Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-03 / 130. szám

Szeged, 19.17> junius 3. DELMAGYAÍRORSZÁG :A gyermekrendőrségnek eddig 170 ön­kéntes tagja van. A jövő hét péntekjén a fő­kapitány elnöklétével még egy értekezlet lesz a városháza közgyűlési' termében. Ezen az értekezleten a tagok teljes számiban vesz­nek részt és megkapják igazolványaikat. Ez­után már megkezdi a gyermekrendörség mű­ködését. amely nemes feladatát a közönség támogatásával karöltve igyekszik meg­oldani. HÍREK ocoo A vén nap már nyugovóra fordult s a türkizkék jmniusi ég szelíden és melegen hajolt reánk, mint a fiatal anya gyermekének bölcsője, felé. Csönd volt, mély és áhítatos, mint a nagy meg­nyilvánulások óráiban lehet és a verandán ülti k. Ilona álmodozó komolysággal a pi­ros gólyii felhőkre nézett; a lelke messzi régiókban csapongott .s kicsattanó, mosolygó -arcát: a vágy rózsái nyiladoztak. Kezeink összekulcsolódtak; gyöngén, dé mindketten enyhe borzongással éreztük meg egymás testének erős, remegő forróságát. És néz­tünk szótlanul ós a telkeink messzi jöven­dők zárja-Ét feszegették; ugy éreztük, hogy táv: óceánok felett repülünk kietlen el­hagyottságban. A szivünk enyhe, szelíd fá­jó--:. fájt; de néha áttüzesedett rajta az öröm és boldogság s ilyenkor jólesőn meg­borzongtunk. Ilona szólott először. Halkan és kis izga­Jómrrml hangjában, mint a pap, aki első miséjét végzi: — A szerelem szép és szent. Tűz és vágy -és örömvirágokat nyilt és ugy édesíti be az életűI k, mint. a száharin. Erősen és sokszor émiy'fcően is. (De el inul, mert minden elinni és nagyon szomorú lehet alkonyatkor vissza­néz h a derűbe, fénybe, reggeli napsütésbe, -— Látja, sokszor szeretnék meghalni és olyan sötéten látok, mint ' a kárhozottak. He mégis: ha belemélyülök a gondolatba, megriadok, félek és élni akarok; élni! élni!... És i yenkor ugy fáj a gondolat, hogy egy­szer nekem is alkonyodni fog; ugy fáj. hogy még a szerelmem is -megkeseríti: miért neon lehet öröké]etü a szerelem legalább? Ismét messzi nézett, a magas égre; nem is várta, hogy válaszoljak. Körül csendes volt ainden, sőt több ennél: néma. I)e egy­szere szárnyak síuhogása hallott: az arany­szegélyű felhőkből ritka szép madár iveit felénk. Fefhér, mint egy gyermekálom és selymes, mint egy szerelmes tekintet. — Gondoljatok a" Kék Madárra! — sut­togták a lágy pihék az angyal sima testén. — Már évszázadok óta ismeritek egymást: minden szerelmes sok-sok emberöltőn át ke­resi, kutatja párját. Mert jól mondtad: a szerelem szent, de nem volt igazad, amikor azt mondtad: nem örök. És boldogok, akik találkoznak és fölismerik egymást; azoknak ninre okuk félni a haláltól, mert nincsen ba­lé luk. Álmaik vannak esak és boldog min-, den álmuk, á végtelenségig. Boruljatok ösz­sze és gondoljatok, gondoljatok a Kék Ma­dárra, akik a megismerés utjain jártok! Lehunytuk a szemünk a közelgő fényes­ségtől és a. kezeink most már szorosan egy­másba kulcsolódtak. Mikor ismét föltekin­tettünk, inár eltűnt a tünemény s nap is le­hullt. Csak Vénusz csillaga, fénylett titok­teljes. tejfehér fénnyel s a szivünk zsongott édes remegéssel. -Sípos Ivén. — A honvédelmi miniszter Budapesten. Budapestről jelenti tudósítónk: Ssurmay Sándor honvédelmi miniszter szombaton a királyhidai személyvonattal Budapestre ér­kezett. -- A cseh pártok akciója az elitéit cseh képviselőkért. Bécsből jelentik: A reichsrath keddi ülésén a cseh pártök parlamenti szö­vetsége indítványt fog beterjeszteni, amely­ben követelik, hogy a katonai törvényszékek Ítéletét semmisítsék meg és a hazaárulásért elitélt dr, Kram'przot és társait bocsássák azonnal szabadon. A cseh pártok a katonai törvényszéket nem tartják illetékesnek a po­litikai ügyekben való ítélkezésre. — A főváros rendkívüli közgyűlése el­fogadta Vázsonyi indítványát. Budapestről telefonálja tudósítónk: A főváros törvény­hatósága szombaton délután Bárczy István polgármester elnöklésével rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyen Vázsonyi Vilmos beterjesztette ismeretes indítványát. A rend kívüli közgyűlés az indítványt óriási lelke­sedéssel egyhangúlag elfogadta. A javaslat elfogadása után Bárczy István polgármes­ter szólalt föl. Kijelentette, hogy ez az ün­nepélyes elhatározás csak egy lépés lesz azoknak a tetteknek az utján, amely majd elvezet bennünket a magyar nép igazi ural­mához. Beszédét „Éljen a király!" fölkiál­tással fejezte be, amit a közgyűlés percekig tartó tapssal fogadott. A himnusz elének­lése után a rendkívüli közgyűlés véget ért. — Kitüntetések. Holcz Jakab, Bánszky Tanítás, Kiss István 5. honvéd gyalogezred­ibeli honvédeket és Egedi Mihály 3. honvéd huszárezred keli huszárt az ellenség előtt ta­núsított vitéz magatartásuk elismerésein a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. — 120 pétervári gyárban sztrájkolnak. Berlinből jelentik: A Reuter-ügynökségnek jelentik Pétervárról: Legnagyobbrészt a had­vezetőség részére dolgozó 120 pétervári gyár munkásai elhatározták, bogy sztrájba Tép­nek. Ha-t órai munkaidőt követelnek, a női munkások részére pedig 150 rubel havi mini­mális munkabért. •— Házasság. Dr. Virágh Mária, a szeged közkórház ismert, orvosnője szombaton kötött ia fehértemplomi róm. kath. templomban há­zasságot Tilger Ferenccel, a 46. gyalogezred főhadnagyával. — Halálozás. Jasper János 23. gyalogezred­beli százados, aki a szegedi cs. és kiir. vn­nalparancsnokságnál teljesített szolgálatot, szombaton reggel lakásán hirtelen megihalt. Halálát szívszélhűdés okozta. — A második juniusi zápor. Szombaton este ismét az ország nagy részére kiterjedő hatalmas zápor üdítette föl a hetekig tartó forróságban eltikkadt földeket. A zápor Szegeden kevéssel kilenc óra után kezdő­dött, gyakori mennydörgéssel és villámlás­sal. A vihar a telefonbeszélgetésekben is nagy zavarokat idézett elő, mert a telefon­központ éjjeli egy óráig több íziben beszün­tette a kapcsolásokat. Igy a lapok is csak a késő éjjeli órákban, jóval éjfél után tud­tak Budapesttel telefonos összeköttetésbe lépni, ami a hírszolgálatot nagy technikai nehézségek .elé állította. — A Katolikus Nővédő-Egyesület nép­ünnepélye. Nagy körültekintéssel és lelkes buzgósággal készítette elő a Szegedi Katho­likus Nő védő Egyesület rendező-bizottsága Kószó Istvánná és Halász Miklósné vezetése alatt nagyszabású népünnepélyét, amely va­sárnap, junius 3-án, folyik le a Gedó-féte kerthelyiségben. A népünnepély a leghumá­nusabb célok egyikét: az egyesület badiár­vaalapját s Napközi Otthonát szolgálja. Vá­rosunk fáradhatatlan és minden jótékony mozgalmáért lelkesülő hölgyei sorakoztak ez alkalommal is a szép és kiváló cél zászlaja alá, hogy azt közreműködésükkel támogas­sák s előmozdítsák. Bizonyára méltányolni fogja ezt a neiueslelkü törekvésüket nagy­közönségünk is s megjelenésével hajtodtja annak sikerét. A népünnepély változatos mű­sorában a legkülönbözőbb szórakozások sze­repelnek, amelyek hivatva lesznek a külön­féle igényeket 'kielégíteni. A sátrak sorában pezsgő-, virág-, konfetti-, népünnepély uzson­na s zsákbamaeska.-sátor, cukrászda,.továbbá szerencsekerék szerepel, 1000 nyeremény­tárggyal. Ezenkívül lesz még nagy hang­verseny, tánc- és szépségverseny értékes di­jakkal s sok egyéb mulattató szórakozás. A népünnepély keretében tartja meg az egye­sület az engedélyezett élőállatsorsjáték kín­zását is. még .pedig este 7 órakor. iA főnyere­mény egy sertés, a. 24 melléknyeremény is mind élőállat. A sorsjegy ára 30 fillér, sors­jegyek a népünnepélyen még .kaphatók. A belépő-díj szeméi yenk int 30 fillér. A népün­nepély délután 3 órakor kezdődik. — A Lloyd-tórsulat kereskedelmi bizottsága junius 4-én. délután fél hat órakor az egye­sület. helyiségében ülést tart. — Megrágalmazott városi tanács. Érdekes ügy került szombaton a szegedi törvény­szék elé. Egy makói vendéglős és a fia oly erős kitételekkel illették az ottani városi tanácsot és Német Andor főmérnököt, hogy a makói polgármester a tanács nevében bűnvádi feljelentést tett az apa és fia ellen rágalmazásért. Az eset még 1914 juliusában történt. Rankl János Makón, a marosi közifürdőben a következő kijelentést tette többek előtt a városi tanácsról: — Gyalázatos disznóság, hogy a városi tanács nem csináltat meg semmit. Már négy órakor nem tud az ember kabint kap­ni. Ha bemegy valaki a városi hivatalba és kér valamit a tanácstól, egyebet sem tesz­nek, mint gorombáskodnak. Később a fürdővendégek előtt újból szóba került az ügy és ennek a tárgyalása közben a következőket mondta Rankl:' — Német Andor főmérnöknek .feljelen­tést kellene tenni önmaga ellen, mert ő maga rontotta el a fürdőt. Ezt a kijelentést meghallotta az ottlevő Német főmérnök, aki ezért felelősségre von­ta Rankl Jánost. Rankl dühösen támadt a főmérnökre: — Mit henceg itt, — mondotta. — mit szemtelenkedik. Vagyok én olyan ur itt, mint maga. Mindjárt kidobatom a fürdőből. A jelenlevő fürdővendégek nagy fel­háborodással tárgyalták az inzultust, mire Rankl József, volt szegedi vendéglős. Rankl János édesapja is közbelépett és a fia párt­jára kelve igy kiáltozott: — Igaza van a fiamnak, mert a tanács semmit sem csinál, csak gorombáskodik. A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa elé szombaton került tárgyalásra ez az ügy. Az egyik vádlott, Rankl József azonban betegsége miatt nem jelenhetett meg a tár­gyaláson. Az ügyész indítványozta, hogy tárgyalást Rankl József ügyétől függetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom