Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-23 / 190. szám

Szombat, 1947 augusztus 23. DÉLMAGYARORSZAG 3 Maximális áron alul lehet tejet Etapni A Gazdasági Főtanács ezen a hé ten hozott ui rendelkezést a tei árának leszállításáról s a piacon a maximális árnál ióval olcsóbban lehel leihez [ülni. Pénteken még csak helipiacos nap sem volt, mégis ellepték a leiárusok a Tisza Lajosköruli. piacot* alioi 90 fillértől 1 forintig válogatni lelielell a legiobb minőségű reggeli leiek közL. Tiz óra után már 80 fillérért atila a Szegeden közismert lika néni a László-bazár sarkán a tei literjét s azt is megtudtuk* liogy .szerdán 00 fillérért mérte a déli órákban. Akinek nem sürgős a korareggeli órákban vásárolni, az forinton jóval aiui kaphat tejet* mégpedig yllenőrök állal felülvizsgált minőségben. Az utakon ellenőrök cirkálnak és a városba igyekvő tejárusok kannáiból mintát vesznek; s a nem megfelelő minőségű árut elkobozzák s a lelkiismeretlen vizezőket meg is büntetik. A lei olcsóságához járul az is. hogy erősen bennevagyunk a cLiiiynctejet, azt frissen kell eladni hogy összemenjen. Házakhoz még mindig 1.40-ért viszik, mert megfizetik. Akik háznál a nehéz hónapokban is kitartson mellettük a tejesember, mint ahogy ők kitartottak a könnyebb nyári hónapokban. Mindezek figyelembevételével a városnak előre gondoskodnia kell olyan rendszabályokról, amelyek kapják, abból indulnak ki, inkább az őszi és téli hónapokban is biztomegfizetik ma az l.-10-cs árat, csak sitják az olcsó leiellátást Szegeden. A várossal akadja megfizettetni újjáépítésének költségeit a gázgyár Pénteken délelőtt Dénes Leó clnöklésével tartották meg a rendes heti tanácsülést. A tanácsülésen bejelentették, hogy a szeptemberi vásári 0. és 7-én tartiák. A tanácsülés a virágárusok kérésére ugy döntött ,hogy szeptember 1-től áthelyezi a virágárusokat a Kis-utcába. Gátsarok község közigazgatási kirendeltséget Ívért, a tanácsülés ugy határozott, hogy előbb Lengyelkápolnán állítják fel a kirendeltséget és csak utána foglalkoznak érdemben Gátsarok kérésével. A tanácsülés halározatilag j.itasiitotla a városi tűzoltóságot, hogy ellenőrizze a közvilágítást. Foglalkozott a tanácsülés a város buzakölcsönével és ugy döntött* hogy egyelőre csak méltányos esetekben fi. , ... zetik vissza a kölcsönt, eddig is nyeszezonban es allaiaban a gyu- ilyen esetekben már löb£ mint lOO mölcsidényben, no meg nyáron ezer forintot fizettek vissza. Erdenem is .lehet napokig gyűjteni a'kes előterjesztést lett a Gázgyár. A háború alkalmával különféle károkat szenvedett a gáz- és villanyberendezés. A Gázgyár két számlát terjesztett a város elé, azzal a kéréssel, hogy a rongálások javítási dijait fizesse a város, annak ellenérc, hogy ezeket a javításokat a Gázgyár szerződésileg is köteles viselni. Természetesen a tanácsülés elutasította a Gáz;gyár kérését. Minden valószínűség szerint a Gázgyár igazgatósága elégedetlen a busás haszonnal, amelyet zsebrevág. Ismeretes, hogy a közelmúltban a városi zálogházba betörtek. Miután a zálogház biztosítva volt betörés ellen, a tanácsülés ugy határozott, hogy a károsultakat,'. a biz'tosilási összeg erejéig .kártalanítja, eddig a károsultak közül ölen perelték a várost. Dr, Zöid Sándor nyilatkozik; Az MKP céltudatos politikája letöri a drágaságot A MKP céljö biztos ui a főbb és emberibb élet felé A közeledő választások mellett, a legnagyobb érdeklődést kiváltó téma kétségtelenül a drágaság. Nincs ember, akit ez a probléma ne érdekelne az országban. Sokan beszélnek róla, de kieiéguo magyarázatot és megoldási lehetőségeket nem kapunk. Lapunk munkatársa telkereste dr. Zöld Sándort, az MKP országgyűlési képviselőjelöltjét, aki ezzel a kérdéssel 'szegedi vonatkozásban a legtöbbe L foglalkozik és keresi a megoldási lehetőségeket. Dr. Zöid elvtárs a kérdéssel kapcsolatban a kővétkezőket mondta lapunk munkatársának: meglévő maradék befolyásának felszámolása melleit döntő részben a leemelés Kiszélesítése — újjászervezése a lel Lé tele. A termelést azonban csak ugy Ludjuk felemelni, ha azzal a kevéssel, amivel, rendelkezünk, jól gazdálkodunk. Eppeh ezért, mig a termeléssel űloí nem érj ük a szükségletet, szükséges, hogy amint a reakció a háború alatt a hadviselés és a nagytőke érdesében, ugy ma az uj demokratikus állam ós a dolgozó tömegek érdekében az árak szabályozásával. beavatkozzon az árak alakulásába. A demokratikus árszabályozás iéfadaia, hogy a nagylökével szemben a dolgozók javára válloziassa meg a nemzeti jövedelemben való részesedéséi. ( Az Ár- és Anyag hivatal nem áll hivatasa — A hároméves terv alapvető célja az élelszinvonaí emelése. Az életszínvonal felemelésének két íeiLétete van — kezdte nyilatkozatát Zöid elvtárs. Egyrészt a termelés emelése, másrészt a nemzeti jövedelemben vJó részesedésnek a dolgozók javára való megváltoztatása. A munkásság és a dolgozó értelmiség felé ezt célozza az uj bér- és iizetésrendezés, a parasztság felé pedig a gabona és terményárak felemelése. A munkásság felé a munkaerő ára: a bér és a parasztság felé a gabonaárak emelése azonban csak egyik tényezője a reális jövedelemnek, a termelt javakban való részesedésnek. A béremelés, Illetve a terményárak uj rendezése a munkás és a dolgozó paraszt számára esak annyiban jelent lényleges élelszinvonaleinelésl, amennyiben sikerül megakadályozni, hogy egy ujabb áremelési hullám legye semmivé azt, amit pártunk a munkásság és a dolgozó értelmiség felé az uj bér- és fizelésrejidezésen, a parasztság felé az uj gabonaárakon keresztül a 3 éves terv küszöbén nyújtani kíván. „ Nagyobb részi a doIgozárnak a nemzet jövedelméből Mi határozza meg az árak alakulását? Tesszük fel a kérdést. — A háború befejezésével, a fasizmus ós a reakció vereségével a nagytőke Magyarországon is elvesztette korlátlan uralmát. A drágaság azonban megmaradt. De mig a háború előtt ennek forrása a nagytőke kizárólagos uralma és külön haszna volt, addig ma, a háború befejezése és pagytőke Jfizáróiagos uralmának felszámolása utón a drágaságnak csak egyik részben a nagytőke még meglévő' maradék hatalma, másik részben az elégtelen termelés a forrása. Mig a háborút megelőzően a drágaság megfékezésének első előfeltétele a nagytőke kizárólagos gazdasági és poliLikai uralmának megdöntése volt. ma ennek a kizárólagos hatalomnak a megszűnte után a még magaslaton Ezen a téren a magyar demokráciának eddigelé nem sikerült elérnie a dolgozókai Kielégítő eredményt. Kérdés, miért nem? — tesszük fel a következő kérdést dr. Zöld Sándornak. — Az Ár- és Anyaghivatal felelős az elégtelen eredményért, elsősorban a magas ipari árakért. Amilyen mértekben elüerülhetellen volt tavaíy augusztusban ,az áraknak a szorzószámok aiapjaii való kiszámítása, olyan mértekben bűnös mulasztás volt ennek a szorzószámrendszernek változatlan és a valóságtól független fenntartása. A legsúlyosabb körülmény azonban az, hogy a legtöbb cikk benyújtóit kalkulációit az Arhiválal egyáltalán nem vizsgálja (elül, hanem azokat irattárba helyezi. A Gazdasági Főtanács utasítására végrehajtott érvizsgálat általános eredménye, hogv a 15—20 százalékos béremelés általánosságban a legtöbb iparágban és a legtöbb üzemben végrehajtható az ipari árak emelése nélkül. Végreha j iható általánosságban azért, mert általában a bér az áraknak elenyésző része, amelynek emelésére bőséges fedezetet nyújt a jelenlegi árakban különböző burkolt fórmákba rejtett s a törvényesnél magasabb haszon. I Feltesszük összegezve a kérdést, ki | a felelős a drágasagért? — Felelős elsősorban ezért az a reakció — válaszolja dr. Zöld Sándor —, amely háborúba laszitoita az országot, tönkretette a mezőgazdasági és Ipari lerineIésünket. j Felelős az a banktőke, amely a nagykereskedelemben, másrészt a magas kamat követelésével árdrágításra ösztönözte ezt a kereskedelmet. Felelős a nagykereskedelem, amely a közvetítők és a költségek szaporilásával, az árak emelésével 'igyekezett haszonrészesedését növelni és külön hasznot bizlositott a maga 'számára a külkereskedelem monopolizálásávaL Felelős az ipari töke, amely az elmaradt termelési mód fenntartásával, továbbá az anyag-, a munkabér- és a rezsielszámolás , terén végzett manipulációival mindep igyekezettel az árak emeléséi vagy magasan tartását törekedett biztosítani. Felelős végül az Ár- és Anyaghivatal, amely elégtelen ellenőrzésével lehetővé tette az iparban és a kereskedelemben a tőke manipulációit, sót sokszor maga járt kezére a vállalatoknak az árak indokolatlan emelésénél. Feltesszük a legfontosabb kérdést: meg van-e a lehetősége annak, liogy a magyar demokrácia a/, árak és bérek eddigi, a munkásság, a parasztok, a termelők rovására való alakulását megváltoztassa az utóbbiak javára, dr. Zöld elvtárs határozott Igennel válaszol. — Mí szükség ehhez? — tesszük fef az utolsó kérdést. — Egy olyan demokrácia — válaszolja Zöld elvtárs —, amelyben erős a demokrácia baloldala, erős az a párt, amelyben nincsenek nagykereskedők, bankárok és gyárigazgaiők, amely éppen azért képes arra, hogy az árakat valóban az újjáépítés és a dolgozók javára szabályozza és nem riad vissza attól, hogy a hároméves terv fedezetét a vagyondézsma által és a nagy jövedelmek lefölözésével, a gazdagok megterhelésével biztosítsa. "Ez a párt a Magyar Kommunista Párt. Tla ezt felismeri ós megérti a magyar nép, jől fog választani s ha jól Választ, ezzei biztosítja, hogy á hároméves tervnek ne csak munkája, fáradsága, hanem eredménye, a ^obb és emberibb élet is az övé legyen — Fejezte be nyilatkozatát dr. Zöld Sándor. A reakció a svábokért és a feketéződért Végighallgattuk Szegeden a különböző jobboldali párlocskák szónokait. Programjuban, célkitűzéseikben nincs sok különbség. A szegény jobboldali szavazó a legnagyobb zavarban van* melyikre adja le a szavazatát. Mindegyik párt kijelenti* hogy elvben helyesli a demokráciát és azután elkezdi felsorolni, liogy miben nem egyezik meg a mai demokráciával és kiderül, hogy a demokráciából vajmi kevés maradna, ha tanácsaikat követnénk. Legfőképpen azonban az fáj minden jobboldali pártnak, hogy a demokrácia nem ad szabadkezet a reakciónak, hogy .folvlassa államellenes tevékenységéti. Nem birják elviselni, hogy az ui választójogi törvény kizárt néhányszázezer reakcióst a választójogból. Pfeiffer 500.000-et emlegetett, de ez a svábnevü »nagy« magyar nem mondta el* hogy ,a kizárlaknak nagyrésze sváb*, akik ugyís kitelepítésre kerülnek. Nem helyesebb-e* ha elküldjük őket a saját életterükbe és ott szavazzanak* ha engedik őket szavazni. Sirámokat hallottunk az internállak érdekében is. Cseppet sem csodálkozunk. Pfeiffer mint igazságügyi államtitkár, főfeladatának tekintette a nagyfeketézők' kivonását az igazságszolgáltatás keze alól* ezek közül sokat közigazgatási uton internállak. Pfeiffer ugylátszik azért alapított pártot,. hogy feketéző barátait kiszabadítsa. Ellenség jobbról A reakció választást felvonulása végre felrázta a Szegedi Népszavát is közönyéből és Szakasiti Árpádot idézve kijelenti* hogy az ellenség nem a baloldalon* hanem a jobboldalon van.« Mi ezt már jóideie hangoztatjuk és ezért hivluk fel a figyelmei arra* hogy a munkásegységet szorosabbá kell tenni, örülünk testvérlapunk megállapításának. __ Ez az éyiíö ellenzékiség ? Balogh páter* aki most azon töri fejét, hogyan számoljon el a miniszterelnökség kélszáz milliójával, alsóközpontii pártalapitó beszédében kijelentette, liogy épitő ellenzék akar lenni a demokráciában. Nem nagyon hittünk neki s még pár hét sem telt el. lapja* a Szegedi Napló bizonyítékot szolgáltatott* hogy igazunk volt. Abban nem tud kivetnivalót találni, liogy pártunk kezdeményezésére olcsó bakancsot kap a mezőgazdasági munkás és szegényparaszt, de megkísérli. hogy ezzel az akcióval kapcsolatban a kisiparosokat ellenünk uszítsa. Azzal vádol* hogy Csehszlovákiából hozatjuk be az olcsó bakancsot ahelyett* hogy az itteni kisiparosokkal készíttetnénk el. Nem ismerjük a Szegedi Napló közigazgatási tájékozottságát* de feltételezzük, hogy megérti: ebben az esetben sem az olcsóságot*scm a gyorsaságot nem lehet összeegyeztetni a nyersanyag külföldi beszerzésével és kisipari feldolgozásával. Ennek a megértéséhez nem szükséges egyéb, csak egy kis kalkuláció, a külföldi bőrárak* a belföldi bérek és Végül a csehszlovák-magyar kereskedelmi egyezmény ismerete. Ha valáki ilyen ismeretek nélkül támad egy olyan intézkedést,amely a szegényparasztság javát szolgálja* az nem épitő politikát folytat, "hanem szőrszálliasogalást végez nagyon is átlátszó' romboló célzattal. Az Alíöld legnagyobb táblaűveg és üvegáru nagykereskedés, üvegezés! vállalat Mérey u. 9. Telefon: 1-93 Körösi Géza