Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)
1928-10-18 / 236. szám
192S október 18. ŰELMAGYARORSZÁG s •••HMI A kenderfonógyári sztrájk ügyében a vállalat és a munkásság képviselői csütörtökön megkezdik a tárgyalásokat P&lfy tanácsnok szerdal megbeszélései eddig nem enyhítették a helyzetei (A Délmagyarország munkatársától.) 'A tenderfonógyári sztrájk ügyében megindult információs tárgyalásokat dr. Páljy József tanácsnok szerdán folytatta. Szerdán megint megbeszéléseket folytatott ugy a gyár képviselőivel, mint a szakszervezeti bizottság megbízottjával. Érdeklődésünkre dr. Pálfy József ezekről a megbeszélésekről a következőket mondotta: — Ma újból beszéltem Wimmsr Fülöp elnök úrral és Lájer Dezső párttitkár úrral. .Wimmer elnök ur körvonalazta előttem a vállalat álláspontját és kijelentette, hogy nem hajlandó a bérekei emelni. 'A viszonyok napról-napra rosszabbak, számolni kell a konkurrenciával is, ugy, hogy ha a gyár most felemelné a munkabéreket, ezl az ujabb megterhelést nem birná el. •Bejelentette még Wimmer elnök ur azt is, hogy az általános munkabérmegállapitások során a Szegedi Munkaadók Szövetsége rövidesen letárgyalja az összes szegedi textilmunkások bérmegállapításait, tehát ezeknek a tárgyalásoknak a során sor kerül a jelenleg sztrájkoló kenderfonógyári munkások bérviszonyainak a rendezésére és amit a szövetség elhatároz, annak a Kenderfonógyár aláveti •«wgát — A vasmunkásokra vonatkozólag azt jelentette ki Wimmer elnök ur, hogy azokat ugyanugy Űzetik, mint más vállalatoknál és hogy Szegeden a vasmunkásoknak senkisem fizet többet a Kendergyárnál. Budapesten még sokkal vigasztalanabbak a viszonyok de ha a vasmunkások azt hiszik, hc^y Budapesten jobb megélhetést tudnak maguknak biztosítani, mondjanak fel a Kenderfonógyárnak és menjenek fel Budapestre. — Természetesen — folytatta dr. Pálfy József — a gyárnak ezt az álláspontját közöltem Lájer Dezső párttitkárral, aki viszont a munkásságnak számol be ezekről a tárgyalásokról. Lájer Dezső energikusan tiltakozott az ellen, mintha a sztrájkot szítanák, amit természetesnek is tartok, hiszen az nem opportunus most a tél beállta előtt sztrájkolni." — Ha ezekután sem sikerül majd a feleket összehoznom, nem marad más hátra, mint hogy befejezem a privát közvetítési kísérleteket és az ügyet hivatalos útra terelem. Ebben az esetben az iparhatóság vegyes békéltető bizottsága fog összeülni — munkaadókból és munkásokból, akik majd megkísérlik a sztrájkot megszüntetni. Remélem, hogy fezek a közvetítő tárgyalások mégis csak eredménnyel fognak járni és a n?£y sztrájk megszüntethető lesz. Arra való tekintettel, hogy a helyzet így alakult, kérdést intéztünk Lájer Dezső párttitkárhoz, aki mindössze annyit mondott, hogy a gyárvezetőség és a munkásság képviselői csütörtökön Ölnek össze az egyeztető tárgyalásokra. — Ismerve a gyárvezetőség rideg álláspontját — mondotta, Lájer titkár —, nem nagy optimizmussal megyünk ezekbe a tárgyalásokba. Többet ezúttal nem mondhatok, mert az egyezkedő megbeszéléseknek nem akarok elébe vágni. . . . Sem dr. Pálfy József tanácsnok, sem Lájer Dezső párttitkár tehát nem látják valami rózsásnak a helyzetet. Mégis lehet, hogy ez a helyzet kedvezően alakul, ha egyszer közösen leültek tárgyalni az eddig egymással mereven szemben álló felek. Szerdán Undor Zsigmondot hallgatták ki volt vagyonfelügyelője ellen inditott pőrében fl törvényszék ujabb tanok kihallgatását rendelte el (A Délmagyarország munkatársától.) Á szegedi törvényszéken dr. László Adolf táblabíró szerdán tárgyalta ismét Andor Zsigmond volt szegedi színigazgató keresetét, amelyben 4776 pengő erejéig kéri elmarasztalni dr. Tóth Imrét, aki vagyonfelügyelője volt az Andorféle kényszeregyességnek. A kereset szerint a bényszeregyességi eljárás idején, amikor a színtársulat Hódmezővásárhelyre ment át, a színház pénzügyeit dr. Tóth Imre intézte. Mindezekért Tóth felelősséggel tartozik annak ellenére, hogy ő pénzt nem kezelt, dc a pénztárossal egyedül ő volt jogviszonyban. A legutóbbi tárgyaláson a törvényszék nem látta pontosan tisztázottnak hogy Andor mire alapítja keresetét és ezért elrendelte Andor Zsigmond kihallgatását. A szerdai tárgyaláson a törvényszék először Andor Zsigmondot hallgatta ki. Andor plmondotta, hogy a kényszeregyesség idején dr. Tóth Imre a pénztárkezelést elvonta tőle, aminek az volt a következménye, hogy a pénztáros nem neki számolt el a bevétellel. Tóth Imre első intézkedése az volt, hogy pénztárosát, Fajth Jánost felmentette állásából és helyébe Kun Matildot ültette. Elmondotta Andor, hogy Vásárhelyen különösen az állóhelyeknek volt nagy népszerűsége, amiért is az állóhelyek jegyeinek árusítására külön pénztárt állítottak fel. Az ülőhelyek jegyei kelettel voltak ellátva és ezeket a jegyeket lebélyegzésre naponta átadták dr. Tóth Imrének. Az állóhelyek jegyein nem volt dátum és ezeket a szükséghez képest min.digja j)é.nztárosuQ. .vitte ki az irodából. — Követelésemét ugy számítottam ki — folytatta vallomását Andor —, hogy megbizottaim, Faith János és Sándor Jenő Tóth Imrénél megtekintették az eredeti pénztári jelentéseket és kiszámították, hogy az álló jegyek árának milyen összeg felel meg. Ez az összeg a kereset összege. Dr. Tóth Imre vallomása során ezután kifejtette, hogy Hódmezővásárhelyen a pánztárkezelést Andortól elvonta és magának tartotta meg. Az állóhelyek jegyeinek kezelését azonban nem vette ál, hanem tudomásul vette azt az állapotot, hogy az állóhelyek jegyeit továbbra is Andor kezeli és igy az állóhelyek jegyeiről nem is kapott elszámolást. A pénztári jelentésekből láttam, hogy azokban az állóhelyek eladott jegyei is el voltak számolva. Andor megbízottai egy alkalommal betekintettek a nála lévő pénztári jelentésekbe. Kérték tőle az el nem kelt állójegyeket, de mivel azok nem voltak birtokában, nem mutathatta fel azokat. Erre'Andor megbízottai az el nem adott állójegyeket hiánynak tüntették fel és ebből hozták ki a kereset összegét. Andor Zsigmond a volt vagyonfelügyelő vallomására megjegyzi, hogy neki az állóhelyek jegyeinek árával senki sem számolt el és az el nem adott jegyeket sem kapta vissza. A biróság ezután a tényállás tisztázására ujabb tanuk kihallgatását rendelte el. Kihallgatja a biróság Kun Matildot, Csomfai Mariskát, Gál Ferencet, Herczeg Vilmost. Delli Ferencet, Harsányt Miklóst és Faith Jánost. A következő tárgyalás határnapjául november 12-ct tűzte. ki a bíróság.. Ne maiassza el megtekinteni Madge Bellamy .. Válóperek angyala cimü 7 felvonásos sziporkázó vígjátékában péntektől a Korsó Moziban Szerdán este a Belváros ¡lágyrészében egy óra hosszáig fartő üzemzavar volt a villanyvilágításban (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán este hat óra körül hirtelen sötétség borult a város nagyrészére. A házakban, üzletekben kialudtak a villanylámpák és a világítás nélkül maradt városban a sötétség sok kellemetlenséget idézett elő. Különösen a főpostán volt baj, ahol esle hat óra körül mindig a legnagyobb forgalmat szokták lebonyolítani. A posta helyiségei zsúfolva voltak felekkel és pislákoló gyertyafénynél lehetett csak a leveleket és táviratokat feladni. A posta főbejáratánál egy altiszt kézben tartott gyertyával irányította a dolgát végezni akaró közönséget Fent a telefonközpontban valamivel jobb volt a helyzet, mert ott saját teleppel világítanak és igy a kapcsolásokban lén3*eges zavar nem állott elő és a helyközi beszélgetéseket is simán lehetett lebonyolítani. A villanytelepet természetesen az érdeklő- j dők százai ostromolták telefonon, a gyár azonban nem jelentkezett és igy senkisem tudta, hogy a világítási zavart mi idézte elő és hogy,1 meddig tart Az üzemekben komolyabb fennakadást nem: okozott a villanyszünet, mert az esti órákban > már többnyire befejezték a munkát. Egy órai sötétség után gyulladtak ki újból a villany-, lámpák, de csak néhány percig volt vilá-í gosság, azután ujabb negyedóráig sötétség volt; Érdeklődtünk a villanytelepen, hogy mi idézte elő az üzemzavart. Azt a felvilágosítást nyertük, hogy a gyártelepen nem volt baj, hanem a Belváros egyik trausformátor-állomásában volt a hiba és ezt félórai munka1 után helyrehoztak ndófelszólamlási tárgyalások IIII. számú adófelszálamlási bizottság, amely a pénzügyigazgatóság II. emelet, 58. számú helyiségében tárgyal, az 1928. évi kereseti, jövedelmi és vagyonadók kivetése ellen beadott fejebbezések közül október tS-án a következőket tárgyalja: Hodács János kocsigyáros, Kistisza-ueca 4. Koiss Ferenc kovács, Szilléri-sugárut 36. Bite János kőműves, Gép-ucca 20. Csűri Gyula kőműves, Gsukaucca 31a Kádár Mihály kőműves, Veresács-ucca 36. Auer Sándor kőfaragó, Mars-tér 12. Gajdán .lános kötélgyártó, Felső v. f. f. 25. mellett Rubin József kárpitos, Árva-ucca 1. BiHe János lakatos, Ősz-ucca 6. Kolozs Ernő magántisztviselő, Üstökös-ucca 1. Hegedűs Ferenc magántisztviselő,Árva-ucca 21. Szabd Gyula magán lisztviselő, Rómaikör ut 21. Beck Miklós színházi karnagy, Szt. László-ucca 22. Kile Fülöp magánalkalmazott, Kertész-ucca 16. Krajkó József mészáros, Somogyitelep 24. Dékány Mihály mészáros, Hobiártbasaucca 29. Szabó Zoltán lómészáros, Szél-ncca 26.; Scheich Antal mészáros, Rákóczi-ucca 29. Lelkes; János sertésnagyvágó, Móra-u,cca 40. Id. Papp Jó- i zsef nagyvágó, Farkas-ucca 3. Szabó Julianna juh»! vágó, Damjanich-ucca 24. Francia János órás,1 Liszt-ucca 22. Tilgerné dr. Virágh Mária orvos,! Liget-ucca 19. Dr. Vass Erzsébet orvos, Somogyi! telep 8. Dr. Lantos Árpád fogorvos, Hétvezér; ucca "54. Október 19-én i a következőkét: j Dr. Zoltán Ferenc orvos, Kossuth Lajos-sugáruf | 1 34. Dr. Berkes Dezső orvos, Petőfi Sándor-sugirut 52. Dr. Andrássy Ferenc orvos, Boldogasszony-1 sugárut 45. Selmeczi Béla gyógyszerész, Somogyi-, • telep 404. Balogh Imréné szülésznő, Somogyi-telep.' I Csáki Józ-sAí pa^ycsos^ Somojü'i-telejp. Sánta Já-!