fegyveres felszabadító harcot is a nép árulói, az amerikai imperializmus ellen. Spanyolország Több mint 13 éve áll harcban « spanyol nép a világtörténelem egyik leggonoszabb, legzsarnokibb katonai klikkjével. 1936-ban Franco és Mola fasiszta tábornokok már zsoldosokkal, olasz intervenciós csapatokkal és német repülőgépekkel felszerelve fellázadtak a Spanyol köz ársasági kormány ellen. Felébredt a világ lelkiismerete s a legkülönbözőbb népek szabadságszerető fiai: angolok és oroszok, franciák és amerikaiak, csehszlovákok és. magyarok sietlek a spanyol nép segítségére. De hiábavaló volt a spanyol munkások és parasztok hősiessége, hiába harcolt emberfeletti erővel a dicső nemzetközi dandár, a jól felszerelt német, olasz és mór zsoldosok túlerőben voltak. A köztársaság bukásában döntő szerepe volt Angliának és Léon Blum francia népfront kormányának, mely a „benemavafkozás" hazug jelszavával a fasisztákat segve te. A köz ársaság 1939-ben elbukott. De 10 év óla rendüie'lenül harcolnak Casiilia sziklás hegyei között, Katalónia és Andalúzia síkságain a spanyo* partizánok. Franco minden terrorja ellenére egyre erősödik a partizánharc, egyre többen szöknek a hegyekbe, hogy kiv'-vják a spanyol nép szabadsága.. A spanyol kommunis'.ák élenjárnák a harcban, a „Munao Obrero", a spanyol KP lapja elszántan küzdő , partizánok legfőbb segítőtársa 3 nem két séges, hogy a harc itt is a név győzelmével fog véaződni. OLASZORSZÁG Az olasz fasizmus fegyveres vererége utón az olasz Kommunista Párt is tagja volt az olasz kormánynak. Az angol-amerik-n megszá'ló katonaság azonban durván b:laavat'ionott Olaszország belügyeibe és az ,-amerikai pánt: de Gasperri pártja, a szakadár jobboldali szocáíd:mokrétákkal karöltve kiszorította a kormányból a nép ig zi érdekeit kéoviselő kommunistákat. Az 01" sz Kommunista Párt azonban a balodali szociáldemokra'ákkal szoros szövetségben, azóti is megingathatatlanul ésegyre naeyob erőt képviselve hnreol Olaszország függrtlenré géértA legutóbbi hetekben az olasz parasztok földfoglaló mozgalma során Délolarzország az érdeklődé: homlokterébe került. Az éhező. nincstettn p rasztok e'foglalt&k a földesurak i.taj parlagon hegyoilt fö'daket (fl a gyilkos Scelba rendőreinek minden terrorja ellenére is száma: h'lyen komoly sikereket értek el. Hiába uszítanak háborúra az amerikai é* olasz fasiszták. Togliatti elvtárs -csavait, megfogadja az olasz nép: „Ha az imperialistáltn-k mégis sikerülne kirobbantani a h-rmadik világháborút s íoy a Szovjetunió dicsőséges Vöröe Hada: rege a támadó üldözése közben olasz területre érne, az olasz^nép mindent megtenne a néofels rabaditó hadsereg támogatására".