Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-16 / 161. szám

"1927 'julius 16. ( _Г1 •• *r¡ вш T)£L1\IAGYAR0RSZÄG •Г * ! Kullurf ölény. ; ¡Valljuk be őszintén, ez a sző nem valami fulságosan sikerült és szerencsés. Hogy valami pagyon magyaros volna, arról igazán nem ér¡Jem.es beszélni. Műszó ez kérem, egy verejtékező és alázkodó bürokrata találhatta ki, aki tálcán szállitotta az illetékes tényezőknek, pint bethuliai Judit a Holofernes fejét. Olyan iz a szó, kérem, mint a mütanrendőri beárás, vagy az országlászati észlészet, hogy a íerepfedényről és a mentalitásról ne is beszélünk. Holott csakugyan és valóban, lényegéén és határozottan van kultúrfölény, a kisflésit és a jóreggelét neki, ellenben és azonban szt erre mifelénk egyszerűen magyar műveltségnek nevezik. A kultúrfölény, hogy ezt a tótágast' álló hivatalos kifejezést használjuk, egészen egyszerűen és természetesen abban áll, hogy Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor, valamint Vajda János és Ady, Endre kétségtelenül és visszavonhatatlanul nagyobb költők, mint Eminescu vagy Buturescu, sőt nagyobbak még Goga Octáviánnál és Vrchlicky Jaroszlávnál is, Jovanovics Jovánrról és Voinovics Ivóról nem beszélve. Hát ez kérem tény való, jjogy megint csak hivatalosan fejezzük ki magunkat. Nagy dolog ez, isteni nagy dolog, egy kis és szerencsétlen nép, egy fájdalmas és tragikus nemzet őrök dicsősége és joga, nem csupán ahhoz a naphoz, amelyet jjiscouní Rothermere ur igényel nekünk egy vezércikkben, amely tele van félreértéssel és tájékozatlansággal, de nem a mi javunkra, hanem szent joga a magyarságnak ahhoz, hogy EurőÍ

a nép.ei között a legelsők sorában tüodöóljön. A magyar kulturfőlényt minden hivatalos óvatos bemutatás és kiséret nélkül, sajnos, nem teljes mértékben, mégis csak képviselik azok a magyar irók és művészek, akik elsőrendű márkát és abszolút sikert jelentenek a világ minden részében és a magyar kultúrfölény letagadhatatlan és elvitathatatlan dokumentuma, hogy csak egynéhány hirtelenül a kezünk ügyébe kerülő nevet említsünk, a Bólyai Farkas és János, a Semmelweisz Ignnác, a báró Eötvös Lóránt és mások nagysága. Ezek a világ előtt is nagyságok, hogy mi itt benn, magunk között még mennyi óriással és értékkel rendelkezünk, ennek puszta fölsorolására kevés lenne, nem csupán ez a .vezető cikk, de egy egész kimerítő tanulmány is. Már most ezek után eszünkbe jut, hogy dr. Siegescu József egyetemi tanár, pápai prelátus, kormánybiztos és minden egyéb és amit akartok, jobban mondva amit ő akart, a budapesti egyetemen tanár lett három írásbeli dolgozata alapján, amelyek közül az egyik egy ismeretlen román metropolita úgynevezett költészetéről szól, a másik a magyarországi románok szent uniójáról, a harmadik ellenben a román helyesírás történetéről és ha megállapítjuk, ahogy hiteles adatok alapján meg lehet, sőt meg is kell állapítani, hogy ez a tudós férfiú harminc közgazdasági tevékenységgel foglalkozó részvénytársaságnak volt eddig igazgatósági tagja, többek között gyógynövények, tejtermékek, gépkenőcs, könyvkiadás, zománcedények, harangöntés, gőzfavágó, posztógyártás, ingatlanbizomány egyaránt érdeklik és foglalkoztatják hazánk e szebblelkü férfiát, ezek után valóban nem minden malicia nélkül kérdezhetjük, hát nincsen ebben az országban magyar kultúrfölény, a teremburáját és a nemjóját neki? Ezzel szemben áll viszont, hogy a magasságokból a mélységekbe ereszkedjünk, az a híradás, amelyet az arany középút kormánytámogató lapjában olvasunk, hogy Csongrádmegye közigazgatási bizottsága két brutális tanitó ellen volt kénytelen haladéktalanul és szigorúan eljárni, akik közül az egyik kegyetlenül verte a növendékeit, egy lányra például kilenc botütést mért, ugy, hogy a tanitó urat, akinek vizsgája egy volt főispán szerint minden kritikán alul való volt, egy lakodalomban a szülők megverték. A másik tanitó, véletlenül éppen Tömörkényen képviseli azt a bizonyos kulturfőlényt, 37 botütéssel büntette egyik növendékét, aki két hétig nyomta az ágyat e kitanitás után Hát bizony ezek az emberek és ezek a dolgok egy kissé gondolkozóba ejtenek bennün« ket a kultúrfölény tekintetében. Nem, mintha megingatnák mélységes és szilárd hitünket az örökkévaló magyar kulturában, csak éppen hogy arra ébresztik az elmét és a szivet, miszerint megnézze egy kissé a frázisokat és a sallangokat és a lényegre gondoljon, amelyet az óvatosan duhaj fasiszta és numerus claususos hivatalos tekintélyek néha meglehetősen figyelmen kívül hagynak minálunk mostanában. aa ъяыяттлжяйлммймммммм fl felhőszakadás Párssban elpusztított két telefonközpontot. Páris, julius 15. A felhőszakadás és orkánszerű vihar, amely a minap Páris fölött elvonult, sokkal súlyosabb károkat okozott, mint eleinte hitték. Különösen a telefonhálózatban akkora a pusztulás, hogy számos vonalon napokon át tartó zavarok voltak, az egy épületben lévő Ségurés a Vaugirard-központokat azonban az esőzuhatag annyira megrongálta, hogy egy hónapig Is tart, amig a két központot ismét üzemképes álla* pótba helyezik. Páris, julius 15. A Franciaországban dűlő zivatarok még mindig nem ültek el. A reggeli lapok jelentése szerint Tarbesben ciklon pusztított, amelyet egészen Puyig mindenütt éreztek. NŐI és férfi f&ajrlSB&ycyyL Női la selyem flór 3*— Pengő. 908 Schweizi la selyem, szavatolt minőségű S*— Pengő. PftlIRH TFCnfÉÜ£l? se,?em flór divatzokni 1*70» 240, 3"— Pengő. rULLUn l&di VENCfö harisnyák gyarl raktáraiban Szegeti, Csekonlcs ncca és Széchenyi tér Szombat. Róni. kath. Karm. B. A. Protestáns Valter. Nap kél 4 óra 17 perckor, nyugszik 19 óra 54 perckor. A Somogyi-könyvtár és városi muzeum nyári szolgálata. A Somogyi-könyvtár olvasóterme julius és augusztus hónapban délelőtt 10 és 12 óra kőzött van nyitva. A muzeumi tárak ugyanekkor, vasár- és ünnepnapokon 10-től l-ig. Az Egyetemi Könyvtár nyári szolgálata. Julius 1-től augusztus 15-ig: Az Olvasóterem nyitva hétköznap 8—13 óráig; kőnyivkölcsönziés ugyanebben az időben. Augusztus 16-tól augusztus 31-ig: Nagytakarítás miatt az Olvasóterem egész nap zárva marad; könyvkölcsönzés hetenkint kétszer, kedden és pénteken 9—12 óráig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Frankó Andor, Kálvária-ucca 17. (Tel. 225.) Just Frigyes, Petőfi Sándor-sugárut 41. (Tel. 777.) Leinzinger Gyula, Széchenyi-tér. (Tel. 352.) Lipschitz gyógyszertár, Kelemen-u. (Tel. 391.) Moldvány Lajos, Újszeged, (Tel. 846.) Török Márton, Csongrádi-sugárut (Tel. 364.) A Délmagyarország bécsi szerkesztősége: Wien, II., Taborstrasse 7. (Wr. Auslandskorrespondenz), Telefon: 40—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, I., Wildpretmarkt 1. (Österr. Anzeigen A.-G.) Telefon: Serie 62—5—95, — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban az idő meleg és zivataros jellegét megtartotta. A Dunántulon a zivatart sok helyütt eső kisérte, az Alföldön pedig szórványosan, Tokaj ismét heves záport jelentett, 33 mm.-jti Jóslat: Egyelőre meleg, zivatarra hajló idő várható, később hősülyedés valószínű. — A városi mérnökök lemondták a bicletzi kiutazást Megírtuk már, hogy a szegedi gázgyár bécsi igazgatósága átiratot intézett a város tanácsához és két városi gépészmérnök kiküldetését kértje Bieletzbe, ahol nagyarányú vezetékhálózatokat; építenek. A gépészmérnökök közül Buócz Károly és Csányi Ferenc nagy hivatali elfoglaltságukra való hivatkozással, lemondták a bieletzi látogatást. — Százhatvan drágasági vádirat. Budapestről jelentik: Az ügyészség az árdrágító ügyekben ed* dig 160 vádiratot készített el. A vádiratot hol-» nap benyújtja a főügyész és azután a legrövidebb időn belül birák elé kerülnek az árdrágítók, , — Mandátumszerző részvénytársaság. Bukaresti bői jelentik: A választások idejére részvénytársa« ságok alakultak és mandátumok megszerzésével foglalkoztak. Bebizonyosodott, hogy az ilyen részvénytársaságok 200,000 lei ellenében bárkit megi választattak képviselőnek. Az összeg a választás után volt fizetendő, de előleget kellett adni. — Elhalasztották a Szegedi Csónakázó coutra Milkó kártérítési pört. A Délmagyarország annak idején megírta, hogy a Szegedi Csónakázó Egylet klubházának elsülyedése miatt kártérítési pört indított a Milkó-cég ellen. A tárgyalást péntekre tűzte ki dr. Kelemen László törvényszék^ bíró, miután azonban az alperesi szakértő, nem jelent meg, a tárgyalást elnapolta. — A kéményseprő szerencséje. Budapestről je-i lentik: A Horn Ede-uccában egy háromemeletes bérház tetejéről lezuhanó Bures János 40 éves; kéményseprő az esés közben nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem megkapaszkodott az egyik kiálló ablakrácsba. A háztatőről kőteleket dobál-, tak és annak segítségével fölhúzták a ház tetejére^ ahol eszméletét vesztette. — A torpedóromboló és a bálna harca. New-« yorkból jelentik, hogy egy torpedóromboló összei ütközött egy bálnával. Az állat hatalmasat csa* pott a farkával a hajóra, aminek következtében a hajó fedélzetén álló tengerész egyensúlyát vesztve elvágódott. A bálna nyomtalanul eltűnt a tenger.* ben, A Délmagyarországoí, Szeged egyetlen liberó iis napilapját támogatja, aki nyomtatványszökség-i letét a Délmagyarország-aiyomdában (Lőw Lipót« ucca 19.) szerzi be. Telefon: 16—34. iM'e^MoiTell^rf 1 falrengetö vtejáték 6 felvonásban if hétfőn és tiedden a Széchenyi Moziban. \j mmmmmmmm Telelőn 11-85. Korzó Мож! Telefon 11—85. Te'eton 16-33. Julius 16., 17-én, szombaton és vasárnap Nagy nevető esték! Fiu-e vagy lány? Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Carmen ü&ni. Azonkívül: Csákó és kalap Jqm lM\h Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: 1&IU I j ai«» Lm SJa StéchenyS Mozi Telefon 16-33. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, vasár- és flnnspaap 3, 5, 7 ét 9 ótakm. Julius 16, 17 én, szombaton és vasárnap 1Г® ж-* ív 1 A » ffZ Vadnyugati tör'énet 6 felvonásban. Főszereplő: Bucit. JoQnes. Azonkívül: Машу Oeifte t Korda Mária iújzerepi t-séve!: Őnagysága nem akar gyereket. gjoadiíGk kezdete bétkömap 5, 7, 9, vasár- és iint-epnap 3, 5, 7 éa 9 órakcr.