Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-21 / 90. szám

5ZCOED: Szerke»zlö«ég: Somogyi uc~.cn 23, I. em Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, hWctHnkUnyvlAr Jegyiroda : Aradi ueea S. Teleion: 300. — Nyomda : Löw Llpól uccu 19. Telefon : 16-34. «»«»«>• Vasárnap, 1929 április 21 V. évfolyamJMr szám saa MAKÓ : SzerkeszMMég és kladohlvalal: trl ucca A. Telefonrlsi. tzám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkesztOséa él kiadóhivatal: Andrótsy ucca 23. Telefon: 49 szám. « » « » « » « » ,< >» a tövarosban 3-t»'». kllllöldttn 6-40 pengő. Egye« szóm 16, vnsar- és Ünnepnap Ullér Korunk piramisa Korunk piramisa, amelyet Pierpont Morgan fáraó fog fölépíttetni az 'arkanzaszi -ivatagban, nyilván tökéletes alkotás lesz a maga nemében és el fogja érni a célját. Azt a célt is, amit bevall a fáraó ur, meg azt is, amit nem vall be. A bevallott cél az, hogy Morgan ur ő istensége meg akarja mutatni a tudománynak, milyen nagyszivü ember ő. Vadat, halat s mi jó falat, mindent tálaltatni akar mindenféle tudománynak. A csillagászok obszervatóriumot kapnak a piramis csúcsában, a világ legnagyobb tükörteleszkópjával. A meteorológusok jeget aszalhatnak a tetőn. A fizikusok a padlásabJakokból rakéta-névjegyeket cserélhetnek a Mars-akadémia természettudományi szakosztályának tagjaival s tisztázhatják azt a kérdést, hogy a többi bolygóban voltak-e igazoltatások és kizárások, amik nélkül a tudomány előbbre vibele el se képzelhető. Különkülön emeleteket kapnak az orvosok, a mérnökök, a filozófusok, a költők és a többi kaszakapa kerülők, a piramis magjában pedig óriási könyvtár lesz, amit, ha lesz tisztesség a könyvtárigazgatóban, Morganfeumnak fognak elnevezni. Ez azonban már a másik, be nem vallott célra tarlozik. A be nem vallott ccl az, hogy a dollár-fáraó le akarja pipáin.! azokat a vén szamár fáraókat, kiknek semmiféle szerep nem jutott a jóvátételi konferencián. Nemcsak Khcopszot, hanem Khutut és Khefrcnt is. <5 nagyobb piramist építtet egymaga, mint azok hárman együtt. Persze nem terméskőből, hanem vasbetonból és fcmből. És nem is harminc év alatt, hanem egy év alatt. Persze nem százezer rabszolgával, hanem százmillióval, vagy tán meg annál is többel. Németekkel, magyarokkal, bolgárokkal, törökökkel. Sőt angolokkal, franciákkal, olaszokkal is. Morgan taraó egy egész világrész vérével és verejtékével fogja összevakoltatni dicsőségének cgig érő templomát. Mert tudni kell, hogy ez a vén emberhusmószáros, aki tulajdonképen megnyerte a háborút. ö volt az ántánt bankárja s ő volt a legfőbb tényező abban, hogy Amerika beleavatkozott a megőrölt Európa marakodásába. Morgan féltette a milliárdjait, amelyekkel föltarisznyázta az ántánlot a háborúra s amik csakugyan veszedelemben forogtak a központi hatalmak nem várt győzelmei miatt. Morgan akkor se jutott volna koldusbotra, nem lett volna százszázalékos áldozata a nagy játszmának s nem kellett volna se szemétdombból előkapart gyökerekkel elverni az éhét, se kiállni koldulni az ötödik avenue sarkára. Morgan akkor is tudott volna mit aprítani a tejbe, ha belebukik az ántánttal kötött üzletbe, csak talán akkor nem ő lelt volna a világ leggazdagabb embere. De ezt a rangút meg kellett menteni s ezért kellett Amerikának is a maga vérét belecsorgatni az ördög poharába, igaz, hogy nagyon mérsékelten és erősen felhigitva. Es ez a Pierpont Morgan az, aki miatt a jóvátételi konferencia hajója nem tud a megegyezés révébe jutni. Amerika alatt mindig ő értendő, az irgalmatlan aranybálvány, aki egy vércseppjéről se mond le az áldozatának. Az európai ántánttal valahogy meg tudna egyezni Németország., Anglia elengedné a maira koncát, ha neki is elengedné Morgan a kölcsönt. De Shylock követel, ő ki akarja vágni a maga fontjait Németország húsából, mert szüksége van a pénzre. Abból épül a kultur-piramis, amelv lepipálja a barbárokat, nemcsak a fáraókat, hanem a kánokat is. Tamérlán a mesemondó történelem szerint nyolcvanezer koponyából rakatott magának gúlát a perzsa pusztában, aztán hamarosan bele is halt az irtózatba, amit maga iránt érzett. Persze Tamérlán vad tatár volt, abból a megbélyegzett fajból, amelv nyeregalatt puhítja a hust. Morgan kán korunk szülötte, glóriás kalmár, aki nem fog megiszonyodni magától, pedig az ő piramisa nemcsak nyolcszázezer halott levágott fejéből épül. Halottak millióiból van vetve a fundamentuma, de élők nyomorúságából öntik a vasbetont és még meg se született nemzedékek szenvedései teszik diadalmas vetélytársává az ecviütomi fáraók kőmomunentumainak. Jó, hogy a világ urának annyira sürgős dicsősége tornyának elkészíttetése. Jó, mert amikor egyre jobban széthullanak az emberi szolidaritásnak azok a láncai is, amiket még a háború is meghagyott; amikor a sötétség egyre sürübb lesz s a téboly egyre vigasztalanabb; amikor újra alig fékezhető indulattal készülnek egymásnak rontani a világ népei: jó akkor, ha lesz valami dokumentuma annak, hogy mégis csak testvérek a népek s mégig csak megmaradt köztük az ősi közösség. Csak ezt kifejezésre is kell majd juttatni korunk piramisán. Föl kell irni a csúcsára cg a technika legmodernebb vívmányaival kivetíteni a mindeuségbe: Ezt a piramist a világ népeinek egyforma ostobasága emelte a kor egyedülvaló Istenének, a Pénznek Megoldódott az osztrák kormányválság A voralbergi taríományfőnököl dezignálják kancellárrá (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Az osztrák kormányválság megoldására irányuló három hét óta folyó tárgyalások végre sikerrel jártak. A k eresztényszociálisok vezetősége és a képviselők meghívást kaptak a hétfői döntő megbeszélésre. Szerdára összehívták a nemzetgyűlést, amely megválasztja az uj kancellárt. Kedden a főbizottság jelölő ülést tart. Az eddigi tárgyalások eredményeképen kétségtelen, hogy dr. Ender voralbergi tartományffínököt fogják dezignálni, ami egyel jelent megválasztásával. A kormányprogram ügyében a szociáldemokraták és a keresztényszociálisok között teljes a megegyezés. 1 Berezeg Ferenc nagy beszédet mondott a revíziós mozgalomról „\ királykérdési ugy kell kezelni, ahogy a nemzet érdeke kívánta" A Revíziós Liga bizalmi férfit küld Roihermerehez Budapest, április 20. A Magyar Revíziós Liga igazgatósága ma délután ülést tartott, amelyen Ilerezeg Ferenc, aki újból elfoglalta a Revíziós Liga elnöki székét, beszédet mondott a revíziós mozgalom feladatairól és céljairól. — Elmentem — mondotta —, mivel olyan helyzet előtt állottam, amikor nem lehet remélnem, hogy az elnöki székben hasznára lehetek a revíziónak. Most pedig visszajöttem, mivel a helyzet megváltozott s mivel önök szükségesnek látják, hogy ezidőszerint én viseljem az elnöki tisztet. Az, hogy én, vagy a liga bármely tagja, mint vezér, vagy mint közlegény szolgáljuk-e a nagy ügyel, egyedül azon fordul meg, hrtgy pillanatnyilag melyik helyen van ránk nagyobb szükség- Nem ez a muló incidens, hanem bizonyos jelek, amelyek amellett szólnak, hogy a revlzfá ügyi1 gyorsan érik, meggyőzött minket arról, hogy a mozgalom megindítójával, lord ltot hermpre vei. allandó és szoros kapcsolatot kell teremtetik — Ezen óhajtásunk a közeljövőben alkalmasint teljesülni fog, amennyiben módunkban lesz, hogy a Revíziós Liga egy bizalmiférfiál Londonba delegáljuk, ahol állandóan a lord közelében tartózkodhat. Aki tudja, hogy annak idején a Norfhcl.ff sajtónak milyen döntő szerepe jutott a hadban álló központi hatalmak letörésében, az könnyűszerrel ki tudja számítani, hogy a Rothermeresajtó mekkora részt tud vállnlni Magyarország felemelésének munkájából V mi nemrotünk ma minden tekintetben szegény M^íbnosátha'a'lBtt orédasáí volna, hü »«m radaszfuidnáitk ahnz a, felbecsülhetetlen értékhez, amit a lord barátságaiI képvisel. — Idehaza pillanatnyilag a legfontosabb a nemzet összes erőinek egyesítése a revízió szolgálatában. A revízió ügyét nem szolgálhatjuk mint liberálisok, vagy konzervativek, sem mint legitimisták^ vagy szabad királyválasztók, hanem csak mint magyarok. Ne feledjük, hogy a hagyományos magyar pártoskodás, amely már annyiszor gáncsolta el jobb sorsra érdemes népünket, rendszerint az elvhüség köntösében szokott fellépni. A revízióért folyó harc nem elvek csatája, hanem egy nemzet élet-halál harca. — A királykerdést ugy kell kezelnünk, ahogyan a nemzet érd?ke kívánja. A nemzeti érdek pedig ma azt kívánja, hogy a kérdés időszerűtlen és reménytelen felvetésével ne robbantsuk szét a nemzeti egységet. Felszólítunk minden magyar embert, vegyen részt a nagy munkában. A társadalom minden rétege elküldte már képviselőit, csak e^y felette értékes réteg hiányzik még: a magyar szociáldemokrata munkásság. Büszke és boldog volnék, ha őket is az igazság harcosai közt köszüuthefném. Egy pillanatig se higyjék a magyar munkások, hogy a revízió kedvéért akár csak egy, milliméterrel is le kell térniök arról az elvi alapról, amelyen az önmagát helyesen értelmező szociáldemokrácia áll. Ellenkezőleg, a revíziós kii 7delem a szociáldemokrácia legádázabb ellensége ellen, az Idegen népeket elnyomó imperializmus, a militarizmus ellen irányul. Aki a revízióért harcol, az az emberiségért, a művelődésért, a nép ingáiért küzd.