Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-07 / 251. szám

Vosíadráoiíás és inségalcció Budapest, november 8. Az egész országban nagy megütközést keltett, hogy váratlanul — igen jelentős százalékkal — megdrágították a posta- és telefontarifát. Az ország egész közvéleménye egységesen tiltakozik a legújabb drágítás ellen. A vidék és igy Szeged tiltakozásáról külön cikkben tudósítunk.' A drágítást a postai szolgáltatások egész területén keresztül akarják vinni. Az egyszerű levél dija a jövőben 20 fillér lesz az eddijzi 16 helvett, a helybeli levél dija 10 fillér. A levelezőlap bélyegét helyben 6 fillérre, vidékre 10 fillérre drágították. A nyomtatványoknál 33 százalékos a drágítás, 50 gramig 4 fillérre emelték a diját, 100 gramig 8 fillérre. Az ajánlás! dijat 50 fillérre drágították, ami 60 százalékos emelésnek felel meg. A távirat szódiját 7-ről 10 fillérre emelték. A telefon terén külön drágítást kap a vidék, amennyiben az eddigi havi 12 pengős átalánydíj halvett bevezetik a beszélgetcsinkintl díjfizetést; ami egyelőre kiszámíthatatlan drágulást jelent. A drágítás ellen egységesen tiltakoznak az ószszes foglalkozási ágak. MAITOICE CHEVAUER ,, ,, . ^ „ A királynő férje «»rdiU! « l'MTOikm Érdekes, hogy E-nszt József népjólét! miniszter szombaton délben tájékoztatta a közvéleményt az országos Ínségakcióról. Az akció részletének ismertetése után a sajtó képviselői kérdést intézlek a miniszterhez. — Mlképen lehetséges az, hogy amikor a kormánv inségakciól késalt el«, a különböző köztérheket, mint például a kereseti adót, liszt forgalmiadót és a postatarlfM emeli? — Az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából szükség van megfelelő intézkedésekre, — válaszolta a miniszter —, de ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy ezek az intézkedések ne legyenek nvomasztóak. A kereseti adó pótlékolása csak a magasabb jövedelmeknél számottevő. A postatarifák emelése Is méltányosan történt. Lehet, hogy erek az Intézkedések némileg befolyásolják a megélhetést, de semmi esetre sem horribilis módon. A kormány arra törekszik, hogy a nyomorgóknak segítséget nyújtson és ez egyáltalában nincsen ellentétben azzal, hogy bár terhek utján is, de fejlődjünk. Egyhónapi fogház helyett 100 pengő pénzbüntetés (A Délmagyarország munkatársától) Ezév tavaszán az Ítélőtábla Skultéty-tanácsa foglalkozott az ismeretes Lévay—Szécsényi sajtóperrel, amikor dr. Lévay Ferenc biróküldési kérelmet terjesztett elő. Erről a tárgyalásról irt tudósítást Klamár Gyula hirlapiró, aki megírta, hogy tulajdonképen mi az alapja a dr. Lévav és dr. Szécsénvi között folyó pernek. A tárgyalásról irt tudósítás" miatt Szécsényi pert indított Klamár ellen. A törvényszéki tárgyaláson Klamár Gyula bizonyítást ajánlott fel arra; hogy az, amit irt, a perben szerepelt A bíróság a bizonyításnak nem adott helvet és a vádlott hirlaptrót egyhónapi íogháira és 1000 pengő nem vagyoni kár megfizetésére ítélte. Az ügyet szombaton tárgyalta az ítélőtábla Skultéty-tanácsa. Dr. Barta Dezső védő előterjesztése után a tábla ugy határozott, hogy rövid uton beszerzi az alapper iratait. Az iratokból megállapította a birósáfl, hogy a tudósításban Irt bt! ételek lényegileg fedik Lévay cikkében áhítottakat, csak nflanüzbell eltérések vannak. A tábla azután ítéletet hozott, amellyel, megsemmisítette a törvényszék Ítéletét és Klamár Gyu1930 november tót ÍM pengő pénzbüntetésre ítélt® és kötelezte 250 pengő nem vagyoni kár megfizetésére. A tábla Ítéletében kimondotta, hogy nem képez rágalm»* zás az, ha az újságíró ismerteti a perek anyagát, még akkor ha arról a tárgyaláson nem esett szó. Az itélet ellen semmiségi panaszokkal éltek, Így az ügy végső fokon a Kúria elé kerül. 22-én kezdődik a szegedi testnevelési kongresszus Budapest, november 8. A szegedi testnevelési kongresszusra az Országos Testnevelési Tanács ma küldötte szét a tárgysorozatot. A kongresszus* november 22-én, szombáton délben a szegedi w rosháza közgyűlési termében az OTT elnöke nyitja meg, majd gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mond beszédet. A kongresszus alkalmából szombaton és vasárnap előadások lesznek. A kriflg' resszus résztvevői számára a kereskedelmi miniszter 50 százalékos vvasuti kedvezményt engedélyezett. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolványok az OTT utján szerezhetők bePANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóhirnevii találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 23E. SCHATZ MAGDII fűzőszalonja Somogyi 0. 15 , készíti a legmodernebb lüzfiket, Kötőket és minden e szakmába vépó készítményeket. Tartós ondolálds, hajfestés, szőkités szakszerűen és SZOlld áro» Szántai url-f httlgíjlodrászndl Dugonlc* tér 11. 70 Telefon 70 Budapesti . gás aióteotesszot legelsőrendü minőségben házhoz széllit ® V J^ # ^ ^ Szénkereskedelów RészvénytársasM Boldogasszony sugárut 17. szám. Telefon Sete és Suta*) Irta: Móra Ferene. Innenen innen, tulon tul, ahol hintón jár a nyul, ott lakott két ifiur, Sete ur, meg Suta ur. Sete volt a leggazdagabb ur kilenc puszta faluban. Volt neki egy lyukas bocskora, egy lyukas süvege, meg egy lyukas tarisznyája. Suta volt a világon a legokosabb szolga, ahol maga volt. Ha melege volt. kifeküdt a napra, ha az eső szakadt, kiállt a csurgósba. Egyszer ahogy heverésznek a vadkörtela alatt, elsóhajtja magát Sete: — Azám, Suta! — Bizám. Se tel — Meguntam a vadkörte, ebédet Suta! — ín meg a kökény-vacsorát, Sete! — Jobb volna tejbe-kását enni, Suta! — Mazsolaszőlővel, Sete! — Mit tegyek, Suta? — Házasodj meg, Sete! — Kit vegyek el, Suta? — A Nevenincs király lányát, Sete! — Uccu bocskor, gyere süveg! — öltözött díszbe Sete s azzal megindultak nagy füttyszóval, de ahogy a kakaslábon forgó várhoz értek, azt se mondta Sete többet, hogy bikkmakk. — Mi baj, Sete? — tudakolta Suta. — Kismise, nagymise, nem lesz abból semmise, edes szolgám. — Miből, kedves gazdám? — Nem adják nekem a királykisasszonyt, Suta! — Mért ne adnák, Sete? — Szegény vagyok, csúnya vagyok s Igen nagyon rongyes vagyok. — Oda se neki, Sete, még engem látsz. Neked csak arra legyen gondod, hogy dicsérd magad, a többit bizd énrám. Te csak töltsedj én majd tódítom. Éppen ebédnél ültek az uraságok, mikor a ket háztúznéző leverte a port a bocskoráról a már•) Az Iró sajtó alatt levő, karáesonyrt megjelenő mméskónyvíből. ványküszöbön. Az öreg Nevenincs király ugy nyelte á lébefőttet. hogy a kanál is majd leszaladt •ele, de a király kisasszony csak csipegette, mint madár a morzsát. — Nádszál nem karcsúbb, hó nem fehérebb, hajnal nem frissebb, csillag nem tisztább, — súgta Sete Sutának. — Bizskása a foga, cseresznye a szája, méz a tekintete, piskóta a lába, — búgta Suta Setének. Hát még mikor a szava megszólalt! Olyan volt, mint mikor ezüst-kanalat ütnek aranycsészéhez. — Mi járatban vagytok, szegény vándorló legénvek? Sete ugy megzavarodott, hogy szólni se tudott de Suta" olyan méi'geset kurjantott, hogy Nevenincs királynak egyszerre torkán akajjt a kanállal vert galuska. — Nem azok vagyunk mink, töröm a zúzáját s jó szándékkal nézzük körül a ház táját. Az én nevem Suta, a gazdámé Sete, nem látott még ilyet se az apád.1 se te! Hej, lett erre sürgés-forgás! Három Inas Is Igyekezett az álla alá kötni Setének a szalvétát, de Suta mind eltaszigálta őket: — Már csak én szolgálok az én kis gazdámnak, csak ugyj mint otthon. Azonközben pedig odasúgta a kis gazdának: — Adj hangot, Dóci! — Uram, királyom, — hebegte Sete, — ne szóljatok meg a rongyos gúnyám miatt, van ám nekem otthon különb is. — Van-e? kapott a szóba Suta. — Tizével a mente, százával a bunda s ezrével a palást, ki bíbor, ki bársony, kelméje se látszik a gyöngypaszománytól! Hát még az a sok asszonyi celleculla, csalt éppen asszony kellene hozzál A király köszörült egyet a torkán, a Rtsaszszony az orra hegyéig elpirult, Sete pedig nagyot fohászkodott: — Van ám nekem egy-két paripáin, ha gyalogjöttünk is. — Egy-kettő? — pattintott az ujjával Suta. — Akkora ménesünk, hogy csak a legelője három csigaugrás. Hát az istállóban az a szebbnél-szebb, báránynál szelídebb sok hátas paripa! Csak aszszony kellene, aki megsimogatná őket. A "király kettőt köhintett, a kisasszony a sz«® őldőkéig elpirult. Sete pedig egész belemet dett a beszédbe. — Pardon grácia ennek az öreg szolgának, ura^j. király, amiért mindent kibeszél, ő a leghiveP inasom, azért hoztam magammal, akárhogy ógo mógott érte otthon egy marék léhűtő. . — Egy marék? — lelkendezett Suta. — AW nyi ott a kenyérpusztitó, hogy egymás sarkát possa Egyet megtaszítasz közülók, egész ment esik hanyatt. Csak asszony kellene, aki » fogadtatna velük. . t A király hármat köhintett, a kisasszonyt* ^ füle hegyit is megcsapta a láng, Sete pedig pittyesztette a száját. ^ — No, ha van kenvéTpusztitónk, van an" kenyér is. „ , — Kenyér ls? — rikkantott Suta. — Szó M mondhatja, mennyi a vagyonunk. Palotánk ®® az urgalyak, várunk mint a vakondokturás, , esünk mint a szemét. Tisztelet-becsület Neven^ királynak, neki katonája sincs annyi, ®inl í, künk koldusunk. Csak asszony kellene a ha* aki meghallgatná az imádságukat. wibí* A király köhinteni se tudott már ámulta^ a kisasszony a fejebubjáig pirult őrömébe^ te pedig nagyot ütött a mellére: fér — Bizony az én jó szivemre már annvt™ jflv ösmertek a koldusok, hogy néha el kell « bújnom, pedig a magamförma hős fiu ne® szokott bujkálni. — Nem szokott? — ütött haragosan az jj* Suta. — Hát mikor ma reggel mosdani s Ijedtedben ugy elbújtál a vadkőrtefa neg^ hogy még tán most is ott vagy, ha le netf ^ gatlak egy marék kőkénnyel! M fi»"' Lett erre olvan nevetés, hogy egész ia^Jj ' látszott. Ugv láttam, mint most látom. «n ffl Nevenincs király kacagtában az asztalhoz ^ a koronáját, a királykisasszony kiejtette bői a sóskás tálat, az inasok bukfencet " ^ í az ajtónállók tótágast álltak s a két kéré V* J szaladt, hogy még most is szalad, ha orruk buktak lyukas bocskorukban.