Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-18 / 86. szám

T934 ápríTis 18. DÉLMAG/ARország 5 A táblabíró és a volt rendőrkapitány sajtópere egy örökségi harc körül A fóbia 200 pengőre emelte (el Nagy Sándor pénzbüntetéséi (A Délmagyarország munkatársától.) A imitt év folyamán elhunyt dúsgazdag ifj. Tóth Fe­rencné hagyatéka körül elkeseredett harc kelet­kezett, amelynek egyik részlete kedden sajtó­per formájában foglalkoztatta a szegedi Ítélő­tábla Hubay-tmácsát. Amikor ifj. Tóth Ferencné meghalt és végren­deletét felolvasták, kiderült, hogy Curry Richárd táblabíró is örökölt egy villát és szőlőt. Ezzel szemben az oldalági rokonok közül többen nem részesültek semmiben. Az oldalági roko­nok közé taitozák Nagy Sándor nyugalmazott rendőrfőkapitány is. akinek jeJemleg a Tisza­száHó előtt van trafikja. A nyugalmazott rend­őrkapitány a végrendelet felbontását követő napokban egy azóta megszűnt hetilapban cikket közölt a következő címmel: „Egy hagyaték bonyodalma, amiről egész Szeged beszél. Egy közéleti férfin karrierje." A cilkk miatt Curry Richárd táblabíró felje­lentést tett a rendőrkapitány ellen és az ügyész­ség Nagy Sándor ellen felhatalmazásra üldö­zendő sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén adott ká vádiratot. Az ügyészség a cikket egész terjedelmében inkriminálta, de különösen a cikk utolsó mondatát: „állásának tekintélyét ilyen vagyonszerzésre használja." A törvényszéki tárgyaláson Nagy Sándor beismerte, hogy a cikket ő irta és hogy az a táblabiróra vonatkozik. Részle­tesen előadta a cikk keletkezésének történetét. A végiendelet nyilvánosságra hozatalakor ki­derült — mondotta —, hogy a hetvenöt rokon közül aűg kapott valaki valamit. Pedig a roko­nok között földhözragadt szegény zsellérembe­rek, hadirokkantak, kilenc gyermekes gondok­kal küzdő iparasok. menházi ápoltak is vannak, akik remélték, hogy részesülnek majd az örök­ségből. Ez azonban nem történt meg. ellenben Curry Richárdra szőlőt és villát hagyott Tóth Farenoné. Az örökösök, akik ilyenformán re­ményeikben csalódtak, napról-napra felkeresték őt és kérték, hogy tegyen valamit az érdekük­ben. Ekkor irta míg a cikket és ezzel egyedüli szándéka az volt. hogy Curryt lemondassa az ö~ökségről. Azt remélte, hogy Curry Richárd a cikk hatása alatt lemond az örökségről és igy a szegény rokonoknak is jut egy morzsá­nyi a vagyonból. Cikkében — folytatta a vádlott — nem jelölte meg a táblabíró nevét és rangját, amit irt. az nem Curry Richárá hivatásbeli működésére vo­natkozik. A közéleti férfiú megnevezés Curry Richárdra, a rókusi egyházközség világi elnökére, a vallási megmozdulásokban nagy szerepet ját­szó férfiura vonatkozik, aki éppen, mint ilyen vezető jutott összeköttetésbe a katolikus csalá­dokkal és köztük a gazdag Tóth-családdal is. Ez a család egyszerű parasztcsalád és a tiszai hajózás révén gazdagodott meg. Nagy Sándor végül bizonyítani akarta a cik­kében foglaltak valóságát. A bíróság azonban megállapította, hogy a vádlott ezzel a kérésével elkésett és így a kérelmet elutasította. Nagy Sándor ezután előadta még. hogy az örökösök érdekében azért nem fordult közvetlen kéréssel Curry Richárdhoz, mert attól tartott, hogy zsarolási manővernek fog feltűnni eljárása. A sértett képviselője- dr. Vinkler Elemér be­ír utatta ezután a végrendeletet, amelyből megállapítható, hogy az örökhagyó a táblabíró iránt érzett megbecsülésének kívánt ki­fejezés* adni akkor, amikor részére ingatlant jutattott. Ez a '"uttatás — mondotta dr. Vinkler — aránylag kisebb értékű hagyomány és az egész hagyaték három százalékát képezi. De még ez a szerény juttatás sem ingyenes, ezért a táblabíró ellenszolgáltatással tartozik. Reáhá­ramlik ugyanis az a feladat, hogy a végrendele­tet végrehajtsa, azonkívül az örökhagyó utolsó akarata értelmében a táblabíró köteles Tóth Fe­jetlené sírját élete fogytáig gondozni A törvényszék egyszerű rágalmazás vétsé­gében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. A bíróság szerint a cikkben foglaltak nem a sértett hivatásának gyakorlására vonatkozik, igy tehát nem áll meg a felhatalmazásra üldö­zendő rágalmazás vétsége Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott is fel­lebbezést jeüentett be és igy került az érdekes ügy az Ítélőtáblához. Nagy Sándor már régebben elfogultsági kifo­gást emelt a szegedi ítélőtábla birói ellen és azt kérte, hogy más tábla tárgyalja le az ügyét. A kúria azonban a kérelmet elutasított... mert nem látott semmiféle okot arra nézve, hogy a kortársi viszony elfogulttá tenné a szegedi tdb­labifőkat. Nagy Sámdor a keddi tárgyaláson védő nél­kül jelent meg. a védői tisztséget a soros köz­védő, dr. Tóth Imre látta el. Az iratok ismerte­tése utám dr. Zombory Jenő főügyész a sulyo sabb minősítés érdekében terjesztett eíő több indítványt. Becsatolta a vádlott ellen évtize­dekkel ezelőtt lefolytatott fegyelmi iratokat, a hagyaték körül keletkezett polgári peres irato­kat. amelyekben szintén a vádlott keze ismer­hető fel. Egy bizalmas iratról is emlitést tett. A táblabíró ellen ugyanis két örökös aláírásával fegyelmi feljelentést tettek az ígazságügvmiiiisz­tériuimban. A szegedi 'ábla elnöke kihallgatta a két örököst, de azok kijelentették, hogy a feljelentésről nem tudnak. A főügyész ebben is a vádlott kezét látia. Kérte kihallgatni két táblai irodatisztet. akik igazolni tudják, hogy Nagy Sándor volt az, aki az örökségi ügyekben ál­landóan érdeklődött. A főügyész még azt kérte, hogy kötelezzek a vádlottat az itélet közzété­telére. Az elsőfokú bíróság abban a lapban rendelte közzétenni az ítéletet, amelyikben a cikk megielent. Az elnök megállapította, hogy az ügvész az elsőfokú ítéletnek ezt a részét nem fellebbezte meg, igy azt részleges jogerő védi. A főügyész erre bejelentette, hogy az illető hetilap időközbem megszűnt, ezért terjesztette elő ezt a kérelmét. A bíróság a bizonyítási adatok közé csakis a vádlott elleni fegyelmi ügyet fogadta el. a többit elutasította. — Felszólítom a vádlottat — szólalt meg ez­után az elnök —. hogy nyilatkozzék a fegyelmi ügyére vonatkozóhg. A 75 esztendős volt rendőrkapitány ekkor fel­állott a székéről és előre ment. a birói emel­vény elé és ott ervenge. reszkető hangon magva­rázni kezdett. Egyszer csak egész testében reszketni kezdett, elsáppadt és ha dr. Richter Béla ieeyző ideiében mesr nem foe:ja. elvágódik a padlón. A vádlottat leültették. Amikor magá­hoz tért. elmondotta, hogy a fegyelmi ügye a háború alatt történt. 500 korona pénzbüntetésre Ítélték a hivatalába való visszahelyezése mel­lett. Ezután dr. Tóth Imre közvédő indokolta meg a fellebbezést. Szerinte a cikk nem a sértett hi­vatali működésére vonatkozott. — Ami egyébként a hírlapi közzétételt illeti — fejezte be felszólalását — a bíróságnak jo gdban van az elsőfokú ítéletnek ezt a részét megsemisiteni. mert a hetilap időközben meg­S7ünt és meeíelölhet más lapot, igy például a .Szegedi Uj Nemzedéket", neekim ez ellen sem­mi kifogásom sincs ... A sértett képviselője, dr. Vinkler Elemér is fel akart szólalni. — Kéretm — szólalt meg az elnök —, ehhez nincs joga. — Csak csatlakozni akartam a közzététel kérdésében a védőhöz, — felelte dr. Vinkler. — Ehh-cr sincs joga — válaszolta az elnök. A bíróság rövid tanácskozás után az első­fokú biróság ítéletét megsemmisitette és az ere­deti vád szerint, felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek Nagy Sándort és ezért 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, amely le nem fizetés esetén 20 napi fogházra változtatható át. A biróság kötelezte a vádlot­tat, hogy a jogerős Ítéletet a „Szegedi Uj Nem­zedékben" tegye közzé. Az ügy végső f<-kr*n a Kúria elé kerül. Nielöíí megbüntetik szereltesse át antennáját és zavart okozó villa­mos készülékét a legújabb rendelet szerint. Legolcsóbban elvégzi fonijó Soma Ylllangviláglfási vállalata Kölesen neca 4. szám. Telelőn 11-65. „Ikerállomások" a telefonforgalomban (A Délmagyarország munkatársától.) Április elsején jelent meg a kereskedelemügyi minisz­ter rendelete a telefon belépési dijak mérsék­léséről. Az első két hét alatt a szegedi posta­igazgatóság területén nagyszámban jelentkez­tek az uj telefonelőfizetők. Az elmúlt két hét alatt a szegeái postaigaz­gatóság területén 204 uj főállomásnak és 19 ikerállomásnak a felszerelését kérték. EbbőZ Szegedre esik 17 fő- és 15 ikerállomás, naponta átlagosan, az utóbbi két hét alatt, két telefon­állomás felszerelését kérték a postától. Érde­kes körülmény az is. hogy a postaigazgatóság területén felszerelt 19 telefonállomásnak több, mint háromnegyedrésze Szegedre esik. Általá­ban arra számítanak az illetékesek, hogy a kö­zeli hetekben rendkívül el fog terjedni Szegeden az ikerállomások rendszere, ami abból áll. hogy 200 méteres körzetben belül- a főállomásra egy másik állomást is rászerelnek, külön számláló­készüléke van a központban és mindegyik állo­más osak a neki szóló hívásokat kapja meg. kü­lön kapcsolási számot is kap az ikerállomás előfizetője, de csak akkor használhatja a tele­fonját, ha a másik állomás ninos lefoglalva. Ez­zel szemben az előfizetési díj 50 százalékos, a belépési és az alapdij is fele arányban fize­tendő. A kerület többi városaiban is nagyszámban jelentkeznek uj telefonelőfizetők, kivételt e te­kintetben Makó képez, ahol az elmúlt két hét a.atí egyetlen uj előfizető sem jelentkezett. A posta különben mindenképen igyekszik pro­pagálni a telefonbelépési dijak mérséklését és ezt körlevélben hozza az érdekeltek tudom ísá­ra. Többen a napokban jelentkeztek, hogy iker­telefonállomáist szereltetnének fel. de nincsen társuk az ikertelefonra. Most a posta igyekszik társait szerezni, hogy ezzel is szaporítsa az ui telefonelőfizetők számát és megkönnyítse a be­lépést. A telefonforgalom is állandóan emelkedő ten­denciát mutat az egész szegedi kerületben. Egy esztendővel °zelőtt n havi átl^'o? í"1 ^nVszél­getések száma 252.000 vott. ma a havi átlag­szám 260.000. Szegeáen mostanában egy-egy hónapban átlagosan 110.000 telefonbeszélgetést bonyolítanak le a helyi forgalomban. Yoghurí tidit kapható a Központi Tejcsarnok flöktetcaarnokalban. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom