Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-25 / 194. szám

V. évi. 194. szám. ARA 66 FILLÉR Ejv szeged! ügyvéde! őrükre eltilfotfak gysftorlsfáMI Szened. 1348 augusztus 29. Szerda Kitár! IskoSakapuk Alapvetően különbözött az klei nyári iskolaszünet az etőzö ívekéitől. Mig azelőtt juniustót szeptemberig az iskolák bezárt kapui mögött pókhálósodtak a tanszerek, csendesen korhadoz­lak a padok és ablakok, —ad­dig idóh egész nyáron át nyitva álltak az ajtók, üzemi munká­sok, parasztok és értelmiségiek hordták a maltert és a téglát, telkes MNDSz asszonyok me­szelték a faiakat. Ez a nagy sürgés, az önkéntes roliambrl­gádok, az üzemi csoportok sür­gése bebizonyította azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának programja valóban behatolt a tömegek közé és anyag! erővé vált. »Az általános műveltség, Szaktudás, a haladó nemzeti és Iemberi kultúra kincseit hozzá­férhetővé l-ell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei szá­tnára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopo. 'huniát.'í Az Iskolákat rövidesen hely­reállítják az önkéntes munká­sok és ezzel megteremtik "az alapját annak, hogy az emberi kultura kincseihez a legszéle­sebb rétegek férjenek hozzá. Munkájuk azonl>an nem fejező­dött be, hanem uj szakaszba lé­pett. És ahogy az események Igazolják, ebben az uj szakasz­ban ugyanolyan lelkesen dől* goznak és ugyanugy átérzik pártunk programjának Jelentő­ségét. Tegnapelőtt megkezdődtek ^Szegeden a szülői értekezletek. Tulajdonképpen ugvanazok voltak ott; akllc pár napja az Is­kola falait tapasztottál:, a tetőt javították és. a padlót súrolták. Ugv mente" az értekezletre, mintha haza mennének, isme­rős falak és bútorok közé. »Az iskola minden fokozatá­nak: — a népiskolától az álfa lános iskolától a f "Iskoláig — az egész magyar né.p, de elsó­sorf>an a fövő nemzedék demo­kratikus szellemű és munkára való nevelését, a reakciós köz­szellem és előtétetek marad­vángalnak leküzdését kelt szol­gálnia.­A szülők a reakciós k<? (szel­lem leküzdését már akkor szol­gálták — és Jót szolgálták, — amikor önként vállalkoztak az elhanyagolt iskolaépületek és Iskolaszerek kijavítására. Most a szülői értekezleteken a demo­kratikus szellemű és munkára való nevelés legapróbb és leg­nagyol>b kérdéseit egyaránt megvitatiák. A tisztázatlan kérdéseket tisztázzák — azokat az esetleges tévedéseket és helytelen elgon­dolásokat ls, amelyek egyes szü­lőkre a klerikális' reakció pro­paaanrlakészletéből ragadtak. A fogalmak és problémák ilyen tisztázásával megszűnik a reakciós közszellem visszatéré­sének utolsó lehetősége fs. Azelőtt, szeptember eleje kö­rük azt Írták az újságok, hogy » kitárulnak az isko'ák kapui*. Idén egész nyáron át tárva vol­tak — és az iskolaépítő szülők­kel együtt, a Magyar Dolgozók Pártja gondoskodik arról, hogy a dolgozók fiai előtt ezután so­ha többé be ne záruljanak a tudás és a szellemi felemelke­dés kapui. Közel öt óra hosszat tárgyalt Sztálin a „Lényeges haladási értek el a megbeszélések RoberÉs angol kiküldőit mondotta Moszkva, augusztus 24. A moszkvai rádió jelentette, hogy augusztus 23-án a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, I. V. Sztálin fogadta Smithet, az USA •nagyköve ét, Chaía'gneaut. Fra noiaorszátg nagyköve' ót és Roberíset, Anglia külügy­miniszterének, Sevinnek sze­mélyes képviselőiét A foga­dáson V j M. MqIoIov.ís jelen volt. A kihallgatás este 9 óra­kor kezdődött és hajnali 1 óra 40 perckor fejeződölt be. A nyugati képviselőknek ez volt a második kihallga­tása Sztálin generalisszi­musznál. A tanácskozás után Roberts angol kiküldött ki­jelentette, hogy e megbeszélés nem voUaz utolsó és hogv lényeges hatadást értek ei. Sniiith amerikai nagykövei kijelentette, hogy némi elő­rehaladás' történt és ngv gondolja, ujabb megbeszé­lésre kerül sor. A három nyugati kikül­dött a Kremlből az .amerikai nagykövetségre ment, hogy elkészítse rádiójeleatését. Osztrák hadianyag­száhifmány Amerikának Bécs, aug. 24. Osztrák lapje­lenlések szerint a Marshall-terv keretében Ausztria és az Egye­sült Államok között létrejött kétoldalú egyezmény értelmé­ben Ausztria növekvő mennyi­ségben szállít hadászatilag fon­tos nyersanyagokat az Egyesült Államoknak. A közel jövőben lő.OOO tonna nyersanyagot kül­denek a Ruhr-vJdékre, ami két­Bzerese a tavaly szállított meny­nyíségnek. Meghosszabbították a trieszti KP kongresszusát A triesztiiitkommuuista párt rendkívüli kong esszug tt va­lószínűleg csak szerdán feje­zik be. A trieszti szabad te­rületnek a jugoszláv had­sereg által megszállolt ré­széből érkező kongresszusi kiküldötteknek komoly ag­godalmuk van amiatt^ hogy hazaérkezésük ulán üldözik őket, mert Tito embere! igy járnak cl min­denkivel szemben, akik helyeslik a tájékoztató iro­dának a! jugoszláv közpon. K vezetőség poülikájáróJ elhang/ott bírálatát. A wroc'avi kongresszus a békéért Több mint 20 ország kül­döttséged gyülekeznek Wroc­Iawban a bt?r e ügyéért rende­zett értelmi égi kongresszus­ra. Résztvesz a kongresszuson a canterburyi érseki helynötk, UNESCO ve ? ár­Uja Ehrenhurg. Huxley, az igazgatója, Miha'l Szolwiíóv szovjet őrit Curfe asszony. Az értekezlet célja megkeresni az alapot, amelyen a Világ szellemi* ve­zetői egviÜUnilUdVe tfoifto* hatnak * békáért tekintet m i­MSI arra, hogy milyen twi szerben élnek. Amerikai dehk­munkások látogatása Oroszországban Az amerikai dokkmunkás szakszervezet vezetői a mosz­kvai rádióban beszámoltak a Szovjetunióban szerzett tapasztaltaikról. Elmondat* iák, hogy megtekintették m üzemek szociális c's kulturá­lis berendezéseit, amelyek kiállják az összehasonlítást a nagyratartott amerikai üzemekkel nemcsak Íeiszc-E retés, de a munka megszer^ vezése tekintetében is. Elmondták, hogy sem fi Szovjolun'óban, sem máfl keleteurópá! ors/ágbart nyomát sem laláHák a itá­borús hantfulatuafc, még hevéd b* olyan háborúi írsz"? árnak, amely az sült Ál ainok népe ettea Irányulna. A romániai szlávok Tito terrorista politikája ellen Golukovlcs, Jugoszlávia le­mondott romániai nagykö­vete nyilatkozatában kije­lentette, hogy Jovanovíics képe volt a kommunista be­csülciességnekk szerénység­nek és áldozatkészségnek. A romián népköz társaság­IWIIVII^, iiu^y .. W » HilV7 > l, ., i. 4V.J1ICU. uv^aw^ww meggyilkolása szerves része ban élő szlávok demokraü­annak a letartóztatása és kus kuUuregyesülelének gyilkolási hadiárainak, mely ft marxista és leninista esz­mékhez hü jugoszláv k,om­muniisták elíen indult. Jo­vanovíics, aki a német meg­rohanás első pillanatától a fegyveres ellenállás leg­eLo soraiban állott, példa­központi bizottsága határo­zatot fogadott el, amelyben