Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-28 / 23. szám

Orhetbmtték « cserepesserS textilüzem feketéző lgtzgzféi! ••MIS-IE ®>R a VI. evi. 23. szem. Ara 60 fillór Szeged, 1949 Január 28. Péntek A Kölcsönös Gazdasági Seg>fs3| lantosa A világ minden részén nagy érdeklődéssel fogadták a hirt, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország Románia és a Szovjetunió megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Amint a hat ország közös értekezletéről kiadott jelentós mondja: mi emiitett országok gazdasági kapcsolatainak fejlődésében lényeges eredmények mutatkoztak, ami elsősorban az áruforgalom nagyméretű növekedésében nyilvánult meg. Az említett gazdasági kapcsolatok megteremtése és a gazdasági együttműködés politikájának megvalósítása tette lehelövé, hogy a népi demokratikus országok és a Szovjetunió nemzetgazdaságuk ujjáépilését és fejlődését meggyorsitsák.« Amikor a népi demokráciák — köztük Magyarország is — megkötötték a Szovjetunióval és egymással, szerződéseiket, — kulturális és gazdasági szerződéseket egyaránt — mindenki tudta, hogy itt' alapvetően másfajta szerződésekről van szó, mint a kapitalista államok esetéten. Itt azonos érdekű álíamok, — a dolgozók, a munkások vezetése alatt átló államok kötnek szerzőtléseket és a kölcsönös segítség fogalmát nemcsak a szerződések szavai biztositják, — hanem biztosítja elsősorban a proletár nemzetköziségben rejlő hatalmas szolidaritás, amely ezeket az országokat összeköti. A Kölcsönös Gazdasági Segilség Tanácsának megalakulása tulajdonképpen ennek az összetartásnak, ennek az étidig is meglévő és gyakorlatban ís megnyilvánuló szolidaritásnak szervezeti formába öntése. De persze nem véletlen, hogy éppen most alakult meg a Tanács. Az alakuló értekezlet világosan, minden kertelés nélkül megállapította, hogy y.az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat európai ország kormánya lényegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval.* Tehát a Kölcsönős Gazdasági Segilség Tanácsának felállítása az imperialisták gazdasági vonalon ellenünk folyó harcát teszi hatástalanná. Tulajdonképpen védekezés, gazdasági továbbfejlődésünk lehetőségeinek megvédése és biztosítása. Dc nem esz a »védekezése jellemzi — nemcsak ez tette szükségessé a tanács megalakulását Hanem ennél sokkal döntőbb az, amiről az értekezlet igy tudósít bennünket: ».<t népi demokráciák orszá,ai és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását az értekezleten résztvevő országok képviselői, túl, egyenjogú képviselet alapján, azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztalataikat kicseréljék, műszaki segítségei nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel, gépekkel, fclszere* léssel, stb.* Tehát a Tanács megalakításának az a legfontosabb célja, hogy az aiapitó tagjai, az öt népi demokrácia és a Szovjetunió, — melyek eddig is tervszerű gazdálkodást folytattak — egymással való gazdasági kapcsolataikba is több és alaposabb tervszerűséget vigyenek, • szélesebb gazdasági együttműködésit valósítsanak meg. A kapcsolatok tervszerűvé tétele óriási "jelentőségű és pillanatnyilag méy a benne rcjíő távlatok teljes egészükben fel sem mérhetők. » Gondoljunk csak arra, hogy a mi iparunknak milyen hatalmas lendületet adott az államosításnak az az eredménye, hogy a kapitalisták által őrzött • gyártási titok*, a2 egyes gyárak jól bevált munkamódszerei közkinccsé válták. Most tz a folyamat sokkal nagyobb mértékben következik be, most nemcsak az országunkon belül, hanem a népi demokráciák és a Szovjetunió cserélik ki gazdasági tapaszlalataikat, nyújtanak műszaki segítséget, tanácsot egymásnak. Az értekezlet jelentősége azonban tul mutat a résztvevő hat állam határain. Megállapítja a tanácskozásról kiadott közlemény, hogy »a Kölcsönös Gazdasági Segilség Tanácsa nyilt szervezet, amelybe beléphetnék Európa más országai is, ha egyetértenek a Kölcsönös Gazdasági Segilség Tari&cs&nak alapelvéivel és részt kívánnak venni a fentemiitelt országokkal való széles gazdasági együttműködésben.* Az érlekezleinek ez a megállapítása keltette a nyugati Imperialisták országaiban talán eddig a legnagyobb visszhangot. A párizsi Ce Soír — |az értekezlettel foglalkozva többek közölt megállapítja: »A Tanács minden állam részére nyitva áll, ha részt kiván venni benne. Ez a válasz mindazoknak, akik azt hangozlatják, hogy Franciorszdgnak nem lenne kivei kereskednie, ha szakítana a; Egyesült Államoklcali* 'Mint mondottuk, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának óriási a jelentősége elsősorban az alapiló államok, — de ezen tul Európa, sőt Európán kívül ís — miudeu ország szempontjából. A tanács megalakítása a demokratikus erők ujabb megszilárdulását jelenti, — de jelenti az imperializmus ujabb — az utóbbi időkbcri egyre gyakoribb — vereségét is. És a Tanács megalakulásának napja, — mint a Szabad Nép jrja kommentárjában — »a szocialista építés történetében lelenfő*- gátján lest+t ÖER« ERNŐ: Kormányzatunk irányt vett a kizsákmányoló elemek gazdasági korlátozására 4 közlekedési és pénzügyi tárca költségvetését elfogadta az országgyűlés AJ országgyűlés csütörtöki ülésén Nagy Imre elnök bejelentette, hogy Bencsik Gyula, Nagy Bódog, Ofuer Alfréd, Vas Sándor, Csehszombati László, Implom Fereno és Nyiri Sándor képviselői megbízatásáról lemondott. Helyükbe Hajagos Imre, Molnár István, Kelemen ödön, Rajkai József, Bererid György, Györgyi Irajos és Koczka Pál pótképviselőket bivták be. a Popdi György halála folytán megüresedett képviselőt helyre dr. Antalffy György elvtársat, a Délmagyarország felelős sz-crkesztőjét ilivták be. A Borsos Sándornak mandátumától való megfosztása következtében megüresedett hely. re Erdei Fcrcncné Majláth Jolán, a Nyárádi Miklós, Komnenov rál és Orosz Márton le. mondása folytán megüresedett képviselői helyre peclig Virágh I.ajos, I'ongrúcz Kálmán és Szedlák Lajos pótképviselőket bivták be. Tovább javul a közlekedés, emelkedik a posta teljesítménye A közlekedésügyi tárca költségvetését Gallai Lajos elvtárs, előadó ismertette. As Országos Magyar Repülöegyesület céljai, ra 10 millió forintot fordítanak, hogy a repülést tömegsporttá fejlesszék. a tehergépkocsik száma ma már kétszerese, a motorkerékpároké háromszorosa iu 1938. évinek, A gépjármüvek üzemanyaggal való ellátása a MAORT-szabotázs megszüné30 óta határozottan javult. Tengerhajózásunkat ma már négy hajóval bonyolítjuk Je. A po3ta teljesítménye tovább emelkedett. A levélpostai forgalom havi 40 milliós átlaga elértei a békebelit, a csomagforgalom 100 ezerrel, a postautalvány-forgalom 200.000rel haladta" meg ezt a szinvonalat. A népszuper készüli, kek forgalomba hozatalának megindulása eredményeként a rádióelőfizetők száma" 463.000re emelkedett, 12.5 százalékkal túlhaladva a békebeli előfizetők számát. Egyes viszonylatokban már a távbeszélőforgalom is nagyobb a békebelinél. As államvasuti berendezések felújítására, a járműpark növelésére, a kétvágányú hálózat bővítésére 200 millió forintot fordítanak. Kiépítjük ebben flz évben hegyeshalom és a» országhatár között a második vágányt, valamiut többek között a Miskolc és Sajóecseg közölt is a második vágányt. A vasúti hldák közül legfontosabb a tokaji hid megépítése. Ebben az évben kicserélik ae eddig személyszállításra IIASBuált 835 teherkocsit ég julius elsejéig valamennyi munkásvonat, október l-ig az ösjszes többi személyvonat teherkocsiját személykocsikkal cseréljük ki. A •villamosvontatást Hegyeshalomig kiépítik és elvégzik a Budapest-— Hatvan-vonal villamosításának első részletét is, aminek a Salgótarján és Miskolc körüli bánya- és iparvidék forgalma szempontjából van nagy fontossága. 4 négy és félnapos kocsiforduló döntő jelentősége Befejezik ebben az évben a Lánchíd építését, megkezdik a vásúrosnaményi, polgúrdi és bajai híd építését. A posta 189 községet tanyaközpontot kapc-Sol La a postai forgalomba, 200 községet a tAriie'zélőh Alázat lm. Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter felszólalásában leszögezte, hogy az elmúlt évben a közlekedésügyi minisztérium 4s a közlekedésügy dolgozót megbirkóztak a rájuk ltáruló faladattal. Döntő szerepe volt a négy és félnapos kocsifordnló megvalósításának. Amig 1938-bnn az őszi csúcsforgalomba^ a MÁV 7,315.000 tonna árut szállított, addig 1948ban az őszi csúcsforgalomban 8.256.000 tonna éxut, tehát egymillió tonnával, áraz közel 100 ezer vaeufi kocsi rakománnyal többet. A személyszállításban augusztusban jelentkezik a csúcsforgalom. 1938 au gusztusában a MAV hétmillió ntast szállított, 194S-ban ÍJ milliót. E mellett oz átlagíBállitiás lávolsásra nagyobb volt. Mindamellett a " MAV a« utasokat még távolról som szolgálja ki ngy, ahogy erre szükség lenne. A munkás- és személy vonatokon még mindig körülbelül ezer személykocsi van, uzvahogy átalakítva teherkocsikból. Ezért 1 % nem a magyar dolgozók a felelősok. Vasúti személykocsijaink ott vannak nyugaton éz nem akarják visszaadni. Ennek ellenére » magunk erejéből meg fogjuk oldani ezt a kérdést ebben az esztendőben. Jnriius elsejéig kicserélik a személyvonatokon futó teherkocsik felét, október elsejéig a másik felét, úgyhogy az év végére a munkás- és Személyvonatokon már kizárólag személykocsik közlekednek. Az ulak terén fő közlekedési útjainkat teljesen helyreállítottuk és megkezdtük a másod- és harmadosztályú utak helyreállítását. Uj auiomaia teletonhözponioh Gerö elvtárs bejelentette, hogu u) automata kapcsolású telefonközpontokat állítanak üzembe Budapesten és a vidéken ls. Hogu a telefon használatát szélesebb körökben lehetővé tegyük — mondotta —, mostantól kezdve március l-ig Budapesten az uj előfizetők belépési diját 50 százalékkal csökkentjük, vidéken pedig ugyanerre az időre teljesen megszüntetjük at uj állomások felszerelésénél a belépési dijat, vagyis elengedjük a 300 forintos belépési dijat. fl posta általános tarifáját a stabilizáció óta egyáltalán nem emelték, söt egyes tételeknél le is szállították. Korszerű közlekedési rendszeri épit ki az ötéves terv Bejelentette ezután Gerö etátárs, hogy rövidesen hozzákezdenek u), nagyteljesítményű rövidhullámú adóállomás felépítéséhez. Erre szűkség van több' k között azért is — hangsúlyozta —, hogy a magyar népi demokráciát ne Amerika hazug hangjából ismerjék meg, hanem a magyar rádió igazságot hirdető hangjából. Ebben az évben átadják rendeltetésének a második nagyerősségű, középhulláma rádióállomást. Kifejtette ezután, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tovább kell fejlesztenünk közlekedésünket, különösen az ötéves tervben mindent meg kell tennünk egész közlekedési rendszerűnk korszcrüsilésére. Mindent meg kell tennünk ai ötéves tervben, hogy közlekedésünket fejlesszük, hogy a vasút képes legyen kielégíteni a megnövekedett Igényeket. flz országgyűlés a közlekedésügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. 4 szocialista állam költségvetése felé... Vajda Imre a pénzügyi tárca költségvetésének előadója leszögezte, hogy az előző év decemberéhez viszonyítva 1998-ban a bányászatban 116 százalékot, a kohászatban 13Ö.2 százalékot, az alumíniumban 169.3, a mozdonygyártásban 197.1, a traktorgyártásban 213 százalékot értünk el. Általában az 1017 decemberi eredményekkel szemben at ipari termelés több, mini 20 százalékos emelkedést mutat. Vas Zoltán elvtárs, miniszter rámutatott, hogy a múlt rendszerben a költségvetésben a beruházások egészen jelentéktelen kis tételekkel szerepeltek, fl felszabadulás után pénzügyi gazdaságunk elmaradt az ország politikai fejlődése mögött. Ennek oka az volt, hogy a pénzügyi tárcát éveken át tehetetlenek, összeesküvők és dhszldálók monopolizálták, akik azzal akarták menten; a kapitalizmust, hogy gazdasági és pénzügyi bizonytalanságot teremtettek. flzt mondták, hogy csak kölcsönnel lehet stabilizálni. Nem kétséges, hogy a későbbi Marshall-terv szellemében kaptunk volna külföldi kölcsönt, de előbb fel kellett volna számolni a demokrácia Intézményeit és megerősödött volna a magyar nagytöke és bankokrácia. A mostani költségvetés komol\