Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-28 / 120. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁQ VT "V— : • •fe V *• • Szeged, 1919. május 28. Ségét is 'megkerestük, kérve, hogy a város vezetőségét keresse meg aziránt, (hogy az 'kétféle árszabást állapítson meg. u. m. egy (magasat a tehetős lakosság részére és egy dliviselhető alacsonyabbat a szegényebb és a fix fizetésű lakosok részére. Midőn szerkesztő urnák njból hálás kö­szönetünket kifejezzük, kérjük, ne tántorít­tassa el imagát nemeslelkü, humánus és igaz­ságszerető állásfoglalásától. Igaz tiszteletied: Sok száz u. n. közalkalmazott. Nem gúnyból mondjuk: bízunk benne, hogy a tanács meggondolja a dolgot. Talán azon az alapon lehetne valamit tenni, amit az iu közölt levél ír. Most — a hozzánk érkezett többrendbeli panasz folytán — még egy dolgot kell szóvá tenni. A légszeszgyár ugyanis áprilisban, amikor számlázni szokott, az elmúlt hónapi áramfogyasztáséirt járó összegeket nem in-' kasszáltatta feleitől. A számla persze soha­sem hiányzott, a pénznek, annak a kevésnek, ami szegény embereknek kijut belőle, min­dig van helye. Igy történt, hogy a legtöbb fogyasztónál elfelejtették méltányolni a vál­lalat előzékenységét. Ebben a hónaipban azon­ban visszatért a légszeszgyár régi rossz szo­kásához és számláz. De nem egy, hanem két hónapi fogyasztást, még pedig mind a két hó­napi fogyasztást fölemelt tarifa alapján. Azt hisszük, némi hiba van a kréta körül. A lég­szeszgyárnak csak egy hónapi fogyasztást szabad a magasabb díjtételek alapján szám­lázni, Az elmaradt hónapért elégedjék meg a régi tarifával. Végül még egyet: -miért nem szólal meg már ebben az ügyben a hatóság? Miért nem informálja a joggal türelmetlen közönséget? Az uj telefonelőfizetések. A háború alatt a telefonhálózat kiterjesz. tése nehézségekbe ütközött. Az állam hadi­érdekből korlátozta a forgalmat, mert. a hi­vatali, katonai beszélgetések igényelték túl­nyomó részben a telefon munkáját. Azóta nem javultak meg a viszonyok ezen a téren. De nálunk, Szegeden most, fő­képen az anyaghiány miatt nem lehet aka. dálytalanul megengedni azt, hogy bárki is (bevezethesse üzletébe, vagy lakásába a tele­font. Hiányoznak a fölszerelések, készülékek. Magában a központban sincsenek meg a kel­Hő anyagok, a régiek meg kopnak, romlanak. Pedig nagyon sokan vezetnének be telefont, 'főként természetesen üzletemberek. Ezelőtt szívesen fizettek telefontulajdonosoknak 1000 —2000 korona belépési dijat, hogy adják át a telefonjukat. Főképpen Budapesten voltak divatban az efféle átruházási üzletek. Mivel a posta, majd minden bevétel hijján, nagy gondban van most az alkalmazottak fizetése miatt, ugy akar jövedelemre szert tenni, hogy megfizetteti a telefon-abonnensekkel az egész évi dijat egy összegben, előre. Ez 120 korona. Kereskedőnek nem nagy összeg. A dijak azonbSn nem sokat lendítenek a. posta pénzbaján. Az uj előfizetőktől ennélfogva kü­löndíjat szed a posta, vagyis a telefont csak olyanok lakására, irodájába vezetik be, akik 500 koronát fizetnek le az előfizetési díjon felül. Természetes, hogy még ezzel a korláto. zással sem lehet akadálytalanul terjeszteni a telefonhálózatot, mert. uj készülékek be­szerzésére semmi mód sem kínálkozik. Ezért valószínűleg rákerül majd a sor arra, hogy olyan állomásoktól, amelyeknek 1—2—3 mel­lékállomásuk van, ezeket a mellékállomáso­kat elvegyék. Ez még nem befejezett dolog, egyelőre csak terv, de ha szem előtt tartjuk, hogy az általános érdek is minél több előfi­zetőnek a hálózatba való bekapcsolását ki_ vánja, akkor a tervet helyteleníteni nem le­het. Az uj előfizetők elfogadásánál váloga­tással él a posta. Üzletek, vádiálatok előny­ben részesülnek magánlakások fölött. Laká­sokba, ha nem föltétlenül szükséges a tele. fon, nem vezetik be, ami természetes a mai nagyon szűkös viszonyok mellett, amikor nem lehet a teletfont fényűzésre használni. Órá|át és ékszereit Javíttassa elsőrangú óra- és éksTier­(izktemben, Szolid árak! íPrí',ban és ékszerekben nagy raktár. - .v. FSSCHEB H. .\v.­154 Korzó-kávéház fíislkit S Minden könyvujdonság T A | A V kö,csön­A.r8Lo I könyvtárában 237 Kigyó-utca 1. olvasható. 'defineáltam. — És észrevétlenül feleletek hul­lanak az öleimbe, kevés zuhatagja jégnek és bölcseségnek, a megoldott problémákból . . . Hol vagyok? Bizet termékennyé tesz. Minden jó termékennyé tesz. II. E mii is megvált; nem Wágner az egyet­len „megváltó". Vele veszünk bucsut a ned­ves északtól, .a Wagneri ideálok minden gő­zétől. Maga a cselekmény már megvált ezek­től. Fényűzése még a Mérimée logikája, a ilegkurtább vonali, a kemény kényszerűség, mindenekelőtt övé a levegő szárazsága, a 'limpidezza, mindaz, ami a forró zónához tar­tozik. Itt az éghajlat minden tekintetben meg­változott. Itt egy más érzékiség beszél, egy másik szenzibilitás, egy másik derű. Ez a zene derűs; de nem franciásan, nem néme­tesen. Derültsége afrikai; magán hordja a végzetet, boldogsága rövid, azonnali, kegyet­len. Irigylem érte Bizet-t, hogy megvolt a bátorsága a szenzibiTitáshoz, amely Európa müveit zenéjében mindeddig szóihoz nem ju­tott, — e déliesebb, barnább, pörköltebb szen­z'iibilitáshoz . . . Mennyire jól esnek nékünk boldogsága sárga délutánjai! S e boldogság­ban kitekintünk; (láttuk valaha simábbnak a tengert? — És mily megnyugtatóan hat reánk a mór tánc! És telhetetlenségünk ho­gya" '•u;u! -végre jóllakottságot melankóliá­j-áran! —Végre""valahá£a a' szerelem, a ter­mészetbe visszahelyezett szerelem! Nem a „magasabbfajtája sz<üz" szere'me! Semmi Sentaszentimentailizmus! De a szerelem, mini fátuim, einiku-s, ártatlan, kegyetlen, — és ép­pen ezzel természet! A szerelem, amelv esz­közeiben háborúja, alapjában pedig halálos gyűlölete a nemeknek! — Nem tudok esetet, ahol a tragikus éle, amely a szerelem lényét adja, oly szigorúan fejezné ki magát, oly bor­zalimasan törvénnyé válnék, mint don Jósé utolsó kiáltásában, mellyel a miü végződik: „Ugy van, ugy, megöbtem én őt, Én — dz én imádott Carmenemet!" A szerelemnek ilyen felfogása (az egyet­len, amely méltó a filozófnsihoz) ritkaság-: ez­rek közül kiemeli a műalkotást. Mert átlag­ban a művészek is ugy vannak ezzel, mint az egész világ, sőt: rosszabbul még — félre­értik a szerelmet. Wágner is félreértette. A szerelmen kivül képzelik magukat, mert egy másik lény előnyeit akarják, gyakran a sa­ját előnyeik rovására. De ezért _ cserébe bírni akarják ama másik lényt ... És ebben még az isten sem kivétel. Távol van a gondolat­tól: „mi közöd hozzá, hogv szeretlek?" — és rettenetessé válik, ha viszont nem szeret­jük. III. Most már láthatják, mennyire javítóiag hat rám e muzsika? Visszatérés a természet­hez, egészség, vidámság, ifjúság, erő. — És mégis egyike voltam a legkorruptabb Wag­néruínusoknak . . . Képes voltam arra, hogy Wágnert komolyan vegyem . . . Ó, az öreg vajákos! Katonaünnepély a repülőtéren. (Saját tudósítónk tói.) Szines, érdekes lát­ványosságban volt részök azoknak, akik ked. den a repülőtéren megjelentek. A repülőtéren katonaünneipélyt rendeztek ,a spáihi lovasok. A napsugaras idő kedvezett a mulatságok­nak, amelyek délelőtt, tizenegy órától délután ötig tartottak. A nagy téren sátrakat állítot­tak fel, exotikusan feldiszitve. Valóságos tá­bori szint öltött a mintegy negyven holdnyi terület és mintiha messzi tájak káprázatossá­gát vetítette volna oda valami csodás gépe. zet. A festői uniformisok, jellegzetes alakok, a kitűnő airab lovasok színpompáját élvezte a sok százra menő közönség, amely végig­nézte az ünnepséget. A szórakoztató ünnepély fő része lovas­mutatványokból állott. Bámulatos biztosság­gal mutatták ibe a katonák gyakorlataikat, attakjaikat, példás dresszirozásukat, ame­lyekben mesterek az arab lovasok. A katonai formációkat pontossággal hajtották végre a repülőtéren megjelent ezredes előtt, aki meg. elégédésének adott kifejezést. Az ünnepély inkább mulattató és szóra­koztató volt, a katonai gyakorlatok is ezt a célt szolgálták. A katonák szórakoztak és vigan mutatták be ügyességüket, Külön lát­ványossága volt a mulatságnak az ebéd a szabad téren. A közönség, köztük francia tisz­tek is, nagy számban, a délután folyamán is egyre gyülekezett a repülőtér előtt, hogy ta­núi legyenek a festői látványosságoknak. Ugy tervezték, hogy az ünnepélyt dél. után négyre befejezik, de a mulattató kato­nanap délután ötig tartott. Ekkor a spáhik rendben elvonultak az ezredes előtt és elin­dultak a repülőtérről. Egy lovascsapat végig­vonult a Korzón, feltűnést keltve. Estefelé a katonák mind visszatértek szálláshelyeikre. Gizeila-fér. >85 Telefon 608. Szerdán és esütörtökön f. hó 28—29-én, A névtelen asszony szenzációs, fantomas kalandor trükkjei 4 felv. Indiai játékok dráma 1 felvonásban. Egy bevezető kép 1 felv. Előadások hétköznap d. u. 6, és 8 órakor. Belvárosi Illatszertár Kiss D. palota, Tóth Péterrel szemben. Legfinomabb parfümök kimérve és eredeti üvegekben. Menthol s zájviz, iszapolt krétapor. Hajkenöcs, hajpetrol. és hajvizek. Púderek, arc- és kéz­ápolószerek. Valódi angol és olasz pipereszappanok. Hajkefék, fésűk, bo­rotvakészletek és borotvaszappan. Körömápoló-cikkek, manicür készletek elegáns és Ízlé­ses kivitelben. Ere­?74 deli kölnivizek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom