Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-04 / 102. szám

SZEOED Szeged é* a Balkán. SZEOED, má|us S. (P. A.) Nagy hibánk volt, hogy eidig mindig a Nyugat felé orien­tálódtunk s balkáni nexusainkat sze­rencsétlen vámpolitikánkkal elhanya­goltuk, 0edlg Magyarország jövője a Balkán felé mutat. Ne akarjuk, hogy Magyarország az utolsó nyu­gateurópai állam legyen, hanem le­gyen az első keleteurópai állam. • Kereskedelmünknek, iparunknak és politikánknak is a Balkán felé kell szerves kapcsolatot keresni, mert a Balkán a mi legtermészete­sebb piacunk, kulturfölényünket csak ott tudjuk érvényesíteni. Csonkamagyarországot földrajzi fekvése a Kelet és Nyugat közti traniüóforgalom lebonyolítására pre­destinálja. Jövőben a közvetitőkeres­kedelern kell, hogy az ország egyik föjövedelmi forrása legyen. A Balkán felé való transitókeres­kedelem legnagyobb és legtermé­szetesebb gócpontja a határvárossá lett Szeged. Itt folyik a Tisza, itt ömlik a Tiszába a Maros, innen megy egy fővonal Temesvárnak, egy másik Szabadkán át Fiúménak és ágazik szét több vonal Nagy­becskereknek, az Arad-Csanádi, stb. Szóval Szeged vasúti és hajózási gócpont, amely ina Magyarországra nézve egyesíti magában.Zimony—Or­sóvá és Brassó jelentőségét. A transitókereskedelem lebonyolí­tásához azonban elsősorban jó tele­fon, táviról posta, vasút és hajózás szükséges. A roppant ingadozó va­lutáris viszonyok miatt manapság a kereskedő kötéseit csak ugy teheti meg — sokkal inkább mint béké­ben —, ha áruján a leggyorsabban tovább ad. A XX. században telefo­non és táviratban kötik az üzleteket. Rendkívül iontos tehát, ho/y telefon­és távirószolgálatunk a Balkán felé való relációban kü önösen jó legyen. A szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara az összes közgazdasági érde­keltek bevonásával ez év januárjában telefonankétet tartott, amelyen kérte a kereskedelmi minisztériémot, hogy a Szegeden pezsdü'ésnek indult közgazdasági élet lebonyolítására szűknek bizonyult helyi telefonköz­pontot kibővilse és az interurbán­vonalak számát Budapest és Szeged között kettővel szapori sa. ~ A minisztérium a kérésnek annyi­ban eleget is tett, hogy elhatározta a szegedi telefonközpontnak négy munkahellyel való kibővítését (ami az év végén el is fog készülni) és megengedte, hogy addig is, mig az uj kapcsolótáblák elkészülnek, min­den föáilomáshoz a tulajdonos bele­egyezésével mellékállomások kap­csolhatók be. Máskép áll azonban az ügy az inteiurbán vonalakkal, amelyek pedig fontosabbak. Az ankét idején Szegednek 5 interurbán­vonala volt Budapesthez, április 20-án azonban a 2052. számú inter­urbán-vezetéket Fé!eg>háza részére e'vették Szegedik s ez a magyará­zata annak, hogy az amúgy is össze­torlódott interurbán-beszelgelések ma még nehezebben bonyolítha­tók le. Olvastuk a napokban, hogy a ke­reskedelmi minisztérium Miskolcoa rádióállomást létesít. Miskolc kétség­kívül szén- és vastelepei és gyárai miatt, valamint határváros volta miatt igen fontos hely, ahol rádió­állomásra szükség van. Azonban határozottan merem állítani, hogy Szeged ugy kereskedelmi, mint po­litikai szempontból fontosabb Mis­kolcnál. Óriásit lendítene a balkáni ;<-an­sitókereskedelmen és Szeged váro­sán, ha a kormány Szegeden is rádióállomást állitana fel. Igen nagy jelentősége volna ennek nemcsak kereskedelmi, hanem politikai és a sajtószolgálat szempontjából is. Igy is a mostani nehéz viszonyok között is balkáni hírekkel Szeged látja el a Nyugatot, akkor azonban, ha Sze­Í jeden megfelelő anténát állítanának el, Szeged kisebb méretekben Ma­gyarország majnamelletti Frankfurt­jává változhatnék. Az utódállamoknak szándékuk Szegeden konzulátusokat létesíteni, ezek révén közvetlen gaz­dasági és politikai kapcsolatot te­remthetnénk Belgrád, Zágráb, Fiume, Bukarest, Szófia, Athén és Konstanti­nápoly felé. Ne feledjük el azt sem, hogy ez év őszén Szegeden egyetem nyilik meg, amely nemcsak a magyar, hanem a nyugati kulturát is hiva­tott lesz a Balkán felé kisugározni. Hogy egyetemet kaptunk, azt kizá­rólag annak köszönhetjük, hogy gróf Teleki Pál személyében az első, igazán jelentős országgyűlési képviselőnk van. Mi bízunk benne, hogyh) gróf Teleki Pál nem is miniszterelnöke már az országnak, de nagy államférfiúi súlyával továbbra is oda fog törekedni, hogy Szeged jelentőségét az illetékes kormány­köröknél hangsúlyozottan ki fogja domborítani Igaz, hogy az egyetem elhelyezése a rettenetes lakásviszonyok között rendkívül nehéz, de egye­temes európai kulturszempontok és világgazdasági érdekekből kifolyólag bizunk abban, hogy a magyar kor­mány a legfelsőbb tanácsnál nyoma­tékosan reá fog mutatni arra, hogy Újszeged és a Tisza—Maros szögén levő 9 község a trianoni béke értel­mében hamarosan felszabaduljon a jogtalan szerb megszállás alól és ezáltal az egyetem könnyen elhelyez­hetővé váljék és a szegedi állomás megfelelően kiépíthető legyen a világ-transitókereskedefem lebonyolí­tásira. Meggyőződésem, hogy Szegeden minden illetékes tényezőnek e kon­cepció alapján állva, mindént el kell követnie, hogy ezt a.,.várost meg­érdemelt jelentőségére emelje. Folynak a tanúkihallgatások a Návay-gyilkosok ügyében. H-M.-VÁSÁRHELY, május 3 (Saját tudósítónktól.) Markoviéit elnök ma délelőtt fél 9 órakor nyitotta meg a Návay­gyilkosok bünügyének folytatólagos főtárgyalását. A mai tárgyalás a tanúkihallgatásokkal telt el. Ifj. Zsarkó Imre elmondja, hogy április 27-én hajnali háromnegyed 4 órakor fegyveres emberek zörgettek be hozzá azzal, hogy pesti detek­tívek és házkutatást akarnak tartani. 3800 korona ezüstpénzt, egy zseb­órát és két sonkát vittek el tők. A városházára vitték, ahonnan fél­óra múlva elengedték. A vádlottak közül Dávid Balázsban felismeri azt a katonát, aki tőle a pénzt elvette. Dávid Balázs tiltakozik ez ellen; azt mondja, hogy Molnár és Tajti volt Zsarkónál. Feláll Sebestyén dr. is, de Zsarkó nem ismeri fel. Azt az embert, aki őt 1 és félévi kényszer­munkára itélte, nem tudja a vádlot­tak között felmutatni. Jakó József á következő tanu. Három fegyveres katona jött érte. Azt mondták, hogy a városházán levő vésztörvényszék elé viszik. Mi­közben öltözködött, e szavakkal siet­tették : jó lesz ez ugy is az akasztófa alá I A városházán elvelték a pén­zét és azután elbocsátottak. Dr. Medveczky Imre főjegyző áp­rilis 27-^n esti 6 órakor hallotta, hogy félreverik a harangokat, ami jeladás volt _a nemzetőrségnek a sorakozásra. Ö is felment a város­házára. Éjjel 12 órakor 4 fegyveres katona jött érte és a főispáni lakásba vitték. Ott meglátta őt Borsi János direktóriumi elnök és megkérdezte, miért hozták fel. Elmondta, hogy Barta rendeleiére tartóztatták le. Nemsokára elengedték. Kokovay András, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, a következő tanu. Hajnali 4 órakor fegyveres katonák zörgettek a hálószobáján. Megkérdezték a nevét és kijelentet­ték, hogy a budapesti vésztörvény­szék elé kisérik, mert ellenforradal­már és arománokkal paktál. Felesége igazolásra szólította fel a katonákat, mire ezek revolvert foglak rá. Arra a kérdésre, hogy vihel-e élelmet, azt felelték a felesegének, hogy jöjjön 4 ("irakor a városházára, ha akkor még életben találja, gondokodhatik az élelmezéséről. Dániel Balázs tagadja, hogy részt­vett ezekben a letartóztatásokban. TELEFON: Igazgatóság 258. Belvárosi Mozi TELEFON: Pénztár 582. Kedden és szerdán Május hó 3. és 4-én = Két nagyszabású film = művészi - alakításával A MODERN FAUST. Társadalmi regény 4 felvonásban. . Főszereplő: Gunnar Tolnis. A Nordisk-gyir mestermüvei == AzonkivQl = A CSAVARGÓ. Amerikai szinmü 5 felvonásban. A „Metro"-gyár kiváló újdonsága. RMIIIPQ ilfllvMrM! Píholyszék 18, erkély I. r. 16, II. r. 14, zfőlye HUllllDD üöljdFdlL.. 14, támlásszék 13, zártszék 9-6 korona. Előadások 5, 7 és 9 órakor. S eged, 1921 mljus 4. TEGNAP délután a gsbonsetlllás dolgában a köz­élelmezési minisztériumban szakértekezlet volt, amelyről Mayer János közélelmezési miniszter a kővetkezőket mondotta: — A mai értekezleten csak elvi meg­állapodások jöttek létre. A végleges döntés a minisztertanácsot illeti meg. Az ellátat­lanok kataszterét revideálni fogjuk, de megnyugtatásul annyit mondhatok, hagy azokról, akik eddig ellátatlanok voltak, nagyobbarányu gondoskodás fog történni ezentúl is. Akiknek a jövedelme olyaa, hogy a szabadforgalomban ia be tudják szerezni szükségleteiket, azokról nem ax áltam gondoskodik. Az ipari munkásokat felvesszük az ellátatlanok közé. Különö­sen ott, ahol nagyobb tömegekben: igy a városokban, gyártelepeken és bányákban. • Nagyatádi Szabó István földmiveléstlgvi miniszter kijelentette, hogy a terméskilá­tások igen kedvezőek, csak hideg idő ne álljon be Rekvirálások többé nem lesz­nek. Az ellátatlanok kataszterét revideál­ják. Kimaradnak belőlük azok a nagy jövedelmekkel birók, akik a szabadvásár­lás utján is be tudják szükségleteiket sza­rezni. A koront javulása foíytán remél­hetőleg nemsokára elérjük a világ-paritást a gabona árában is. Holnap a gazdatár­sadalom érdekképviselete fog tanácskozni a közélelmezési miniszterrel, aki felszólí­tást intéz a gazdákhoz, hogy. azokból a terményekből, melyekben nagyobb felesleg mutatkozik, megfelelő mennyiséget bocsás­sanak az állam rendelkezésére. . Hegedűs pénzügyminiszter a korosa ujabb javulásáról a következőket mondta: — Én a korona javulását egészen ter­mészetszerűnek találom. Annyira biztosan tudtam ezt már előre, hogy még január­ban olyan utasítást adtam a pénzügymi­nisztérium költségvetési osztályának, mely szerint az 1920—21. évi költségvetést azoa az alapon dolgozzák ki, hogy a magyar korona három centime-ot ér Zürichben. A pénzügyminiszter megjetent a kis­gazdapárt tegnapi ülésén, ismertette a költ­ségvetés főbb adatait és kijelentette, hogy még e hó folyai.ián beterjeszti a jövő évi költségvetést. A jelenlegi 1920—21. évi köl'ségvetésben deficit lesz, de ez min­denült igy van az egész világon. A mi költségvetésünk jobb, mint az osztrák, mert mig Ausztriában 8: milliárd költség­vetés mellett 57 milliárd a deficit, addig a mi 1920-21. évi költségvetésünk 20 milliárd mellett 9 milliárd a deficit A jövő évi költségvetés összege 26 milliárd lesz. de a deficit nem fog növekedni, mert az uj adók kivetésével jelentékeny jövedelmi szaporulat várható. Egyébként a deficitet belföldi kölcsönnel fedezzük. A takarékos­ságot a jelenlegi költségvetésnél nem vit­tük keresztül, de az uj büdzsében már következetesen keresztülvisszük. Hegedűs kijelentette, hogy az uj költség­vetésnél gondoskodás fog történni, hogy a tisztviselők előléphessenek. A keresztény egyesülés pártja Andrássy elnökletével értekezletet tartott, amelyen megjelent Hegedűs pénzügyminiszter is. Hogedüs bejelentelte, nogy a költségvetés tárgyalásánál azt szeretné, hogy a vita minél szélesebb mederben folyna. A ja­vaslatot iklódi Szabó János előadó is­mertette. Benárd Ágoston azt kérdezte, hogy az udvarnagyi bíróság megszünteté­sét illetőleg mi a kormány álláspontja Hegedűs kijelentette, hogy ez irányban a tárgyalások még a kezdet stádiumaban vannak. Szádeczky Lajos a pozsonyi és a kolozsvári egyetemek ügyében kért fel­világosítást. Hegedűs kijelentette, hogy a kormánynak határozStt szándéka, hogy a két egyetem továbbra is fennmaradjon. • A tegnapi londoni tanácskozások ered­ménye az, hogy Franciaországnak mag­engedik a mozgósítást, egyúttal azonban ultimátumot intéznek a német kormányhoz. • Briand a következő négy dolgot mon­dotta elengedhetetlencknek: A Birodalmi Bank aranykészletének Kölnbe szállítását; a külföldi értékpapírok kiszolgáltatását; a német vámok lefoglalását és ellenőr­zését; a német iskolaügy ellenőrzését. Briand kijelentette, hogy Franciaország ezekből a követelésekből nem engedhet. • Szakértők megállapítási szerint Német­ország köteles lesz háromféle kincstárje­gyei kibocsátani. még pedig egy 12, egy 50 és egy 80 milliárdost. A Relgiumnak fizetendő német adósságot ennél a szá­mításnál nem vet'ék figyelembe. • Az a jugoszláv oldalról terjesztett hir, hogy Románia csatlakozott volna a kis ántáathoz, — nincs megerősítve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom