Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-14 / 85. szám

Szeged, 1^0 április 14. DBLMAOYARORSZAQ A szegedi postaigazgatóság. Dr. Scheffer Ferenc igazgató a szegedi Igazgatóság hatásköréről, működési területéről és feladatairól. — A forgalom teljes fölvétele és biztonsága. — A postaszemélyzet anyagi segítése. (Saját tudósítónktól.) Közölte a Délmagyarorszdg, hogy Szeged központtal postaigazgatóság alakul s hogy az uj igazgatóság — egyelőre kirendeltség alakjában — már meg is kezdte működését a leszámolóhivatal épületében. Felkerestük dr. Scheffer Ferenc posta- és távirdaigazgatót, a Szegeden létesített postaés távirdaigazgatóság vezetőjét, aki az uj hivatal alakulásától és hatásköréről a következőket volt szives elmondani: — A szegedi kirendeltség épp oly hatáskörrel van felruházva, mint a budapesti postafőigazgatóság. Természetesen megbízatása egyelőre ideiglenes jellegű és csakis a békekötés után lehet véglegesítésről szó, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogy véglegesen mely felszabadítandó területek csaloltatnak az igazgatóság hatásköréhez. Egyelőre az alábbi hivatalokra terjed ki az .gazgatóság ügyköre: Kincstári hivatalok: Baja, Békéscsaba, Makó, Orosháza, Gyula, Szarvas, Szeged 1, Szeged 2. Postamesteii hivatalok: Almáskamarás, Ambrózfalva, Apátfalva, Battonya, Bánkút, Bákés, Békéscsaba 3, Békéscsaba 4, Békésföldvár. Békéssámson, Békésszentandrás, Csabacsüd, Csanádapácj, Csanádpalota, Csorvás, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Endrőd, Földeák, Füzesgyarmat, Gádoros, Gyoma, Jánoshalma, Kevermes, Kétegyháza, Kispereg, Kondoros, Kisszállás, Körösladány, Köröslarcsa, Kunágota, Lökösháza, Magyarbánhegyes, Magyarcsanád, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza. Mezóberek, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagylak, Nagylaki kendergyár, Nagymajlát, Nagyszénás, Németpereg, Ókigyós, Öcsöd, Pitvaros, Pusztaföldvár, Püspökiele, Reformátuskovácsháza, Szeghalom, Szentetornya, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő, Jánoshalom, Szeged 3, Szeged 4. Szeged 5, Szeged 6, Szeged 7, Szatyinaz, Röszke p. u., SzegedFelsőtanya. Postallgynökségek: Borota, Csanádalberti, Dobozmegyer, Kardoskut p. u., Kaszaperpuszta, Királyhegyes, Kisszénás, Köröstarcsa kitérő, Nagylapos, Rém, Paradicsommajor, Tompa?

úszta, Végegyháza, Ujpuszta, Királyhalom, ápé. — Az esetleg még később felszabadítandó területek még-módositásokat hozhatnak, amelyeket annak idején a lapok utján majd a közönség tudomására hozunk. — Az igazgatóság annyiban küiönbözik a postafőnökségtől, hogy mi£ az utóbbinak csupán hivatalfellege van, addig az igazgatóság hatósági szerepkörrel bir, mintegy közvetítő szerv az egyes postahivatalok és az t illetékes kereskedelmi minisztérium között. És mint ilyen hatóság, hivatva van minden oly ügyben teljes joggal intézkedni, amelyben eddig a budapesti főigazgatóság intézkedett. Tehát a fegyelmi és előléptetési véleményezések és eljárások is innen irányitlatnak. Azonkívül a közönség számára is könnyebséget jelent, amennyiben ezentúl nem kell például egy telefon bekapcsolásáért Budapestre folyamodni, hanem a helyi igazgatóság fog minden esetben azonnal intézkedni. De más szempontból is előnyösebb a postahatóság közvet'en jelenléte, például az esetleges kártérítési igényeknél, kérelmeknél és panaszoknál, melyekben a hatóság van hivatva dönteni, mint általában a postát érintő bármely kérdésben és intézkedésben, most közvetlenül a szegedi igazgatósághoz lehet majd fordulni. — Az igazgatóság egy kis részben a budapesti, a temesvári, de legfőként a nagyváradi igazgatóságok működési területéről alakult. Engc-m — tette hozzá az igazgató ur — 11 évi kassai igazgatói működés után a csehek kiutasítottak s igy kerültem a kereskedelmi minisztériumba, ahonnan aztán ide delegáltak. Örömmel jöttem ide, hiszen szülővárosomba tértein meg és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a közönség érdekei a legprecízebben és mindenkor megóvassanak. Munkánkat — b'áf még alig vagyunk berendezkedve — már is megkezdettük, egyelőre 16 főnyi személyzettel. Arra a kérdésünkre, hogy mennyib.n javultak a háború és az utána következő forradalmak alatt lezüllött postabiztonsági viszonyok, a következő megnyugtató választ kapjuk: — Teljesen indokolatlan, ha a közönség egy része a postával szemben még most is a hadi bizalmatlansággal viseltetik. Tessék megnyugtatni a közönséget, hogy a posta mindenben visszaállította a háboruelőtti állapotokat, ami a forgalom sima és biztos lebonyolítása érdekében szükséges. Azon ideiglenes és megbízhatatlan elemek, akik a háború alatt a posta, az annak előtte oly kitűnő hirnek örvendő magyar posta, megbízhatóságát csökkentették, most mind elbocsáttattak és csak a régi, kipróbált alkalmazottakat tartottuk meg. Következéskép a posta minden felvett áruért és cikkért szavatol épp ugy, mint a háború előtt. A pénzforgalmat is teljes üzembe helyeztük és kifizetünk bármily összeget lebélyegzett és postapénzben. Örömmel mondhatom, hogy ujabban nem érkezett semmiféle jelentés vagy panasz valamely visszaélésről, ami érthető is, ha a szigorú ellenőrzést, amely szintén teljesen békeszerüen történik, figyelembe vesszük. A személyzeti kérdés kapcsán a következő felvilágosítást kaptuk: — A postai személyzet egy része, mely a megszállott területekről menekült és helyeztetett ide, roppant súlyos gondokkal küzd. Sajnos, nem lehet mindenben a kormány segítségét várni és igy egyelőre magunknak kell magunkon segíteni. Mindent el fogok követni, hogy a személyzetet a helyi hatóságok és a helyi társadalom utján megfelelőbb ellátásba segítsem és remélem is á közönség méltó támogatását, amennyiben elsősorban is a közönség érdeke, hogy jól és elégségesen ellátott postásai legyenek, akiktől aztán minden bizamallanság nélkül minden jó szolgálatot elvárhat. Fel fogunk állítani egy közös konyhát, mint amilyen Budapesten és Miskolcon már sikeresen funkcionál. Nem fogunk könyöradományokat kérni senkitől, de azt elvárhatjuk, hogy a termelési árban számítsák a számunkra szükségeseker. Távozáskor meleg szavakkal emlékezett még meg az igazgató ur a posta és a sajtó szerves egymásra utaltságáról és kölcsönös támogatásának szükségéről. * Beszéltünk még a posta- és távirdshivatal fáradhatatlan főnökével, Körösy Istvánnal, aki beszélgetésünk kapcsán kijelentette, hogy a postaigazgatóság nem jelent hivatalváltozást; minden postai szerv és hivatal a helyén marad. Az igazgatóság csupán az egyes hivatalok közvetlen felettes hatósága. Megemlítette, hogy a személyzet anyagi segítségére egy kisebb beszerzési csoport már működik az l-es számú hivatalnál, melyet a tisztviselők és az altisztek maguk tartanak fenn. Üdvös volna ennek nagyobb keretekben való megszervezése, amihez azonban a közönség szives és jóindulatu támogatása is nélkülözhetetlen. A közönség pedig fogja tudni, hogy önmagán segit, ha a postások anyagi ellátásán bármit is könnyitl D—án. A felszabadult makói piac. — Makón csak a hus olcsó. — Zár alatt a liszt és a hagyma - üj vasútvonal építését kéri Makó. — (Saját tudósítónktól.) A román visszavonulás óta a szegedi közönség fokozott érdeklődéssel tekjnt a tiszántúli felszabadult piacok felé. Érthető ez az érdeklődése a szegedieknek, különösen a szegényebb néposztályoknak, akik a tiszántúli olcsóságtól várták az itteni drágaság csökkenését. A Tiszántúl felszabadulásának volt is némi eredménye: az éléskamrákba olcsó tojás került s szárnyas állatokat is kevesebb költséggel ízlelhetnek a kiéhezett ajkak. A javulást két irányból reméli a város közönsége: Vásárhely és Makó felől. A vásárhelyi piacot nagyobbrészt ismeri már a lakosság, részint a hírlapok, részint pedig a személyes látogatá- • sokkal szerzett tapasztalatok utján. Mikó azonban távolabb fekszik s a szerb megszállás miatt az arad—csanádi vonalon lehetetlen a közlekedés ugy, hogy az ottani v:szon .okró! egyelőre nehezen lehet tájékozódást szerezni. A románo'c kivonulását követő néiiány napra a makóiak valósággal elözönlötték Szegedet. A román megszállás alatt ugyanis Makó el volt zárva a gyáripari cikkektől, ugy, hogy annak beszerzésében Szegedre szorultak. A közlekedés most két uton lehetséges Makóval és pedig vagy a tápéi kompon át Lele felé, vagy vonaton Vásárhelyen át. kedés csak két napja indult meg s különösen sok a makói látogató S/egeden. Aikalmunk volt makóiakkal beszélgetni s megtudni cgyet-mást az ottani piacon uralkodó állapotokról. Mielőtt a piaci árakat számszerűleg ismertetnénk, nteg kell jegyeznünk, hogy Makón sem valami rózsás a helyzet és sokan hiába fűzik reményeiket a/ ottani olcsósághoz. A románok kivonulása után a közszükségleti cikkeket a nemzeti hadsereg zár alá vette és fillérben állapította meg. Kiemelendő, hogy az állam, hasonlóan a paprikával történt eljáráshoz, a Hagymaszindikdtus kizárólagos jogává tette a hagymával való kereskedést és anuak minden más módon való eladását betiltotta. A vöröshagyma ára Makón 2 50, a foghagymáé 6 koronában van megállapítva. Szembetűnő ezzel szemben az, hogy Makón még szabadon kereskednek a paprikával, ami természeteden rögtön megszűnik, ha a Gyógynövény- és Paprikakirendeltség hatásköre oda is kiterjed. Dacára, hogy Makón sok a paprika, az édesnemes kilóját nem kevesebb, mint 140—160 koronáért vesztegetik. Makón, mint mindenütt, kevés a cukor és elvétve száz koronáért lehet kapni Textil- és bőráru kevés van, méregdrágán. Cipő például 1300-2000 koronába kerül. Egy nói harisnya 150 korona. A fényűzési cikkek különösen drágák. Jellemző például, hogy egy deka kőzépminőségü parfüm 50 korona. A piaci árak sem sokkal állanak alacsonyabban a szegedieknél. Tej literje 5 korona, vajat nem lehet kapni A tojás 1 korona. A husnemüeknél találunk csak kiemelendőbb külőmbségeket. A marhahús kilója 60 korona, A vonatkör.Ie- sertéshús 70 korona, disznózsir 160 korona, meg s azó.a szalonnát egyáltalán nem lehet kapni. Hus sok van M.kón, annál k \esebben veszik azonban, mert a közönség nagyon drdgálja. Ez a „drágálás", azt hisszük, ne.n sokáig tart, csak ismerjék meg egy kissé a makóiak a szegedi viszonyokat, semmi kétség, hogy iszonyokat éreznek majd. A szárnyasok ára szintén alacsony. Makón a csirkét nem is mérik kilóra, csak ui<y szemmértékkel taksálnak egy pár elég kövér tyúkot 140 koronára. A libát már kilóra K »lLC kvk!ro o ba^"^elsüSnyan i « ktttaklnk . VÍ ,14 „PII, i - , ' Ha átlag tekintjük a makói p-ac árait, rninZ Jl . ? L elsősorban a nemzeti hadsereg den vágjunk elmehet attól, hogy Makóra uta»a hsztkészleteket s a nullás liszt kilóját kilenc zunk vásárolni, pláne oloón vásárolni. Mint a koronában, a kenyérliszt kilóját két korona 70 fentiekből megállapítható, legfeljebb a hus-