Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-18 / 236. szám

192S október 18. ŰELMAGYARORSZÁG s •••HMI A kenderfonógyári sztrájk ügyében a vállalat és a munkásság képviselői csütörtökön megkezdik a tárgyalásokat P&lfy tanácsnok szerdal megbeszélései eddig nem enyhítették a helyzetei (A Délmagyarország munkatársától.) 'A tenderfonógyári sztrájk ügyében megindult in­formációs tárgyalásokat dr. Páljy József ta­nácsnok szerdán folytatta. Szerdán megint megbeszéléseket folytatott ugy a gyár képvi­selőivel, mint a szakszervezeti bizottság meg­bízottjával. Érdeklődésünkre dr. Pálfy Jó­zsef ezekről a megbeszélésekről a következő­ket mondotta: — Ma újból beszéltem Wimmsr Fülöp el­nök úrral és Lájer Dezső párttitkár úrral. .Wimmer elnök ur körvonalazta előttem a vál­lalat álláspontját és kijelentette, hogy nem hajlandó a bérekei emelni. 'A viszonyok napról-napra rosszabbak, szá­molni kell a konkurrenciával is, ugy, hogy ha a gyár most felemelné a munkabéreket, ezl az ujabb megterhelést nem birná el. •Bejelentette még Wimmer elnök ur azt is, hogy az általános munkabérmegállapitások so­rán a Szegedi Munkaadók Szövetsége rövi­desen letárgyalja az összes szegedi textilmun­kások bérmegállapításait, tehát ezeknek a tár­gyalásoknak a során sor kerül a jelenleg sztrájkoló kenderfonógyári munkások bérvi­szonyainak a rendezésére és amit a szövetség elhatároz, annak a Kenderfonógyár aláveti •«wgát — A vasmunkásokra vonatkozólag azt jelen­tette ki Wimmer elnök ur, hogy azokat ugyanugy Űzetik, mint más vál­lalatoknál és hogy Szegeden a vasmunkásoknak senki­sem fizet többet a Kendergyárnál. Budapes­ten még sokkal vigasztalanabbak a viszonyok de ha a vasmunkások azt hiszik, hc^y Buda­pesten jobb megélhetést tudnak maguknak biz­tosítani, mondjanak fel a Kenderfonógyárnak és menjenek fel Budapestre. — Természetesen — folytatta dr. Pálfy Jó­zsef — a gyárnak ezt az álláspontját közöl­tem Lájer Dezső párttitkárral, aki viszont a munkásságnak számol be ezekről a tárgyalá­sokról. Lájer Dezső energikusan tiltakozott az ellen, mintha a sztrájkot szítanák, amit természetesnek is tartok, hiszen az nem opportunus most a tél beállta előtt sztrájkolni." — Ha ezekután sem sikerül majd a feleket összehoznom, nem marad más hátra, mint hogy befejezem a privát közvetítési kísérleteket és az ügyet hivatalos útra terelem. Ebben az esetben az iparhatóság vegyes békéltető bi­zottsága fog összeülni — munkaadókból és munkásokból, akik majd megkísérlik a sztráj­kot megszüntetni. Remélem, hogy fezek a köz­vetítő tárgyalások mégis csak eredménnyel fognak járni és a n?£y sztrájk megszüntet­hető lesz. Arra való tekintettel, hogy a helyzet így ala­kult, kérdést intéztünk Lájer Dezső párttit­kárhoz, aki mindössze annyit mondott, hogy a gyárvezetőség és a munkás­ság képviselői csütörtökön Öl­nek össze az egyeztető tárgya­lásokra. — Ismerve a gyárvezetőség rideg álláspont­ját — mondotta, Lájer titkár —, nem nagy optimizmussal megyünk ezekbe a tárgyalások­ba. Többet ezúttal nem mondhatok, mert az egyezkedő megbeszéléseknek nem akarok elé­be vágni. . . . Sem dr. Pálfy József tanácsnok, sem Lájer Dezső párttitkár tehát nem látják valami ró­zsásnak a helyzetet. Mégis lehet, hogy ez a helyzet kedvezően alakul, ha egyszer közö­sen leültek tárgyalni az eddig egymással me­reven szemben álló felek. Szerdán Undor Zsigmondot hallgatták ki volt vagyonfelügyelője ellen inditott pőrében fl törvényszék ujabb tanok kihallgatását rendelte el (A Délmagyarország munkatársától.) Á szegedi törvényszéken dr. László Adolf tábla­bíró szerdán tárgyalta ismét Andor Zsigmond volt szegedi színigazgató keresetét, amelyben 4776 pengő erejéig kéri elmarasztalni dr. Tóth Imrét, aki vagyonfelügyelője volt az Andor­féle kényszeregyességnek. A kereset szerint a bényszeregyességi eljárás idején, amikor a színtársulat Hódmezővásárhelyre ment át, a színház pénzügyeit dr. Tóth Imre intézte. Mindezekért Tóth felelősséggel tartozik annak ellenére, hogy ő pénzt nem kezelt, dc a pénz­tárossal egyedül ő volt jogviszonyban. A legutóbbi tárgyaláson a törvényszék nem látta pontosan tisztázottnak hogy Andor mire alapítja keresetét és ezért elrendelte Andor Zsigmond kihallgatását. A szerdai tárgyaláson a törvényszék elő­ször Andor Zsigmondot hallgatta ki. Andor plmondotta, hogy a kényszeregyesség idején dr. Tóth Imre a pénztárkezelést elvonta tőle, aminek az volt a következménye, hogy a pénz­táros nem neki számolt el a bevétellel. Tóth Imre első intézkedése az volt, hogy pénztáro­sát, Fajth Jánost felmentette állásából és he­lyébe Kun Matildot ültette. Elmondotta Andor, hogy Vásárhelyen külö­nösen az állóhelyeknek volt nagy népszerű­sége, amiért is az állóhelyek jegyeinek áru­sítására külön pénztárt állítottak fel. Az ülő­helyek jegyei kelettel voltak ellátva és ezeket a jegyeket lebélyegzésre naponta átadták dr. Tóth Imrének. Az állóhelyek jegyein nem volt dátum és ezeket a szükséghez képest min­.digja j)é.nztárosuQ. .vitte ki az irodából. — Követelésemét ugy számítottam ki — foly­tatta vallomását Andor —, hogy megbizottaim, Faith János és Sándor Jenő Tóth Imrénél meg­tekintették az eredeti pénztári jelentéseket és kiszámították, hogy az álló jegyek árának mi­lyen összeg felel meg. Ez az összeg a kereset összege. Dr. Tóth Imre vallomása során ezután ki­fejtette, hogy Hódmezővásárhelyen a pánztár­kezelést Andortól elvonta és magának tartotta meg. Az állóhelyek jegyeinek kezelését azon­ban nem vette ál, hanem tudomásul vette azt az állapotot, hogy az állóhelyek jegyeit to­vábbra is Andor kezeli és igy az állóhelyek jegyeiről nem is kapott elszámolást. A pénz­tári jelentésekből láttam, hogy azokban az állóhelyek eladott jegyei is el voltak számolva. Andor megbízottai egy alkalommal betekin­tettek a nála lévő pénztári jelentésekbe. Kér­ték tőle az el nem kelt állójegyeket, de mivel azok nem voltak birtokában, nem mutathatta fel azokat. Erre'Andor megbízottai az el nem adott állójegyeket hiánynak tüntették fel és ebből hozták ki a kereset összegét. Andor Zsigmond a volt vagyonfelügyelő val­lomására megjegyzi, hogy neki az állóhelyek jegyeinek árával senki sem számolt el és az el nem adott jegyeket sem kapta vissza. A biróság ezután a tényállás tisztázására ujabb tanuk kihallgatását rendelte el. Kihall­gatja a biróság Kun Matildot, Csomfai Ma­riskát, Gál Ferencet, Herczeg Vilmost. Delli Ferencet, Harsányt Miklóst és Faith Jánost. A következő tárgyalás határnapjául november 12-ct tűzte. ki a bíróság.. Ne maiassza el megtekinteni Madge Bellamy .. Válóperek angyala cimü 7 felvonásos sziporkázó vígjátékában péntektől a Korsó Moziban Szerdán este a Belváros ¡lágyrészében egy óra hosszáig fartő üzemzavar volt a villany­világításban (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán este hat óra körül hirtelen sötétség bo­rult a város nagyrészére. A házakban, üzle­tekben kialudtak a villanylámpák és a vilá­gítás nélkül maradt városban a sötétség sok kellemetlenséget idézett elő. Különösen a fő­postán volt baj, ahol esle hat óra körül min­dig a legnagyobb forgalmat szokták lebonyo­lítani. A posta helyiségei zsúfolva voltak fe­lekkel és pislákoló gyertyafénynél lehetett csak a leveleket és táviratokat feladni. A posta főbejáratánál egy altiszt kézben tartott gyer­tyával irányította a dolgát végezni akaró kö­zönséget Fent a telefonközpontban valami­vel jobb volt a helyzet, mert ott saját telep­pel világítanak és igy a kapcsolásokban lé­n3*eges zavar nem állott elő és a helyközi beszélgetéseket is simán lehetett lebonyolítani. A villanytelepet természetesen az érdeklő- j dők százai ostromolták telefonon, a gyár azon­ban nem jelentkezett és igy senkisem tudta, hogy a világítási zavart mi idézte elő és hogy,1 meddig tart Az üzemekben komolyabb fennakadást nem: okozott a villanyszünet, mert az esti órákban > már többnyire befejezték a munkát. Egy órai sötétség után gyulladtak ki újból a villany-, lámpák, de csak néhány percig volt vilá-í gosság, azután ujabb negyedóráig sötétség volt; Érdeklődtünk a villanytelepen, hogy mi idéz­te elő az üzemzavart. Azt a felvilágosítást nyertük, hogy a gyártelepen nem volt baj, hanem a Belváros egyik trausformátor-állo­másában volt a hiba és ezt félórai munka1 után helyrehoztak ndófelszólamlási tárgyalások IIII. számú adófelszálamlási bizottság, amely a pénzügyigazgatóság II. emelet, 58. számú helyiségében tárgyal, az 1928. évi kereseti, jöve­delmi és vagyonadók kivetése ellen beadott fejeb­bezések közül október tS-án a következőket tárgyalja: Hodács János kocsigyáros, Kistisza-ueca 4. Koiss Ferenc kovács, Szilléri-sugárut 36. Bite János kő­műves, Gép-ucca 20. Csűri Gyula kőműves, Gsuka­ucca 31a Kádár Mihály kőműves, Veresács-ucca 36. Auer Sándor kőfaragó, Mars-tér 12. Gajdán .lános kötélgyártó, Felső v. f. f. 25. mellett Rubin József kárpitos, Árva-ucca 1. BiHe János lakatos, Ősz-ucca 6. Kolozs Ernő magántisztviselő, Üstö­kös-ucca 1. Hegedűs Ferenc magántisztviselő,­Árva-ucca 21. Szabd Gyula magán lisztviselő, Római­kör ut 21. Beck Miklós színházi karnagy, Szt. László-ucca 22. Kile Fülöp magánalkalmazott, Ker­tész-ucca 16. Krajkó József mészáros, Somogyi­telep 24. Dékány Mihály mészáros, Hobiártbasa­ucca 29. Szabó Zoltán lómészáros, Szél-ncca 26.; Scheich Antal mészáros, Rákóczi-ucca 29. Lelkes; János sertésnagyvágó, Móra-u,cca 40. Id. Papp Jó- i zsef nagyvágó, Farkas-ucca 3. Szabó Julianna juh»! vágó, Damjanich-ucca 24. Francia János órás,1 Liszt-ucca 22. Tilgerné dr. Virágh Mária orvos,! Liget-ucca 19. Dr. Vass Erzsébet orvos, Somogyi! telep 8. Dr. Lantos Árpád fogorvos, Hétvezér­; ucca "54. Október 19-én i a következőkét: j Dr. Zoltán Ferenc orvos, Kossuth Lajos-sugáruf | 1 34. Dr. Berkes Dezső orvos, Petőfi Sándor-sugirut 52. Dr. Andrássy Ferenc orvos, Boldogasszony-1 sugárut 45. Selmeczi Béla gyógyszerész, Somogyi-, • telep 404. Balogh Imréné szülésznő, Somogyi-telep.' I Csáki Józ-sAí pa^ycsos^ Somojü'i-telejp. Sánta Já-!

Next

/
Oldalképek
Tartalom