Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-04 / 99. szám

1915 május 4. ríLMAGYARORSZAi Hitler nincs többé ötvenhat éves korában befeje­íődött az államfői rangra emelt bandavezér karrierje. ' Mint Thomas Mann egy lon­íoni újságban, kérdezzük mi is: Na és i 1 Halála mitsem változtat a há­ború és a világ sorsán. Csak élele változtatott sokat az em­beriség eleiében. I Sajálmaga készitelt magának emlékmüvei: holtlestek milliói­S ak oszlopát. Az emlékmű em­Skeztetnl fog. Nem hisszük el, hogy Hitler hősi halált halt őrhelyén,, utolsó tehelletéig Jsüzdve, mint ahogy azt a német rádió igyekszik be­állítani. A németek a hitleriz­musból vallást Qsináltak, mely­taek istenévé Hitlert nevezték ki, most tzt akarják, hogy istenük halálának körülményei glóriát fonjanak köréje. • Patkányként döglött meg, egy pince mélyén, müvének romhal­maza alalt, talán bandája vala­melyik tagjának golyójától, talán egy utolsó idegrohamban, nem lehet tudni, de ez nem is érde­kes. Tény, hogv a semmiből jött és most isméi semmivé válik. Két hónappal ezelőtt, mikor Rundstádt felszólította őt, hogy be kell fejezni a háborút, ha megakarják menteni a hadsere­gei. Hitler azt válaszolta: Nem a Wehrmachlot kell megmenteni, hanem a nemzetiszocialista for­radalom szellemét és ehhez az szükséges, hogy folytassuk a há­borúi. Egyikei sem tudta megmenteni tnég önmagát sem. tk. 1.) hb Nyílt levél a két munkáspárt valamennyi szervezetéhez és tagjaihoz Szentesen letartóztatták az „Ártatlanok** szerzőjét A szentesi politikai rendőrség a na­•okban elfogta Kádár Lajost, a mult feadszer fasiszta iránvzalu Íróját, az -Ártatlanok" cimü antiszemita darab Szerzőjét. Kádár színdarabja, amely an­Í akidf jén a Madách-szinházban került emutatásra, minden irodalmi értéket étkülöző, népellenes és németbarát eállilásti és ennélfogva tömegszenve­flély szitására alkalmas volt. Kihallgatása során Kádár azzal vé­C ekezett, hogy állandó érintkezést tar­>tt fenn a baloldallal és baloldali Bépi írók barátságára hivatkozott. Az kArtatlaiiok"-ról Kádár kijelentette, logy azt tulajdonképpen nem is ő rta, Dövényí N igy Lajos dolgozta át i darabot. Kádár azonban annakide­jén magának vallotta a darab „sike­tét" és most kénytelen a felelősséget le vállalni. A szentesi rendőrség Budapestre nállitotla, ahol rövidesen Népbiróság •lé kerül. Páger és családja elpusztult Sopronban (Budapest, május 3) Hivatalos érte­iités érkezeit Budapestre, miszerint Páger Antal és családja november vé­gén Sopronban egy angol bombatáma­dás alkalmával életét vesztelte. A holt­testeket az egyik rombadőlt ház pin­céjéből ásták ki és Sopronban temet­ték ei­Páger Anlal sorsával sokat foglal­kozott a közvélemény és a legkülön­bözőbb híreket terjesztették róla. Egyesek tudni vélték, hogy Págert el­fogták, mások szerint Ausztriába me­nekült. A haláláról érkezett hivatalos hir most már minden kétséget kizá­róan azt jelenti, a jobboldali tevékeny­légéről jól ismert filmszínész megme­nekült a Népbiróság elől. ' — Szilnyayl elfogták. A MTI jelenli: A fővárosban elfogták Szitnyay Zol­tánt, az Uj Magyarság uszító cikkíró­ját. Hosszas bujdosás után került rend­őrkézre és azzal védekezett, liogy Mi­lotay István hipnotikus ereje és" befo­lyása alá került és ennek hatása alatt irta cikkeit. Rövidesen Népbirósá? elé kerül. A Délmagyarország szíve­sen közli a két munkáspárt egységét megerősítő nyilt le­velet, mert ezzel az egész magyar demokrácia megerő­sítését szolgálja. Elvtársak! A Magyar Kommunista Párl és a Szociáldemokrata Párt közösen fordul hozzátok, hogy ezzel is nyomatékot adjon a munkásosztály és ezen tul­menőleg az egész magyar demokrácia legfontosabb kérdésének, a két párt szoros együttműködésének. Az ideiglenes nemzetgyűlés és a nemzeti kormány, a fiatal demokráciá­nak e két intézménye a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Fronlba tömörült pártokra támaszkodik. Ennek a tömörülésnek legfonto­sabb pillére a két munkáspárt összefogása. Minél szorosabb, közvetlenebb ez az összefogás, annál gyorsabban irthat­juk ki a reakció és a nyilas métely gyökereit, takaríthatjuk el a romo­kat s annál biztosabban foghatunk az uj, erős, népi Magyarország fel építéséhez. Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy a két párt minél szoro­sabb együttműködése a magyar de­mokrácia döntő tényezője. Az egyre merészebben jelentkező reakció és a lappangó nyilasság legnagyobb remé­nye az, hogy sikerül éket vernie a kél munkáspárt közé, hogy előbb csak meglazítsa s ha lehet, később szét­szakítsa azokat a kötelékeket, melyek ma a szociáldemokrata és kommu­nista pártot egybefüzik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy nyomatékosan felhívjuk a figyelme­teket arra, hogy fűzzétek szorosabbra az együttműködést. Most fordulunk hozzálok, amikor a gyűlölt német fa­sizmusra a dicső Vörös Hadsereg és az angolszász hatalmak a végső csa­pásokat mérik, amikor közeleg az annyit óhajtolt béke s küszöbön áll sokat szenvedett hazánk újjáépítésé­nek megkezdése. Minden közös célkitűzésűnket valóra tudjuk váltani, ha az elöl­tünk álló nagy és nehéz felada­tni; felismerésében az eddiginél szorosabban dolgozunk együtt Mindenütt, ahol kommunisták és szo­ciáldemokraták együtt harcolnak, a városi közgyűlésen és községi kép­viselőtestületekben, a nemzeti bizott­ságokban, a gyárak üzemi bizottságai ban, a földigénylők között, az igazoló bizottságokban, az eddiginél szoro sabbra kell fogni az együtftnüködést. £1 kell kerülni minden eszközzel azt, hogy az ilyen testületekben a két munkáspárt bármilyen kérdésben is szembekerülhessen egymással. Ne forduljon elő, hogy az egyik, vagy másik párt a fiatal demo­krácia szerveibe, beszivárgott* vagy arra kívülről haló reakciós erőkkel szavazzon, vagy annak ulját egyengesse. A reakció számára nincsen biztatóbb látvány, mint az, amikor a két mun káspárt képviselői egymás ellen Sza­vaznak. Ezt minden körülmények kö­zött el kell kerülni. Gondoskodni kell arról, hogy a közgyűlések, vagy bi­zottsági ülések elölt a két párt kép­viselői ott is előre megállapodjanak a fonlosabb kérdésekre vonatkozólag, ahol nincsenek állandó összekötő bi­zottságok, s igy biztosítsák a kommu­nisták és szociáldemokraták egységes fellépését. Nyomatékosan fel akarjuk hivni az elvtársak figyelmét a szakszerveze tekben folytatandó közös munka fon­tosságára. A szakszervezetek a múlt­ban a magyar munkásmozgalom szi­lárd oszlopai voltak. Jelentőségük most, az újjáépítés küszöbén még nö­vekedni fog. Minden kommunista és szociálde­mokrata tartsa egyik legfonto­sabb kötelességének, hogy erő­sítse a szakszervezetekel, segitse felépítésüket, járuljon minden módon hozzá, hogy a szakszerve­zetek ne csak hamarosan kihe­verjék azokat a sebeket, melye­ket a letűnt reakció és fasiszta barbárság ütötl rajtuk, hanem gyors és erőteljes virágzásnak induljanak. Ennek viszont legbiztosabb záloga a két párt jó elvtársi együttműködése és vállvetett, közös munkája. Külön fordulunk azokhoz a szo­ciáldemokratákhoz és kommunisták­hoz, akik az elmúlt 25 esztendő fo­lyamán nem egyszer állottak egymás­sal szemközt, s akiknek emiatt most nem könnyű kéz a kézben haladni. Ezeknek az elvtársaknak meg kell érteniök, hogy ha azt az álláspont­jukat, ami annakidején a 10—15—20 év előtti viszonyok folyománya volt, fenntartják, ugy az ma, a gyökeresen változott viszonyok melleit súlyos kárt okoz nemcsak a munkásmozgalomnak, de az egész nemzetnek. Jusson eszünk­be, hogy a kommunista és szociálde­mokrata párt a közös üldöztetés nap­jaiban, a legszörnyűbb fasiszta terror idején már nagyon helyesen rálépett a szoros együttműködés útjára. Te­lön útjára térjen. Az Ilyen vélemény, természetszerűleg csökkenti az össze* fogás lendületét és eredményeit. Ezek az elvtársak szöges ellen­iéiben állnak agy a Kommunista Párl, mini a Szociáldemokrata Párl túlnyomó, nagy többségével. Azzal a többséggel, mely a mun* kásság és a nemzet érdekeinek he* lyes felismerésével hosszú esz len* dőkre, az egész felépítési korszakra a két párt egyre szorosabb összefogá­sában látja az egyedüli kivezető utat. A munkásosztály egységének és a két párt összefogásának fokozott ki­hangsúlyozása céljából a Szociálde­mokrata Párt, a Kommunista Párt a Szakszervezeti Tanáccsal összefogva ünnepli a fővárosban a negyedszázad óta első szabad május elsejét. Azí akarjuk, hogy ne csak Budapesten, de a vidék minden városában és fa­lujában is hatalmas egységben nyi­latkozzék meg a magyar munkások', parasztok, a haladó intelligencia har­cos elszántsága. Nyilatkozzék meg a fasizmus év a reakció ellen, a demokrácia mellett, nyilvánítsa ki egysége, sen háláját és szeretetét a ba­sánkat felszabadító Vörös Had, sereg és a szabadságakéri küzdi többi nemzetek felé. Hasson oda minden elvtársunk, hogy az idei május elseje hatalmas, egysé­ges tömegeivel' az egész világ felé demonstrálja"" a magyar dolgozó nép kintsenek körül a világon, s látni harckészségét, erejét, fegyelmét. Ez fogják, hogy az erők összefogásának jegyében harcolnak a környező né­pek, Olaszország, Franciaország mun­káspártjai is. Aki mosl a régmúlt harcaira hi­vatkozva ellenzi a kél munkás­párt szoros együttműködését, lé­nyegében a reakció kezére Ját­; . szik. És ugyanilyen kárt okoz az is, aki a kommunista-szociáldemokrata össze­fogásban csak valami fondorlatot, ma­nővert lát, amit a két párt ideiglene­sen, rövid távra folytat, hogy utána hamarosan szétválva ki-ki a saját kü­Barátság! A Szociáldemokrata Párt nevében I Szakasils Árpád­ért mindenütt ünnepelje a két párt közösen, a szakszervezetekkel együtt a munkásság seregszemléjének nem­zetközi napját, a május elsejét. A régi jelszó — egyesülésben az erő — ma érvényesebb, mint va­laha'. Minél jobban tudjuk egyesitenl a Magyar Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt erőit, annál gyón s#bb lesz a magyar újjászületés, an­nál inkább megrövidül az idő, mely alalt behegednek a fasizmus ütöttél sebek s annál hamarább foglalják! el hazánk dolgozói azt a helyet, mely őket a nemzet vezetésében méltúif megilleti* ( . Szabadság: A Magyar Kommunista Párt nevébej) Rákosi Mátyás. Sztrájkba lépett a debreceni egyetem ifjúsága A diákok ledöntölték Tisza István szobrát Miért »hal!ga(nab« a szegedi egyelem hallgatói? J; i \ (Debrecen, május 3) A debreceni egyetem bölcsészettani hallgatói gyű­lést tartottak, amelyen az ifjúság meg­ütközéssel és felháborodással vette tudomásul, hogy az egyelem tanácsá­hoz hónapokkal ezelőtt beterjesztett kérésüket nem intézték el, az egyete­met nem tisztították meg a fasiszta elemektől és nem törölték az egyetem nevéből a Tisza István nevet. Az egyetemi ifjúság elhatározta, hogy mindaddig nem hallgatja az elő­adásokat, amig a Tisza István Tudo­mányegyetem nevét meg nem változ­tatják, nem hajtják végre a gyors tisztogatást, továbbá él nem ismerik az egyetemi klinika alkalmazottainak üzemi bizottságát. Az egyetem taná­rai közül dr. Karácsonyi Sándor, Szabó Árpád és Pukánszky Béla csat­lakozott az egyetemi ifjúság határíJ' zataihoz. A gyűlés végén körülbelül száz bölcsészhallgató az egyetemi kii* nika bejárata előtt lévő Tisza-szobor* hoz vonult és azt ledöntötte. Helyérd a következő szövegű táblát tették: »Tisza István gróf a német hédifdtf szolgája, a magyar nép és nemzetisé­gek zsarnoka- Puszialjon még az em­léke ís«* i 1 " -r i *ri V —•—) " • A debreceni egyetemi ifjak felhá­borodása jogos és érthető. De érthe­tetlen a szegedi diákok türelme, mely­lyel szó nélkül belenyugszanak abba, hogy még mindig a »Horthy Miklós Tudományegyetem* hallgatói és az egyetemen még mindig nem vég-zlék el a nagytakarítást. —oOo— Budapestre Is lehet táviratot küldeni A környező városokba és falvakba telefonálni tud már a közönség A magyar posta egyre inkább belekapcsolódik az ország újjáépí­tésének nagy munkájába. Mint Szűcs Endre postafőigazgalólól ér­tesültünk, a levélkézbesítés zavar­talanul folyik az egész ország te­rületére. Természetes, hogy a Du­nántul levélforgalma még nincs teljesen beszervezve, de a levél­továbbításra minden lehetőséget megragadnak, igv szükség cselén igénybe veszik még az ulőröket is. A közelmúltban Budapesttel is megnyilt a közvellen táviróössze­köttetés. Arra nézve, hogy táv­iratokat az eddigi tarifadijak mel­lett hová továbbiihatnak, az ille­tékes felvevő postahivatal minden felvilágosítást megad. — Telefonbeszélgetést a szegedi postaigazgatóság területén működő összes nagyobb távbeszélőközpont­tal lehet már folytatni — mon­dotta a postafőigazgató. — Ilyen központok a következők: Baja, Békéscsaba, Cegléd,. Gyula, Hód­mezővásárhely, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskunfélegyháza, Kiskunha­las „ Makó. Mezőtúr, Nagykőrös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom