Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

ITaaBnaap, 1949 míjos Ti. I nyugati hatalmai ezúttal Is elkerüli bármilyet! konkrét javaslat elöierjesztísst Vl9lnszkS! vátassa a külügymíníszíerek pénteki isléfén A külügyminiszterek tanácsá­nak pénteki ülésén, amelyen Schuman elnökölt, folytatták az llső napirendi pont — •Német­ország egysége, beleértve a gaz­Sasági és politikai elveket és a •zövefcéges ellenőrzést* — mefl­léroyalását) RÍ ülés elején Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere »egjegyczte, hogy mindeddig egy itten nyugati küldöttség sem állott. elő a tárgyalt problémák lényegét érintő javaslattal. Amit bárom napon át hallottunk, ab­ban merült ki, hogy egymásután kérdéséket tettek fel — mondot­ta. — Acheson például kijelen­tette, hogy mindenki egyetért a szövetséges ellenőrző tanács helyreállításában, ugyanakkor fzonban egész sor kérdést tett le!: hogyan fog működni az el­tenőrző tanács, az egyhangúság tlvc alapján-e, avagy szótöbb­ség alapján. 3Í5?3ist's5s?a szükség Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy mindezeket • kérdéseket meg kell vitatni. A szovjet küldöttség egyetért fzzel és a maga részéről kon­6rét javaslatokat terjesztett elő. 54z USA küldöttsége, azonban %em nyújtotta be a vitás kér­dések megoldására vonatkozó in­dítványát. Visinszkij megjegyez­te, hogy érti azoknak az általá­BOS elképzeléseknek jelentőségét, amelyeket a külügyminiszterek tanácsának résztvevői előterjesz­tettek. Az általános elképzelések azonban nem elégségesek, hatá­rozottabban meg kell mondani, hogyan kell cselekedni Német­ország egysége biztosítása érde­kében. Van-e a többi küldöttség­nek e tekintetben valamilyen ter­ve? Ez mindezideig nem isme­retes, Schuman előzőnapi felszólalá­sával foglalkozva Visinszkij em­lékeztetett, hogy Franciaország külügyminisztere aggodalmát fejezte ki, hogy az egységes né­met államtanács, amelyet a Szovjetunió küldöttsége ajánl, •annyira ingaiag és törékeny, hogy aligha teszt lehetővé kí­vánságaink és törekvéseink meg­valósítását. Engedjék meg — folytatta Vi­sinszkij —, hogy megkérdezzem, mit javasol a francia küldöttség e »kivánságok és törekvések* megvalósítására? f Bevin előzőnapi kijelentésével kapcsolatban — a négyhatalmi ellenőrzés megteremtéséhez tud­ni kell, milyen politikai és gaz­dasági felépitettségre van szük­sége Németországnak —> Vi­sinsikij ezt mondotta: ez a ki­jelentés nem tűnik ki konkrét jellegével. Egyébként felmerül a kérdés> mi a brit küldöttség kon­krét álláspontja és hogyan kép­zeli Németország egységének a megvalósítását? Áchsson az érdekekről — Schuman ismételget, Bevin hallgaT Visinszkij befejezésül eztmon­íotta: a dolog lényegét tekint­et, egyetlen nyugati küldöttség etem állott elő mindezideig sem­xsijcle épitő elképzeléssel, mely !B vitatott kérdés magvát érinte­né. Ez természetesen nehezíti az Vlötfünkálló problémák megoldá­sát. Sokkal könnyebb volna meg­líéin! a küldöttségek álláspontját, ka megfelelő dokumentumaink lennének. Tfleg A nyugati hatalmak képvise­lői ezúttal is elkerülték bármi­fyen konkrét javaslat előterjesz­tését. Felszólalásaikban jelenté­keny mórtikben azt ismételget­nék, amit előző nap, vagy két etappal előbb mondottak. Ache­son ismét kijelentette, hogy mind Bddig nem tartja lehetségesnek • négyhatalmi ellenőrzés hely­reállítása kérdésének megvitatá­sát és eldöntését, amíg nem tár­hatták meg a nyugati hatalma­itól érintő olyan gazdasági kér­déseket, mint például a jóváté­telek. Acheson az egyhangusá­jgi elvnek az ellenőrző tanácsban «sló alkalmazása ellen beszélt Schuman a maga részéről megismételte, amit az ülésszak fiíső napján mondott. Azt ál­lította, hogy a négyhatalmi fiién őrzést csak akkor lehet megszervezni, ha Némctor­áteág egységét már előzőleg jnegvalósitották. Azt azonban fcem magyarázta meg, bogvan Srípzeli Németország egységét teégy hatalmi s70vetsége3 el­lenőrzés és egységes német ál­•temtanáes nélkül. Kijelentette, fcogy a francia küldöttségnek fimeg van a saját javaslata*, fie nem terjesztete azt elő. Bevin, aki az egész ülésen teean beszélt, mindősze annyit mondott, hogy »semmi hozzá­temiivalójfa nincs ahhoz, amit itt elhangzott*. Ezután teafa Visinszkij szólalt feL Nem értek egyet azzal, — mondotta — hogy Németország egységének kér­dése, az a kérdés, hogyan szervezik meg Németországot, hogyan fog cselekedni a továb­biakban és mindez mire vezet, — ne lenne nemzetközi fon­tosságú kérdés. Nyilvánvaló­an nemzetközi fontosságú kér dés, mert minden békeszerető nemzetnek, fontos érdeke, hogy megakadályozzák a német támadószellem újjáépítését, demoitraiikus állammá tegyék ezt az országot, amely érde­mes arra, hogy befogadják a békeszerető nemzetek közös­ségébe és teljesítse kötele­zetségeit a hitleri háború ál­dozataival szemben. Minden kérdés, amely a német prob­lémával kapcsolatos, nemzet­közi kérdés. , Acheson kijelentéseivel fog­lalkozva, amelyben az ame­rikai külügyminiszter ugy akarta beállítani a helyzetet, hogy nem világos, mit is fog az elenörző tanács valójában ellenőrizni és mik lesznek fel­adatai, Visinszkij ezt mondot­ta: — A szövetséges ellenőrzés felállítását javasoljuk-e most? Bizonyára nem. Ennek a szervnek nem felállítását, ha nem visszaáHitását javasol­juk, határozott célok érdeké­ben, amelyeket eddig még tá­volról sem értek el. Az ellen­őrző tanács a postdami egyez­mény elveinek szellemében megfogalmazott szervezeti szabályzat alapján működött. 9z ellenfirzd fanács kétiHse Kár rág megoldódott Ezt az okiratot már kipró­bálták • gyakorlatban. Majd­nem négy esztendeje elmúlt, hogy megállapodtunk, mit kell az ellenőrző tanácsnak ellen­őriznie. Ha azt kívánják mon­dani, hogy 'az akkoriban az ellenőrző tanács elé tűzött fel­adatok már kimerültek, ak­kor ismét az a kötelességük, hogy megmondják, vélemé­nyük szerint milyen uj fel­adatokat kell az ellenőrző ta­aács elé tűzni. Ezt nem te­szik és nem is tehetik, mert az ellenőrző tanács lényegé­ben ugyanazokkal a felada­tokicai áll szemben, amelyeket az ellenőrző gépezetről szóló megállapodás és a postdami ; égyhat almi egyezmény előir. Igy tehát az a kérdés, ame­lyet Acheson felvetett, már rég megoldódott: a szövetséges el lenőrzés szervezed szabályzata megvan, köve'kezé képpen sem­mi szükség sincs arra, hogy ezen a már megoldott feladaton törjük a fejünket. — Amennyiben javaslatot terjesztenek elő, hogy az ellen­őrző tanács bizonvos feladatait megváltoztassuk, a szovjet kül­döttség nem ellenzi a kérdés megvitatását, szemelőtt tartván annak lehetőségét, hogy bizo­nyos feladatokat német szer­vekre ruházzanak át- Az ellen­őrző tanácsnak, mint legfőbb hatalomnak azonban határozott ideig meg kell őiiznie főszere­pét. Az egyhangúság efve a nsmzeíkőzí kérdések el ntézésénsk szokásos módja Visinszkij ezután hangsu­hjozta, hogy minden előfeltétel megvan a szövetséges ellenőr­zés visszaállítására és hozzátet­te, hogy az ellenőrzés céljai és feladatai világosak. Következés­képpen csupán az egyhangúság elve lenne az a pont, ameiy ál­lítólag akadályozza a négyha­talmi ellenőrzés visszaállítását a potsdami alapon. Már tegnap is megkérdeztem, miért enge­dik meg az egyhangúság elvét a háromhalalmi ellenőrzés leg­fontosabb eseteiben, ha a négy­hatalmi el'enőrzésben ellenzik? Ez azonban nem minden. Mi­ért szabták meg a biztonsági ta­nács szervezésekor, az USA kor­mányának kezdeményezésére, mind® eljárási kérdés megol­dására az egyhangúság elvét? Miért fogadták el az egyhangú­ság elvét a különböző nemzet­közi egyezmények és szerződé­sek egész sorában? Az egyhan­gúság elve a nemzetközi kér­dések ellintézésének szokásos módja, természetesen vannak ki­vételek is. Beszélnek itt az ENSz közgyűléséről, amely szin­tén szótöbbséggel dönti pl a kérdéseket. Ez esetben azonban megfelcdlzeznek arról, • honit a közepiülés általában semilyen határozatot sem hoz. »Határo­zatais csupán ajánlások. Igy hát az egyhangúság módszere való­ban a nemzetközi gyakorlat szo­kásos módszere. És ha azt az utat kívánjuk választani, amely elvezethet bennünket Németor­szág egységének megteremtésé­hez, ugy semifyen akadályát sem szabad látnunk annak, hogy a négyhatalmi ellenőrzés szer­veiben az egyhangúság elvét al­kalmazzák­A szovjet külügyminiszter ez­után áttért az egységes német államtanács szervezéséről szóró javaslatra és ezt mondotta: 8 {feni^raíik'js Bóra?? tS^fssi isjEgversmfésSHsSí u!ja — Az a körülmény, hogy a szovjet küldöttség egyidejűleg két javaslatot nyújtott be — az ell®őrző tanács visszaállításá­ról és az egységes német állam­tanács megteremtéséről — mu­matja, hogy az ellenőrző ta­nácsnak nem szán kizárólagos szerepel az egységes Németor­szág megteremtésében, hanem csupán a szerepek egyikét. A szovjet küldöttség javasolta, hogy a nyugati és keleti öveze­teiken jelenleg meglévő gazda­sági szervek alapján szervezze­nek egységes német áttanítaná­csot. Ez lenne Németország kor­mányzati feladatokkal ellátott gazdasági és közigazgatási köz­pontja. Az egységes német ál­lamtanács hatáskörébe tartoz­nának az egész Németországot érintő jelentőségű gazdasági és államépitési kérdések. Hangoztatta, hogy az egysé­ges német államtanács központi német szerv lesz, amelyben Né­metország minden övezete kép­viseletet kap. Keretében dón­lik majd el a németek a tanács hatáskörének halá ai között az egész Németországot érintő Itér­déseket. Csira ez, amelyből a fejlődés során Németország egy­ségét biztosítani kénes szerveiéi nőhet ki: A szövetséges ellen­őrző tanácsnak viszont ellen­őriznie kell ezit a mozgalmat, hogy demokratikus uton ha­ladjon, hogy békeszerető, de­mokratikus német, állam kelet­kezzék. A jövendő egységes, bé­keszerető. demokratikus Né­metország körvonalait a pots­dami egyezmény megszabja. ?.c!!2saü„»ra'ii38f5?5szlt§se,< jsvasbt nfiíkiii Visinszkij befejezésül kijelen­tette: a szövet javaslatok —ez meigyőződéréúk — kilátást te­remte.nek a német kérdés meg­oldására. Ila gyakorlatilag kí­vánunk hozzálátni a kérdéshez, ki kellene íépnünk az általános megbeszélések köréből és kon­kréten megvitatnunk ezeket a javaslatokat. A többi küldött­ségtől azonban mindezideig sé­miig en javaslat sem érkezeit. Azt mondották nekünk, hogy e kérdések megoldása előtt tud­ni kell, milyen lesz a gazdasági egyensúly és milyenek lesznek Németország keleti és nyugati övezetinek termelő erői. Teg­nap beszámoltam a keletnémet­országi való helyzetről. Ache­son részle'esen beszélt a nyu­gati övezetek helyzetéről. Ugy gondolom, hogy ez elegendő ahhoz, hogy — jóakarattal — etőrghaiadjank és ne egyhely­ben topogjunk. A pénteki ülés végén Ache­son beszélt. Azt mondotta, ujabb erőfeszítést tesz, hogy •megpróbálja pontosan mégha­tározni álláspontját.* Az ameri­kai külügyminiszter azonban ezúttal sem tett semmiféle kon­krét javaslatot. Kijelentette hogy az amerikai küldöttség vé­leménye szerint ideje lenne •más kérdések tanulmányozásá­ra áttérni.* A külügyminiszterek szómba, ton folytatták tanácskozásultat Ország-VILAG Az olasz munkásság bérmoz­galma egyre szélesebb mére­teket ólt. Kétmillió mezőgaz dasági munkás már tlz napje sztrájkol. A kincstári alkalma­zottak is bejelentették, ha nem teljesitik béremelést kő vetelésüket, junius 1-én a egész orsgágban abbahagyjál a munkát. A népi demokrácia gondosko­dik arról, hogy az egész ország­ián lequpnek megfelelő sport­telepek." Márciusban 400.000 fo­rintot fordítunk sporttelepek, ;portlétesitmények építésére. A népbirö áq egy évvel ez­előtt hátúira Vélte dr. Pásztói • Amon volt be' ügy minisztéri­umi osztályvezető. aKEOKll egykori te'jhntalmn urát márt tevékenységével töbl mint 18000 üldözött háláld idézte elő. Fel ebhez és fchjlái a NOT elé került az ügy amely a bi ő áqot nj tárgya­Iá ra atasi'o'ta A népbirő.sáf. most újra, tárgyalta az űgye> és Pásztói Aniont ufból hóiéi­ra ilélte. A hároméves terv bruházá. sat során 4 mtll'ó forintos költ­séggel e'készült az uj d, b -ece/i 'e'efonautomata központ. Az uj telefonközpontot szombaton délben ünnepélyes keretek kö­zött adták ál rendeltetésének. Az orvoshét szombaton dél­ben végetért. Dr- Csákány György, az orvo egészségügyi szakszervezet litkára elmondol­la, hogy a kongresszus nemcsak 'udományos téren végzett ered­ményes munkát, hanem a'nnak nagy felentősége volt azért ts, mert helyet kapott a matéria­i la orvostudomány kihamsa­'gazára és Hértéke'ése az Idrss­Hsta orvostudománnyal szem­ben. A haladó magtjar orvost ár­adatom nagy.e'ődeinrk nyom­dokain halad tovább és ma már nemzelk-özi viszonylatba is «r elsők között biztosított magé­nak helyet­A Tito-klikk rémnralma elő! • itecsflletes jngoszlávirU kon>­onnlsták ujabb csoportja 'ött át Bulgáriába A menekül­tek nyilatkozata szerint a Tito­klikk rínyirnlma már nem i»­mer határt. A helyzet eszéns Tneoszláviában napról-napt* romlik- A bányászokat napi 14 árán át dolgoztatják. nftwa rendes lakásuk ás az élelmiszer, adagot sem kapják rendesen. A szabad görög rádió je­lenti, hogy Zakarimlisz. a görög kommunista párt főtit­kára smiért félnek a békétől?* Smü előadásában rámutatott arra. hogy a monarehofapte* ták minden áron folytain) akarják a háborút, mert az dollármilliókat hoz számukra, A görög nép el van szánva, hogy megteremti a békét ía megsemmisíti a monarchofa­sisztákat Az athéni korlyány tovább folytatja vérengzéséi és megtnt kivégeztetett hat hazafit Mind a hat részt­vett a hitíerizmus elleni ellen­állási harcban. Athénbon lia. todik napja tart a 30.000 köz­szolgálati alkalmazott Sztrájk­ja. A francia kommnnlsta párt tömeggyűlést hivott össze pén­teken este a páriskörnyéki Fon­tenny-Auv-Rose-han. Jollot Cu­iie beszédében élesen elitélte a: amerikai bfiborus nszitóknak ai atombombával folyhatott fenye­getődzéseit és rámutatott a tu­dósok felelősségére. Riadót kell fújni — mondotta —, mert a francia tudományt veszély fe­nyegeti Fel keil szólítani a francia dolgozókat, hogy a tu­dósokkal egy fitt védjék meg a francia tndománvos kutatást. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom