Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

Jterda; 1949 mjjaf 9r. A GAZDA ílj • • • Vállalatvezetői beszámoló az újszegedi Kenderben "Lassú, öreges léptekkel indul lkz Újszegedi Magyar Kender­ár portása. Még egy szempil­ntást vet a bejáratnál lévő lábiára, amely két nap éta hív­ja fet a munkások figyelmét a *na tartandó vállalatvezetői be­Számolóra. Utána ő is csatla­kozik a kultúrterem ajtaján be­Özönlő munkások hosszú sorá­hoz. A tágas, hatalmas kulturte­temben mintegy ötszáz dolgozó fcyült össze. Á délelőtti mun­kacsoportok tagjai mind eljöt­tek, ho ji] meghallgassák Possá­György vállalatvezető be­elgondoláiával: toióbb haladnia megkezdett uton, hogy az ötéves tervben már <* Mag{Jar Kendert a legvirágzóbb textil üzemek között emlegessék. Kezek emelkednek a levegőbe Négy kemény, hőnap volt szükséges arra, hogy az üzem felemelkedhessen arra a magas­latra, amelyen más szövőüze­mek az év e'ső hónapjában voltak. Csak most az első ne gyedévi beszámolón mondhat­Ültetik már a paprikát jáky hogy defi'cilmenlesea ter­melnek. Lelkes éljenzés és taps kíséri az első felszólaló szavait. Kezek emelkednek a levegőbe és szólást kérnek. Egymás után állanak fel munkások és munkásnők, hogy rámutassanak: hogyan értek el jói termelést és mik akadályozzák a munkát. Dunai elvtárs beszé­dében a vájasztási győzelemre is kitér. A hallgatók érzik és tudják, hogy az a győzelem, ame­lyet a választáson arattunk, ujabb kötelezettségeket ró valameny­nyiünkre. Nagy lendületei indult a szegedi határban a paprikaül­tetés. Szinte nagyméretű sze­zonmunkává vált. Iparkodnak a szerződésekben meghatáro­zott területet minél hamarabb beültetni. — Az elmúlt napokban az alsóvárosi dűlő­biztosok értekezletre gyűltek össze, megbeszélni a paprika­beültetéssel kapcsolatos tenni­valókat. Ambrus István elv­társ, a nagyszegedi népi bi­zottság elnöke az éretkezletea elmondotta, hogy a paprikaér­tékesitő Nemzeti Vállalattal szerődést kötő teremlők jöve­delemre való tetkintet nélkül teljesen díjtalanul kapnak ül­tetési engedélyt. A dülőbiztosok és az érte­kezleten megjelent termelők megnyugvásai távoztak s foly­tatók tovább a megkezdeti jó munkájukat. vyi számolóját az 1949. év első ne­gyedéről. Irány! muSa! a Pár! A teremben uralkodó zsongás teák a színpad függönyének tzélnválásakor ér véget. A meg­jelentek valamennyien feszült figyelemmel hallgatják Sorja Gizella szavalalát: Irányt ma'al it párt.-A vers végén érezni le­het, hogy a felcsattanó taps hemcsak az e'őadónak, hanem a IPártnak is szól. Alig fejeződik be a lás kul­túrműsor, mikor Sebessi elv­lárs, a Magyar Dolgozók Pártja Narvszegedi Pártbizottsága ne­vében vörös selyemzászlőt nyújt Vit a gyár dolgozóinak1, amelyen cillogö, arany betűkből raizo­fódik ki a szöveg: »Diszités\ verseny győztesének 1949. T* Elisire"ést és dicséretet je­lent ez a zászló a Magyar Keu­dergvár. dolgozóinak lelkes munkájáért ^fszízan várják... ötszáz szempár tekint a szin­yAüra feszült figyelemmel, mi kor Bossányi elvtárs vállalatve­tető a mikrofon elé lép. ötszá. tan várják néma csendben, mi­kor szólal meg munkatársuk, old '15 éves kora óla a gyár dolgozóját Jcözött él, hogy mint Vállalatvezető beszámoljon az félmúlt négy hónap munkájáról. Bossányi elvtárs beszédéből a jtfagyar Kendergyár dolgozóinak fcecsületcs és áldozatos munkája tűnik lá, amellyel kiemelték a jgyárat abból a mely ponthói, •melyben január elsején volt. Az eredmények után a kritika, önkritika fényt derit a hibák­ka is. Élesen mutat rá azokra a tényekre, amelyek megszünteté­sének be kell következni, hogv a gyár dolgozói a jövőben ugyanúgy részesüljenek az ál­lami n vére "ég részesedés visz­sza'.éritéséhől, mint több más Evegedi üzem. A beszéd közben többször tapssaf altnak Idfeje­zé t helyeslésüknek, látni, hogy egyetértenek a vállalatvezető P? Majd meglátjuk ki lesz a legény... BELVÁROSI telefon 40->r> Mindennap szerdáig J. Strauss hatalmas zenéje Denevér Végig gyönyörű szines film. ElSadása'i fí!5. fél 7,151 9 őrakor KOfíZO Telefon Aut.: 33-44 218 bérlőt. Mindennap szerdáig. Denevér És az első szines magyar film: 1949 V/I. ElfiasEsak 4. 6 és 8 őia' or. SZÉCHÉNYI Telefon Aut 34-77 421/8 hér'at­Péntekig mindennap Szerelmem Énekes-zenés filmoperett Dunajevszki muzsikájával Előadások fői 5. léi 7 ős (él 9-feoi Kivették a választási munká­tól is a részüket a Magyar Ken­der dolgozói, ugyanúgy kiveszik részüket a jövő nagy munkájából is. IBitusz Ggula az újításokról beszél, amelg már eddig Is 58.214 forint önköltségcsökkentést jelent a gyárnak. Az a harminchárom ujitási javaslat, amit ezldeig nyújtottak' be — mutatja: tudatá­ban vannak a dolgozók annak, hogy mindannyian tulajdonosai ennek a gyárnak. Tudják, hogy az újításaikkal megspórolt forin­tok már nem a tőkéseket gaz­dagítják. Bertáné és a többi szö­melés minden problémáját. Egyhangú, lelkes szavazással fogadják el valamennyien Varga Ferenc szövőmester munka jel­ajánlási javaslatát a Szakszerve­zeti Világszövetség II. kon­gresszusára. ördögh Kálmánné már a Szegedi Kendergyár ver­senykihívásáról beszél. — Majd meglátjuk, ki lesz a legény a gáton, A romokból kiemelt gépekkel indulnak most nemes versenybe a Magyar Kendergyár dolgozói, azzal a reménnyel, hogy a ver a nygres^rsszessiési! mmm Wiaakat a szepli posta dolgozóinak A szegedi postaigazgatóság versenyre hivta ki a pécsi és debreceni postaigazgatóságot vőnő felszólalása azt bizonyítja, i seny befejezésekor már az ő ka­hogy a gazda szemével nézi nár I pujukotr is ott csillog már az él­az Újszegedi Kendcgvir a te/• I üzem jelvény. Nagy Pál. A szegedi postások vasárnap termelési értekezletet tartottak. Az értekezlet Zsákai Béla, a postás szakszervezet kerületi titkára nyitotta meg, majd Ko­pasz János üzemi párttitkár tartott politikai beszámolót. Balog P4( az igazgatóság mű­szaki osztályának munkájáról számolt be. Ozsváth István ter­melési felelős, Szászvári Jenő felszólalása után határozati ja­vaslatot terjesztettek elő, mely szerint a szegedi postaigazgató­ság a pécsi és debreceni posta­igazgatóságokat külön versenyre hivja ki. Hatvani Jenő felszólalása Nem lesz mostoha gyermek a falu A VÁROS MELLEIT Kutat fúrnak, utat, uj községházat épltenak Uilésen Régi néven Árpárfközsóg nem olyan régen lelt önálló: pár hónapja még Dorozsmához lar­lozolt- Néhány nappal ezelőtt pedig megkapták az illelékös helytől az engedélyt, hogy a község nevét Üllésre változ­tassák át. — Pünkösdkor tartjuk a falu keresztelőjét — újságolja Gombos Miliály elvtárs a falu főbírója. — Mostanában nagyon moz­galmas nálunk az é'et —mond­ja Pintér Ferenc elvtárs. Nem­régen avattuk a szülőottho­nunkat, a hét elején megkezd­tük a falu központjában egy Norton-kut építését, hétfőn nyitjuk meg Csólyospálosra lőke. Most kényelmes ágyak, utunkat, a jövő hónapban pe­dig az uj községháza építését kezdjük meg. Ezek az eredmények ybizo­myitjáifc, hogy a hároméves terv Árpádközségről, azaz Cllésről is áldásosán gondoskodott-Né­hány évvel e előtt még tespedt az élet az egész faluban. Tel­jes volt a néncstelensőg, fi, nyomorúság, sürü por lepte pl a falut Nehéz munkánk volt, de megérte — jegyzi meg Veres István, a DÉFOSz elnöke. > Megér le* — bólogatnak a dolgozó parasztok lelkesen, öröm végignézni a bizakodó arcokon, mindenütt örömteli szemek büszkélkednek az ered­ményekkel és bizakodva ké­szülnek az ujabb munkákra. Mert az van elég. A nagy nyomorúságból csak hatalmas erőfesziléssel lehet egy szebb, boldogabb jövő felé "haladni. Ezért építették fel az uj szü­lőotthont, amelyben eddig 12 boldog asszony hozhatta világ­ra gyermekét — Azelőtt nyomorúságos ágyakon, vagy erdőben szüllek ezek a szerencsétlen asszonyok — mondja dr. Kubányi Ka­roly elvtárs, az otthon veze­tője. Most^kényelmes ágyak, liszta lepedők és párnák vár­ják a jövendő anyákat és min­dent teljesen ingyen kapnak. Az otthon minden egyes he­lyiségének, j[ szülőszobának, a kórteremnek és a fürdőszobá­nak falait hófehérre meszelték ki, az ágyakon a legnagyobb tisztaság és rend uralkodik. _ — Mindezt a népi demokrá­ci inak köszönhetjük — mondja büszkén dr. Kubányi elvtárs. Négy kemény kéz Vize még nincs a szulőott­honnak. De ez a probléma is rövidesen megoldódik, Az ott­honnal szemben már fúrják az uj kutat. Kíváncsi gyerme­Lek állják körül a munkásokat és csodálkozva figyelik a lá­eas sürgés-forgást. — Húzza meg erősen, ne sajnálja, — biztatja Boros Je-' nő helyettes furómestea: Piz egyik munkást. Négy kemény kéz ragadja meg a furó kél karját és ne­kifeszül, hogy egy talajréteg­gel lejjebb fúródjék a gép a földbe. — Ötvenhárom méterre Felülvizsgálják a cséplőgépeket A torontáli járásban két több tagu. bizottság megkezdte a cséplőgépek felülvizsgálását. A bizottság gépállomások gépé­szeiből) iparhatósági személyek­ből) valamint dolgozó parasz­tokból áll, melynek feladata a cséplőgépeknek a cséplés idejére való kijavíttatása, hogy a csép­ié? zavartalanul folyhasson. . mentünk már le — líjságolja Boros Jenő. A homokot már elhagytuk, most már az agyag bau vagyunk. — Kapcsoljanak bel —hang­zik az utasítás. Mészáros István máris ug­rik a motorhoz, meghúzza a szijjat és felbúg a gép. Vigyázz, jön a viz! — hangzik a figyelmeztetés. A következő pillanatban széles sugárban ömlik ki a meszes agyag a széles csap száján. — Három hét alalt megle­szünk — mondja Mészáros Ist­ván motorkezelő. Kell is, mert nagy szüksége van már a falu­nak egy rendes kuira. A párthelyiségben pedig kí­váncsi izgalommal nézik a gazdasági kisvasút üzemtervét. Az ötévfes terv folyamán a szegedi kisvasút Üllésre is el­jut, sőt még annál is tovább. — Dorozsmattirdőnél ágazik él a vonal — mag} a áza Gom­bos elvtárs — az egyik Kis­kunmajsa felé megy, a másik a falunkon keresztül Kiskun­halasra és bekapcsolódik a Kecskemét-bugaci vonalba. Amiről minden üllési paraszt meggyőződött Az egyész tanyavilágot he lehet majd utazni! — kiáltja örömmel Papp Antal kisbíró, akit a faluban égbekiáltónak hivnak. — Nem lesz mostoha gyér­mdk! á falu a város mellett — jegyzi meg Pintér elvtárs. Erről már minden üllési pa­raszt meggyőződött. Tudják mindazt, amit három év alatt kaptak, s amit a következő év folyamán kapni fognak, azt célozza, hogy a dolgozó pa­raszt Üllésscn is emberhez méltó életet éljen. Uivea László után Székely Béla postaigazgatö kiosztotta a nyereségrészesedés­ből származó egyéni jutalmakat. Jutalomban részesült: Szilágyi Sándor, Papp János, Ozsvath István, Hargitai Endre, Pamuk István, Török József. Dobó Je­nő, Szabó József, Kővári Imre, Temesi Richárd, Tóth Jenő, Vö­rös István, Fehér Zoltán, Le­hóczky Lajos. EteiHá* Kisfsfinlo^tonYán a kocsiüiszüési verseny diait Vasárnap délután három őra­kor osztották ki Kistemplom ta­nyán a választási agitációban resztvett lovaskocsik diszitési versenyének dijait. A dijak kö­zött különböző mezőgazdasági szerszámok, tányérok és külön­böző háztartási cikkek szerepel­tek. Az első dijat, egy tengeri morzsolót Fehér Béla kisparaszi nyerte. A dijak kiosztását mű­soros délutánnal kapcsoltál egybe- melynek keretében a Sze­gedi Kenderfonógyár kulturgár­dája és zenekara szerepelt. A műsor ntán a falu apra ja-un cry ja táncraperdüklt és a késő éjsza­kai órákig folyt a vidámság. Mit kaphatnak a selyemhernyó tenyésztők Néhány nappal ezelőtt oss­totta ki a Selyemgubőtenyésztí Nemzeti Vállalat a mult évi ter­melők versonydijait. Szentese* Szabó Bálintné 100 forint, Sáf­rán Bálint 150 forint, Csongrá­don Kávai János pedig 100 fo­rint jutalomban részesült. A pénzjutalmakon kivül m(S díszoklevéllel is kitüntették « három selyemberny<5tenyésztőt Az idén is irnak ki selyem* gubőtenyésztési versenyt és re­mélhet.őleg a szegedi és sze­gedkőrnyéki tenyésztők is ré­szesülnek az 1500, 2000 forintos kereset mellett ilyen dijazásob ban. Felérs esc't a cseresznye ára A szegedi gyümölcsüzletekben és kirakatokban napról-napra nagyobb és nagyobb mennyiség, ben jelenik meg a cseresznye. Egy néhány nap alatt majdnem felére zuhant az ára A kezdeti 5.20-as, 4.90-es árak helyett ma már 2.50, sőt 2 forintért is adnak cseresznyét. Napról­napra nő a felhozatal. Tiszamenti Fűrészek N. V szegedi üzeme Felsőtiszapari 33 (volt Lippai) // r -Í3t minden mennyiságben kap­ható q.-ként 6 Ft árban

Next

/
Oldalképek
Tartalom