súlyosan elitéli Jovanovics meggyilkolását és leszögezi, hogy ez a gyilkosság igazi fényt vet az árul ók'terroris­ta módszereire, Ujabb letartóztatások a íoffJgnii¥eié$iigyi imníszlériumí összeesKavas ifeyéKea Budapest,, augusztus 24. A napokban letartóztatott Si­mányi Richárd számvevősé­gi igazgatón, dr. Gurka (Már­ton újságírón, Poőr Mihály s/akokta ási igazgatón ésdr. Szentgáli Géza gazdasági fel­ügyeión kivül a népügyész­ség ujabb tiz gyanúsítottat vett őrizetbe a földmüvelés­ügyi miniszmtériumi össze­esküvéssel kapcsolatban, akik olyan súlyos bűncse­lekménnyel gyanusithatók, amelyre a törvény 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetést ir elő. Almost őri­zetbe vettek a következők: Bán Dezső gazdasági fe1­ügvelő, Örkényi Géza mi­niszteri segédhivatali igaz­gató. Takács Vilmos gép­kocsivezető, Paüal Lajos gazdasági felügyelő, Marton Gyuia jószág: edigyelő, Ken­di Elemér miniszteri taná­csos, Téglási Lajos minisz­íreri segédtilkár, Rékai An­tal számvevőségi főtanácsos, dr. Bnrtlió János miniszteri segédtitkár és Machovi 8 J ó­zsef papírkereskedő. Ezzel a földmüvelésügyi minisztériumi szabotázs és össze.s mési bü-ü^yben Je­zárult az eljárásnak az a ré­sze, amely az előze es letar­tóztatásba helyezendő gya­núsítottak személyét íllapi­tolta meg. Az ü«yet»lőre'*St­ha'óan s ep'e uber máodik fe ében tiárgyálja a népbiró­A Myszíüfn sz'tr kinevezte a volt plar'sla és a zárda a M'ndszenty demokráciael­lenes politikája az államosí­tott iskolák ügyében is csú­fosan megbukott. A folyto­nos kiiátkozással fenyegető­ző prímás J egulolsó tényke­dése. az volt, hogy eltiltotta a tanitószerzetesek és apá­cák állásválialását az álla­mosított iskolákban. A de­mokrácia minden készsége és békülékenysége ellenére Mhidszenty leparancsolta a továbbra is tanítani óhajtó paptanárokat és apácákat a katedráról, akiknek L.l .ét most a kiutuszkormányzat az egész országban betöUöt­te. A szegedi tankerület ben mindössze két olyan iskoia volt, nmelyben paptanárok és apácák tanítottak:* az egyik a Dugonics András gimnázium, a másik az apá­cák vezetése alatt ál;ó alsó­városi leánygimnázium. Ezekbe az iskolákba dr. tOr­tutay Gyula kultuszminisz­ter a következő tanárokat gimnáziumba helyezték át nevezte ki: * A volt piarista gimnázium­ba kerúhiék dr. Reindl Gé­záné Vass Gizella a békési gimná kunból, dr. Aczél Já­nos, Kovácsi1 Péter és dr. Für István a Klauzál gimnázi* umból, dr. Ambrus Erzsé­bet a Szent Erzsébet leány­gimnáziumból és Várhelyi Irén. A volt rém. kat. leány gimnáziumba kerülnek Pá­nit i GáspáróRózsa Peslszent­erzsébelről, Rácz Rozália é© dr. Moldvay Klára a ICIau-. zál-ginnváziumból, Singé© Lászióné Helt«ch Ágnes és Pongrácz Irén a szegedi il­letőleg szentesi állami gim­náziumból, Horváth József­né Pákli Erzsébet a Szent­Erzsébet leánygimnázium­ból, azonkívül Szabó Ilona« dr. Schilling Gáborné Ke­resztes Sarolta é© aíhadifog­ságból moslifhazatért Vozáry Pál. Ezekkei a* áthelyezések* kel az államosított iskolák tanári kara teljes kiegészí­tést nyert. A Klauzál-gimná* ziumbói Bihary Imre tanárt a téidapesti volt cisztercita Teheránból jelenük, hogy az ottani jugoszláv követség tagjai sem befordul lak Tito po i'ikájával és megszakítot­ták az érintkezési Jugoszlá­viával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom