Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-03 / 2. szám

1931 Január 3. ÖÉLMAnYA:. -3ZAG \ 3 Szómba ára összehívták a szinügyi bizottságot a házikezelés megszüntetése ügyében ^Reménytelen minden további kísérletezése — mondja Pálfy intendáns Tudattuk mindenkivel!!!!!! akit érdekel, hofry a jöví héten egy vadonatnj vigiáték-ágynval, a TELL VILMOS és FIA elmtl attrakci('mV!rftl jövünk. Aki ennél jn'obrí látott, az leatlmagát, ezt mondjak mi ZOROés HURU mü- ée céllövéizek. '(A Délmagyarország munkatársától.) A szinügyi bizottság szombaton délután félőt órakor összeül, hogy meghallgassa Kürthy György igazgató jövő hónapi műsor- és szereposztástervezetét és foglalkozzon a házikczcléses rendszer fentartásának problémájával. A polgármester ugyanis elhatározta, hogy a kérdést a januári közgyűlés elé terjeszti, hogy a törvényhatóság mielőbb meghozhassa döntését és az érdekeltek, vagy a hivatottak megtehessék a szükséges intézkedéseket a jövő szezon előkészítésére. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, a rfrinház intendánsa a következőket mondotta ft szinügyi bizottság szombati ülésével kapcsolatban: — A magam részéről feltétlenül a háziketeléses rendszer megszüntetését és a színház magánkezeiéibe adását fogom javasolni. A városra ugyanis a házíkezeléses rendszer fenntartása olyan súlyos terheket jelent, amelyek már nem illeszthetők bele a költségvetésbe és Amelyek nem állanak arányban a város teherbíró költségvetésével. A terheket fokozza az is, hogy a tapasztalatok szerint a várossal szemben mindenki nagyobb igényeket támaszt, mint a magánvállalkozó igazgató ellen, o városhoz nagyobb gázsival kívánnak szerződni a színészek és hiába állapítottuk, meg min(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedők, iparosok és lateinerek teherenyhitő mozgalma napról-napra nagyobb hullámokat ver, a jelek szerint a mozgalom nem marad meg a körtöltés keretei között, hanem rövidesen országossá nő. A mozgalom szervezői és résztvevői nem riadnak vissza azoktól az előrelátott fenyegetésektől és »jóindulahi« figyelmeztetésektől sem, amelyeknek az * céljuk, hogy megfélemlítést keltsenek. Hogy milyen nagyhalást keltett általánosan az a hír, hogy az év végen egyszerre négyszáz telefonelöfizető mondotta fel a megdrágított telefont, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az ujabb lemondások sora. Az újesztendő első két napján közel harminc uj lemondást jelentettek be és nagyon valószínű, hogy a lemondások száma még növekedni fog. A postaigazgatóság igen diplomatikusan kezeli egyelőre ezeket a lemondásokat. Nem vesz tudomást arról, hogy itt tulajdonképen tömegmozgalomról van szó, ugy tekinti a lemondásokat, mintha azok csak elszigetelve fordulnának elő, ezért egyenkint értesiti a felmondás tudomásulvételéről az érdekelteket. Ez az értesítés pedig igy hangzik: >F- é. dec. hóban kelt száranélküli beadványára értesítem, hogy távbeszélőállomásának 1931., I. 15-ére történt felmondását elfogadom és az állomást ehez képest a szabályszerű felmondási idő leteltével 1931 január" 16-án le fogom szereltetni, ha csak felmondását időközben vissza nem vonná. Minthogy távbeszélő állomása nem kényszerből szűnt meg, hanem azt t Cim önszántából mondta fel, szükségesnek tartom figyelmeztetni ezalkalommal, hogy állomásának leszerelése után uj távbeszélőállomást t. Cim részére még hat hónapon belüt is csak 80 P- belépési dij fizetése és ujabb 1 évi dijkötelezettség vállalása mellett kapcsolhatok be, hat hó leforgása után pedig kérelmére a régi kapcsoló számát is már csak abban az esetben adhatom vissza, ha az még rendelkezésre áll. Hegedűs Ferenc, postahivatali igazgató, hiv főnök.« 'A' szegedi kereskedők, iparosok és latciden évben a szervezkedés pénzügyi keretit, ezeket a kereteket nem sikerült betartani. A színház ma olyan nagy rezeivel dolgozik, hogy reménytelen minden további kísérletezés. Ha csak az utolsó percben nem érkezik valami segitség, a város tovább nem viheti a színházat Ezért javaslom majd a házikezelés megszüntetését és javaslom, hogy vagy meghívás, vagy pedig pályázat utján adjuk bérbe a jövő szezontól kezdve ismét a színházat., Én már a mult évben szerettem volna beszüntetni a házikezelést és visszaadni a színházat a magánvállalkozásnak, dehát ez a szándékom magasabb akaratokon meghiusult Megkérdeztük dr. Somogyi Szilveszter polgármestert is, aki már nem olyan föntartásnélküli híve a házikezelés megszüntetésének, mint az intendáns. Ugy látszik, hogy még mindig bizik valami régen megígért, de be nem váltott kultuszminiszteri Ígéretben. — Ha találunk egy megfelelő magánvállalkozó igazgatót — mondotta a polgármester —, akkor én sem ellenzem a házikezelés megszüntetését Ez természetcsen csak akkor válik majd el, ha kiírtuk' a színházra a pályázatot és beérkeztek rá az ajánlatok. Ha nem lesz megfelelő ajánlkozó, akkor bizony továbbra is fenn kell tartanunk a mai rendszert | nerek képviseletében néhány nap múlva küldöttség megy fel a kereskedelmi miniszterhez, aki előtt feltárják a telefondrágitás következtében előállott helyzetet, bejelentik, hogy a jelenlegi tarifa megtartása esetén a szegedi telefonelőfizetőknek legalább fele lemond telefonjáról, ami nem lehet érdeke a postának sem. Ezért azt kérik, hogy a miniszter rendelte el a telefondíjak leszállítását, elégedjék meg a posta kisebb haszonnal, ami feltétlenül nagyobb forgalmat idéz majd elő és igy a kár bőségesen megtérül. Az érdekeltek bíznak abban, hogy a kereskedelmi miniszter orvosolja ezt a súlyos telefonsérelmet és belátja a mai rendszer tarthatatlanságát. Klegirta a Délmagyarország, hogy a kereskedők a villanyárak mérséklése érdekében is akciót indítottak és elhatározták, hogy abban az esetben, ha a gázgyár nem szállítja le az egységárakat, sötét kirakatokkal fognak demonstrálni. Értesülésünk szerint a demonstráció már vasárnap megkezdődik. Vasárnap már nem világitják ki a szegedi kereskedők kirakataikat. Pénteken délelőtt a Szegedi Kereskedők Szövetségének küldöttsége jelent meg Vértes Miksa elnök és dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár vezetésével Pongrácz Alberrtnél, a gázgyár igazgatójánál, akit arra kértek, hogy tekintettel a gazdasági pangásra, szállítsa le a kirakalvilági ás egységárát 30, az üzlethelyiségek világítására elhasznált áram egységárát pedig 20 százalékkal. Pongrácz Albert igazgató kijelentette a küldöttség előtt, hogy határozott választ a kívánságra nem adhat, az áramegységárakat a várossal kötött szerződés alapján állapították meg és ezektől az egységáraktól a város hozzájárulása nélkül nem térhétnek el. Az érdekeltek ezekben az ügyekben vasárnap nagygyűlést tartanak* amelyen részletesen beszámolnak az eddigi lépésekről és megbeszélik a további tennivalókat, mert a cél az, hogy a rezsiköltségek leszorításával megteremtsék az olcsóbbodási folyamai lehetőségét. * . , T A mozgalmak ügyében egyébként több aláírással az alábbi sorokat kaptuk: »Ha az elmúlt esztendőkre visszatekintünk, azt látjuk, hogy üzletünket évről-évre fokozn.tosan különböző adókkal terhelték meg. Ezzel szemben bevételeink évről-évre fokozatosan csökkentek, ugy, hogy mérlegeink elszomorító képet mutatnak. Eltűnt a haszon, csak a deficit állandósult. Gyors segítségre van tehát szükség. Ha ebben az évben nem jón valamilyen f irdulat, a kereskedőtársadalom teljesen elkészül; megélhetése és az üzlet rezsije fel fogják emészteni árukészletét. Ezt pedig tudjuk jól, mi követi. Jön a fizetésképtelenség, jön a csőd és sokszor az öngyilkosság. . , , Jellemzésül, hogy mivel van most elfoglalva most a kereskedő, álljon itt a következő. A kereskedő elsejétől tizenötödikéig egyebet nem tesz, mint fizeti a boltbért, a házbért, az egyenes és forgalmi, meg luxusadót, fogyasztási és kereseti adót, gáz- és villanyszámlát, szenet, fát, a személyzetet, a. telefont, a társadalombiztosító diját, a tüz és betörés elleni biztosítási dijat, inségadót, üzemi költséget és az adminisztráció költségeit. Igy megy ez hónapról-hónapra és ha csak egyet is elmulaszt a sok közül, a következő hónapban már nem tudja pótolni; ott áll a legyőzhetetlen teherrel szemben, lelkileg megtörik, idegei felmondják a szolgálatot és végül apatiával fogad minden következményt Mehet-e ez igy tovább és lehet-e ilyen körülmények között olcsóbbodást várni? Nem lehet az elégedetlenséget tovább szítani. Miért éppen a kereskedőtársadalommal szemben van meg ez a kíméletlenség? Kímélik a gépet, kímélik az állatot, — pont az embert nem? Azonban a kereskedőtársadalom ne csüggedjen, mert ha összetart és az egyetértést sikerül teljes egészében kiépíteni, akkor az Orvoslást ki lehet küzdeni. Takarékosságot hirdetünk as egész vonalon. Takarékoskodjunk a villannyal, ne gyújtsák fel kirakataik körtéit. Ne telefonáljanak a kereskedők, hanem ügyes-baj s dolgaikat intéztessék kifutókkal, össze kell vonni az adminisztrációt, akciót kell indítani a bolt bérek leszállításáért A fogyasztó közönséget pedig arra kér! a kereskedőtársadalom, hogy nehéz munkájában támogassa és ne tévessze szem elől azt sem. ha magyar árut vásárol, a magyar munkás sorsán is segít.* (Aláírások.) Amnesztiát kémek Hock János számára Budapest, január 2. Legutóbb Hock János betegségéről aggasztó hirek érkeztek Budapestre Az évtizedes száműzetésben élő Hock János hiába mozgatott meg eddig minden követ: nem tudott hazajönni IJjév napján itthon élő régi barátai megbeszélést tartottak, amelyen elhatározták, hogy memorandumban kérik Horthg Miklós kormányzótól: részesítse amnesztiában Hock Jánost. Az egykori józsefvárosi plébános hívei kőzött körözik a memorandum egyik példányát, amelyet 30.000 aláírással kívánnak benyajtani azzal, hogy nem a politikus, hanem az ember számára kérnek kegyelmet Kereskedők küldöttsége az olcsóbb Üzlet- és klrakatvllágitásért Sötét kirakatokkal demonstrálnak, ha nem mérséklik az áramdíjat Tovább folyik a telefonbojkott-mozgalom