Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-30 / 301. szám

1926 december 30. DÉLMAGYARORSZAG 3 A Szegedi Kereskedők az uj poslaíarlfa revízióját kéri. A szövetség tagjai nem kerekítenek felfelé a pengő' átszámításnál. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége nagytanácsa szerdán este a Lloyd nagytermében nagyfontosságú értekezletet tartolt. Az értekezleten Vértes Miksa elnök bejelentelte a szövetség érdemes lagjának, Grosz Mórnak váratlan elhalálozását, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a szövetség. A kereseli adó kivetésének uj módozaiait dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze ismertelte. Bejelentette, hogy az adózók kilencven százalékának adóját a pénzügyigazgatóság már megrögzítette és igy az adófelszólamlási bizottságok elé az adózóknak már csak tiz százaléka kerül. Fontos az, hogy a felszólamlási bizottságok legelőször ezeknek a kisegszisztenciáknak adóiát vizsgálják felül, hogy ezekre hátrány ne származzék, indítványozza, hogy a nagytanáes írjon át a kamarához, hogy a kamara is szálljon sikra a kötelező könyvvezetés ellen, amire a megrögzített adók mellett szükség már nem lehet. Dr. Landesberg Jenő titkár bejelentette ezután, hogy a Pick Márk cég az uj postai tarifa ügyében sürgős beadványt terjesztett a szövetség nagytanácsa elé. A beadvány sérelmezi, hogy az uj postai tarifa különösen a csomag szállításoknál, tulmagas díjtételekkel dolgozik, A szövetség nagytanácsa ugy határozott, hogy nemcsak a csomagok viteldijának mérséklését, hanem kéri a teljes uj postatarifa revízióját is, beleszámítva a telefonbeszélgetések díjtételeit is. Az értekezlet ulolsó pontjául a pengőszámítás ügye szerepelt. A nagytanács arra kéri tagjait, hogy az átszámításnál lehetőleg ne felfelé kerekítsenek, mert ezzel Szeged példát nyújt erre az ország többi kereskedőinek. Az értekezlet félriyolc órakor ért véget. A forradalom vivmányainaK felépítéséi elsősorban a tisxti és QivatalnoKi Kar tette lefpetövé." Feltűnést Keltő cikk a német extrónörökös bizalmasának tollából. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A Berliner Taijeblatt mai számában hosszabb cikket közöl Kurz Auker szolgálatonkivüli őrnagy, a német extrónörökös hadosztályának volt sajtófőnöke, az extrónörökös egyik legbizalmasabb barátjának tollából. A cikk német politikai körökben óriási feltűnést keltett, mert ebben az őrnagy a német császári ház utolsó óráival foglalkozik 4ÍS megállapítja, nogy nimoi trónt nem külső események buktatták meg, 00 hanem belső okok, amelynek szükségszerű következménye volt a császárság összeomlása. Az őrnagy erélyesen cáfolja a jobboldali pártoknak azt az állítását, hogy a szociáldemokraták és egyéb »hazaárulók«, meg a »novemberi csőcselék« idézték volna fel a forradalmat és hangsúlyozza, hogy a forradalom vívmányainak kiépítését valamenyi társadalmi osztály, elsősorban a tisztikar és a hivatalnoki " raaru i\ (..'i.J a^ toítí> 1 p]l í>//) I) í ' ,A miniszteri ígéretek még mindig nem teljesedtek. 99J 99 Telefont, postát és artézi kutat sürget Felsőközpont. (A Délmagyarország munkatársától) Nagyobb felsőkőzponti deputáció jelent meg szerdán délelőtt a városházán, a polgármester elölt László János plébános vezetésével. A felsőközponti plébános elmondotta, hogy a központ körül száz házból álló lakótelep létesült, valóságos falu, amely a közigazgatási hatóságok nemtörődömsége miatt teljesen ki van rekesztve a nagyvilágból. A postahivatal felállítását és a telefon bevezetését két miniszter is megigérte a felsőtanyaiaknak, megígérte Hermann Miksa kereskedelmi miniszter, amikor Klebelsberg Kunó érdekében legutóbb Szegeden járt és megigérte Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is, de a miniszteri ígéretek még mindig nem teljesedtek, pedig Felsőközponton van már orvos, patika, iskola, plébánia, közigazgatási expozitura, rendőrség és a magánosok közül kilencen mutatkoztak haj1 landónak arra, hogy belépnek a telefonelőfizetők közé. Arra kérte a deputáció a polgármestert, hogy illetékes helyen járjon közbe a felsőközponti posta és a telefon bevezetése érdekében. Megsürgették ezenkívül a felsőközpontiak a város által már régebben megígért ártézi kut elkészítését is, majd előadták, hogy az uj falu forgalmát nagyon meg* nehezíti az a vakucca, amely a kántor illetmény-földjénél megszakad. Azt kérték tehát a polgármestertől, hogy rendelje el ennek a fejlődést akadályozó vakuccának megnyitását. A polgármester válaszában kijelentelte, hogy amit lehet, megtesz a felsőközponliak érdekében, közbejár a postaigazgatóságnál, esetleg a kereskedelmi miniszternél is a posla és telefonügyben, utánanézel a vakucca megnyitásának és az ártézi kútnak is. Január elsején ex-Iexbe kerül e*. város. Félbeszakították a költségvetés tárgyalását és a folytatását Január harmadikára iiizíék ki. (A Délin agy arország munkatársától.) A decemberi közgyűlés szerdai folytatása iránt még gyengébb érdeklődés nyilvánult meg, mint kedden. Mikor a polgármester — kivételesen r pont négy órakor megnyitotta a közgyűlést, nem volt a közgyűlési teremben, a tisztviselőkkel együtt, harminc városatyánál több jelen. A karzatokon ellenben elég szépszámú közönség gyűlt össze. A költségvetés tárgyalását folytatták. Scultéty Sándor főszámvevő a bevételi tételek ismertetésébe kezdett. Az első szónok Csonka Ferenc, aki a külvárosrészek víztelenítését sürgeti. Elmondja, hogy a külső városrészekben már annyi az ártézi kut, hogy a viz, mivel nincs megfelelő csatorna, amely levezesse, elönti az uecákat, a házakat és a pincéket. Az egyik bizottsági tag a város autóbusz üzeméről beszél. A polgármester válaszában kijelenti, hogy az autóbusz üzem megalkotásával a város hatósága a trianoni határok következtében beállott forgalomcsökkenést akarta pótolni és pótolja is, mert az autóbuszok naponta 1500, piacos na- i I pokon 2000 embert hoznak a városba. Ennek a ; kereskedelem és az ipar luja hasznát. Fogel Ede Csonka Ferenc felszólalásával foglalkozik. Kijelenti, hogy a via^séget nem az ártézi kutak, hanem a talajvíz m»gas nivója és a rossz csatornarendszer okozza. B e r z e n c z e v Domokos műszaki főtanácsos szólal fel ezután. Kijelenti, hogy a tul&ok ártézi kut veszedelemmel járhat, de nem a Csonka Ferenc által megjelölt veszedelemmel, hanem t^zal, hogv elapadnak a kutak, mint ahogy Versein is elapadtak már. Beszél Berzenczey ezután a vízpazarlásról. Kijelenti, hogy a rossz csapok kö vetkeztében rengeteg viz megy kárba. A csatornázás hibáit csak az általános csatornázás keretén belül lehet majd csak megoldani. Dr. Faj ka l.ajos a városi közlegelők javítását sürgeti, Uj, jó, egészséges kutakat követel a legelőkre és árnyékot adó szárnyerdők létesítését. Bokor Pál polgármester válaszol. Megígéri, hogy a város hatósága a jövő évben megkezdi a közlegelők szakszerű javítását célzó munkálatokat és elülteti a szárnyékerdőket is. II o f f e r Jenő a közkertek tételéhez szól hozzá. A városi kertészek munkájával a legteljesebb mértékben meg van elégedve, de kérdi, hogy mi a jövő évi kertészeti program. Szeretné, ha a körtöltés és a nagykörút fásítását befejeznék. Kiss Ferenc bejelenti, hogy a tanács a szükséges intézkedéseket már megtette, Berzenczey Domokos elmondja, hogy a városi kertészet jövő évi programjában szerepel a Kossuth Lajossugárut és a Kálvária-tér fásítása is. Csonka Gergely a Szabadság-tér és a Vadkerlitér fásítását kivánja Alsóváros nevében. Dr. Regdon Károly tiltakozik a terek »be ültetése« ellen, mert így a gyermekeknek nem lesz játszóterük. A tereket dupla fasorral körül kell f ásítani. A kövezési alap tárgyalásánál Fogel Ede, majd Wimmer Fülöp szólal fel és azt indítványozza, hogy a költségvetésben felvett 600.000 pengőből százezer pengőt szakítson ki a közgyűlés egy városrendezési, illetve általános csatornázási tervpályázat költségeire. Dr. Söreghy Mátyás szóváleszi, hogy a kövezésre szánt 300.000 pengőt a külvárosrészek ' világítására szánta a polgármester. Azt inditK.L-i^.viiit» ni'^vy^-/á•/*>-/or pengőt forditjson a város a külvárosrészek világítására. Dr. Kószó István szólal fel ezután. Felhívja a város hatóságának figyelmét arra, hogy a termelési költségek csökkentése érdekében ajánlatos lenne, ha a villanyáramnak ipari célra való felhasználását megkönnyítené valamilyen formában. Magyar József egyetért Wimmer Fülöppel. Véleménye szerint az általános csatornázási tervpályázat keretében legalább öt dijat kellene kitűzni. Ezenkívül nemzetközi tervpályázat kiírását tartja szükségesnek. Indítványozza, hogy 2Ö0.000 i>engőt fordítson a vá ros a külvái'osrészek világítására. Magyar Péter a Galamb-ucca kikövezését sürget,i, amit 1914-ben elhatározott már a közgyűlés. Bokor Pál polgár mesterhelyettes szólal fel a vita bezárása után. Hozzájárul ahhoz, amit Wimmer Fülöp indítványozott. Az ellen azonban tiltakozik, hogy a kövezésre felvett összeget a világítás fejlesztésére fordítsák, mert ez komolytalanná lenné a költségvetést. Berzenczey Domokos kijelenti, hogy a költségvetési előirányzatból a meglévő kövezetet sem lehet jókarban tartani, mert alig kétszázezer pengő marad kövezésre. Kéri a közgyűlést, hogy fogadja el változatlanul ezt a tételt. A világítás problémáját meg lehet oldani majd jövőre — amortizációs kölcsönből. Az általános csatornázás kérdését már nem lehet a napirendről levenni. Nem hiszi, hogy tervpályázattal meg lehetne oldani ezt a problémát. A csatornázási szakembereket kell ankétra meghívni. A polgármester átadta közben az elnöklés tisztjét Bokor Pálnak és szólásra emelkedett. Kéri a tétel megszavazását, ugy, hogy a felvett 657.000 pengőből 357.000 pengő a nagykörút kikövezéséből származó adósság törlesztésére kell. Ez arra inti a várost, hogy ilyen célokra máskor ne vegyen fel kölcsönt. Marad 300.000 pengő. A meglévő kövezetek javítására és fenntartására 100,000 pengő is kevés. Marad tehát 200.000 pengő. A vita a körül forog, hogy mire fordítsuk ezt az összeget. Ebből az összeg bői a külvárosok háromnegyed részét ki lehet»e