Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-19 / 290. szám

1911 december 19 DELMAGYARORSZÁG 15 mu postahivatal áthelyezését kérte. A tanács megkérdezte a Kereskedelmi és iparkamará­tól, hogy? célszerűnek tartja-e az áthelyezést. A kamara azt felelte, hogy az áthelyezést indokoltnak nem tartja, de szükségesnek véli, hogy Felsővárosban uj postahivatalt ál­lítsanak föl. A tanács kérni fogja az uj pos­tát az igazgatóságtól. — Pusztít a kolera. Az ország — sajnos — nem koleramentes. Egyszer itt, másszor ott, az országnak távol eső részein, egy-egy falu­ban üti fel a fejét a kolera veszedelme. Az Alfád szivében, Kunszentmártonban vesze­delmesen pusztít most a kolera. November huszonegyedikén történt az első megbetege­dés. Néhány nap előtt érte el a fertőzés a tetőfokát. A legrövidebb idő alatt hat halott­ja lett a járványnak. Óriási félelmet és izgal­mat keltettek a halálozások a népes magyar községben, ahol még kórház sincs. Az első megbetegedésről azonnal értesítették a vár­megye alispánját. Benkő Albert, Jász-Nagy­Kun-Szolnokmegye alispánja, dr Nagy Ottó szolgabíró és a megyei főorvos nyomban ki­szálltak a fertőzött községbe. Az alispán megtette a szükséges óvintézkedéseket. Jár­ványbarakkokat készíttetett. A községi sze­gényház mellé kellett ezt építeni, ugy, hogy ennek lakói, az elaggottak, nyomorékok, hü­lyék, elmebetegek, szegények most a kolera­kórház szomszédságában kénytelenek lenni. A veszedelmes közelség okozta, hogy a kolera innen, a szegényházból szedte a legtöbb áldo­zatát. A kolerabetegek gondozására három községi orvost rendeltek ki. A Gondviselés­egylet igazgató-főorvosa, dr Fialka Gusztáv, ápolónőkkel leutazott a. kolerafertőzött Kun­szentmártonra. A község minden lakását fer­tőtlenitették, mégis tovább terjedt a kolera. Szombat este a szegényház három szomorú lakója, Szerep István tizenegy éves elmebe­teg fiu, Pap Istvánné huszonnyolc éves nyo­morék és Vincz Julianna hetvenöt éves köz­ségi szegény betegedtek meg. Vasárnap reg­gelre Vincz Julianna már meg is halt. Ő a hatodik halott. A másik két beteg eszmélet­lenül hever a kunszentmártoni járványkór­házban. t „i.i.iá ;•-,!! ,.(.„•• . — A vakok botránya. A budapesti vakok intézetének ügye ma ismételten a bí­róság elé került. Imrédy Kálmán udvari ta­nácsos, a valkok intézetének elnöke, sajtó­zása után Fényes László szólalt és hangsu­mert azt irta róla, hogy a köteles ellenőrzést az intézetben emulasztotta. Ma tárgyalja a fővárosi esküdtbíróság Fiizesséry bíró el­nöklésével a pórt, amelyben a tanuk kihall­gatását ismét mellőzni akarták. Egy esküdt kérdésére Imrédy elmondja, hogy tudomá­sára jutott az, hogy az egyesületi vakok bor­délyházban muzsikálnak, vizsgálatot azon­ban nem indított, mert abban az időben sza­badságon volt. Fényes László erre ujabb ta­nuk kihallgatását kérte. Az esküdtek kíván­ságára a bíróság ezt el is rendelte. Az első tanú Szekeres Györgyné Mohos Gizi volt. Ez elmondja, hogv a vakok gondnoka, Jelű­nek, erőszakot akart ellene elkövetni, s mert ő ellenszegült, a gondnok kitépte a fülét. Ö is tud arról, hogv. a vakokat bántalmazták. Soós Katalin, a második tanú elmondja, hogy éjnek idején, minden ok nélkül kidobták az intézetbői!. A vád- és védőebszédek elhang­zása után Fnves László szólalt és hangsú­lyozta, hogy amennyiben a bizony Kasnak nagyobb teret engednek, összes vádjait be tudja igazolni. Az esküdtek a föltett kérdésre nem bűnösnek mondották ki Fényes Lászlót, akit a bíróság az esküdtek igazmondása alapján fölmenteitek. A költségekben Imrédy Kálmánt marasztalta el a birós'ág. — Szerencsétlenség a színházban. Páris. ból jelentik, hogy az ottani GaUy-szinházban nagy szerencsétlenség történt. Előadás közben a színpadi építmény (díszlet) óriási robajjal összedőlt és a színpadon nagy tömegben jelen volt statiszták közül sokat maga alá temetett. Óriási volt a pánik, melyet mégfokozott az a körülmény, hogy nyolc súlyosan sebesült sta­tisztát búztak az összedőlt diszlethalmaz alól. — Panamával vádolt boszniai magya* főtisztviselő. Serajevóból jelentik: A boszniai tartománygyülésen ma kinos jelenet történt. Két mohamedán tartománygyülési képviselő azt a vádat emelte Feichtinger Elek pénzügyi osztályfőnök ellen, hogy a só-monopólium kiadásánál százezer koronával megveszteget­tette magát. E kijelentés után nagy izgalom támadt a teremben s az elnök fölszólította a vádaskodó képviselőket, hogy a sértő kifejezé­süket vonják vissza s mikor azok állításaikat fentartották, az elnök kivezettette őket. Az el­szomorító a dologban az, amennyiben a vád nem alaptalan, hogy Feichtinger Elek ma­gyar ember, aki Budapesten a pénzügymi­nisztériumban volt miniszteri tanácsos s mint elsőrendű pénzügyi kapacitást vitték le osz­tályfőnöknek Szerajevóba. — Rehabilitált színházi titkár. Arad­ról jelentik: Mintegy félesztendővel ezelőtt az aradi ügyészség orgazdaság miatt vádat emelt Kulcsár Lajos aradi szinházi titkár el­len. Az volt a vád ellene, hogy olyan holmi­kat vásárolt össze, melyeket egy aradi ruha­kereskedésből loptak el és vittek hozzá a tol­vajok. Az aradi törvényszék szombaton tár­gyalta az ügyet és a kihallgatott tanuk val­lomása alapján Kulcsárt felgientette. — Oh, Bauer ! A százezres váltóhami­sítás megugrott hőse, Bauer-Bajor Lajos még mindig menekül. Nagy szerencséje az, hogy igen sokan látják és igy senki sem veszi észre. A . nyomozó rendőrségnek innen is, onnan is jelentik Bauert, a vidéken itt is, ott is kézrekerül egy-egy noezbiztosanaz, s a hamisitó addig bátran szökik. Budapesten most egy fővárosi tanitó keveredett gyanú­ba, hogy barátja volt Bauernek s kapott a százezrekből. De a gyanúk jönnek, gyanúk tűnnek s Bauer-Bajor még mindig volt, nincs. — A cellában. Huszár Viktória bács­martonosi nő, akinek azonkívül, hogy ő nő, semmi egyéb foglalkozása nincsen, de nem is volt, vasárnap délután öngyilkos akart lenni. Szegeden élte le a legszebb napjait, itt hentergett részegen az utca porában, itt pi­hente ki magát a rendőrség cellájában. Most, hogy már megunta az életet, újra bejött Sze­gedre, mert itt akart meghalni. Mielőtt meg­halhatott volna, a rendőrség régebb bűne miatt harminc napra lecsukatta a Jnár jól is­mert szuterénba. A 7-es számú cellában két másik nőfogollyal került össze. Huszár Vik­tor. Vasárnap délután, mialatt a társnői a priecsen bóbiskoltak, fejkendőjéből kötelet rögtönzött és a cella ajtó vasára fölakasz­totta magát. A cella másik két lakója rnég idejekorán észrevette Huszár Viktor öngyil­kos kísérletét, lármát csaptak, mire az őrt­álló rendőr be ment a cellába és elvágta a kötelet. Igy sikerült megmenteni Huszár Vik­tort. Kihallgatása alkalmával elmondta, hogy életuntságból követte el tettét és amint al­kalma lesz, ismét megkisérli az öngyilkossá­got. A cellában még pörölni is kezdett a rendőrrel: — Még abba is beleszól a rendőrség, ha megakarok halni. — Megőrült . . . Molnár Julianna felső­városi leányt már négy hónapja súlyos ideg­baj gyötri. Vasárnap délelőtt a szerencsétlen leány dühöngeni kezdett, kiugrott az ágy­ból, letépte magáról a ruhát és rárohant az édesanyjára. Telefonáltak a rendőrségre, ahonnan Baneth Samu dr kerületi orvos jött ki. Megállapította, hogy a szerencsétlen leány megőrült. A közkórházba szállították. — Rablás az országúton. A Szeged és Kiskunhalas közötti országúton vasárnap délután vakmerő rablómerényletet, követett el egy oddig még ismeretlen parasztlegény. llonya István kiskunhalasi parasztember ko­csin akart bejönni Szegedre. Az országúton szembe iött vele egy fiatal parasztsuhane, aki megkérte engedné fel a kocsijára. llonya felengedte a parasztlegényt, de alig haladtak Pár lépést a parasztKgény felugrott az ülés­ről, nyakon ragadta Ilonyát és lehajította a. kocsiról. Mire llonya feleszmélt a parasztle­gény már messze járt a kocsival. A rendőr­ség most mindenfelé ikeresti a vakmerő rablót. — Felülfizefések a zeneiskolai hangver­senyen. A Liszt Fereno-szobor javára a követ­kező felülfizetésekpt,' vettük s köszönettel nyugtázzuk: Biedl Sámuné 2 korona, Vass Károlyné 2 korona, Fráternó 1 korona, öz­vegy Biedl AdolfnéHj. korona, dr Cserő Edé­né 1 korona, .dr, Szántóné 1 korona, Kro<> Margit 1 korona, dr Reiniger Mérné 1 ko­rona, Vajda Sándorjáé 1 korona, Sz. Szigetliy Vilmosné 1 korona, Mayer Arminné 1 korona* N. N. 1 korona, N. N. 80 fillér, Káldor Miksa. 50 fillér, Gunst 50 fillér, Szabó Béláné 50 fil­lér, N. N. 50 fillér, N. N. 30 fillér. KÖnig Pé­ter. • - •: í| J 5 i r>. IU jjí.; mi-Mi | — Csendőrség által használt a Nagy méltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darahonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 — A szegedi rendőrség krónikája. Nagy János lakatossegéd vasárnap délután revol­verével babrálgatott. A fegyver elsült s a golyó Kocsis György, lakatossegéd karjába fúródott. Kocsis, sérülésé súlyos, de nem élet­veszélyes. — Vasárnap reggel tüz volt Új­szegeden. A Bethlen .utca, 3, számú ház telkén épült husfüstölőkaijéra gondatlan tüzelés folytán kigyukdt s leégett. A tűzoltók ideje­korán kiértek a helyszín ér e s a nagyobb ve­szedelemnek eléjét vétték. — A multkorában a rendőrség leleplezte Fajagin György szerb­kereszturi lakost* aki. vizzeL hamisított tejet (árult a. szegedi piacop. A vegyész megállapí­totta, hogy Fajagin a fejet lefölözte s ezen­kívül is 10—20 százalék vizet öntött hozzá* A kihágási. bíróság az élelmiszerhamisitö­szerbet 190 korona pénzbüntetéssel sújtotta. CS. ÉS m, ÜDV. ÉS RÁM. SZÁLLÍTÓ SZEGED, MRÁSZ-U. 5. 8Cérf@r? árgesírzékef! -2405

Next

/
Oldalképek
Tartalom