Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1930 április 20. r>fcT,M4GV4TínilS7AG AMakkoserdöben négyes temetőt, Atokházán urnatemetöt ástak fel A városi muzeum Igazgatósága közli: Február közepe óta két nagyérdekü ásatást végzett a városi muzeum a szegedi határban: Átokházán a Bogárzó-tó partján urnatemetöt tárt fel, a város közvetlen közelében pedig, a körtöltés és a baktói töltés összeszögellésénél eddig fcéisráz sírból álló oépvándorlásUo i temetőt, amelyben négy nénnek a hagyatékát találta meg Móra Ferenc igazgató. Az átokházi urnatemetöröl Vér István derék, értelmes gazdálkodó tett jelentést Balogh Tibor alsótanyai rendőrfelügyelőnek, aki a hirt azonnal továbbította a városi muzeumnak. A muzeum kétheti munkával lehordatta Vér István halmát, amely tulajdonkép bét temetőt rejtett magában. Alig egy méter mélységben feküdt a körülbelül 3500 éves nrna temető, amely a bronzkornak abból a szakából származik, amikor a halottakat megégették s hamvaikat agyagedényben temették el. Ennek a bronzkori temetőnek jórészét azonban körülbelül 1806 év vei ezelőtt elpusztította a jazlg nép, amikor • maga halottjait szintén abba a halomba temette. A jazigok szegényes sírjain kivül 18 nrnasirt talált a muzeum. A mi vidékünkön, amely egyébként oly gazdag leletekben, ez az első urnatemet^ amit a muzeum eddig talált. A rendkívül finom anyagú és csinos formájú edények, amelyekben a halottak égett csontjai közt sok bronz ékszert is találtak, a muzeum legszebb keramikai leletei közé tartoznak. A makkoserdei temetőre dr. Balla Izidor orvos íttvta fel a muzeum figyelmét, akinek ottani bérletén a tanyás tavaszi földmunka közben embercsontokat talált. Már az is szokatlan, hogy énről a muzeum jelentést kapott még ritkább ás elismerésreméltóbb az a kulturérzék, amelylyd dr. Ralla megengedte az ásatást a muzeumnak. A négyhetes ásatásnak az a meglepő eredménye volt, hogy 800 négyzetméternyi területen 200 esontvázat találtak, még pedig négy különböző nép temetőjét, amelyek egymást felváltva 8 részben egymásba olvadva, mintegy 700 éven keresztül temetkeznek az Itt húzódó földiába. Legelőször a jazlg nép temette ide a halottjait, még pedig a sírokban lelt érmek tanúsága szerint a Kr. n. EL Században. Ezekből a legrégibb sírokból azonban mindössze tíz maradt meg, mivel a jazigok sírjainak nagy részét elpusztították a hunok, majd az avarok, «kik a VI. és VIL században lakhattak itt. Az avar temető korát az egyik sírban talált bizánci érem adja meg IL Constans keletrómai császár idejéből, aki 641-től 668-ig uralkodott. Legutoljára pedig a honfoglalás korában temetkeztek Ide, körülbelül 70 sir származik ebből a korbóL Ezek a magyar sirok igen szegényesek, a legtöbben csak vaskést, vascsattot és üveggyöngyöket találtak, csak néhány sírból kerültek ki a honfoglalás korára jellemző bronz ékszerek, szlvidomu esüngők és karperecek. A hun sírokban a szegedi határ több helyéről ismert indadiszes bronz ővgarnitúrákat találtak, a legnagyobb meglepetést azonban az avar sirok szolgáltatták. Az avarokat ngyanis nem vízszintes helyzetben, hanem ferdén, 75 fokos szög alatt, sőt néhány esetben majdnem álló helyzetben tették le a nagy gonddal és fáradságos munkával ásott sírokba. Hogy mi volt ennek a sajátságos temetkezési módnak az oka, egyelőre nem tudjuk, se a szeged1 határbar, se sehol az országban, még ezt a temetkezési módot nem találták. Az avar sírokban különben tömérdek a halott fejéhez temetett állati csont, még pedig lócsontok — több sirból kengyelvasakkal — és marhacsontok, ami virágzó állattenyésztésre vall. A hun sírokban inkább disznó- és juhcsontok teszik az áldozati mellékletet, mig a honfoglaláskori sirokba u'ravalóul baromfit, olykor tojást tettek. Egy avarsirban egy pár primülv khltelfi aranyfüggőt « leíiek. A makkoserdei temető 200 feltárt sírjával a jelentékenyebb népvándorláskori sirmezők közé tartozik, de több jel arra mutat, hogy terjedelme többszöröse lehetett a felásott területnek s egyike lehetett a legnagyobb alföldi őstemetőknek. Nagy darabot elpusztítottak belőle a körtöltés építésekor, természetesen anélkü, hogj akár a munkások, akár az építést vezető hivatalos közegek jelentést tettek volna a muzeumnak s nagyon valószínű, hogy a temetőnek a köriöltés állal megszakított folyiaiása van a Fodor-telepen. Az ásatások folytatásának egyelőre gazdasági akadályai vannak. Pedig igen fontos tudományos érdekek tennék kívánatossá a temető kiterjedésének megállapítását s különösen az avar rész további kutatását. Nemcsak helytörténeti szempontok kívánnák ezt. hanem éppen a négyes rétegeződés miatt a népvándorlás zűrzavarának homályos problémáira is uj fényt vethetne a baktói kutatások minél nagyobb területre való kiterjesztése. MINDEN EDDIGIT FELÜL ¿Sl* HŰL KEZELÉSE EGYSZERŰ, 1 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL BÁRHOL BESZEREZHET^ 6-12-18 HAVI RÉSZLETRE KÉRJEN OKVETLEN RÁDIÓ KERESKEDŐJÉTŐL ISMERTETÉST MINDENT A HÁLÓZATBÓL Mi Icésssül a telefon leörül ? Irta: Dr. Kertész Béla. Az első egy kis, ártatlannak látszó hir volt A postaigazgatóság nyilvánosságra hozta, hogy a folyó év közepén Szegeden és Pécsett az automata kapcsolási rendszerű telefont vezeti be, s hogy ezen alkalomból Szegeden ís át fog térni az eddigi átalányre.idszerről a beszélgetésenkénti számlálás rendszerére Később már azt is közölte a postaigazgatóság az érdekképviseletekkel, hogy Szegedre nézve az nj telefondijszabás olyképen fog alakulni, hogy minden állomás alapdija havi nyolc pengő lesz, minden beszélgetés a hivó állomás telefonján tizenkét fillérbe fog kerülni s legalább havonkénti 30 beszélgetést tartozik minden telefonelőfizető megfizetni A minimális dij tehát a jelenlegi 12 pengő átalányösszeggel szemben 11 pengő 60 fillér lesz, amelyért az előfizető csupán havi 33 beszélgetést végezhet A gazdasági válság elleni küzdelem hovatovább az idegek teherbírásának kérdésévé válik. Az egyén, de a társadalom idegei is a végsőbig vannak feszítve. Érthető, ha minden oly intézkedésre, amely túlméretezett kózterhének bármiy imérvben való fokozását eredményezheti, idegesen és élesen: «ag.il, még akkor is, ha a terhének emelését célzó törekvés a technikai ujitás csábító jelmezében kerül is eléje Az automata kapcsolás technikai vívmányát örömmel üdvözli minden előfizető, mert a technikai vívmányok jellegzetessége, hogy tökéletesebbé és olcsóbbá teszik az illető üzem használatát Azonban olyan technikái újítás, amely a használat jelentékeny megdrágítását vonja maga után, — csak merev visszautasitásrá találhat a társadalom minden rétegében. Ha életbelép a postaigazgatóság tervezete, agy a jelenleg fizetett Jl2 pengő átalánydíjért az előfizető naponként átlag csak egy beszélgetést végezhet, holott a postaigazgatóság hivatalos megállapítása szerint a beszélgetések napi átlaga a vidéken a mult évben közel Hz beszélgetés volt Aki tehát az eddigi átlag szerint napi tíz beszélgetést akar lefolytatni, az az eddigi 12 pengő helyett, a 8 pengő alapdíjon felül, 36 pengőt, össszesen tehát havonta 44 pengőt fog fizetni, A postaigazgatóság az ezen újításával szembe» jelentkező általános tiltakozásra két indokot sor»I Forduljon bizalommal Szeged m legrégibb rádiószaküzletéhez!! 18 havi részletre kanhalfa PHILIPS ródióVé^lélreket és alkatrészekel I - Díjtalan vélelkölelezelfség nélküli bemutatás! j84 Deuísch Albert rádió és vii'amossági váHa'atánál Kárász u. 3. - Telefon 8-71.