Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-13 / 78. szám

252 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 20. volt, mégrs volt ideje és ereje ugy kormányozni, -hogy a Dn ti a-f oly óba zuhant s megmenekült ő is, a gép is. Ez a gép: ez csak ugy, egyszerűen megállt. Hogy máért állt meg, — mert valódi magyar gyártmány és az ilyen gyártmányok igen igy viselkednek. Meg van a specialitás oka, — a magyar gyártmány pénz nélkül készül, szegényesen, rozogán, elmaradottam Legföljebb még jellemzi őket, hogy mind külön ötletlel, más f,ormában és szerkezettel készül el, jelezvén, hogy külön agy, külön kéz és tehetség tervezi,- mindegyiket. Visszatérve a vasárnapi dologra: a Kvasz András szerencsés véggel befejezett Italesetének egyik kiemelkedő és figyelemre méltó érdemes epizódja a dunai rendőrkapitányság épületében játszódott le. A Dunába zuhant aviatikust ugyanis, miután partot ért, kihallgatás végett a rendőrségre citálták, ahol mindenekelőtt azt proponálták neki, öltözködjék át nedves ruhájából, — Küldjön haza lakására fehérneműért és ruháért — mondotta neki a rendőrfgogalmazó — inert megfázik. — Haza, lakásomra, ruháértí — ismételte Kvasz András a tisztviselő szavait. — Uram, magyar aviatikus vagyok, nincs nekem .sem lakásom„ sem ruhám. Csal: azzal rendelkezem, amelyet lestemen viselek! . . . Ez a kijelentés a magyar aviatika problémáját lesüriti egy mondatba. Annak, aki élete kockáztatásával küzd, dolgozik a hazai repülés fellendítéséért, még csal: hajléka sincs. Ugy él, mint a bibliai madár, akiről Krisztus példát vett, megemlítvén, bogy aki gondol az ég madaraira, ugyancsak Ö gondol majd az emberre is. Ez a bibliai ürese kissé groteszkül és nagyon kegyetlenül megelevenedett most: az ég madara egyúttal ember ós ugy hijják, hogy magyar aviatikus. Akire szegényre senki se gondol ós akinek a nyomorúságáról szinte vétek már beszélni vagy irni, mert csak sebeket szaggatunk, — a mi kánaáni sebeinket és az ő szent őrületüket. Mert ők a mi magasra-jutásunk tragikus szimbólumai, igen, ők, tűmkor fölrepülnek és lezuhannak, nem -találva se az ég, sem a told birodalmában az ő hajlékukat. Sz J. — Áthelyezés. Tánczos Jakab főmérnököt, az államvasutak szegedi osztálymérnökségének főnökét az igazgatóság központjába helyezték át. — A nyomor záloga. thuttal a fővárosi nyomorról szólunk. Izgató valami: a budapesti zálogházak forgalma . . . Amikor a legrosszabbul megy mindenkinek, akkor csinálják a zálogházak a legjobb üzleteket. Fátyolos szemmel, busán szántom végig a hivatalos lap kimutatását, amely ridegen és szakszerűen állítja egymás mellé az ékszereket és ingókat, elmondja, liogy októberben 66.580 tételt könyveltek el ékszerben és 90.807 tételt ingóságokban, összesen 1.700,571 koronát fizettek ki a zálogházak. A vánkosokról, székekről, konyhaedényekről, amik a nyomorúság fészkeiből vándorolnak a zálogházakba, nem kapunk külön statisztikát. De a több, mint másfél millió korona mögött ott sírdogál a szegénység, nyöszörög a kétségbeesés, az élettel való kimerült küzdelem. Egy kicsit mégis megnyugtató, bogy októberben 1.591,791 korona értékű zálogkiváltás történt. De micsoda forgalma lehetett a zálogintéze-teknek november első napjaiban, a házbér után való futkosás idegszaggató izgalmai között! Budapest nyomorának egy-egy tükörképe a zálogházak mérlege. Tessék odatartani ezt a képet az Andrássy-u t vagy a Kossuth Lajos-utca fényárban úszó, ragyogó frontja elé. — A Teleky-téri rejtély, iiyen éimmel az Az I:st mai számában L. H. aláírással a következő levelet olvassuk: T. szerkesztőség! Nem tudom, szolgálok-e a köznek, midőn egy gyanúsnak és rejtélyesnek látszó dolgot a nyilvánosságra hozok. Hétfőn délután a Teleky-téren akadt dolgom. Ugy 3 és 4 óra között a Teleky-tér „butor-osztálya" előtt megjelenik egy 30-—35 évesnek látszó ember és egy nagy utazókosarat teli ruhával kinál eladásra és potom 20 koronáért el is adja. Mig odaérek, a kosárból kihánynak okmányokat, leveleket, fényképeket, gallérokat és manzsettákat és a kosarat a ruhával együtt egy handlé elviszi. A kidobált tárgyakra a körüísereglett tömeg rárohan és szétkutatja. Én is odafurakodva két kézzel fölkapok egy csomót és több értékes és érdekes dolgot vittem magammal. Ezekről akarok a t. szerkesztőségnek beszámolni, mert nem lehetetlen, liogy bűntényről van szó. A talált dolgokat átadom a tek. szerkesztőségnek, ezek között van egy a bécsi élet- és járadékbiztosító intézetnél kötött 10.000 koronáról szóló 64.261. IV. szánni életbiztosítás, mely Palitzer Lipót Jakab szegedi ékszerész nevére szól és J 906. március 24-én köttetett meg. Átadok ezenkiviil 12 darab kötvénynek jelzett iratot, melyekből kitűnik, hogy ezek Politzer Sándor és fia szegedi cégtől valók és e cégtől részletre vett ékszeráruk fizetési kötelezettségét tartalmazzák. Átadom Politzer Lipót I. o. gimn. bizonyitványát és több fényképet, melyek közül ráakadtam Politzer Leó fényképére is. A helyszínen átfutotttam néhány levelet is és megállapítottam, hogy a kosár a benne levő holmival együtt Szőke Györgyé volt. T. i. az összes levelek e névre voltak címezve és egy levélből azt is kivettem, hogy ez a Szőke Politzer sógora. Minthogy az eset szegedi vonatkozású, nyomban utánajártunk a dolognak. A szóbanforgó Politzer Lipót Jakab (Leó) fia Politzer Sándor volt szegedi ékszerész, most háztulajdonosnak. Politzer Leó ezidőszerint Zentán könyvkereskedő és lapkiadó s telefonon közvetlenül tőle megtudtuk a Teleky-téri rejtély mibenlétét, amely a következő: — Tény, — mondotta Politzer Leó, hogy a kérdéses tárgyak az enyémek voltak, de sem a 10.000 koronás, sem a többi kötvénynek és okiratnak rám nézve semmiféle értéke nincs. A kötvények részleteinek befizetését már régen megszüntettem s igy természetesen nem érvényesithető a biztositási összeg. Annyi bizonyos azonban, hogy ezt a holmit ellopták, még pedig vagy tőlem még Szegeden, vagy a sógoromtól, Szőke Györgytől Budapesten. Följelentést természetesen nem érdemes tenni, inkább pechje volt a tolvajnak, mint szerencséje . . . — Az uj jövedelemadó. A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyminiszter utasítását a jövedelemadóról szóló törvény végrehajtása tárgyában. Ez a törvény (1909: XI t.-c.) adórendszerünkbe egy uj adót illeszt be, a tisztán személyes jeli egű jövedelemadót, mely a polgároknak bármely forrásból eredő és már egyszer megadózott jövedelmét adó alá vonja. Ez az uj adó azonkivül még a létminimumát és a progresszivitást is meghonosítja adózásunkban, amennyiben a 800 koronás jövedelmet adómentes létminimumnak deklarálja és az adókulcsot progresszive, vagyis az adóalap emelkedéséhez képest mind nagyobbodóan állapítja meg. Az adózás igazságosságát egyéb tekintetben is megközelíteni iparkodik az uj jövedelemadó. Megszünteti ugyanis a külföldi magyar típusát, aki magyarországi jövedelmét a külföldön költi el, a nélkül, hogy saját országának belőle haszna lehetne. A törvény ugyanis kimondjia, hogy Magyarország területéről származó összes jövedelmei után a külföldön lakó magyarok is jövedelemadót fizetnék. Eddig csak a föld- és házadó terhelte ezeket a külföldi magyarokat. A külföldi állampolgár is összes jövedelme után jövedelemadót fizet, ha legalább egy évig egyfolytában Magyarországon lakik. A létminimumot csak természetes személyek élvezik, jogi személyek: társaságok, egyletek, alapítványok a 800 koronán aluli jövedehneük után is fizetnek jövedelemadót, sőt a törvényhatóságok ós községek is, valamint az egyházak és vallásfelekezetek egyházi szervezetei és az egyházközségek is. A kincstár roppant komolyan és szigorúan veszi mindennemű jövedelem megadóztatását és ezért a jövedelemhez hozzászámittatja az adózóval közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is. Ellenben a humánus s szociális gondoskodást árul el a törvény azzal, hogy az adótétel mérsékletét megengedi többgyermekes családfentartóknál. Ugyanis, amennyiben az összjövedelem nem haladja nüeg á 800 koronát, két vagy három családtag után egy fokozattal, négy vagy több családtagnál két fokozattal mérsékli az adóalapot. Az adókulcs progressziva van megállapítva 800 korona adóalaptól kezdve 116.000 K adóalapig 0.6%-tó] 4.8%-ig, 120.000 koronán felül 5% az adó kulcsa. Az adó kivetése vallomás alapján történik és aki elmulasztja Vallomását beadni, 10.000 koronánál kisebb adóalap után adójának 1%-áti, 10.000 koronás adóalapon felül 4%-át fizeti büntetési pótlékul. Ez a pótlék abban az esetben, ha az adózó vallomását felhívás ellenére he nem adja, 4%, illetve 10—20%. Az uj jövedelemadó január hó 1-én lép életbe. — Keresik az eltlint postazsákot. A Dáni-utcai postahivatal előtt törtónt lopás ügyében a rendőrség nyomozása mindeddig nem vezetett eredményre. A rejtélyes módon eltűnt értékes postazsáknak semmi nyoma. A kereskedelmi miniszter most nyolcszáz korona dijat tűzött ki annak, aki a tettes nyomát fölfedezi. A posta részéről Alfái postatanácsos vezeti a vizsgálatot, de pozitív eredménye ennek sincs még. — Félnek a háborútól. Szepesvdralján a csendőrség letartóztatott egy Bucek László nevü galíciai embert, aki a legnagyobb arányban űzte a titkos kivándorlók kicseinpészését. Csak nemrégiben telepedett le Szepesváralján, s a titkos üzletre Bucek Ruman Jánossal és három fiával szövetkezett. Az egész vármegyére kiterjedt működésűk és különösen alkalmas volt számukra a talaj, most, amikor a katonaköteles fiatalemberek nagyon félnek a háborútól. Ezeket aztán rejtett utakon Galíciába kisérték s ott már egy velük szövetkezett iroda tagjai vették át a kivándorlókat. A csendőrök akkor ütöttek rajta a társaságon, amikor a könnyen szerzett pénzen egy vendéglőben nagy dáridót csaptak. Ruman János és három fiának sikerült elmenekülnie, de Buceket elfogták. Bevallotta, hogy évek óta foglalkozik kivándorlás-közvetítéssel. Megszökött társainak a csendőrök már nyomában vannak. — Bűntény vagy szerencsétlenség. A szegedi rendőrség jelenti, hogy hétfőn délután rejtélyes haláleset történt Szegeden. Bálint József szegedi vasúti alkalmazott egy éves kis fia hirtelen meghalt. Gyanúsnak találták az esetet és a kisgyermek holttestét föiboncolták. A boncolásnál kiderült, hogy a kis fiu halálát zsirszóda-mérgezés okozta. A rendőrség nyomozása most annak kiderítésére irányul, hogy a kisfiú véletlenségből vagy a szülők gondatlanságából jutott-e hozzá a méreghez, esetleg inas, a szülőket súlyosabban terhelő bűnös okok idézték-e elő a halálát. — Automobil szerencsétlenség. Bekő Mözes soffőr hétfő délután egy óra után a Tisza Lajos-körut 27. számú háza előtt automobiljával elütött Bakacsi János 10 éves fiút, aki eltörte jobb lábának felső csontját, A sebesül tet beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A soffőr ellen gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt megindították a büntetőeljárást. — A szökött rab. Siófokról jelentik: Honig Aladár Adorján pusztai bérlőhöz tegnap beállított egy csavargó külsejü ember. Elmondta, hogy tönkre ment és segítséget kért. A bérlőnek feltűnt izgatott viselkedése, titokban a csendőrségre küldőt I, jöttek a csendőrök ós letartóztatták a könyörgőt. Ember