Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-31 / 121. szám
SZEGED. SzerKesztőséq: Somogyi uceo 22. L cm. Telefon: 13—33. -- Kladóhlvntal, kölcsönkHnyviftr és (egylroda : Aradi ucca 8. Teleion; 306. - Nyomda s IHw Llpól uccu 19. Telefon t lö—14. TAvlratl és levélcím: Délmagyoronzég Szeged. Szombat, 1930 május 31 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 121. szám ELŐFIZETÉS ? Havonta helyben 3-23 vidéken és Budapesten 3t»0, KUlfHldUn 6*40 pengő. — Egyes szAm Ara hétkOz« nap 16. vnsér- és Ünnepnap «111. Hirdetései« felvétele tarifa szerint. Megfelenlk *»étf*t kivitelével nap->nla reggel Halló, központ! Egy napon — hogy szép nap lesz-e, mindjárt elválik — arra fogsz ébredni a felébredéskor rendszerint még nyájas olvasó, hogy nem kell összeveszned a központtal mindjárt a reggeli, az irodarobot megkezdése, vagy a rolló felhúzása előtt. A központban nem lesznek hölgyek, a rendező urak megmaradnak, de már nem lesz módjukban földöntúli örömöket és gyönyöröket okozni az olyan kijelentésekkel, hogy nem oda Buda, azt -a kisasszonyt, aki ezen a munkahelyen ül, kegyed megvádolta azzal, hogy rosszul kapcsolt. Ilyen vádat már csak rövid ideig emelhetsz a felébredéstől az első telefonálásig mindig nyájas olvasó. Mert egy napon — hogy szép nap lesz-e, ismétlem: arról még beszélgetünk — megjelenik nálad a postától az altiszt s leszereli s elviszi azt a készüléket, amellyel nagyon összemelegedtél gyerekkorod óta és bevisz a lakásodba és felszerel ott egy másik készüléket, amellyel majd a fiaid fognak összemelegedni. Bizony, nyájas olvasó, most már csak rövid ideig lövöldözheted ki haragod nyilait a központos kisasszony ellen. Kihúzzák a gyékényt idegességed alól. Nem lesz ürügyed olyan állításokra, hogy negyedóráig kellett várnod, mig a központ jelentkezett, hogy 612 helyett 512-tőt kapcsolt, hogya 13-33-mat kérted és összekapcsoltak egy olyan számmal, amely szintén a 13-33-mat kereste és hogy a Tisza-szállodát kaptad, amikor a kereskedelmi és iparkamarát kérted. Nem, nyájas olvasó, neked többé nem lesz alkalmad halálra idegesíteni a központos hölgyeket. Te magad fogsz kapcsolni. Ott lesz a készülékeden a tárcsa. És majd tárcsázhatsz, tapasztalván végre, milyen fölmérhetetlen becsű sziszifuszi munka jó kapcsolást csinálni. No de nem a tanulás a fő, amikor végre hozzád is eljut a technikának ez a vívmánya. Van itt valami, ami sokkal íontosabb, mindjárt meglátod, derék olvasó, aki már csak néhány pillanatig leszel képes nyájas maradni. Eddig havonkint tizenkét pengőt fizettél a telefonért. Az interurbán beszélgetéseken kívül minden dij benne voll ebben az összegben. A mérgelődési adagokért sem kellett külön fizetned. Ezentúl nyolc pengő lesz a havidij. Ezért semmit sem kapsz. Nem amortizálsz vele, mert az apparátus soha át nem megy a tulajdonodba. Nem beszélgethetsz érte, mert ha beszélgetni akarsz, azért külön kell majd fizetned. Van Szegeden egy vállalat, amelynek majdnem szuverén jogai vannak. A légszeszgyár ez a vállalat. Ha annak fizetsz öt éven át havi nyolc pengőt, szereztél egy gázkályhát. Igaz, hogy a kályha tönkre megy, mire megszerzed. De legalább akkor a tied, amikor kidobod. Sőt. Akkor már tulajdonjog fentartása nélkül a tied. Ha a postának fizetsz öt éven át havi nyolc pengőt, semmit sem szereztél vele. A 480 pengőért egyetlen beszélgetést sem folytathattál és a posta akkor veheti el a készülékedet, amikor akarja. A 480 pengőért a jogot sem szerezted meg egy darab készülékhez. Számoljunk csak tovább, derék olvasó, bár látom, hogy az arckifejezésed kezd máris nem éppen nyájas lenni. Azt mondod, hogy naponkint 10—15 beszélgetésed van. Vegyünk csak tizet. Ennyit a legkisebb forgalmú telefonon is beszélgetnek. Egy beszélgetésért tiz. fillért kell majd fizetned. Tiz beszélgetés tehát egy pengőbe fog kerülni. Harminc nap alalt, tehát egy hónapban el Í'OÜSZ beszélgetni derék olvasó — a nyájas szót most már semmiféle vonatkozásban sem merem használni — harminc pengőt, ami annyit jelent, hogy a legkisebb forgalmú telefonok is havonkint 38 pengőbe fognak kerülni. De jelent még valamit. Ezentúl legalább háromszor annyit kell a telefonért fizetned, mint amennyit eddig fizettél. Ahol naponkint husz beszélgetést is le mernek majd bonyolítani, ott ötszörös s ahol — Isten ments — naponkint 30-szor lesznek kénytelenek telefonálni, ott nyolcszoros lesz a drágulás. Tovább, ugyebár türelmes olvasó, ne számoljunk? A kereskedelem teng, az ipar pang, csak a munkanélküliek száma hatalmas. A gazdatársadalmon már segit a kormány. Megdrágítja a kenyeret. A Társadalombiztosító drágitásál egyelőre, sikerült visszaverni. Dc most jön a telefon. Azt hinnéd, ugyebár, jóságos olvasó, hogy a technika tökéletesedésének kimélő hatása lesz nemcsak az idegeidre, hanem a zsebedre is. Bendszerint így is szokott lenni. De a telefon, türelmes olvasó, az más. Az egészen más. A telefonnál nem számít, hogy a régi berendezést abban az esetben is ki kellett volna mustrálni, ha már nem lett volna halaszthatatlan az automata-rendszer bevezetése és hogy az üzem lényegesen olcsóbb lesz. A telefonért mégis száz százalékokkal lesz kénytelen többet fizetni a kereskedő, akinek nem volt tavaszi vására, az iparos, akinek a műhelyébe csak szórványosan szállingózik be egy-egy kis megrendelés, az ügyvéd, akik maholnap majd valamennyien kis sommás keresetekre lesznek utalva, az orvos, akinek üres a rendelője s a mérnök, akiiek nincs se tervezése, se épitése. Vágyakozva és várakozva nézel, ugy-e szegény olvasó, a városháza felé? Hát bizony most kis baj van. Az automatát csak két városban szerelik fel. Nem lehet tehát arra számítani, hogy valamelyik más városban Indul meg a kezdeményezés erélyes tiltakozás formájában. Hogy Szegednek kellene mindig kezdeményezni? A kereskedelmi és iparkamara már megtette. Megpróbálhatjuk a városházával is. Várjál csak, türelmes olvasó, Majd felhívjuk a városházát. Halló... HallóKözpont?... Szíveskedjék idadni a városházát... Valamennyi hivatalát... Hosszan és erősen csöngessen... Hadd figyeljenek ide az összes hivatalokban... Az élet szavára... Halló! Központ! A városházán ném jelentkeznek erre a hívásra? Nagyon erősen csöngessen! Hátha mégis meghallják! Amerikai síilusu vakmerő bankrablás Budlapesíen A rabló a Leszámítoló Bank két tisztviselő/ét bezárta a szekrénybe és 160.000 pengővel elmenekült — Hatvan felé menekült a lettes ? Budapest, május 30. Amerikai stihisu bankrablás történt pénteken délben a Leszámítoló Bank Dorottya-ucca 6. szám alatt levő palotájában. A bank székházának egyik IV. emeleti szobájában, amely orvosi rendelő is, két tisztviselő a junius t-i fizetéseket borítékozta. A tét tisztviselő — Petrik Elemér és Czinóber József — javában dolgozlak, a 160.000 pengőt kitevő pénzkészletet a rendelő közepén álló asztalon szorlirozták. Dél felé járt az idő. amikor a 21 éves Czlnóber József, aki félév óta áll a bank szolgálatában, valamiért kiment a szobából. Az öregebb banktisztviselő, Petrik Elemér, aki 30 éve áll a bank szolgálatában, egyedül maradt a rendelőben, mikor egy fiatalember rontott be a szobába. A váratlan vendég revolvert fogott petríkre, azután az asztalon levő több, mint 160.000 pengőt magához ragadta. Ebben a pillanatban lépett a szobába Czinóber Emil. A rabló ő rá is rászögezte a revolvert és a megrémült két banktisztviselőt arra kényszerítette, hogy a rendelőben levő szekrénybe bújjanak be. A két férfi a revolveres fenyegetés hatása alatt ijedten húzódott a szekrénybe, amit a rabló látva, kulccsal rájuk zárta a szekrény ajíót, majd kirohant a folyosóra, hihetetlen ügyességgel a III. emeletre km. szolt le, azután eltűnt a bank Mária Valéria-uccai kijáróján. Alig ocsúdott fel az ijedtségből a két bezárt banklisztviselő, kifeszítették a szekrényajtó! fellármázták a bankot, riasztó jelzéseket adtak le, megszólaltak a vészcsengők és nyomban bezárullak a kijáratok. A bankban óriási izgalom Támadt, de a rabló már elmenekült. Megindult a hajsza a rabló után, akit azonban egyelőre nem sikerült elfogni. Jelentkezett egy Sofför, aki egy izgatott viselkedésű fiatalembert vitt a déli órákban a hatvani vonathoz, a Keletipályaudvarra. A rendőrségen Czánóber Józsefet hallgatták ki, mert bizonyos körülmények tisztázásra szorulnak. A bank kára teljes egészében megtérül, mert betöréses-lopás ellen biztosítva volt. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Petrik és Czinóber kihallgatása a késő esti órákig tartott. Mindketten nagyon zavarosan vallanak rs vallomásukban fok ellentmondás van. A két banktisztviselőt este a rendőrségről »Iboesájtofták. Érdekes, hogy a tanúvallomások is mennyire ingadozik. Az egyes tanuk a személyleirásban 25 évesnek, mSsok 45 évesnek mondják a tettest. A legvalószínűbbnek Tóth soffőr vallomása látszik, aki beszolgáltatta azt a 10 pengőst, amit utasától, a valószínű tettestől kapott. K 10 pengős véres, a rendőrség valószínűnek tartja, hogy a rácson sértette meg a kezét. A nyomozás több irányban folyik. Több gyanús embert detektívek figyelnek meg, éjfél után két gyanusílott lakására detektivek mentek kl, hogy kihallgassák őket. A rablótámadás tetteséről a következő szstnélyieirást adták ki: 175 cm. magas, igen sovány, beesett arcú, napbarnított. Világosszürke zakót, valamivel sötétebb szinü gyűrött nadrágot és szürke kalapot viselt. Gallérja piszkos.