Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-05 / 4. szám

1956 január 5. DE 1. MAGYARORSZÁG Ne haragudj, nem vehettek ei soha j eleségül... A menyasszony keresete és a vŐtegény válasza (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ós szinte páratlanul álló per indult a szegedi bíróságon egv ismert, társaságbeli fiatalember ellen. A fiatalember hónapokon keresztül udvarolt az egyik csinos, szegedi leánynak és nemrég meg is kérte a kezét. A szülők minden ellenkezés nélkül hozzájárultak a házassághóz, igy nem volt semmi akadálya annak. no^v az eljegyzést megtartsák és az eskü vő daiumát kitűzzék. Az eljegyzési hír megjelent a lapokban is és a fiatalókat az ismerőseik elhalmozták gratulációkkal. Mindketten nagyon boldogok voltak. A lány szülei a fiatalok részére lakást vettek ki. megvásárolták a bútorokat is, elkészítették a kelengyét is, minden készen állott már, amikor váratlan fordulat történ«. A fiatalember egy napon menvasszonva elé állott és a következőket mondotta: — „Ne haragudj, én nem vehettek el sem most, sem soha... Képzelhetni a leány óriási meglepetését. Az esküvőnek két hét múlva kellett volna megtörténni. Minden előkészület megtörtént, az értesítések, meghívások szétmentek .. és azonfelül szerette is a fiut... Hiába kért, könyörf

ött, a vőlegény nem volt hajlandó elárulni, ogv miért változtatta meg szándékát. Egyre csak azt hajtogatta, hogy szereti a leányt, de mégsem veheti el, ne is firtassák, hogy milyen okból... A vőlegény hajthatatlan maradt. Hiába léptek közbe a szülők, rokonok, barátok, ismerősök. A vőlegény nem tágitott és nem volt hajlandó esküdni. El is múlott a kitűzött esküvő napja. A szerelmes leány szégyenében és fájdalmában öngyilkos akart lenni, csak az utolsó pillanatban tudták tervét megakadályozni. A fiu azonhan nem szakított most sem a leánynyal. Egyre azt hangoztatta, hogy szerelmés, de -nem köthet vele házasságot... Multak a hetek. A leánvban most már felülkerekedett a harag és elhatározta, hogy pert indít killönbözó címeken volt vőlegénye ellen. Keresetében, amelyben az indokolatlan visszalépés miatt anyagi kártérítést kért, részletesen előadta a mátkaság történetét és azzal érvelt, hogy vőlegénye minden indok nélkül lépeti vissza. Most már a fiu sem hallgathatott tovább. A keresetre adott válaszában feltárta az egész történet hátterét. Ez a megható irás arról tett tanúságot, hogy tulajdonképpen az esetnek a fiu volt a szenvedő hőse, aki még most is szereti a leányt, de orvosi tanácsra nem vette feleségül. A volt vőlegény előadta, hogy boldogan készült a házasságra, amelytől boldogságot és kiegyensúlyozott életet várt. Esküvő előtt két héttél felkereste orvosát és arra kérte, hogy vizsgálja meg őt, miután házasságkötésre készülődik és a házasságot komolyan veszi. Az orvosi vizsgálat balul ütött ki. Az orvosi vélemény az volt. hogy nem szabad megnősülni. ha lelkiismeretes, de azt is mondotta az orvos, hogv mások ilven esetben minden skrupuliis nélkül megesküsznek. Hallatlanul leverte az orvosi vizsgálat ered ménve. Nanokig beteg volt, rengeteget szenvedett. végül is elhatározta, hogv inkább lemond a leánvról, mintsem boldogtalanná tegye ... Csatolta az orvosi vizsgálat eredményéről kiállított bizonvitványt is. mellyel igazolta állításai valódiságát... A per nemsokára tárgyalásra kerül, kimenetiét sokfelé érdeklődéssel várják. Beszámoló a szegedi egyetem egy válságos évéről (A Délmagyarország munkatársától.» A Szegedi Ferenc József-Tudományegyetem 1933— 34. évi működéséről szóló beszámoló vaskos kötete dr. Széki Tibornak, a tanév rektorának szerkesztésében most jelent meg. A közel húsz ív terjedelmű kötet részletesen ismerteti a tanév minden jelentősebb eseményét. Közli az egyetemi ünnepélyek alkalmával elhangzott beszédeket és előadásokat, elparentálja az egyetem halottait, beszámol a tiszteletbeli és a ,.súb auspiciis gubernatoris" doktori avatások lefolyásáról, az egyetemi tanárok magántanárok és a tudományos segédszemélyzet tudományos munkásságáról, előadásairól, a kinevezésekről, a magántanári képcsilésekről, a kitüntetésekről és nagy gonddal összeállított statisztikai kimutatásokban mutatja be az egyetem életét. A tanévmegnvitó ünnepély 1933 október 1én folyt le az egyetem aulájában ahol Széki Tibor rektor. A konstutició jelentősége az organikus kémiában cimen tartotta meg székfoglaló előadását. Az egvetem tanácsa 1933 december 2-án avatla Wagner János nv. tanítóképző intézeti főigazgatót a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává. 1934 február 8-án dr. moóri Glattfe'der Gyula megyéspüspököt n jogtudományok tiszteletbeli doktorává avatták. Május 19-én két kormányzógyürüs doktort avatott a szegedi egyetem, ifj. dr. Bibó István és Papp Jánost. A tanév első halottja id. Imre József, a szemészet tanára volt. aki Budapesten halt meg 1933 szeptember 8-án. Az egyetemet dr. Ditrói Gábor professzor képviselte a temetésen és mondott búcsúbeszéd2t Imre József koporsójánál. 1934 február 8-án ismét gyászolt az egyetem. Móra Ferencet, a bölcsészettudományok díszdoktorát veszítette el. Temetésén az egyetem képviseletben a kis tanács jelent meg és dr. Sc, bmidt Henrik, a bölcsészelBUTOR mérsékelt árakban Szendrtnyl G*m *» Tina ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, j Telefon 10—82. Sjeged, Dnsronies-tér 11. tudományi kar dékánja mondott gyászbeszédet. Március 30-án dr. Degen Árpád, az egyelem c. nyilvános rendes tanára halt meg Budapesten. Az egyetem nevében Gvőrffy István professzor búcsúztatta. Május 11-én ismét kitűzték az egyetemi épületekre a gyászlobogókat, amelyek most az egyetem egyik legnagvobb barátját és jótevőjét. dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, az egyetem tiszteletbeli doktorát gyászolták. A temetésen a tanács testületileg vett részt és a gyászbeszédet dr. Széki Tibor rektor mondotta. Az egyetem 1933 november 19-én. gróf Klehelsberg Kuno halálának évfordulóján, ünnepélyes gvászközgvülést tartott, amelyen Széki Tibor rektor, dr. Kováts Ferenc professzor mondott ünnepi beszédet. 1934 febuár 28-án Ludovico Ariosto halálának négyszázadik évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepélyt az Alma Mater. A megnvlló beszédet a rektor, az emlékheszédet dr. Sík Sándor professzor mondotta A magyarországi egyetemi és főiskolai tanárok 1934 máius 19—21-én Szegeden rendezték meg VIII. baráti összejövetelüket, amelynek keretében a szegedi nrofesszorok közül többen tartottak értékes előadásokat. 1934 május 29-én tartották meg a tanévzáró ünnepélyt. Dr. Széki Tibor lelépő rektor az uj tanév szeptember 30-án tartott megnyitó ünnepélyén mondott beszámolót az elmúlt tanévEzen készülékek kaphatók METEOR CSILLÁR GYÉR RT. rádiéosEtályán, Kárász u. 11. Telefon 33—76. Díjtalan bemu atást 1 Csere! Részlet! MrölftOti a tata* * * •" ihttd mtmton Az QU ION râdi6u,donsâ9°~ kai lakásán is díjtalanul bemutatja MARKOVICSiM műszaki vállalata Tisza L. körút 44, Tel. 30-20 Dijlalanul bemulat ja: Kelemen Márton céo, 39-J Kelemen u. 11. Csányi Antal rádió és villamossági szaküzletében, fakete'.as U. 22. Kapható ről. Ez a beszámoló már súlyos veszteségekről számolt be, amelyek az egyetemet a válság következtében érték. A beszámoló szerint a tanév első felében 2083, a másodikban 1892 volt az egyetem hallgatóinak száma, 43-al, illetve 85-el kevesebb, mint az előző tanévben. Doktorrá avattak 408 hallgatót, még pedig kánonjogi doktorrá 6, jogtudományi 195. államtudományi 117, orvostudományi 57, bölcsészettudományi 27, természettudományi 5, gyógyszerésztudományi doktorrá pedig 1 hallgatót. A nőhallgatók száma az első félévben 421 volt, 20.2 százalék, a második félévben 402, 21.2 százalék. Tandíjmentes ségben. vagy tandiikedvezményben részesültek az első félévben 956-an, a másodikban 937-en. Az elengedett tandíj összege az első félévben 55.920.50, a másodikban 54.703.50 pengő volt, a bevett dijak 45.2 százaléka. Elismeréssel állapítja meg a rektor, hogy az egyetemi zavargások Szegeden zajlottak le a legsimábban. A statisztikai kimutatások szerint a tanévben az egyetemnek 49 nyilvános rendes, 6 nyilváno«rendkívüli, 3 címzetes és tiszteletbeli nyihá . nos rendes. 86 magántanára. 4 előadója 11 ma I gántanitója, 2 testnevelési tanára volí.