Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1921-05-04 / 102. szám
SZEOED Szeged é* a Balkán. SZEOED, má|us S. (P. A.) Nagy hibánk volt, hogy eidig mindig a Nyugat felé orientálódtunk s balkáni nexusainkat szerencsétlen vámpolitikánkkal elhanyagoltuk, 0edlg Magyarország jövője a Balkán felé mutat. Ne akarjuk, hogy Magyarország az utolsó nyugateurópai állam legyen, hanem legyen az első keleteurópai állam. • Kereskedelmünknek, iparunknak és politikánknak is a Balkán felé kell szerves kapcsolatot keresni, mert a Balkán a mi legtermészetesebb piacunk, kulturfölényünket csak ott tudjuk érvényesíteni. Csonkamagyarországot földrajzi fekvése a Kelet és Nyugat közti traniüóforgalom lebonyolítására predestinálja. Jövőben a közvetitőkereskedelern kell, hogy az ország egyik föjövedelmi forrása legyen. A Balkán felé való transitókereskedelem legnagyobb és legtermészetesebb gócpontja a határvárossá lett Szeged. Itt folyik a Tisza, itt ömlik a Tiszába a Maros, innen megy egy fővonal Temesvárnak, egy másik Szabadkán át Fiúménak és ágazik szét több vonal Nagybecskereknek, az Arad-Csanádi, stb. Szóval Szeged vasúti és hajózási gócpont, amely ina Magyarországra nézve egyesíti magában.Zimony—Orsóvá és Brassó jelentőségét. A transitókereskedelem lebonyolításához azonban elsősorban jó telefon, táviról posta, vasút és hajózás szükséges. A roppant ingadozó valutáris viszonyok miatt manapság a kereskedő kötéseit csak ugy teheti meg — sokkal inkább mint békében —, ha áruján a leggyorsabban tovább ad. A XX. században telefonon és táviratban kötik az üzleteket. Rendkívül iontos tehát, ho/y telefonés távirószolgálatunk a Balkán felé való relációban kü önösen jó legyen. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara az összes közgazdasági érdekeltek bevonásával ez év januárjában telefonankétet tartott, amelyen kérte a kereskedelmi minisztériémot, hogy a Szegeden pezsdü'ésnek indult közgazdasági élet lebonyolítására szűknek bizonyult helyi telefonközpontot kibővilse és az interurbánvonalak számát Budapest és Szeged között kettővel szapori sa. ~ A minisztérium a kérésnek annyiban eleget is tett, hogy elhatározta a szegedi telefonközpontnak négy munkahellyel való kibővítését (ami az év végén el is fog készülni) és megengedte, hogy addig is, mig az uj kapcsolótáblák elkészülnek, minden föáilomáshoz a tulajdonos beleegyezésével mellékállomások kapcsolhatók be. Máskép áll azonban az ügy az inteiurbán vonalakkal, amelyek pedig fontosabbak. Az ankét idején Szegednek 5 interurbánvonala volt Budapesthez, április 20-án azonban a 2052. számú interurbán-vezetéket Fé!eg>háza részére e'vették Szegedik s ez a magyarázata annak, hogy az amúgy is összetorlódott interurbán-beszelgelések ma még nehezebben bonyolíthatók le. Olvastuk a napokban, hogy a kereskedelmi minisztérium Miskolcoa rádióállomást létesít. Miskolc kétségkívül szén- és vastelepei és gyárai miatt, valamint határváros volta miatt igen fontos hely, ahol rádióállomásra szükség van. Azonban határozottan merem állítani, hogy Szeged ugy kereskedelmi, mint politikai szempontból fontosabb Miskolcnál. Óriásit lendítene a balkáni ;<-ansitókereskedelmen és Szeged városán, ha a kormány Szegeden is rádióállomást állitana fel. Igen nagy jelentősége volna ennek nemcsak kereskedelmi, hanem politikai és a sajtószolgálat szempontjából is. Igy is a mostani nehéz viszonyok között is balkáni hírekkel Szeged látja el a Nyugatot, akkor azonban, ha SzeÍ jeden megfelelő anténát állítanának el, Szeged kisebb méretekben Magyarország majnamelletti Frankfurtjává változhatnék. Az utódállamoknak szándékuk Szegeden konzulátusokat létesíteni, ezek révén közvetlen gazdasági és politikai kapcsolatot teremthetnénk Belgrád, Zágráb, Fiume, Bukarest, Szófia, Athén és Konstantinápoly felé. Ne feledjük el azt sem, hogy ez év őszén Szegeden egyetem nyilik meg, amely nemcsak a magyar, hanem a nyugati kulturát is hivatott lesz a Balkán felé kisugározni. Hogy egyetemet kaptunk, azt kizárólag annak köszönhetjük, hogy gróf Teleki Pál személyében az első, igazán jelentős országgyűlési képviselőnk van. Mi bízunk benne, hogyh) gróf Teleki Pál nem is miniszterelnöke már az országnak, de nagy államférfiúi súlyával továbbra is oda fog törekedni, hogy Szeged jelentőségét az illetékes kormányköröknél hangsúlyozottan ki fogja domborítani Igaz, hogy az egyetem elhelyezése a rettenetes lakásviszonyok között rendkívül nehéz, de egyetemes európai kulturszempontok és világgazdasági érdekekből kifolyólag bizunk abban, hogy a magyar kormány a legfelsőbb tanácsnál nyomatékosan reá fog mutatni arra, hogy Újszeged és a Tisza—Maros szögén levő 9 község a trianoni béke értelmében hamarosan felszabaduljon a jogtalan szerb megszállás alól és ezáltal az egyetem könnyen elhelyezhetővé váljék és a szegedi állomás megfelelően kiépíthető legyen a világ-transitókereskedefem lebonyolításira. Meggyőződésem, hogy Szegeden minden illetékes tényezőnek e koncepció alapján állva, mindént el kell követnie, hogy ezt a.,.várost megérdemelt jelentőségére emelje. Folynak a tanúkihallgatások a Návay-gyilkosok ügyében. H-M.-VÁSÁRHELY, május 3 (Saját tudósítónktól.) Markoviéit elnök ma délelőtt fél 9 órakor nyitotta meg a Návaygyilkosok bünügyének folytatólagos főtárgyalását. A mai tárgyalás a tanúkihallgatásokkal telt el. Ifj. Zsarkó Imre elmondja, hogy április 27-én hajnali háromnegyed 4 órakor fegyveres emberek zörgettek be hozzá azzal, hogy pesti detektívek és házkutatást akarnak tartani. 3800 korona ezüstpénzt, egy zsebórát és két sonkát vittek el tők. A városházára vitték, ahonnan félóra múlva elengedték. A vádlottak közül Dávid Balázsban felismeri azt a katonát, aki tőle a pénzt elvette. Dávid Balázs tiltakozik ez ellen; azt mondja, hogy Molnár és Tajti volt Zsarkónál. Feláll Sebestyén dr. is, de Zsarkó nem ismeri fel. Azt az embert, aki őt 1 és félévi kényszermunkára itélte, nem tudja a vádlottak között felmutatni. Jakó József á következő tanu. Három fegyveres katona jött érte. Azt mondták, hogy a városházán levő vésztörvényszék elé viszik. Miközben öltözködött, e szavakkal siettették : jó lesz ez ugy is az akasztófa alá I A városházán elvelték a pénzét és azután elbocsátottak. Dr. Medveczky Imre főjegyző április 27-^n esti 6 órakor hallotta, hogy félreverik a harangokat, ami jeladás volt _a nemzetőrségnek a sorakozásra. Ö is felment a városházára. Éjjel 12 órakor 4 fegyveres katona jött érte és a főispáni lakásba vitték. Ott meglátta őt Borsi János direktóriumi elnök és megkérdezte, miért hozták fel. Elmondta, hogy Barta rendeleiére tartóztatták le. Nemsokára elengedték. Kokovay András, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, a következő tanu. Hajnali 4 órakor fegyveres katonák zörgettek a hálószobáján. Megkérdezték a nevét és kijelentették, hogy a budapesti vésztörvényszék elé kisérik, mert ellenforradalmár és arománokkal paktál. Felesége igazolásra szólította fel a katonákat, mire ezek revolvert foglak rá. Arra a kérdésre, hogy vihel-e élelmet, azt felelték a felesegének, hogy jöjjön 4 ("irakor a városházára, ha akkor még életben találja, gondokodhatik az élelmezéséről. Dániel Balázs tagadja, hogy résztvett ezekben a letartóztatásokban. TELEFON: Igazgatóság 258. Belvárosi Mozi TELEFON: Pénztár 582. Kedden és szerdán Május hó 3. és 4-én = Két nagyszabású film = művészi - alakításával A MODERN FAUST. Társadalmi regény 4 felvonásban. . Főszereplő: Gunnar Tolnis. A Nordisk-gyir mestermüvei == AzonkivQl = A CSAVARGÓ. Amerikai szinmü 5 felvonásban. A „Metro"-gyár kiváló újdonsága. RMIIIPQ ilfllvMrM! Píholyszék 18, erkély I. r. 16, II. r. 14, zfőlye HUllllDD üöljdFdlL.. 14, támlásszék 13, zártszék 9-6 korona. Előadások 5, 7 és 9 órakor. S eged, 1921 mljus 4. TEGNAP délután a gsbonsetlllás dolgában a közélelmezési minisztériumban szakértekezlet volt, amelyről Mayer János közélelmezési miniszter a kővetkezőket mondotta: — A mai értekezleten csak elvi megállapodások jöttek létre. A végleges döntés a minisztertanácsot illeti meg. Az ellátatlanok kataszterét revideálni fogjuk, de megnyugtatásul annyit mondhatok, hagy azokról, akik eddig ellátatlanok voltak, nagyobbarányu gondoskodás fog történni ezentúl is. Akiknek a jövedelme olyaa, hogy a szabadforgalomban ia be tudják szerezni szükségleteiket, azokról nem ax áltam gondoskodik. Az ipari munkásokat felvesszük az ellátatlanok közé. Különösen ott, ahol nagyobb tömegekben: igy a városokban, gyártelepeken és bányákban. • Nagyatádi Szabó István földmiveléstlgvi miniszter kijelentette, hogy a terméskilátások igen kedvezőek, csak hideg idő ne álljon be Rekvirálások többé nem lesznek. Az ellátatlanok kataszterét revideálják. Kimaradnak belőlük azok a nagy jövedelmekkel birók, akik a szabadvásárlás utján is be tudják szükségleteiket szarezni. A koront javulása foíytán remélhetőleg nemsokára elérjük a világ-paritást a gabona árában is. Holnap a gazdatársadalom érdekképviselete fog tanácskozni a közélelmezési miniszterrel, aki felszólítást intéz a gazdákhoz, hogy. azokból a terményekből, melyekben nagyobb felesleg mutatkozik, megfelelő mennyiséget bocsássanak az állam rendelkezésére. . Hegedűs pénzügyminiszter a korosa ujabb javulásáról a következőket mondta: — Én a korona javulását egészen természetszerűnek találom. Annyira biztosan tudtam ezt már előre, hogy még januárban olyan utasítást adtam a pénzügyminisztérium költségvetési osztályának, mely szerint az 1920—21. évi költségvetést azoa az alapon dolgozzák ki, hogy a magyar korona három centime-ot ér Zürichben. A pénzügyminiszter megjetent a kisgazdapárt tegnapi ülésén, ismertette a költségvetés főbb adatait és kijelentette, hogy még e hó folyai.ián beterjeszti a jövő évi költségvetést. A jelenlegi 1920—21. évi köl'ségvetésben deficit lesz, de ez mindenült igy van az egész világon. A mi költségvetésünk jobb, mint az osztrák, mert mig Ausztriában 8: milliárd költségvetés mellett 57 milliárd a deficit, addig a mi 1920-21. évi költségvetésünk 20 milliárd mellett 9 milliárd a deficit A jövő évi költségvetés összege 26 milliárd lesz. de a deficit nem fog növekedni, mert az uj adók kivetésével jelentékeny jövedelmi szaporulat várható. Egyébként a deficitet belföldi kölcsönnel fedezzük. A takarékosságot a jelenlegi költségvetésnél nem vittük keresztül, de az uj büdzsében már következetesen keresztülvisszük. Hegedűs kijelentette, hogy az uj költségvetésnél gondoskodás fog történni, hogy a tisztviselők előléphessenek. A keresztény egyesülés pártja Andrássy elnökletével értekezletet tartott, amelyen megjelent Hegedűs pénzügyminiszter is. Hogedüs bejelentelte, nogy a költségvetés tárgyalásánál azt szeretné, hogy a vita minél szélesebb mederben folyna. A javaslatot iklódi Szabó János előadó ismertette. Benárd Ágoston azt kérdezte, hogy az udvarnagyi bíróság megszüntetését illetőleg mi a kormány álláspontja Hegedűs kijelentette, hogy ez irányban a tárgyalások még a kezdet stádiumaban vannak. Szádeczky Lajos a pozsonyi és a kolozsvári egyetemek ügyében kért felvilágosítást. Hegedűs kijelentette, hogy a kormánynak határozStt szándéka, hogy a két egyetem továbbra is fennmaradjon. • A tegnapi londoni tanácskozások eredménye az, hogy Franciaországnak magengedik a mozgósítást, egyúttal azonban ultimátumot intéznek a német kormányhoz. • Briand a következő négy dolgot mondotta elengedhetetlencknek: A Birodalmi Bank aranykészletének Kölnbe szállítását; a külföldi értékpapírok kiszolgáltatását; a német vámok lefoglalását és ellenőrzését; a német iskolaügy ellenőrzését. Briand kijelentette, hogy Franciaország ezekből a követelésekből nem engedhet. • Szakértők megállapítási szerint Németország köteles lesz háromféle kincstárjegyei kibocsátani. még pedig egy 12, egy 50 és egy 80 milliárdost. A Relgiumnak fizetendő német adósságot ennél a számításnál nem vet'ék figyelembe. • Az a jugoszláv oldalról terjesztett hir, hogy Románia csatlakozott volna a kis ántáathoz, — nincs megerősítve.