Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-31 / 121. szám

SZEGED. SzerKesztőséq: Somogyi uceo 22. L cm. Telefon: 13—33. -- Kladóhlvntal, kölcsönkHnyviftr és (egylroda : Aradi ucca 8. Teleion; 306. - Nyomda s IHw Llpól uccu 19. Telefon t lö—14. TAvlratl és levélcím: Délmagyoronzég Szeged. Szombat, 1930 május 31 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 121. szám ELŐFIZETÉS ? Havonta helyben 3-23 vidéken és Budapesten 3t»0, KUlfHldUn 6*40 pengő. — Egyes szAm Ara hétkOz« nap 16. vnsér- és Ünnepnap «111. Hir­detései« felvétele tarifa szerint. Megfe­lenlk *»étf*t kivitelével nap->nla reggel Halló, központ! Egy napon — hogy szép nap lesz-e, mindjárt elválik — arra fogsz ébredni a felébredéskor rendszerint még nyájas olvasó, hogy nem kell összeveszned a központtal mindjárt a reggeli, az irodarobot megkezdése, vagy a rolló fel­húzása előtt. A központban nem lesznek höl­gyek, a rendező urak megmaradnak, de már nem lesz módjukban földöntúli örömöket és gyönyöröket okozni az olyan kijelentésekkel, hogy nem oda Buda, azt -a kisasszonyt, aki ezen a munkahelyen ül, kegyed megvádolta azzal, hogy rosszul kapcsolt. Ilyen vádat már csak rövid ideig emelhetsz a felébredéstől az első telefonálásig mindig nyájas olvasó. Mert egy napon — hogy szép nap lesz-e, is­métlem: arról még beszélgetünk — megjelenik nálad a postától az altiszt s leszereli s elviszi azt a készüléket, amellyel nagyon összemeleged­tél gyerekkorod óta és bevisz a lakásodba és felszerel ott egy másik készüléket, amellyel majd a fiaid fognak összemelegedni. Bizony, nyájas olvasó, most már csak rövid ideig lövöldözheted ki haragod nyilait a köz­pontos kisasszony ellen. Kihúzzák a gyékényt idegességed alól. Nem lesz ürügyed olyan állí­tásokra, hogy negyedóráig kellett várnod, mig a központ jelentkezett, hogy 612 helyett 512-tőt kapcsolt, hogya 13-33-mat kérted és összekap­csoltak egy olyan számmal, amely szintén a 13-33-mat kereste és hogy a Tisza-szállodát kaptad, amikor a kereskedelmi és iparkama­rát kérted. Nem, nyájas olvasó, neked többé nem lesz alkalmad halálra idegesíteni a köz­pontos hölgyeket. Te magad fogsz kapcsolni. Ott lesz a készülékeden a tárcsa. És majd tárcsázhatsz, tapasztalván végre, milyen föl­mérhetetlen becsű sziszifuszi munka jó kap­csolást csinálni. No de nem a tanulás a fő, amikor végre hozzád is eljut a technikának ez a vívmánya. Van itt valami, ami sokkal íontosabb, mindjárt meglátod, derék olvasó, aki már csak néhány pillanatig leszel képes nyájas maradni. Eddig havonkint tizenkét pengőt fizettél a telefonért. Az interurbán beszélgetéseken kívül minden dij benne voll ebben az összegben. A mérge­lődési adagokért sem kellett külön fizetned. Ezentúl nyolc pengő lesz a havidij. Ezért sem­mit sem kapsz. Nem amortizálsz vele, mert az apparátus soha át nem megy a tulajdonodba. Nem beszélgethetsz érte, mert ha beszélgetni akarsz, azért külön kell majd fizetned. Van Szegeden egy vállalat, amelynek majdnem szuverén jogai vannak. A légszeszgyár ez a vállalat. Ha annak fizetsz öt éven át havi nyolc pengőt, szereztél egy gázkályhát. Igaz, hogy a kályha tönkre megy, mire megszerzed. De legalább akkor a tied, amikor kidobod. Sőt. Akkor már tulajdonjog fentartása nélkül a tied. Ha a postának fizetsz öt éven át havi nyolc pengőt, semmit sem szereztél vele. A 480 pengőért egyetlen beszélgetést sem foly­tathattál és a posta akkor veheti el a készülé­kedet, amikor akarja. A 480 pengőért a jogot sem szerezted meg egy darab készülékhez. Számoljunk csak tovább, derék olvasó, bár látom, hogy az arckifejezésed kezd máris nem éppen nyájas lenni. Azt mondod, hogy napon­kint 10—15 beszélgetésed van. Vegyünk csak tizet. Ennyit a legkisebb forgalmú telefonon is beszélgetnek. Egy beszélgetésért tiz. fillért kell majd fizetned. Tiz beszélgetés tehát egy pengőbe fog kerülni. Harminc nap alalt, te­hát egy hónapban el Í'OÜSZ beszélgetni derék olvasó — a nyájas szót most már semmiféle vonatkozásban sem merem használni — har­minc pengőt, ami annyit jelent, hogy a leg­kisebb forgalmú telefonok is havonkint 38 pengőbe fognak kerülni. De jelent még vala­mit. Ezentúl legalább háromszor annyit kell a telefonért fizetned, mint amennyit eddig fi­zettél. Ahol naponkint husz beszélgetést is le mernek majd bonyolítani, ott ötszörös s ahol — Isten ments — naponkint 30-szor lesznek kénytelenek telefonálni, ott nyolcszoros lesz a drágulás. Tovább, ugyebár türelmes olvasó, ne számoljunk? A kereskedelem teng, az ipar pang, csak a munkanélküliek száma hatalmas. A gazda­társadalmon már segit a kormány. Megdrá­gítja a kenyeret. A Társadalombiztosító drá­gitásál egyelőre, sikerült visszaverni. Dc most jön a telefon. Azt hinnéd, ugyebár, jóságos olvasó, hogy a technika tökéletesedésének ki­mélő hatása lesz nemcsak az idegeidre, hanem a zsebedre is. Bendszerint így is szokott lenni. De a telefon, türelmes olvasó, az más. Az egészen más. A telefonnál nem számít, hogy a régi berendezést abban az esetben is ki kel­lett volna mustrálni, ha már nem lett volna halaszthatatlan az automata-rendszer beveze­tése és hogy az üzem lényegesen olcsóbb lesz. A telefonért mégis száz százalékokkal lesz kény­telen többet fizetni a kereskedő, akinek nem volt tavaszi vására, az iparos, akinek a mű­helyébe csak szórványosan szállingózik be egy-egy kis megrendelés, az ügyvéd, akik ma­holnap majd valamennyien kis sommás kere­setekre lesznek utalva, az orvos, akinek üres a rendelője s a mérnök, akiiek nincs se ter­vezése, se épitése. Vágyakozva és várakozva nézel, ugy-e sze­gény olvasó, a városháza felé? Hát bizony most kis baj van. Az automatát csak két városban szerelik fel. Nem lehet tehát arra számítani, hogy valamelyik más városban In­dul meg a kezdeményezés erélyes tiltakozás formájában. Hogy Szegednek kellene min­dig kezdeményezni? A kereskedelmi és ipar­kamara már megtette. Megpróbálhatjuk a vá­rosházával is. Várjál csak, türelmes olvasó, Majd felhívjuk a városházát. Halló... Halló­Központ?... Szíveskedjék idadni a városházát... Valamennyi hivatalát... Hosszan és erősen csöngessen... Hadd figyeljenek ide az összes hivatalokban... Az élet szavára... Halló! Központ! A városházán ném jelent­keznek erre a hívásra? Nagyon erősen csön­gessen! Hátha mégis meghallják! Amerikai síilusu vakmerő bankrablás Budlapesíen A rabló a Leszámítoló Bank két tisztviselő/ét bezárta a szek­rénybe és 160.000 pengővel elmenekült — Hatvan felé mene­kült a lettes ? Budapest, május 30. Amerikai stihisu bankrab­lás történt pénteken délben a Leszámítoló Bank Dorottya-ucca 6. szám alatt levő palotájában. A bank székházának egyik IV. emeleti szobájában, amely orvosi rendelő is, két tisztviselő a junius t-i fizetéseket borítékozta. A tét tisztviselő — Petrik Elemér és Czinóber József — javában dolgozlak, a 160.000 pengőt kitevő pénzkészletet a rendelő közepén álló asztalon szorlirozták. Dél felé járt az idő. amikor a 21 éves Czlnóber József, aki félév óta áll a bank szolgálatában, valamiért kiment a szobából. Az öregebb banktisztviselő, Petrik Elemér, aki 30 éve áll a bank szolgálatában, egyedül maradt a rendelőben, mikor egy fiatalember rontott be a szobába. A váratlan vendég revolvert fogott petríkre, az­után az asztalon levő több, mint 160.000 pengőt magához ragadta. Ebben a pillanatban lépett a szobába Czinóber Emil. A rabló ő rá is rá­szögezte a revolvert és a megrémült két bank­tisztviselőt arra kényszerítette, hogy a rendelőben levő szekrénybe bújjanak be. A két férfi a revolveres fenyegetés hatása alatt ijedten húzódott a szekrénybe, amit a rabló látva, kulccsal rájuk zárta a szekrény ajíót, majd kirohant a folyosóra, hihetetlen ügyességgel a III. emeletre km. szolt le, azután eltűnt a bank Mária Valéria-uccai ki­járóján. Alig ocsúdott fel az ijedtségből a két bezárt banklisztviselő, kifeszítették a szekrényajtó! fel­lármázták a bankot, riasztó jelzéseket adtak le, megszólaltak a vészcsengők és nyomban bezá­rullak a kijáratok. A bankban óriási izgalom Támadt, de a rabló már elmenekült. Megindult a hajsza a rabló után, akit azonban egyelőre nem sikerült elfogni. Jelentkezett egy Sofför, aki egy izgatott viselkedésű fiatalembert vitt a déli órákban a hatvani vonathoz, a Keleti­pályaudvarra. A rendőrségen Czánóber Józsefet hallgatták ki, mert bizonyos körülmények tisztá­zásra szorulnak. A bank kára teljes egészében megtérül, mert betöréses-lopás ellen biztosítva volt. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Petrik és Czinóber kihallgatása a késő esti órákig tartott. Mindketten nagyon zavarosan vallanak rs vallomásukban fok ellentmondás van. A két banktisztviselőt este a rendőrségről »Ibo­esájtofták. Érdekes, hogy a tanúvallomások is mennyire ingadozik. Az egyes tanuk a személy­leirásban 25 évesnek, mSsok 45 évesnek mond­ják a tettest. A legvalószínűbbnek Tóth soffőr vallomása látszik, aki beszolgáltatta azt a 10 pen­gőst, amit utasától, a valószínű tettestől kapott. K 10 pengős véres, a rendőrség valószínűnek tartja, hogy a rácson sértette meg a kezét. A nyomozás több irányban folyik. Több gyanús embert detektívek figyelnek meg, éjfél után két gyanusílott lakására detekti­vek mentek kl, hogy kihallgassák őket. A rablótámadás tetteséről a következő szstnély­ieirást adták ki: 175 cm. magas, igen sovány, beesett arcú, nap­barnított. Világosszürke zakót, valamivel sötétebb szinü gyűrött nadrágot és szürke kalapot viselt. Gallérja piszkos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom