Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-19 / 188. szám

S ZH9BD Jbánáit, hogy a Szinház nemzeti missziót teljesít és kuIturát szolgai. A különleges elbánást njegkap'a. Lássuk végre a kulturális és nemzeti missziót, vagy legalább annyi nyomot belőle, amit a kereskedelmi életben ugy hívnak, hogy m'nta érték nélkül. Aki erre se hajlandó, azt nemcsak a szegedi színház éléről kell eltávolítani Tűrhetetlen, hogy továbbra is lebecsült gyárosok, újságok és egyéb mihasznák legyenek kénytelenek harcolni a szinház fejlesztéseért — a színigazgatóval szemben. Érdeme szerint kell végre szólni arról, hogy milyen módon akarta Palágyi a szegedi szinház müsorá ól letaktikázni az operaelőadásokat. A színigazgatónak, tapasztalatból tudjuk, sok minden meg van engedve és megbocsájtatik, ami miatt más közönséges halandó fekete listára kerül. Ezt azonban még sem lehet elnízni. Palágyi az uto só pillanatban állt elő olyan tervvel, mely a szerződés és a szinházi évad fejvéteét jelen i, nyilvánvalóan az'al a céllal, hogy a városnak, az idö előrehaladottsága miatt, nem lesz már módjában máskén* intézkedni s igy a szinház, az operák szerencsés kézzel történt kíebrudalása után, ölébe hull. A kereskedelmi életben elő-előfordulnak holmi, ehhez hasonló csalafintaságok. De az a színigazgató, aki egyéb hibái, mulaéztásai és tévedései mellett ilyenre ragadtatja magát, ezzel is okot szolgáltatott arra, hogy vele szemben a legkisebb bizalommal se viseltessenek és hogy működését átadják — a Szegedi színészet történetének. Kézai Simon. A telefon tarifaemelése. (A Szeged tudósítójától.) Ha megdrágul a trafik, a telefon, akkor egy zerrs igen sok ember tesz fogadalmat. Nekifeszült, változ hatatlan, kemény elszánással leszokik a dohányzásról, lemond a telefonról. Ezt az elhatározást sietve közli családjával, legszűkebb barátainak és ismerőseinek, majd ismereüen rokonérzelmüeknek legtágasabb körével. A dohányzásról csak fokozatosan szokik le persze : előbb áttér az olcsó fajtájú szivarra, vagy cigarettára, hogy örökre elmenjen a ktdvé a füstölgetéstől. Aztán csakugyan elveszti a kedvét az olcsó dohánytól és — visszatér a drágábbikhoz. A telef nnál ko molyabb az eset, de azért a kincstár látszat szerint ott sem vészit a drágítással. A tarifaemelések magv ilósulásakor Firneisz P. és Társa festékáru cég megdűhösödik és csakugyan lemond, a sok évi buzgó, bár nem mindig kifogástalan pontosságú előfizetésről. (Eldenunciáljuk, hogy tavaly is pörre! fenyegette a telefonhivatal). Igy cselekszik a cég számos telefóndijterhekiél megroskadt kartársA kincstár mégse vészit, mert egy Fim i<z helyett kap rendesen pontosan ötöt. S emellett a lemondó fél is nyer, mert mint minden bujíban-bajában odaadón résztvevő nejének két napig eldicsekszik, amellett, hogy pénzt takarít meg, az egészségének is szemmel áthatóan használ; hisz mindnyájan ismerjük Nyugat- és Középeurópában a telefonos kisásszonyokat! De a haszon ugy a kincstár, mint a végre nyugalom bávonult telefonélőfizetö részére csak látszólagos. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a telefénnak igazán nem kicsinyeskedő tarifaemelése be nem következik, sok derék, törekvő Firneisz ur sem mond le, az uj előfizetők pedig mégis folyvást szaporodnának. Igaz, hogy ma, sajnos, a tömeges telefonigény és nem is igtín kívánatos a kincsetlen kincstárnak, mert a készülékek beszerzése is roppant költséges. Be há nagyon messzire estünk attól az ideális kivártalomtól, hogy bár minden családnak, vagy legalább minden házrfak volni telefonja, — ma is j )bb volna, ha nem kellene régi üzleteknek letflondaniok a megszokott telefonról. Mert megkönnyebbülésnek mondja ugyan sz elkeseredett lemondó a lemondást, az üzletembernek többnyire mégis érzékeny kára van belőlé. Ma 1806 előfizetője van a szegedi telefonközpontnak. A tarifaémélés miatt nem sokan mondtak le s valamivel többen jelentkeztek. A szrfporülát összesen hat. A d jszabás mígdráguiásával lein^yobb előfizetési Összeget fizeu mtótt is a váioi: 3,5C0 000 koronát; de a szárító; Városi hivatalban elég sok tehfo.i is van eh^ez a ieki ítélyes ömeghez A város után legtöbbet fizet a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, 1,126.000 koronát, u'ána a Kereskedelmi Bank, 68(1000 koronát. Száltbdáfc közül a Kass 189 000 koronát fizet. At orVoáéfc nálunk tudtunkkal a testületben nem panaszkodtak amiatt, hogy nem részesülnek kőzérdekStefcéd, 1923 ^ gusztus 19 bői kedvezményben á fe"eforielöfiMf&néL be ha a budapesti Orvosok mozgálmá sikerrel járni, akkor á kedvezményt bizonyára a vidéki orVösoktá is kiteljesítenék. Lebontják a belvárosi templom tornyának legfelső réfczét (A Szeged tudésiiójÁtil.) A Gizella tér szélén, közvetlenül ott, ahol a fogadalmi templomot építik, vakolatlanul áll, szinte elhagyottan a régi belvárosi temp'om. Tornya egészen hidegen néz el a város fölött, órájának mutatóit már alig-alig látni a megfeketedett „íifferblatton", szobrai, a kiugró párkányokon le-le töredeztek és a kiálló téglák jól mutatják az idők múlását. Harangja rendesen kongatja az órákat, mintha mi sem történt volna, de há valami nagyon viháros nyári szél táncol el a város fölött, ugyancsak félnek a környék lakói. Ha elmúlik a vihar, a hivők imádkozni mennek, hogy nem tör ént semmi baj, hogy, a torony csak megingott, de bátran áll tovább a nagy kapu fölött. Nem egy idegennek tünt már föl ez az árván és megtépetten á ló istenháza és nem egyszer kérdezték már, hogy miért nem bontalja le a város, hiszen a földön szerte fekvő kövek világosan mutatják, hogy veszélyben van a városnak ez a része. A kérdésre aztán ilyenformán szokta megkapni az idegen a választ: — Nem lőhet azt kérőm lebontani... És csakugyan nem lehetett, amig a fogadalmi templom csupán csonka-templom volt, mert hiszen a Belvárosnak nem lelt volna akkor egyetlen temploma sem. Most azonban a fogadalmi templom tovább építése szépen előrehaladt és alighanem jövő év végére át is adják az uj templomot a nyilvánosságnak. A lebontás kérdése azért is aktuális, mivel Foerk Ernő építész, aki a fogadalmi templomot épiti, hatalmas parkot tervezett a templom főbejárata elé, és ezt a tervet a Tanács is magáévá tette. Á parkot azonban csak ugy lehet megteremteni, ha a régi, elhagyott belvárosi templomót végleg eltüntetik a föld színéről. A lebontás kérdése szóba is kerüli már á városházán, azonban mindig az volt & replika, hogy ;ne siessünk vele, ráérünk akkor Ír, ha majd az uj templom teljesen elkészül". aztán egyelőre nem esett több szó róla. Tegnap azonban a fogadalmi íemplom-bizóftságának ülése után ismét szóba került az inogj torony lehontásártak ügye, mivel áz elrr.nlt hetekban a nagy viharnak látható jelei mutatkoztak a tornyon. A kőtörmelékek a templom előft ugyancsak megszaporodtak és a hozzáértő emberek szerint a torony komoly veszedelemmel fenyegetni a környéket, ha még egy erős vihar támadna. A beszélgetésnek az lett az eredménye, hogy Fenyő váíósi mérnök vezetésével még tegnap éáte bizottság szállott ki a belvárosi templomba és részletes templomvizsgálatot tartott. A vizsgálatnak ered mélyeképen kétségtelenül beigazolódott, hogy a torony legfelső része ledőléssel fenyeget, ha nagyebb razkódtstás érné. Ezek Után a oizottság e határozta, hosy javasolni fogja a tanácsnak, hogy haladéktalanul bontassa le a torony legfelső részén lé/ő harangataku bádog toronyrészt, mert ellenkező eseiöen a városi mérnöki hivatal minden felelősséget elhárít magától. Ma délelőtt azután el is határozták, hogy ezt a toronyrészt azonnal leveszik és még a templom áll, kátránypapirral fedik le ideiglenesen a tornyot. A lebontási munkálatot már Szent István után, kedden reggel megkezdik. Értesülésüni szerint sz egész belvárosi templom lebontására jövő év végén fog sor kerülni. — A Szeged legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miati szerdán a rendes időben jelenik meg. — Rosszul megy a soruk a volt királyi hercegnőknek. A Newyork Times legutóbbi száma egy ügyvédi hirdetést közöl, amelyet ügyfele megbízásából tett közzé. A hirdetés cime: Örökbefogadás, szövege pedig a következő : „Idősebb hercegnő, akinek nincsenek örökösei, királyi hercegi címének fenntartása miatt törvényes módon adoptálna amerikai férfit, akire átruházná a cimét. A hercegnő Európa egyik legnagyobb kirá'yi uralkodóhazához tartozik és elődei & VIII. század óta tartoznak szuvérén családhoz. Az örökbefogadott személyiségnek műveltnek és elSkelő származásúnak iiell lennie, azonkívül kell, hogy nagy társadalmi állásának megfelelő vagyona is legyen." — A vízhiány. Erről a tárgyról azóta irnak már hol siralmas, panaszos, hol dühös, elkeseredett cikkeket a szegedi lapok, amióta árlézi kutakat fúrtak s egy részleges, csak a nagykörúton belült területre szolgáló vízvezetéket építettek. Ennek pedig jó egynéhány esztendeje van már. Addig adott a Tisza annyi vizet, amennyi csak kellett, igaz, hogy hideglelősek lettek tőle az emberek akkor is, amikor más, veszedelmesebb bajok nem terjedtek el az élvezetétől. Amióta ártézi vízvezeték van, azóta nincs viz. Panaszkodnak vízhiányról télen is, de persze fel fokozottan a nyári nagy hőségben, artiikór több víz kellene. Sem inni, sem mosdani, sení főzéshez való viz nincsen. A hatóság pedig még most, annyi év után sem tesz semmit a nagy báj orvoslására, mert az az egyetlen ártézi kut, amelyet most fúrnak, annyi, mint a semmi. Mi kötelességünket teljesítjük, amikor ezt a nagyon jelentős kérdést ismét napirendre akarjuk hozni. — Halálozás. Kráhl Mór, volt zentai tekintélyes fakereskedő, aki hosszabb idö óta Szegedin telepedett le, munkás életének 77 évében elhunyt. Gyermekei, vejei, közöttük dr. Bírta Dezső ügyvéd, unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Temetése vasárnap délután 5 órakor megy végbe a zsidótemető cinterméből. — A fővárosi napilapok ismét fölélhették áraikat. A budapesti napilapok bejelen ik, hogy közös elhatározással példányszámaik árát hétköznapokon 250, vasárnapokon 300 koronára emelik. Okul szolgált erre a lapok előállítási költségeinek ujabb nagy emelkedése, amely olyan jelentős, hogy a lapárak ujabb drágulásával még mindig nincs arányban. A fővárosi lapok példáját a vidéki újságok is kénytelenek lesznek követni, sőt az áremelést már egyesek a budapestiekkel egyidőben be is jelentették. — Egy véres tüntetés epilógus*. Három év előtt, 1920 juliusában Budapestén, a Hungária-szálló kávéház duntiparti terraszín tüntető tömeg megtámadta a vendégeket. Egy öreg kereskedőt, Braun Ignácot véresre verték és több más embert is jnzultáibk. A tüntetők szerencsétlenségére több katonatiszt is tartózkodott a kávéházban, akik a támadók közül néhányat elfogtak és átadtak a rendőrségnek. A tüntetők közül a büntetőtörvényszék néhányat már a mult évben felelősségre vont. Kurgyis Gzörgy pneér felett szombaton Ítélkezett a budapesti büntetőförvényszek- A pincér nem tagadta, hogy részt vett az Ébredők gyűlésén, a Hungária-terrasz elleni atakban való részvételét azonban a leghatározottabban tagadtá. Kihallgatott a biróság több tanút, akik felismerték Kurgyisbitl a támadók egyikét. A vádbeszéd és a védő beszéd: után a biróság Kurgyist bünösnes mondotta ki a magánosok elleni erőszak és su'yos te'slisértés bűntettében és ezért hathavi fogházra itélte, melyet az elszenvédétt vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. — Gyári tüz a fővárosban. Ma este kilenc órakor a Magyar Ruggyantagyár budapesti, Kerepesi-ut 17. szám alatti telepén a gumiszáritó ismeretlen okokból kigyulladt és rövid idő alatt óriási lánggal égett. A tűzhöz kivonult i IV., VIII. és X-ik kerületi és a központi tűzoltóság. Több fecskendővel yttak hozzá a tüz olásához és háromnegyedórát megfeszített munka után Sikerült a tüzet lokalizálni. A kár nagyságát még nem lehet megállapítani. Házasság. Baldinger Hona és Rubin Imre folyó hó 21-én házasságra lépnek. «ao