Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-26 / 168. szám

4 DCLMAGYARORSZAG Szombat, 1947 Julius 26. Mit nyújt a hároméves terv a mezőgazdáknak ? A magyar "ép végre birtokába vette ősei jussát, a földet. Mező­gazdaságunkat azonban jövedelme­zőbbé. korszerűbbé és bellerjeseb­bé keli tenni, hogy tisztességesen meg tudjunk belőle élni. Mindenek előtt állalokra és inezíígazgaságl esz­közökre van szüksége a parasztságnak. A 3 éves lerv 144 milLió forintot fordít tenyészállatok, elsősorban 16. szarvasmarha beszerzésre és az uj­gazdák ellátására. A juhtenyésztést 4 milLió forinttal mozdítja elő. A jószág pielletl a gép, a szerszám legfőbb segítőtársa a földműves­nek. Tervünk mezőgazdasági gé­pek és szerszámok gyártására 345 millió forintot irányzott elő. Há­rom év alaü 751X) traktort, 200 cséplőgépet, 80.000 lókapát, 75.000 fogalos ekét, 20.(XHt kézi permetező­gépet és más korszerű gépeket bo­csát a parasztság rendelkezésére. Mindez hatalmas segítséget jelent a földművelésnek és lehetővé te­szi, hogy a háború dúlásai és volt uraink rablógazdálkodása miátt el­maradt mezőgazdaságunkat maga­sabb színvonalra emelie. Saját erőnkből megteremtettük a jó pénzt. A MKP kezdeményezé­sére most ujabb feladat, a 3 éves lerv megvalósítása vár ránk. Célunk az, hogy 3 év alalt fokozatosan emelkedjék a pa­rasztság is munkásság éjetsíinvo­nala, ugy, hogy évről-lévre több ruha, lábbeli., élelem, egyszóval emberibb megélhetés jusson min­den magyar dolgozónak, 1950 vé­gén pedig már több jusson, mint 1938-ban, az utolsó békeévben. Rákosi Mátyás a Magyar Kom­munista Párt vtzére mondotta: «A mi tervünk alapja, hogy a mezőgazdaság nem maradhat többé a magyar nemzetgazda­ság mostohagyermeke. Tervünk a falu, a parasztság felé olyan távlatokat nyit ínég, amelyről a demokratikus korszak felvir­radása előtt álmodni sem lehe­tett.:. A hároméves tervnek döntő része: a dolgozók élete színvo­nalának gyors emelkedése. Minden egyebet ebből a szem­pontból kell nézni.* Jómódot és kulturát a falunak A hároméves terv keretén belül újjáépült ipar nemcsak ekével, bo­ronával és más gazdasági eszkö­zökkel látja el a falut, hanem egyéb áruval is. Az ipar újjáépíté­sének eredményeképen a 3 éves tervünk végére az ország egy-egy lakosára 27 m. pamulszövel fog jutni a mai rossz textilellátással szemben. Cukorból 15 kg. jut maid a fogyasztóra, mig ma csak 0 kg. A ru'hátlanság eltűnik a faluból. Az ipar több ruhával, több cipő­vel, több áruval látja el a falut. De mindezeknek az áruknak a mennyisége már a terv első hónap­jától kezdve emelkedni fog. A falusi kislakásépitési célokra a 3 éves terv 272 millió forintot, falusi iskolaépítésre 88 millió fo­rintot, falusi óvódák és napközi otthonok létesítésére 15 millió fo­rintot irányoz elő. Gazdaságilag szellemileg fel­szabadult, jómódú és müveit pa­rasztságot teremi a 3 éves terv. A jó gazda tudja, hogy a föld csak akkor terem, ha állandóan pólolja az elhasznált termő erőt A háborús években, de még in­kább állatállományunk pusztulása következtében földjeink ijesztően kisoványodlak. Ha békebeli ter­mésátlagainkat vissza akarjuk ál­lítani, sőt el akarjuk érni a nagy­birtok 9 mázsás buzatcrmés-átla­gát, földjeinket megfelelően kell trágyázni. A jó trágyázás bővebb terméssel: kövérebb buaa­szemekkcl, nagyobb kukoricacsö­vékkel jutalmazza a gazdálkodót. A 3 éves terv községi Irágyatelc­pek létesítését határozta elj (5 millió forint költségelőirányzattal. Olcsó műtrágya biztosítására 39 milliót, a műtrágyagyárak kiépítésére 82 millió forintot fordit. Falvaink nagyobb részében még most sincs VILLANYVILÁGÍTÁS A 3 éves terv negyedmillió fa­lusi lakásba kívánja bevezetni a villanyt, különösen Somogy, Bor­sod, Csongrád, Zemplén, Bihar, Csanád, Nógrád. Győr és Zalamc­gyékben. Erre a célra 167 millió forintot irányoz elő. A Magyar Kommunista Párt te­szi meg ,yz első komoly lépést az irányban, hogy legyen világosság minden fa­luban! A falu egészségügye mai nagy elmaradottságából nagy lépésekkel halad előre a 100 uj já­rási egészségügyi központ létesí­tésével, kórházak, tüdőgondozók, szülő és napközi otthonok, falusi egészségházak felállítása által. A 3 éves lervnek központi kérdése, hogy a dolgozó parasztság ne le­hessen többé mostohagyermeke az államnak a szociális ellátás és egészségügy biztosítása terén. T)öntő jelentőségű a mezőgazda­ság fejlesztése szempontjából A NÖVÉNYNEMESITÉS ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAK­OKTATÁS. Termésátlagaink háború utáni aláhanyatlásának egyik főoka,liogv gazdáik nem rendelkeztek jóminő­ségü vetőmaggal. Ezen az állapo­ton segit a 3 éves terv. A 3 éves tery 39 millió forintot fordit parasztság nemesített vető­maggal való ellátására, ugyanak­kor 15 uj pövénynemesitő telep felállítására 10 millió forint van előirányozva. Ahhoz, hogy korszerűen tudjunk gazdálkodni, szükséges, hogy mi­nél több jólképzett mezőgazdasági szakemberünk legyen. Nagybirto­kos uraink a múltban elzárták pa­rasztságunk széles rélegeil a me­zőgazdasági szakoklalás elől. Csak olyan szakembereket és gazdalisz­teket nevelt ki, akik mindenben kiszolgálták az ő érdekeiket. A 3 éves lerv 90 millió forintot fordit mezőgazdasági szakoktatásunk fej­lesztésére. Ezzel a szegény paraszt­ság fiai és léányai részére is lehe­tővé válik a magasabb mezőgaz­dasági szakismeretek elsajátítása. Nagy Imre a földosztó minisz­ter mondta: «A demokratikus agrárátalaku­lás terén a földreform elhatá­rozó, döntő lépés ugyan, de csak az első lépés. Tisztában kell lennünk azzal, bogy a földreform csaik akkor lehet és lesz maradandó alkotás, akkor tud csak megszilárdulni a klsbirlokfendszeren nyugvó termelés, ha nyomon követi az agrárátalakulás második lépé­se, a mezőgazdasági termelés -Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha /najd a jogn;ik asztalán Mind egyaránt foglal helyet; Ha maja a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán. Vkkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt vnn mar a KánaánN Petőit Sándor. reformja, a sokoldalú belter­jes gazdálkodásra való áttérés.* A földreform megteremtette a KERT-MAGYARORSZÁG előfeltételeit is. Az. öntözés a rizs­termelésben, takarmány termelés­ben, ipari és konyhakerti növé­nyek termelésében jelentős növe­kedést fog eredményezni a termés­' hozamban. A 3 éves terv 7t» millió I forintot irányoz elő az öntözőgaz­j dálkodásra és 29.5 millió forintot a Duna-Tisza csatorna első 30 ki­| loméieres szakaszának kiépítésére. Hogyan született meg a 3 éves terv? 1946 szeptember 29-én a Magyar Kommunista Párt harmadik kon­gresszusán született meg a 3 éves lerv gondolata. 1946 december 21-én a Magyar Kommunista Párt politikai akadé­miáján Gerő Ernő miniszter nyil­vánosan ismertelte a 3 éves tervei. Ezulán a többi pártok terveivel való összeegyeztetés következett, mig végül is a terv az egész nem­zet programúijává vált. 1947 julius 1-én a nemzetgyűlés megszavazta a 3 éves terv vég­rehajtásáról szóló törvényjavasla­tot. 1947 auguszlns 1-én a magyar dolgozók hozzáfognak az ország­épitő 3 éves államgazdasági terv megvalósításához. A magyar parasztság helyzete már a 3 éves terv elkezdésének előestién javulni kezdett. Az uj ga­bonaár megállapítása, a malom­dézsnpi csökkentése, 15 holdon álul a beszolgáltatás eltörlése stb., mind a parasztság ' életszínvonalának emelkedését, az agrárolló .szűkíté­sét eredményezi. A magyar parasztságnak) a 3 éves lerv végrehajtásához AZ IPARI MUNKÁSSÁGGAL VALÓ SZOROS SZÖVETSÉG­BEN meg kell védenie a demokráciát az összeesküvő uri reakcióval szem­ben, hogy nyugodtan dolgozhas­son a virágzó mezőgazdaság, jómó­dú. müveit parasztság megterem­téséért. A magyar parasztságnak eh­hez nyújt hatalmas segitséget a Magyar Kommunista Párt ál­tal javasolt 3 éves államgazda­ságl terv. Ma már a 3 éves lerv l örvény; erőre emelkedett, de a végrehaj­táshoz szükséges, hogy a választá­sokban a Magyar Komniunista Pár­tot támogassa. Védjük állatainkat a nyári hőségtől Irta: Soós Gábor. Állataink nyáron sokat szenved­nek a hőségtől, ami káros hatás­sal van a közérzetükre s ezen ke­resztül tej-, hus- és erőtermelé­süket csökkenti, de betegséget is okozhat (napszúrás* agyhártya­gyulladás). Ezért a hőségtől őriz­ni kell állatainkat ugy benti Lartóz­ködási helyükön, mint a szabad­ban. Az istálló szellősségét biztosíta­ni kell a légáramlás elősegítésével, de ne legyen huzatos. Ezért a szel­lőző nyílásokat az islálló falának felső harmadában helyezzük el. Ajánlatos az islálló környékét őefásilanii. mert ezek az árnyéko­lással csökkentik a hőséget. Az is­tálló ablakait fedjük be, liogy az istálló világítása félhomályos le­gyen. Legjobb, ha az állatainkat nyá­ron rás helyen elhelyezeti féllelös nyári jászolhoz kötjük ki. A legelőn biztosítsunk az álla­toknak árnyékos helyet, hogy a tűző naptól óvjuk őket. Ezért is fontos a legelők fásilása.1 Jó védi állatainkat a hőség ellen a fürdetés. A sertések részérc ál­landó fürdőt kell biztosítani, mert különösen a hizók sokat szenved-; nek a melegtől. A szarvasmarhát, lovat időnként fürdessük. Sohasem felhevült álla­potban és nem közvetlenül ete­tés után. A fürdetést'1—1.5 m.-ig 20 C fok körüli kavicsosfenekü liszta tóban végezzük 10—15 percig. A fürdetés állal lehűlt állatot azonnali jól le kell ssáritani, vagy élénk mozgásba vezessük haza, nehogy megfázzon. A nyirás állal is mérsékelhetjük a hőségei, mert igy a lest felülelét szellősebbé tesszük. De élvágyfo­kózó hatása is van a nyírásnak, teli ál a hizógöbölyök, hizóürük. stb. bundájának lenyirása nyáron nagyon fontos. A hőség káros hatását mérsékel­hetjük a takarmányok helyes meg­választásával is. Nyáron főleg zöld­takármányokat elessünk, mert ezek nem termelnek annyi hőt az állatban. "Allatainkat gyakrabban itassuk, níert a hőség jnialt nagyobb az állati szervezet vízvesztesége. Erős izommunkát nyáron ne vé­geztessünk állatainkkal, bár az igásállataink használata elkerülhe­tetlen. A nyári időszakban állatainkat hosszabb útra ne szállítsuk és nc hajtsuk, ha mégis elkerülhetetlen, akkor az éjjeli órákban végezzük el. Különösen, a közvetlen Itíző nap árt állatainknak, ami sokszor az el­pusztulást okozza, pl. napszúrás, agyhártyagyulladás, állatoknál bőrgyulladás. Ezért a déli órákban amikor a napsütés a legerősebb, állatainkat feltétlenül árnyékos de­lelőre kell terelni. IV. nyári estet Széchenyl-léren Mindenkit szeretettel várunk. a rendez a Magyar Kommunista Párt Nagyszegedi Végrehajtó Bizottsága 26-án, szombaton este fél 9-kor Szgedi Állami Nemzeti Szinház művészeinek közreműködésével. hr Belépés díjtalan,

Next

/
Oldalképek
Tartalom