Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-01 / 149. szám

OSLMAGfAKOKdXfttt mm jaite 1 H vizsgéfébiré Bmchem Emilt letartóztatta. Bachtr xokogva hallgatta a letartóztatás! végzést, (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Szer­dán delelőt; Medvés-Medicó vizsgálóbíró miga elé rendelte B cher Emilt. A feihallgalás rend­kívül bosszú idős veti igénybe, Bjtcher egész védekezését jegyzőkönyvbe mondotta. A kihall­gatás félhá om őriig tartott, majd a vizsgáló­bíró a védő jelenlétében kijelentette, hogy letar­tóztatja Bachert hűtlen kezelés gyanúja miatt. Amikor a végzést a 72 éves elnSkigazgaló meghallotta, hangosan feljajdult, majd amikor kivezették a folyosóra, hevesen sirva fakadt, hangosan keservesen zokogni kezdett, Láthatólag össze volt törve. Védője vigasztalta, hogy felül­folyamod a vészéit és bízik abban, hogy a vádtanács szabadlábra helyezi. Ezután Fábry Oizkárt vezettette maga elé a vizsgálóbíró, akinek kihallgatási csík rövid ideig tartott. öilőite is kihirdették a lelartóz­tatási véjzést, Fibry^is felfolyamodást jelen­tett be. ,Biin volt a Bachep-űgyra 100 milliárdot adni' Budapest, junius 30. A szanálási bizottság ma délelőtti ülésén Rupert R*zs3 felszólalásá­ban a Bachtr-ügyei tette szóró. Kijelentette, hogy büa volt a Bachtr- ügyre 100 mílliirdtt adni. Az a látstat, hogy megint külföldi érde­kek játszottak közre a bűnvádi eljárás meg­indításánál. Eirffy l a re felszólalásiban kijelentette, hogy ezek a kérdések nem függnek Össze a szanáiáii bizottság ügykörével. HajóJ Kálmán felvetette, hogy nem volna-e szükség törvényhozási intéz­kedésekre a kartellek és trösztök elten. Ptyer Károly Rupert Rezsőhöz hasonló érte­lemben szólalt a Bicher-ügyha*. Bud János pénzügyminissier válaszában kijelentette, hogy a komá»yua\ nem v»li előre tudomása a Vik* tíria-koMztra ügyeiről. Ne n eagedhelte a kor* mány, hogy az ország hitelélete megrendüljön. Különben se» 200 milliárdul, hanem csak 150 milliárdról van szó, ebből is csak százat adott az átlaa, a többit magánosok adták össze. Rö­viden válaszolt még a iöbbi felszólalásra is és kijelentette, hogy a kormány fogialk ozik ezekkel a kérdésekkel. A Duna áttörte Sombornál a gátat. Belgrád, junius 30. A folyton áradó Dana Zembot kirnyikia áttérte a gátat és Mitxsr hold jSídei eliaiötl. Az emelkedő ár a Bánság mind nagyobb területeit veszélyezteti. A bató­sfgok mentőszolgálatot szarveztek. Belgrád, junius 30. A Duna Qamöostól Új­vidékig egyre árad és a viz magassága már kSxeljdr ax 1924. évi drsthihtz, amüor az árvízkatasztrófa a Bácska egész terméséi el­pusztította. A dunspari községekben pánik uralkodik és ha a wiz csak néhány centiméter* ral is emelkedik, u»y az ár ezúttal ii elönti a Bácski Isgtersai^nysbb vidékei*. (Budapesti iudésiiink íelefonjelentiu.) Bslgrád­bői Jelenük: Jugoszláviában nagy sggodalmskaf keltenek a rossz terméskilátások. Olyan hirek (erjednek el, hogy ax egész termés veszélyben van. A megáradt folyók nagyterületű szántő­löüdskct öntöttek el. A Duna több helyen áttörte a gátat és több községet ki kellett ütilasi. Olaszországban egy évig tilos kávéházat! bárt és cukrászdát nyitni. Róma, juiius 30. A minisztertanács sz ország gazdasági üelyxeteník tárgyaláia után az intéz­kedések egéss sorát fogadta el, amelyeknek EZ a rendeltetésük, hogy a bellöidi termssÉs ni­hány ipsrá^St fellendítsék és ezen iparágaknak az előállítási köíségei! csökkentsék és bizonyos luksiusciíakek fogyasztásit korlátozzák. E cél bál elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely kimoadU, hogy 1926 julius elsejétől 1927 ju nius 30-ig tilos Olaszország területin lukszus­ipltkeziseaet kezdeni. Az épitkeiési tevékenyéé­H polgármester és Pongrácz Albert gázgyári kérdés megoldásánál. get a néplakásokra, fovlbhá a polgári osstífy éi tisztviselői kar gazdasági cáijdr* szolgáló épületek emelésére korlátozzák. Julius elsejétől fotóbbi intéződéiig tilos bárt, kávékhat, cukrászdái, táncfulylséget is Hasonló hslyisigii nyitni. Julius eissjisől kezdje a napilapok oldalizáüát a napilapot alakjának assgniigyobbitása nélkül 6 oldalra korláiozzák. A vállalkozók julius elssjéiöl kezdve a napi munkaidőt egy órával meihosssa^bitjlk. Hónapok óla folyik már a város és gázgyár köjölt as egyezkedés előkészítése, még pedig zárt ajtók mögött és igy a közönség, ame!y joggal érdeklődik a közvilágítás sorsé iráni, a tárgyalások eredményéről aránylag keveset tud. A helyzet jelenleg ugy áll, hogy az a kísér* let, amely a gázgyár megváltására irányult, végleg meghiugitottnak tekinthető. A közgyűlés azonban módot adott a váras haiőságinsk arra, hogy valamilyen más uton keresse a gázgyár­ral való megegyezés lehetőségét. Ebből a szem­pontból indultak meg a tárgyalások a város éa a gáígyát képmeiői közölt. A városban most az a hir twledt el, hogy a tárgyalások már annyira elöreiwUdtak, hogy juliusban rendki­»ü i közgyűlés elé kerül az egész gázgyárkér­dés. Kédési intéztünk eszel kapcsolatban So­m$gfi Szilveszter polgármesterhez, aki érdeklő­dlsüakrs a következőket mondotta: — Nike® nincsen tudomásom arról, hogy Juliusban rendkívüli közgyűlés ülne össze a gáz­gyár ügyében, amit kSlönbsn kizártnak is tar­tok. A tárgyalások ugyanis bármennyire előre­haladtak már, annyira mégsem értek saeg, hogy a közgyűlés dönthetne. A tárgyalás ugy kezdődött, bogy felhívtuk a gásgyárat as egyez­ségi tervezet kidolgozására. A gáztsár köz­ponti igazgatósága ezt a tervezetet ki is dol­gozta és ennek alapján Simkó Elemér tiszti főügyész elkéizitette a város egyezkedési aján­latát. A kel ő között mutatkozó differenciákat a gázgyár és a város képviselőiből alakított síükebbkörü bizottság tárgyalta le. A tárgyalá­sokon kialakult tervezettel isméi egy szükebb­kör& bizottság foglelkozoll, amelyben azonban cs;ak a város képviselj veits&s részt. Ez a bi* zottság nemréfen fejesíe be munkáját. Az ered­ményt részletes jegyzőkönyvbe foglalva, Simkó Elemér személyesen vitte fel Budapestre, a gázgyár központi igazgatóságához, amely arra rövidesen reflektál. Ha megérkezik az Igazgató­ság válássá, egy tágabbkörű bizottságot hí­vunk össze a közgyűlésnek azokbSI a tagjai­ból, akik állandüan érdeklődnek a gázgyár ügye iránt. E* a bizottság pontról-poníra le­tárgyalja a kérdési és javaslatot terjeszt a ts­tiácitáoz, a tanács padig csak ezután viheti a hatalmas kospleísszaraot döntés végett a köz gyűlés elé. Megkérdestök a polgármestertől, hogy ő a maga részéről milyen Baegoldáit tartana a leg­alkalmasabbnak. — Háromféle terv merült fel. Az elsö a?, hogy a város ne egyessel ki a gázgyárral, ha­nam tárja ki türölsmmsl a gázgyár ingyenes átháramiásánsk az ideiét, amikor minden meg­váltás nélkül sz egész üzemet birtokába veheti. A EíÉsoűix megoldás az lenne, hogy a város és a vállalat jelenlegi tulajdonosai uj, közös részvénytársaságot alakítanának és az a rész­vénytársaság uj szerződést kötne a várossal. Ebben a szerződésben a város már mosi bizto­síthatná a kixvllágltdü hálix&t ktíerjesxtisil is ax issxes indokolt igények is kívánságok ki­elfgtíisit. —A harmadik megoldás az lenne, hogy a város megbosizabbitaná a jelealegi érds&eliség kon­cesszióját és a gázgyár ezért kielégítené a közvilágítási igényeket. En, a magam részéről, az első két megoldást tartom jobbnak. Vagy kivárjuk a háramlást, ami azt ielenti, hogy még kilenc esztendeig el kell tűrnünk a Jelenlegi nyomorúságos állapotokat, de azután a város, mint a vállalat tulajdonosa, szabadon rendelke­zik az üzemmel és ugy bővítheti, fejlesztheti, ahogyan éppen akarja, vagy pedig alakítsuk meg a közös részvénytársaságot. A harmadik megoldással, a koncesszió meghosszabbításának gondolatával azonban nem tudok megbarát­kozni, mert ugy látom, hogy a várostól kívánt áldozat lényegesen felülmúlja azokat a pilla­natnyi előnyöket, amelyeket a gázgyár nyújthat a város közönségének. A kérdés eldöntését egyébként nyugodt lélekkel rábízom a város közönségére, a közgyűlésre. Beszéltünk a kérdésről Pongrácz Alberttel, a légszeszgyár igazgatójával is, aki érdeklődé­sünkre elmondotta, hogy a gázgyár központi igazgatósága rSvldtsen értesül a város hatóid­gát álláspontjáról. A megegyezés szerinte fel­tétlenül sikerül, ha a város nem támaszt lehe­tetlen követeléseket. — Ceruza és papir dolga az égisz — mon­dotta a gázgyár igazgatója —, nem lehet jel­szavakkal megoldani ezt a kérdést. Kizárólag pénzkérdésről van sző. Az ügyvéd megverte a forgalmi rendőrt. Budapest, junius 30. Dr. Búzás Ferenc ügy­védet Daióüági közeg elleni erőszak büniettével vádolva állította az ügyészség ma a büntető­törvényszék KrayieiS-tanácsa elé. As ügyvéd ugyanis még a mult évben leugrott egy villa­mosról, a forgalmi rendőr igasolásra szólította fel, mire a vád szerint dr. Búzás Ferenc a rendőrt sző nélkül kétszer arculütötte. A rendSr kardot rántott és megsebezte Búzást, mire a harcias ügyvéd harmadszor is pofonvágta a rendőrt. A szerdai tárgyaláson dr. Mzi% Ferenc nem Islent meg, hanem orvosi bizonyítványt köldötí be, arasly szerint bdeg, nem jíJíiet el. A tör­vényszék azokban nsa fogadta d ezt, hanem megbízta dr. Űiv&Jágsef iörvéiyszéki orvosszak­értőt, hogy szálljon ki as ügyvéd lakására és állapüsa meg, tényleg beteg-®. Ötvös József dr. el is ment az ügyvéd lakására, a legnagyobb meglepetésére aionban az ügyvédet nem találta otthon. Ezt azonnal bejelentette Krfiyzel! elnök­nek, mire a törvényszék elrendelte Búzás Ferenc dr. előzetes letartóztatását. Smith csütőrtököa elhagyj a Budipestai, Budapest, Juniui 30. Smitfi Jeremiás, Magyar­ország volt népszövetségi főbiztosra csűtöriökön rggget az Orient-ekizpressien elhagyja Buda­pestet. Gtfflf hsly@tt — Bécs? Bitibői jelentik: Osztrák körökben komoly mozplom indult meg aszal a céllal, hogy a NipszSvmig székhelyit Genfből Biesbe helyet­tik át. Hogy az akció leüet-e komoly sik*r8, ez még kétséges. Olaszország bizonyára el­fogadná est a megoldat, Anglia kö7ömbös épp ngy, mint J«pin. Franciaország állásfoglalása még bizonytalan. Pasics állapota agfasztó. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágá­ból jelentik: Karlsbadi hirek szériát az ott időző Pasits volt jugoszláv mlalizterslaM álla­pota komoly aggodalomra ad okit Vasebaja rosszabbodott, láza 39 fokig emeltedet Eizel sjzembvn a Satoy-szálló — shol Pfsi^ lakik — igazgatósága közli, hogy Pasics ál'apota annyira javult, hogy már e! is hagyhatta ssobájáf. DÉLMAGYARORSZÁG BÉCSBEN ÉS AUSZTRIÁBAN Bécsi szerkesztőség : %H«n> •'•« T»borjfra«s* 7. (Wr. Auslandskorrespondenz). Telefon: 40 -3 -22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Brandstatie sarok. (Öat,Anzeigengesells Telefon: 62 -5 -95. Serie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom