Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-11 / 255. szám

JBi5 november ir, 0ÉLMA G V A ROHSZAU Rmig a gyufaszál eljut oöáig.J fidrom úra alatt gyufa lesz a teuágoit szálfából - Hapí háromszázezer doboz gyula kfezöl a szegedi „Szikra" gyárban, de készülhetne napi hdromnegyedmillió is, ha lenne hozzá anyag (Szeged, november 10) Napjainkban sok más közszükségleti cikk mellett legtöbb szó esik a gyufáról. A rövid, vékony kis farudacska, végén egy »gyufafejnyi« kis foszforgömbbei Igen ritka, éppen ezért nagyon keresett cikk lett. Mondják, hogy n feketepiacod ma már 2—300 petfgöt is megadnak dobozáért, sőt — horribiie dlctu — a cserekereskedelemben a piac gömbölyüképü királynőjét, a tojást másTelenkint váltják át érte. A jjyufa, amely minden hasznossága mellett jeientékíelennek látszó tömegcikk volt hajdanán, ma Ugyancsak felfutott az uborkafára és holmi panamák pattannak ki körüle, mint legutóbb Szegeden. Elhatároztuk, meglátogatjuk gyufa őfelségét és megtudjuk, mi oka keresettségének no meg drágaságának; evégből születési helyén, á gyufagyárban kerestük fel. Pl gyufa meg a doboza Pál Armand, a »Szikra« gyufagyár igazgatója készséggel mutatta meg munkatársunknak a gyárat, személyesen kalauzolta a hatalmas üzemben, közben elmagyarázta a gyártás egész lefolyását és jelenlegi nehézségeit A tornyos nagy gyárépület földszinti csarnokát látogattuk meg először. Itt folyik a két-három émberderéknyi vastagságú fahasábok hántolása kézi és gépi erővel, majd' vékony szallagokra fürészelése. Az első gépnél a gvnfnszálak gyártására szolgáló szál Tagokat vágják. A szallagokaf egy másik gépbe teszik és a többi már öagyon egyszerű: az ejfvHí végén br»megy a sz'ülag, a más Ikon kijön a milliónyi apró kész gyufaszál. Persze ezzel még nem lehelne rágyújtani, hiszen olyan nedves '(az imént ínég frissen vágóit fahasáb voiP, hogy majdnem csepeg. A nedvessége azonban nem sokáig rnífad' meg, mert vastag csövön keresztül pneumaFkas Hton a levegő nyomása "segítségéve! én,vet legfelső emeletére sztfíMtják a szárítókemencékbe a szálacskákat. Mielőtt azonban ide követnénk utjukat, a többi szatlagvágő gépet tekintjük meg, azokat, amelyek a gyufijdoboz alkatrészeit gyártják. Ezek az ügyek gépek ugy bocsátják ki magukból a hosszú, vékony szallagokaf, bogv a rajtuk levő ügynevezett -kielőkés* kivájja a roválkákat, ame iyeknél fogva meghajlítva kialakul a gyufásdoboz Ismert téglalap alakja. A gépeknél rengeteg a hulladék és forgács. A forgács és a fűrészpor H gépekre szerelt pohszivón keresztül egyenesen a gyár nagy kazánjába kerül, ahol üzemanyagként elégetik Ugyancsak a kazánba kerül valamenynyi ki seb b-n agy óbb fahulladék is, úgyhogy a" készülő gyufa jóformán saját maga tartja el fűtőanyaggal, illetve hajtóerővel azokat a gépeket, amelyek csinálják. Ilyen körülmények kőzött la gyufagyárnak szerencsére csak minimális szénmennyiségrc van szüksége üzemének fenntartásához. fliüikor a gyufa „bekerül a csőbe* A vastag cső, amely a felső emeletig szállította a kis gyufa szála kit,1 itt eszeveszetten löveli ki magából a szálkákat, mindmegannyi' millió kis nyílvesszőt. Hatalmas kosarakba gyüj tik a szálakat és szétterítve kemencékbe rakják, ahol elpárologtatják a fa természetes né'dvességét. Harminchárom porc kell hozzá, amig á gyu faszái teljesen megszárad és gyúlékony állapotba jut. Amikor egészen felszáradt, újból »bekerül a csőoe* és a levegő-szaliagrendszer segítségével a szálrostálóba 'indul. Mielőtt ide is utánamennénk, még igvanazon az emeleten a már összeragasztott dobozok száradását kell megtapasztalnunk. A dobozt másfajta szárítóban párolják, hiszen nemcsak a fa nedvességének kell belőle távoznia, hanem az időközben már ráragasztott borilőpapiros csirizének is meg kell száradnia. A doboz ugyancsak szallagon megy a szári tóba, ahonnan szintén szallagon lesétál az összeállítóba. Az összeállítás ügy íőrLénik, hogy égy nagyon szellemesen szerkesztett gép, amely olyan okos, hogy csaknem beszél, a dohoz tartályát beletolja a doboztokba. Közben a hibás szálaktól kirostált és megcsiszolt szálkák is leérkeztek ide a maguk külön csővén és uj gép veszi őket munkába, hogy foszforfejjel 'ássa el valamennyit. Itt is a szallagrendszer érvényesül. £ hatalmas gép szállásrendszere acéllécekből áll, .zeknek furataiba kerül bele egy-egy gyufaszál sürüa egymás mellett. Amint a szalfag lassan tovamegy, olyan az egész gép a belőle kimeredő milliónyi gyufaszáUal, mint egy óriási sündisznó. A gép előbb parafinban mártja meg a szálakat, hogy égési tartamuk hoszszabb legyen, ne lobbanjon el a 'Tvitfa egy pillanat alatt, majd kö'et kczik a csokoládébarna vörösfoszforfürdő, amelytől megkapja a gyufa ismert sötétbarna kis fejecskéjét. A foszfornak a levegőn kell megszáradnia, ezért a szallag addig sétáltatja a szálakat, amig teljesen megkeményszik rajtuk a foszfor. Amikor ez megtörtént, egy szellemes szerkezet kilöki a furatokból a szá tacskókat, nmeIvek most a töltőbe kerülnek A kész dobozok már várnak rájuk, mprl tul vannak azon ís, hogy egy ugyancsak okos gép rákente oldalukra s gyujtófestéfeet. fi gép telke A dobozoknak gyufával való megtöltése ugyancsak gépi erővel tör ténik, de Itt már jeíentős szerep jut a?, emberi munkaerőnek is. 0gyeske zü munkásnők válogatják, cseréige tik, rendezgetik, Igazgatják a gyorsan tovafutó szallagon a'hibásan vagy elégtelenül megtöltött dobozokat. E! kell ismerni, nem kevésbé fontos szerep jut az előbb emiitett gépeknél' dolgozó munkásoknak is. A gyufagyár kitűnően képzett, derék szakmunka valamennyien értik a mesterségüket és akármilyen tökéletes ís az a gép, nélkülük bizony lélektelen holt anyag. Ok ezeknek a gépeknek a leLke, az '6 szakértelmük, pontos, összedolgozásuk alakitja ki a gyár mintaszerű munkaközösségét. A gyufa utolsó utja a csómagolóba visz. Gépi és kézi erővel csomagolják a dobozokat nagyobb egységekbe és így viszik a t-aklárakba. Meg kell még említeni a gépi berendezés kapcsán, hogy S gyárnak saját, kitűnően felszereit erőmütelepe van, amely nemcsak hajtóerővel, hanem világítási árammal is ellátja az üzemet. filtert uan gyufahiány Így készül a gyufa; amilyen egy g szerű kis jószág, olyán komplikált a születése, noha elég namar megy mert a gyár udvarán fteverő vastag fahasábból átlagos munkamenet mel tett három óra alatt kész gyufasznl fesz. Gyorsított munkameriet mellett ezt az időt két és fél órára lehel csökkenteni. Jelenleg nem dolgozik teljes kapacitássál a gyár, mert ninc> elegendő nyersanyag. Ami van, azzal takarékoskodni kell, hogy h jelen | leg alkalmazott 200 munkást állán dőan foglalkoztatni lehessen. Ilyen kis kapacitás mellett napoafa csak mintegy 300 ezer doboz gyufát állit elő a »SzJkra«, holott három scBveámiilfót Is tudna termelni, ha lenne anyaga. Az országban ezenkívül még két gyufagyár van, ezek is csőkkenteit üzemmel dolgoznak, dven kiirülíüéayblf kiköti érthető, hogy «ycf ah lánv van és a feketepiac kedveit sláger® a gyufa. Azok a munkások, akik a csökkentett üzem mellett dolgoznak a gyár ban, elég tisztességesen keresnek: az átlagos szakmunkás órabére (jrém'ium mai együtt 270 pengőre rug — pil tanatnyilag. tyfeg kell még émlitenünk. hogy * gyár vezetősége ellátó szervezete Ut ján a munkások természetbeni ellá tásáról is gondoskodik. Az igazgató ság és áz üzemi bizottság közölt har mónikus együttműködés alakult ki ugyanígy hibátlan az egyetértés r. gyári pártszervezetek között, ame tyek közül számarányánál fogva is kiemelkedik a kommunista munkásság szervezete. (sz. f.) OZEIHI ANYAGBESZERZÉSÉT „Aii-ijTEFÜWELVÉNYEf ÉRTÉKESÍTÉSÉT V*,!d5»i műszaki Irodája BÜDAOEST, XIV., Erzsébet-kSrut 0-1 végeznek Spanyolországban ? Nyilvánosságra hevült a nácik titkos tervezete a hibára elvesztése esetére Cukoroszlás öreg nagymamák unokáik iratai* vaí, fiatal anyák karjukon csecse* mőikkel várakoznak a Nemzeti Se* gély ü'odájában egv éven aluli gyep* mekeik részére cukorért. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a Nemzeti Segéllyel karöltve a nép* jóléti miniszter jóvoltából ugyanis* cukrot szerzett az apróságok ré* szére. A drúge, manapság oly eb érhetetlen messzeségben rejtőzködő! cukor köeelségéoek tudata izgitől! hangulatot teremt a várócsarnokban. Az asszonyok türelmetlenek, félnek, hogy kimaradnak az osztásból. A cukorosztást intéző Demokratikus Nőszövetség tagjai, a Nemzeti Segély munkatársai és a zöld* keresztes nővérek megnyugtatására végül lecsillapodnak a kedélyek, megszűnik a lolongás, csak a gyer* mekek gügyögése hallatszik — Hogy fog örülni a kis unokám — mondja egy kopottruhás, fehérhajú nénike és szelíden elmosolyodik a gondolatra. — Bizony a másik kis unokámra is ráférne egy kevés cukor, csakhogy az mái négyéves lesz ebben a nőnapban. Annyira szüksége lenne rá szegénykémnek. Lehetséges, hogy majd * nagyobb gyermekek is kapnak? — kérdi. A Nemzeti Segély titkárnője válaszol: — Sajnos, nagyon kevés a cukooj ahhoz képest, amilyen nagy a szükséglet. Mindenesetre munkánkon, szervezéttségünkőn is múlik az, hogy mint más téren, ugy ezbn is, eredményt tudjunk elérni. »Tessék segíteni munkánkban* — tesrf hozzá mosolyogva, hogy a továbbiakban is sikerrel dolgozhassunk. Az egyik pici baba már ne t bírja kivárni az időt, amig haér, mohón belekap a vékony r pirzacskóban ingerkedő cukorEs már habzsolja is a sárga, kiss háborús, 3e mégis inycsiklandoz édességet. Az apró, csillogó kristályok bemaszatolják arcát. Mamái • féltő óvatossággal szedi ki kezébt : a tépett, értékes zacskót. Spórol i kell vele. meg aztán el is roo: hatja a gyomrát — mondja magvarázó-'ag, nehogy rossZ anyának tartsuk érte. Mindent tudunk és megértünk Bizony "nehéz manapság jó anyának lenni, olyan anyának, aki a lehetőség szerint mindent megad gyermekének, még ha saját magától vonja is ef azr Mert akaratuk ellenére sincs mit megvonni maguktól "Egy%t azonban megtehetnek ahhoz, hogy jó, az eddiginél johö édesanyák legyenek Álljanak ki határozottan és sziklaszilárdan a fojtó nehézségekkel küzdő demokráciánk mellé, hogy annak megerősítésével saját családjuk, £ vermekeik számára biztosilhassák a jövőben a gondtalan, emherae* méltó életet (London, november 10: Az alsóház hétfői ülésén Schwingler kapitány, munkáspárti képviselő azt a kérdést intézi majd Bevin külügyminiszterhez, van-e tudomása arról, hogy menekült német tudósok atom kutatásokat végeznek Spanyolországban és kérni fog ja-e a külügyminiszter a német kutatók kiadd át a szövetségeseknek (MTI) London, november 8. (Reuter.) A háborús bűnösök ügvét vizsgáló szövetséges bizottság titkos terveket hozott nyilvánosságra, amelyeket a nácik akkor dolgozlak ki, amikor tisztába jöttek azzal, hogy elvesztették a háborút. A tervezet aoadoskoJolt műszaki iroda és kutalóin!ézet, valamint ui fegvverek kidolgozásáról, továbbá földalatti náciszervezetek létesítéséről Németország városban és községeiben, végül a külföldi országokban kereskedelmi hálózat létesítéséről. (MTI) MeginduH a íeheriorgaiom a Dunán (PRAGA, november 1') A prágai rádió szerint ismét szabad a dunai teherfor -alom. Egy tebergőzös már csütörtökön elindult Pozsonyból, amely Romániába és Törökországija visz árut. (MTI) Beíráres forgalmas részén aagvonb üzlethelyiséget kétfelé osztva kihé-elnék megegyezés szerint. Retek-u. Ifin szám I — A Szegedi Ulsá-irék és Mivé-zak OtáUeaanak választ mdnya novembej ll-én, vasárnap délután 5 órakor ai Otthon helyiségében fontos tárgysorozattal ülést tart. — Az c-Tetem! halljalak ladaotá* nvos szortal'Tia mu*k»k»zS«s*ge vasár , nap délután 3 órakor Káwin-lér fi. szám / alatt tartja szemináriumát Minden érdeklődőt szívesen látunk. — Halálra gázolta egy gépkocsi át. Doktor Sándort. Pécsről jelentik • Dr. Doktor Sándort, a pécsi munkásmozgalom vezetőjét, aki 1918-ban * pécsi nemzeti tanács elnöke voít, Keszthelyen egy autó elütötte. A kapott sérti! éseibe azonnal belehalt. I Mapur FG?»üii Eieriile Jieii s a Pari sz§ eái $mmés f!0¥gfmer 13-éü, szsn&is sí 5 éra'tar m'aie* 'illést íarl. Feffi az Izem pár szervaze&k tagéit, hw a íaispáriszerfezsJieia vésve*! rész, a aseulsleBése belezi