Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-15 / 38. szám

I:I2?T tcoruar I.T. CTBBJgmUjgVi.'jl, tf.il, .JM ii^JLU Meinl u ufiermésii íea Quccn's blcnd V: angol font P 4 40 Tbree sfars Vr> kg . . . . P 3'SO IndJai spcc'ál Via kg. . . . P 2*SO Szeged, Klausál tér 2. ss. A MIEFHOE menza-bál. A február 16-iki menza­bal iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, amely mindén eddigit felülmúl. A rendezőség ötletes meglepetésekről gondoskodott, hogy mindenki szá­mára feledhetetlen estét szerezzen. Hárompeugös fáneosjegyek csakis szombatig válthatók a jegy­elárusitó helyeken. xTelefonon „Kéry-auíóíaxlf" szám nélkül kérjen. 47 — A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének műsoros előadása. Műsoros előadás lesz 17-én, délután 6 órakor a városháza közgyűlési terméhen. "Előadók ch*. Boros Alán bencés-tanár, egyházi szónok. Felsöszilvásí Bolya Ibolyka Iek­vitói emlékeiről tart előadást. N. Miksa Ilona ÜHeksjámal közül kiemelkedik »Álmodj király< oimü dal, amelyet a szerző fog zongorán kisérni. N. Czíko Gáboraó mondja a urológust. Belépő­díj nincs. t Del-Ka-cipők teltári árusítása már csak feb­ruár 18-ig. Használjuk ki a kedvező vételalfcalmat. tiók: Kárász-uccu 14. . — Kohut esete az utonállókkal. Budapestről Jelentik: Kohut Vilmos sokszoros válogatott lab­darugó játékost tegnap este a pesterzsébeti erdő­ben két útonálló támadta meg, akik pénzét kö­vetelték. Kohut az egyik utonállót hasbarugta, a másikat ökölcsapással leterítette. A két földre­ruhant utonállónak azután Kohut alaposan ellátta a baját, • majd rendőrért sietett, de mire a tett színhelyére visszaérkeztek, az útonállók már el­vánszorogtak. Biztos megélhetést nyújtó keresethez futhatnak napi pár órai kényelmes elfoglaltság mellett — előkelő vállalatnál — bármilyen körben nagy isme­retséggel rendelkező urak és hölgyek. 532 Ajánlatok „Versenyen klvQli üzletág" jeligére e lop kiadójához — az eddigi fog­lalkozás megjelölése mellett — küldendők. Gomblukkötés (géppel) minden <111 jogra N1TSOVTT5, Iskola u. 25. 442 fon tai'afni fo'yó hő 15-én 10 ór«»or a foga­dalmi teninlombati Déván «»¡hunyt Isterihen bo'dogoll CrlsAn Müüösné Pofla PanSifeö­n«ít le.II flóréért, OTászoló Nagynéni és <mare!ek-csaté<l 533 és Nagyanya. ! Miit Petri Lajos kiállítása az irnst Nuzeumban Budapesten most njajd mindennapra esik verni­százs. Egymást kergetik a nágy tárlatok, a mü­vészegyesületek külön kiállításai, a művészek kol­lektív kiállításai. Nem könnyű ebből a nagy pro­dukcióból a valóbau értékeseket kihámozni. A szegedi műbarátokat. bizonyára érdekelni fogja, hogy a magyar művészek c nagy felvonulásában valósággal szenzációt keltett a szegedi származású Petri-Pick Lajos szobrászművész ggüjteménrjes ki­állítása az Ernst Muzeumban: A közönség általában hűvösebb magatartást ta­núsít a szobrokkal, mint a festményekkel szem­ben. A szobrászat müveinek megítéléséhez több tárgyi hozzáértés, iskolázottabb szem cs kímüvel­tebb esztétikai érzék szükséges. Ha azonban a plasztika azt a bizonyos magaslatot éri cl, ahol az elgondolás és a megoldás teljesen egybevág­nak, ahol a kompozíció lendülete és a megmintá­zás végső finomsága többé nem szembenálló tö­rekvések, hanem egymást segitő kvalitások, akkor a szoborműnek reális, mondhatnók kézzelfogható szépsége diadalmasabb és megdöbbentőbb a képek varázsánál. Ezt tapasztaltuk most az Ernst Mu­zeum kiállításán is, ahol kitűnő festők müveivel ékes termekből Petri szobrainak termébe érő né­zőket valósággal meglepte ezek komoly szépsége és jelentősége. Petri Lajosnak nem ez az első nagy sikere. Már 1913-ban feltűnt Futója, auiely a Sanfran-is­coban és Varsóban rendezett reprezentatív mű­vészi kiállításoknak feltünéstkelíö darabja volt 1914-ben készült el a Táncoló nője. Ezt a Szép­művészeti Muzeum vásárolta meg. Már c korai müvein is megérződik Petri művészetének egyre határozottabban kibontakozó jellegzetessége. Egy, a lehető legvilágosabban elképzelt mozdulatból indul ki és e mozdulat döntő nagy vonalait ki­fejező rajzosságukban megrögzítve és frissen tart­va a legkisebb detailig megoldott, leheletnyi finom­ságokat is érzékeltető, tartalmas plasztikát ad. Mégsem véss el soha jelentéktelen részletekben, mégsem laposodik, el soha szászerint vett natura­lizmusba, modellmásolásba, mert minden energiá­jával állandóan az összhatás felé irányítja figyel­mét és ezt szolgálja, crösití és gazdagítja a ki­vitel minden gondossága és részlete is. Akár portrét mintáz, mint Kaffka Margit arc­képét, vagy egy belga leány képmását, anyja portréját, akár kisplasztikát művel, vagy monu­mentumokat farag, mindig a teljes biztonsággal előrelátott nagy erővel és ökonomiával kiküz­dött és ritka plasztikai gazdagsággal felfokozott összbenyomás kapja meg a szemlélőt Kisebb méretű müveinek időbeli sorrendjén Da­naé (1924), Vágy (1923). XapkcUc (1926) jól meg­figyelhető ezek az első műveinél is mutatkozó kvalitások kifejlődése: Egyre tisztábbak a kon­túrok, összefoglalóbbak a formák, anélkül, hogy sematikussá válna, sőt ellenkezőleg egyre tar­talmasabb. egyénibb cs stílusosabb a megmin­tázás. Nagyobb kompozíciói síremlékekhez készültek. A Bánat, Álom és egy leány akt igazolják, hogy a nagyobb méreteknek épp annyira ura, mint a kisplasztikának. Szobrászi erősségei itt épp any­nyíra érvényesülnek, de hozzájuk járul még a soha nem erőltetett, mindig a felfogásból fakadó monumentális hatás. Meglehetősen sivár sirem­lékmüvészetünknek kimagasló és mintaszerű érté­kei Petri monumentumai. Külön meg kell emlékeznünk kut kompozíciójá­ról, amely boltozatszerüen összeölelkező férfi cs női aktot ábrázol, ezt tartjuk művészete eddig elért csúcspontjának, oly magas nívója és elő­kelő művészet ez, amely alkotójuknak a legelsők sorában biztosit helyet. Szeged a sok tehetség és sok kiváló fia kőzött Pelri Lajosra is jogos büsz­keséggel tekinthet. Sós Aladár, A színházi iroda hírei Az utolsó Verebély lány. Bámulatos gyorsaság­gal közeledik Harmath Imre és Ábrahám Pál nagysikerű és végtelenül mulatságos operettje a húszas jubileumához. A közönség minden este szűnni nem akaró tapsviharral ünnepli az első­rendű előadást cs a kivájó együttest, melynek élén Sz. Fatkós Irma, Dayka Margit, Páger, Főidényi, Szakáte, Vágó, Futó Kláxi, Keleti Erzsi, Wlássicr. Györgyi, Herczeg és Veszely állanak. Az utolsó Verebély lány ma este tizcnkilence-dszer kerül színre. Gyomor- és hösbáuíalmöií, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szivszorulás, rémes álmok, ijedtség, általános rosszullét, csökkent munkaképesség megszűnhetnek az­által, hogy a beteg naponkint reggel éhgyo­morra megiszik egy pohár természetes .Ferenc József" keseriivízet Orvostanárok dicsérik azon értékes szolgálatokat melyeket 0 Ferenc Jó­zsef víz fárványok ideién is mint biztos és enyhe hashaitó feljeslf. Kapható gyógy szeriárak­ban, drogériákban és füszerfizletekben. B.4 Két primadonna találkozása a.Varáz&keringöben. Szombaton este premierbérlctbcu eleveníti fel a színház Strauss örökbecsű nagy operettjét, a Va­rázskeringöf, amelynek két női főszerepét a tár­sulat két közkedvelt primadonnája, A. I-farmath Hilda és Sz. Patkós Irma játsza. A férfi főszere­pet a szintéu nagy uépszerüségü Tólnay Andor játsza, a többi főszerepeket pedig Vágó, Veszely, Egyed Lenke, Szakáts, Rónai és Szilágyi játszák. A Varázskcriugö előadását vasárnap A. bérletben megisméüi a színház. Vasárnap délután mérsékrtt helyárakkaí: Do rottya. llaitöó A nagyobb leadóállomások mai miisora Budapest 9.15: Kurma Simi és cigányzenekari­nak hangversenye. 9.30-. Hírek. 9.45: A hangver­seny folytatása." 12: Déli harangszó, az egyetemi templomból. 12.85: A hangverseny folytatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vizállásjclentés. 16: Onkcl Hans németnyelvű mesedélutánja, ütána :Vom Strumelpeter und Hanskasper.« Hí.45:Pon­tos időjelzés, időjárás, vízállásjelentés cs hirek. 17.10: Klaszek-Somody István szerkesztő előadása: >A földalatti Pest érdekességei.« 1735: Szórakozz tató zene. (Zenekari hangverseny.) 19.40: Francia nyelvoktatás. (Dr. Garzó Miklós.) 19.23: Hell Ist­ván h. államtitkár előadása: »Utí élmények taesz­sze északon, T. Izland szigetén*. 20: Az Országos Kalbolikus Növédö Egyesület hangversenye a Bu­dai Vigadóból. Közreműködnek: Básillídes Mária (ének) dr. Dohnányi Ernő (zongora), Zathurecz­ky Ede (hegedű) és Kilényi Imre (zongora). 22: Pontos időjelzés, hirek, időjárásjelentés. Utána a Spolarich-kávéházból Farkas Jenő és cigányze­nekarának hangversenye. — Becs. 11: Hangverseny. 16: Délutáni hangverseny Leopold Gölz hangver­scnyénckes közreműködésével. 17.30: Kamarazene. — Berliu. 16.30: Dalok gítárkisérettel. 17: Zene. 20: Vonósnégyes hangversenye. — Bakarest. 17: Ze­ne. 18.30: Rádió-trió. 23: A házizenekar hangverse­nye. Műsoron klasszikus zene. — Daventry. Expe­rimentál. 15: Orgonahangverseny. 16: Tánczene. .18.30: Könnyű zene. 21: A »Midland* zongora-sex­tett hangversenye. 22.15: Tánczene. — Frankfart. 17.35: Hangverseny. 19.30: A frankfurti muzeumtár­saság hangversenye. Utána kamarazene. — Ham­burg. 18: A házizenekar hangversenye. 22.45: Ká­véházi zene. — Hilversum. 11.55: Déli hangver­seny. 16.40: F. Pfeiffer zongorahangversenye. 17 óra" 40 perc: Szórakoztató zene. 20.25: Wilhelm Gross zongorahangversenye. 22.10: A házizenekar operaestje. — Kassa. 12.15: Szórakoztató hang­verseny. 20.10: Orgonahangverseny. 21.15: A há­zizenekar hangversenye. — Köln. 13.05: Hangver­seny. 17.15 és 20: Hangverseny. 21: R. Leonhard »Orpheusf, hangjáték előadása. 24: Tánczene. — Königsbcrg. 16.30: Hangverseny. 20: Szimfónikos hangverseny. 21.15: Tánczene. 22.30: .Szórakozta­tó cs tánczene. — Leiprig. 16.30: Théódor Blu­mers »Des Fünfuhrtcet cimü zenés vígjátékának közvetítése. 20: Könnyű zene. 24: Tánczene. London. Daventry. 12: Cyril Hctyícr hegedühang­versenye. 12.30: Orgonahangverseny. 13: Szórakoz­tató zene. 20: Szimfonikus hangverseny. 22.30 Zongorahangverseny. — Milánó. 12.30: Hangver­seny. 16.30: Jazz-band. 20.30: Szimfonikus hang­verseny. — München. 16.30: Szórakoztató zene. 20 óra 05 pere: A házizenekar szimfóníkus hangver­senye. — Nápoly. 17: Dora Nardi (szoprán) hang­versenye. 21.02: G. Verdi >Luisa Miller« c. op® rajának közvetítése. — Prága. 12.30: Hangverseny. 21*39: Zenekari hangverseny régi cseh zeneszerzők régi hangszerekre írt müveiből. — Kóma. 13: Rá­dió-trió. 17.30: Szórakoztató zene. 20.45: Zenekari hangverseny és G. Donizetti »La Favorité« cimü operájának 'közvetítése. — Stuttgart. 16.15: Hang­verseny. 19 30: Hangverseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom