Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-03 / 150. szám

>v " Szeged, 1921 julius 3 Ára 2 korona. Vasárnap, ll.évf., lüo. azam. CLÖPI ZET Eöl ARAK Igy *vr« 600 kor. I NegyedévreISOkör ftl tvre 300 „ | t|ty ;.óra 50 ,. Magyar vakság. SZEGED, julius 2. Áldatlanok ezek a mi viszonyaink. Mintha nem is tudnánk meglátni nem tudnánk észrevenni azl, milyen válságos ez a mi helyzetünk, iit va­gyunk Csonka-Magyarorstágon, régi, dicső Magyarország vigasztalan rom­jain, — élet'ehetőségünktől megfosz­lottan, kirabolva, leg>engülten, cso­dálatos szép, höstségben példás, hazaszeretetben nagy mult után s a magyar jö»ő vágyával és kivánko­zásával a lelkünkben. De mintha netn volna meg a felfogó, a meg­értő képességünk, hogy meglássuk, milyen szörnyű nagy veszedelemben van a hazánk, hO{.y a sok csapás és szerencsétlenség után a végzet még nem múlott le rólunk, hanem hogy itt függ még mindig Damokles­kardja a magyar nemzet feje felett és az a szál, az a vékony, gyenge hajszál, mely ezt a súlyos kardot: a végzetünket a lezuhanástól vissza­tartja, a magyar nemzet élni tudása és jövöre való igyekezete. Széles ez országban hiányzik a belálás és az oly nagyon is indo­kolt pesszimizmus, amely helyes látszögbe állítja a mi helyzetünket. Sulyo6 és aggasztó ez a mi helyze­tünk, £ vígzet kivetette ránk a háló­ját és nincs mé,.» itt az ideje annak, hogy a nemzet, a haza érdekét szem elöl tévesztve a mi érdekün­két', a iáját érdekünkért cselekedjünk. Becsületes, magyar lélek nem tud boldog lenni, csak boldog hazában; becsületes, magyar lélek nem tud a maga javáért cselekedni, ha ezzel a cselekedelével energiát von e! a nemzetétől, a nemzete érdekétől. És hegy ma még mindig nincsen meg az az egyesítése, Összefogása min­den nemzetre hasznos energiának és erónek, hanem hoxy szertehuzás és ai igyekvések diverziója csök­kenti a haza érdekében kifejtett energiák eredményét, — ennek az oka nem más, mint hogy nincs a nemzet a veszedelemnek abban a luditában, a Nirvána közelségének abban az érzésében, amely most be kellene, hogy tölise a magyar lelkeket. Ennek pedig az az oka, hogy nem nyitják ki a magyarok szemét, nem mutatnak rá a szörnyűséges hely­ette. Vak a magyar és hogy még jobban megvakítsák, folynak az ün­nepségek, folynak a dáridók, — sohase halunk meg. Pedig itt áll már a jövendölt halál, amely a lelkes költő szerint jönni tog, ha jönni kell. De nem a nagy­terű halál ez, amely felett egy or­szág áll majd gyászba, hanem a szégyenletes, a dicstelen halál kö­zeleg. Bonomi bizik vállalkozása sikerében. RÓMA, julius 2. (Stefani.) A király Bonomit bizta me,: a kormány­alakítással aki egyes politikusokkal folytatott tárgyalásainak befejezéséig fentarioita'erre vonatkozó válaszát. Bonomi mindenekelőtt Giolittivel tár­gyal! aki megígérte neki támogatását. Bonominak előreláthatólag sok nehézséggel kell megküzdeni, de a parlamenti körökben s a sajtó legna­gyobb részében is biznak benne, hogy vállalkozása sikerül. A Tribuna szerint Boi omi néhány laptudósító előtt kije entette, hogy reméli, sikerülni fog életképes kormát yt alakítania. A külügji tárcát Beneva-ra, a kamara külügyi bizottságának elnökére szándékozik bizni. iiAiAiammii'wriivnviTii """ Elfogulatlanul és szeretettel kell megoldani a BUDAPEST, julius 2. A nemzet­gyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Bottlik István a'elnök. Bemutatja gróf Teleki Pál három­napi szabadságol kérő levelét. Meg­adják. Róbert Emil, a pénzügyi bizottság előadója jelentést tesz az üzleti zár­óráról, valamint az állami kislaká­sok építéséről. Az indítvány- és interpelliciós könyv felolvasása után az iskolázási kötelezettségről szóló törvényjavas­laiot harmadszori olvasásban elfo­gadták. Ezután áttértek a munkabiráskodás­ról szóló törvényjavastat tárgya­lására. Elsőnek Perényi József szó­lalt fel. Mint pártonkívüli politikus bírálja a javaslatot. A népjóléti mi­niszter elfogulatlanul kezeli a mun­káskérdést. Örömmel támogatom munkájában. A munkáskérdést csak elfogulatlanul és szeretettel lehet megoldani. A munkáskérdés egy ké­nyes mimóza a társadalomban, amelyhez csak beavatott kezek nyúl­hatnak hozzá. Szeretetnek kell áthatni az egész társadamat és a kormányt. A munkáskamara kér­dését rendezni kell, úgyszintén a kereskedelmi ^ és magánalkalmazot­tak jogviszonyát. Ez széles társa­dalmi réteget érint. A nemzetgyűlés a munkásság széles rétegét csak akkor tudja meggyőzni a maga iga­záról, ha ezeket a törvényeket megalkotja. Tasnádi Kovács József azt mondja, hogy a társa dalom nem teljesítette a munkás­sággal szemben kötességét. Én azt mondom, hogy elképzelhetetlen, hogy magasabb társadalmi osztályok ve­hessék a munkásságot. Ne akarjunk vgyes házasságot a proletdriátus és a polgári társadalom között. Az államhatalomnak a jogegyen­lőség alapján kell állnia. A gyengék védelme sz állam feladata. Kizs rolás ellen kell védeni a munka­erőt és * jövő generációt. Krisztusi szeretet szükséges a munkdskéidés megoldásához. A szociális jog alap­ján kell haladni. Pető Sándor: A legnagyobb öröm­mel fogadja a javaslatot. Ahogy a nemzetgyűlés felfogja a javallatot, nagyhorderejű jelenség. A biztosí­tási intézmény nemcsak a munkások érdekeit viszi előre, hanem az álta­láros gazdasági érdekeket is. Amióta az 1907. évi nagyon bevált munkás­biztositási törvény a munkás beteg­ség esetére való kezelését biztosítja, azóta Magyarország lakosságának egyö öd: élvezi a betegség' esetén való biztosítás eőnyeit. Az 1908— 1916-ig terjedő időben 200 millió ko­rona segélyt folyósítottak betegség folytán munkaképtelen munkások segélyezésére. Ez a legjobban bizo­nyba, hogy milyen fontos nemzeti érdek a munkásbiztositás, amely a B PRÁGA, julius 2. A Tribuna egyik munkátlanság terheit az államról le­veszi. Vitalj', hogy a munkásbizto­sitó-pénzár á'ialában nemzeti szem­pontból aggályos álláspontot fog­lalna el, eltekintve a bolsevizmus incidensétől (Közbekiáltások: Szép kis incidens!) A javaslatot általá­nosságban elfogadja. Az elnök öt perc szünetet ren­del el. Szünet után Szterényi hang­súlyozza, hogy nem híve a bíróság­nak, mert ez korrekt joti forma sze­rint Ítélkezik, de nincs érzéke a gyakor­lati élet iránt. Suljos hibának tartja a kinevezésrendszert, mely a leg­nagyobb korrektség mellftt is a ki nevezett bírókat bizonyos függő visionyab hozza. Az üles folyik. Keletre igyekszik a szovjet. PÁRIS, julius 2. (M. T I. szikratávirata.) A szovjetkormány eddigi politikai működése során mindjobban kialakul az a nézet, hogy a bolsevik kormány/at a működési teret Turkesztánra és Afganisztánra is ki akarja terjeszteni és ezeken a vidékeken keresztül Középázsiában és Kimban köz­vetve nyomást gyakorolnának a nyugati hatalmak ellen, melyeknek a fent­emiitett területeken és országokban nagy érdekeltsége k vannak. Ilyenmó­don a szovjet végül is arra késztetné a hatalmakat, hogy kénytelen-keliet­len valami kapcsolatot létesítsenek vele. 8ZCRKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. * Telefon 13-33. \ IV. Károly a francia Riviérára költölik. BÉCS, ju ius 2. H re jar, hogy IV Kato'v király, minthogy a be­utazása dolgábán Spanyolországgal foyiatoit tárgyalása eredménytelen maradt, a dél-francia Riviérára akar költözni. Szovjetellenes a parasztok és munkások pártja. MOSZKVA, julius 2. Itt a parasz­tok és munkások pártja elnevezéssel uj párt alakult, amely a kommunista­párttól elszakadt egyénekből áll és a szovjetkormány e len küzd. Min­den látszat azt bizonyítja, hogy a III. internacionálé moszkvai kon­gresszusán, mely junius 17-e óta ülésezik, a különböző pártárnyalatok között é ós ellentétek merülnek fel. Semlegesek maradnak a szövetségesek. KONSTANTINÁPOLY, ju'ius 2. (Havas.) Franks angol tábornok teg­nap Ismidbe ment, ahol a Kema­lista halóságok udvatiasan, de hű­vösen fogadták. Franks kijelentette, hogy a szövetséges hatalmak meg­őrzik szigorú semlegességüket. KONSTANTINÁPOLY, julius 3. (M. T. I.) A Kemalista-csapatok je­lenleg behatoltak a Derindzsa—Szin-\ gilli vonalba, amelyet a szövetsé­ges hatalmak semlegesnek jelöllek meg. Egy cseh politikus a marien­badi tanácskozásokról. munkatársa beszélgetést folytatott egy cseh politikussal, aki résztvett a marienbadi tárgyalásokon. A poli­tikus többek között a következőket mondotta: A magyaroknak nem sza­bad azt hinniök, hogy mi politikai előnyökkel fogjuk megfizetni a gaz­dasági előnyöket. Területi engedmé­nyek, vagy a trianoni szerződés megváltoztatása ki van zárva. Rá kell mutatni arra, hogy Jugoszláviával és Romániával való baráti viszonyunk­nak érintetlennek kell maradnia és az is fog maradni. A KISGAZDÁK AKCIÓJA. A Ma­gyar Hirlap irja: A kiígazdapárt arciója, amely a vagyonváltság-tör­vénynek egy hónappal va!ó elhalasz­tását é> a föispánkérdésnek a párt kívánságai szerint való megoldását va­lósággal ultimátumszerűén köveleli a kormánytól, igen komoly jellegűvé fej­lődölt. Á kisgazda képviselők rendkí­vül erélyes hangon követelik a kor­mánytól a párt kívánságainak hono­rálását azzal, hogy amennyiben a kormány az aláírók kívánságait netn teljesiti, tovább »gy pillanatig sem hajlandók támogatni a kormányt. A Széchenyi-Moziban ma Dán Norbert és Szűcs Laci személyes fellépésével ftf- LEÁNYASSZONY és EZRES BANKÓ cimü .gStar-filmek11. lelefon 16-33. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom